Gyümölcsöző feldolgozó

György Mátyás, a Székelygyümölcs Egyesület gazdasági igazgatója szerint kiváló évet zárt a két – farkaslaki és zetelaki – gyümölcsfeldolgozó manufaktúra, ahol háromszáznyolcvan tonna gyümölcsöt dolgoztak fel. Ebből negyvenezer ötliteres kiszerelésű különböző terméket állítottak elő.

Az elmúlt évben többnyire alma-, körte-, cékla- és szőlőlevet gyártottak a két üzemben, nagyjából ötezer kiló gombát gyűjtöttek be, és tizenkétezer kiló fekete áfonyát. Tavaly sem szedret, sem málnát nem sikerült begyűjteniük, hiszen az időjárás az elmúlt évben nem kedvezett ezeknek az erdei gyümölcsöknek. „Csak a begyűjtéssel nagyjából százhúsz ember foglalkozott tavaly Zetelakáról és környékéről, tehát ennyi családnak biztosított az üzem megélhetési lehetőséget a nyári periódusban. Az erdei gyümölcsöket leginkább a cigányok gyűjtik, hiszen ők tudják, hogy mit hol lehet nagyobb mennyiségben megtalálni. Nem kell kiállniuk a gyümölccsel az út szélére, nem kell napokig hordozniuk a piacon, hanem leadják a gyűjtőpontokon, ahol azonnal fizetünk” – mondja a gazdasági igazgató.

A gombák nagy részét fagyasztott formában értékesítik, de készítenek belőle fűszert is. „Tíz kiló nyers gombából egy kiló marad szárítva, darálás után nagyon intenzív íze van, olyan, akár a bors. Pici üvegekben áruljuk, de ez a mennyiség is hordoz annyi aromát, hogy elegendő az ételek fűszerezésére, ízesítésére.”

A fejlődést nem pénzben mérik

A Székelygyümölcs Egyesület 2010 óta, azaz negyedik éve működik, önfenntartó, és kiszolgálja a helyi közösséget. „A számok azt mutatják, hogy tavaly csak Farkaslakán 754 személynek dolgoztuk fel a gyümölcstermését, közülük 147-en többször is visszatértek. Ez azt jelenti, hogy van igény a munkánkra, hiszen az a gyümölcs, amelyet otthon nem tudtak feldolgozni, nem veszett kárba” – magyarázza Mátyás.

„Mindenki hazaviszi a gyümölcslevet, de ha befut egy nagyobb megrendelés, akkor tudjuk, kihez kell fordulnunk, ki az, aki nagyobb mennyiséget tud eladni. A fejlődés számunkra nem azt jelenti, hogy mennyi pénz van a bankszámlánkon, hanem hogy befektetés szempontjából hova jutottunk, hány gazda fordult meg nálunk, és hogy használjuk ezeket az üzemeket, illetve ösztönözzük a helybélieket a föld megművelésére, gyümölcsfáik gondozására” – teszi hozzá Már István.

Több felkérés érkezett környékbeli önkormányzatoktól, közbirtokosságoktól, civil szervezetektől, hogy településeiken segítsenek beindítani a gyümölcsfeldolgozót. „Ezek a visszajelzések a legfontosabbak az egyesületnek, hiszen tevékenységünk tulajdonképpen egy mozgalom, ezért várjuk, hogy minél többen csatlakozzanak hozzánk különböző kezdeményezésekkel, és ha valaki akár önerőből hozza létre az üzemét, csatlakozhat, és mi segítünk szakmai tanácsadással. A Civitas Alapítvány vállalta fel a tanfolyamok szervezését, mi gyakorlati tudásunkkal segítünk be” – ajánlja fel segítségét az egyesület elnöke.

Székely jeges teát akarnak piacra dobni

A feldolgozóban az őszi munka szeptemberben kezdődik, és a gyümölcsterméstől függően december közepéig le is jár. Az erdei gyümölcsöknél pedig a szezon június elsején kezdődik, és szeptemberben ér véget. „A téli és tavaszi hónapokban kísérletezni szoktunk, új termékeket fejlesztünk ki. Legújabb termékünk például a vörösáfonya-sűrítmény, amelyet szeretnénk bevezetni a piacra. Nem olcsó termék, de mivel hideg préssel készül, nagyon nagy vitamintartalma van. A raktáron lévő gyümölcseinket dolgozzuk fel. Emellett szeretnénk egy székely jeges teát előállítani, egészségesebb változatát az üzletben megvásárolhatónak, amelyet mézzel, citrommal ízesítenénk, és különböző gyógynövényekből, illetve erdeigyümölcs-koncentrátumból készülne. A téli változatnak immunerősítő, a nyárinak frissítő hatása lenne” – magyarázza Már István.

A terv nem olyan távoli, már most februárban elindítják a tesztfőzést, és márciusra várható az új termékek megjelenése. „A gyógynövényeket egyelőre ezzel foglalkozó vállalkozóktól vásároljuk fel, és hátha a székelygyümölcs keretében is felépül egy gyógynövényes mozgalom.”

Farkaslakán idén szeretnének egy nagyobb felújítást elvégezni, átrendezéssel akár hatékonyabbá tenni a helyszínt, Zetelakán pedig fejlesztésben is gondolkodnak, szeretnének szárított gyümölcsöt és gombát is előállítani. „Partnerségben az Átalvetővel szeretnénk ezt kivitelezni, és mivel nekik még nincs olyan bázisuk, ahol ezt megtehetnék, mi biztosítjuk nekik a helyet Zetelakán. Ez egy új vonal lenne, és nem csupán gyümölcsöket aszalnánk, hanem zöldséget is szárítanánk, amelyből egyfajta fűszerkeveréket, ételízesítőt is előállíthatnánk. Oda kell figyelnünk arra, hogy a gazdák jó minőségű alapanyagot termesszenek, de fontos a csomagolás és a marketing is” – vélekedik Már István.

Az egyesület elnöke arról is beszámolt, hogy tervezik egy online értékesítési felület létrehozását, és a jövőben egy mobil feldolgozót is szeretnének vásárolni, melynek segítségével a hátrányos helyzetű hegyvidéki zónákban a helyszínen feldolgozhatnák a különféle gyümölcsöket.