Iskolák közegészségügyi engedély nélkül

Nem kapott közegészségügyi működési engedélyt a Hargita megyei iskola- és napköziépületek ötöde, ugyanis különféle kisebb-nagyobb hiányosságok miatt nem felelnek meg a vonatkozó előírásoknak. A megyei közegészségügyi igazgatóság adatai szerint több mint nyolcezer napközis és iskolás tanul olyan oktatási egységben, amely nem rendelkezik közegészségügyi engedéllyel. Nem tanintézetekről van szó, hanem iskolaépületekről, azaz egy adott iskolaközpontnak nem minden épületében vannak hiányosságok – hangsúlyozta Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Elmondta azt is, hogy ezért nem egyeznek az igazgatóság adatai a megyei tanfelügyelőségével, ugyanis utóbbi iskolaközpontonként készíti el az összesítést, a közegészségügyi igazgatóság viszont iskolaépületenként, utóbbinak a kimutatásában ezért szerepel több problémás iskola.

A napközikben a leggyakoribb

Az igazgatóság adatai szerint az 510-ből 114 oktatási egység kezdte a tanévet közegészségügyi működési engedély nélkül, és e tekintetben főként vidéken vannak problémák. A napközikben a leggyakoribbak a hiányosságok, a 273 egység közül 69 nem kapta meg az engedélyt, ezekbe összesen több mint ezer gyerek jár, vagyis a Hargita megyei napköziseknek majdnem tíz százaléka.

Hétezren tanulnak nem megfelelő körülmények között

A 237 Hargita megyei iskolaépület közül 45 nem felel meg a közegészségügyi előírásoknak, kettő kivételével mind vidéki oktatási egység. A közegészségügyi engedéllyel nem rendelkező épületekben működő iskolákban tanul a Hargita megyei diákoknak majdnem a húsz százaléka, összesen több mint hétezer iskolás. A közegészségügyi engedély hiányát eredményező problémák között a legsúlyosabb és a leggyakoribb is egyben a vezetékes, illetve az ivóvíz hiánya – mondta el kérdésünkre Tar Gyöngyi, hozzáfűzve, hogy bár vannak olyan oktatási egységek, amelyekbe be van vezetve a víz, de az nem alkalmas emberi fogyasztásra. A fő probléma következménye egy másik gyakori hiányosság: sok oktatási egységben nincsenek megfelelő illemhelyiségek. Ezek szárazvécékkel működnek, ami szintén nem felel meg az előírásoknak – tájékoztatott a megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője.

A legköltségesebb probléma

A közegészségügyi engedély megszerzését illetően a legnagyobb gond azonban azokkal a felújítatlan oktatási egységekkel van, amelyek visszaigényelt, illetve az örökösök által visszakapott épületekben működnek. Ezekre ugyanis nem költenek pénzt az önkormányzatok, hiszen az épületeknek nem ők a tulajdonosai, így elszámolni sem tudnák a felújításra szánt pénzt – fejtette ki Tar Gyöngyi, hozzáfűzve, hogy ezek esetében új iskolák felépítése hozhat megoldást, de ez nagy költséggel jár. A kisebb hiányosságok között megemlítette, hogy vannak olyan iskolaépületek, amelyekben felújításokat végeztek, de azt megelőzően nem konzultáltak a közegészségügyi igazgatósággal, így az előírtnál kevesebb vécét szereltek be, vagy nem hoztak létre elkülönített fiú-, lány- és tanárvécét, ezért nem kapták meg az engedélyt.

Tízszázalékos a javulás

A megyei közegészségügyi igazgatóság vezetője azt is elmondta, hogy az előző tanévkezdés előtti adatokhoz képest mintegy tíz százalékot javult a helyzet a közegészségügyi engedélyt megszerző tanintézetek esetében. A javulást vidéken tapasztalták, ami az iskolák felújítását célzó kalákaakcióknak köszönhető, a városi oktatási egységek esetében nincs változás az elmúlt évi adatokhoz képest. Tar Gyöngyi kérdésünkre azt is közölte, hogy azon tanintézetek esetében, ahol határidőre vállalták a problémák megoldását, ideiglenes működési engedélyt állítottak ki, azonban vannak olyan oktatási egységek, amelyek működnek, de még ideiglenes közegészségügyi engedélyt sem kaptak.