
Fotó: Thomas Campean
Meghitt ünnepség részeként vasárnap délután avatták fel Székely Mózes erdélyi fejedelem mellszobrát Felsősófalván. A Felsősófalvi Kodáros Egyesület kezdeményezésére, közösségi összefogással állított emlékmű jelzi: a magyarságnak bőven vannak hősei, nagyjai, akik életük és cselekedeteik révén példát mutatnak az utókornak.
2013. augusztus 25., 20:592013. augusztus 25., 20:59
2013. augusztus 26., 11:452013. augusztus 26., 11:45
Az ünnepség reggel zenés ébresztővel kezdődött az alsósófalvi fúvószenekar jóvoltából, majd az önkéntes tűzoltók – akik délután díszbemutatót is tartottak – szakmai megbeszélése, illetve szervezeti találkozója következett. Az ünnepi istentisztelet után az egybegyűltek a szovátai 15. Mátyás Huszárezred vezetésével a helyi családorvosi rendelő ele vonultak: az épület előtt kialakított zöldövezet mellett kapott helyet a Miholcsa József szobrászművész által faragott Székely Mózes-mellszobor.
A leleplezés után ünnepi beszédek sora következett: felszólalt többek között Bokor Sándor, Parajd polgármestere, a testvértelepülés, Szegvár képviseletében Gémes László polgármester, Nyágrus László, a Felsősófalvi Kodáros Egyesület elnöke, a szobor alkotója, Miholcsa József, valamint Sz. Lukács Sándor.
„2003-ban, halálának négyszázadik évfordulóján a brassói unitárius közösség is megemlékezett Székely Mózesről. Akkor felújítottuk az emléktáblát, és a templomunkban helyeztük el. Hisszük, hogy hasonló emlékek fogják ennek az igazán nagy embernek, az egyetlen székely erdélyi fejedelemnek az emlékét őrizni” – hangsúlyozta Máthé Sándor brassói unitárius lelkész. Folytatásként Szász Tibor András felsősófalvi református lelkész osztotta meg ünnepi gondolatait. „Kevesen tudják azt, hogy kényszerből volt oly nagy vitéz Székely Mózes, hisz szívéhez közel a békés és ügyes kereskedés, a gazdaságos élet állt. Sok csatája közepette megálmodott egy szép Erdélyt, mely gazdaságilag és mindenféle szempontból önálló volt. Erdély néhány évtizedes aranykora neki köszönhető, hisz ő teremtette meg a békéhez szükséges gazdasági, politikai és hadászati alapokat” – sorolta. Az újonnan állított szobrot Kántor Csaba, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese áldotta meg, mondván: Székely Mózes szellemiségének ez a megformálása hirdeti az erdélyi magyarságnak, hogy csak így érdemes élni, harcolni.
Az esemény részeként felszólalt Miklós Attila, a felsősófalvi Székely Mózes Általános Iskola tanítója is, örömhírt osztva meg a részvevőkkel: Pap Jenő malomfalvi kapufaragó mester munkájának gyümölcseként a tanintézet új székely kapuval büszkélkedhet. „A székely kapu tervezése közben fontos kérdés volt, hogy vajon milyen idézet kerül majd rá. Megakadt a szemem egy nagyon szép kapun, amin csupán egyetlen szó volt olvasható: összetartozunk. Az összetartozásnak vannak jelei, vannak feltételei. Ami a legfontosabb: a tenni akarás a közös jövőért. Ez a rendezvény egy bizonyítéka a tenni akarásunknak, a kitartásunknak és céltudatosságunknak” – mondta a tanító, megjegyezvén: végül a magyarság egy másik nagy egyéniségétől, Tamási Árontól választott az iskola munkaközössége egy közkedvelt idézetet az új kapura: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. „Úgy gondoltuk, hogy az iskola egy második otthon a gyerekeknek és a munkaközösségnek is” – tette hozzá magyarázatképpen.
Az esemény zárásaként Bokor Sándor köszönte meg a Felsősófalvi Kodáros Egyesület kitartó munkáját, illetve a támogatók hozzájárulását. „Székely Mózes nemcsak nevében, hanem szívében is valódi székely volt. Helyénvaló tehát, hogy Felsősófalván, a Sóvidék ősi településén álljon szobra” – summázott a községvezető.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Feleki Miklós színművész szobrát is felavatták vasárnap Nagygalambfalván a március 15-i események részeként, ami nem is lehetett volna aktuálisabb, hiszen a helyi születésű jeles személyiség honvédként vett részt az 1848–49-es szabadságharcban.
A bátorságnak, a gyakorlatias gondolkodásnak és a közösségi összetartozásnak köszönheti a magyarság a megmaradását – hangzott el Székelyudvarhelyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kirobbanásának évfordulóján szervezett ünnepségen vasárnap.
Március 15. alkalmából ünnepi díszbe öltöztek Székelyudvarhely buszai: kokárdák, valamint az 1848–49-es forradalom hőseitől származó idézetek kísérik az utasokat, így a mindennapi utazás is az emlékezés részévé válik.
A kezdeti nehézségek és a munkálatok leállása után ismét zajlik a Hatos villa energetikai korszerűsítése. Hargita Megye Tanácsa áthidalta a költségvetési hiányt, így júniusra egy teljesen megújult, energiatakarékos épület várhatja a táborozókat.
Három év szünet után folytatódik az Erdélyi Vállalkozói Iskola+ (EVI+) képzéssorozat – jelentették be pénteken, a képzés első hétvégéjének megnyitóján a partnerszervezetek képviselői Székelyudvarhelyen.
Ahol a hagyományainknak teret adnak, ott a nemzetünknek jövője van, hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár az Erdélyi Hagyományok Háza székelyudvarhelyi központjának avatóünnepségén.
Nem sokáig örülhetett zsákmányának pénteken a szomszédos megyéből érkező biciklitolvaj, hiszen a tettét követően mindössze néhány perc múlva elfogták őt a székelyudvarhelyi helyi rendőrök.
Konferenciát szerveztek Székelyudvarhelyen a határon átnyúló jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés témájában pénteken. Magyarországi és erdélyi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a jogi támogatás és az áldozatok segítésének lehetőségeiről.
Elvesztette az uralmát a jármű fölött és egy útszéli fának csapódott egy autós péntek reggel Árvátfalván. A szerencsétlenül járt sofőr járművébe egy másik, arra közlekedő személygépkocsi is nekiütközött.
szóljon hozzá!