A második csoportot, amely az ásatásoknál fog gyakornokoskodni, mára várják – tudtuk meg Nyárádi Zsolttól, a múzeum archeológusától, az ásatások koordinátorától. A feltárási munkálatokban huszonnégy gyakornok fog részt venni, két tanár vezetésével. Az előző évekhez hasonlóan ezúttal is angolszász területek egyetemi hallgatói érkeznek Udvarhelyre: tavaly zömében amerikai diákok vettek részt az Archaeotek Canada által szervezett projektben, de voltak köztük kanadaiak, új-zélandiak, sőt Hawaii is küldött gyakornokot.

Az utóbbi néhány évben olyan középkori templomoknál végeztek ásatásokat, amelyek temetővel rendelkeztek, így Telekfalván, Lövétén, Fenyéden, Bögözben, legutóbb pedig Patakfalván zajlott a régészeti feltárás. Eddig a bögözi helyszín bizonyult a leggazdagabbnak, a feltártakat az idei laboratóriumi munkában elemezik. Nyárádi szerint egyébként a tavaly elkezdett patakfalvi feltárás a bögözinél is izgalmasabb lesz. „Nem lehet elvitatni minden egyes ásatás érdemeit, hisz gazdag információanyag került feltárásra, viszont meglátásunk szerint a patakfalvi felülmúlja majd a bögözit” – véli az archeológus.

A tavaly megkezdett patakfalvi ásatás eddig is eredményesnek bizonyult: a másodlagos leletek már az elején egy korábbi templomrész és temető meglétére utaltak. A gótikus templomszentély feltárásakor továbbá ráakadtak egy Árpád-kori egyenes záródású szentélyre is. Idén nyugati irányban folytatják az ásatást, ahol tavaly egy vastag falakkal övezett torony is előkerült. Érdekességként az archeológus megemlítette: levéltári források alapján egy, az 1661-es török-tatár hadjárat idején történt tűzeset maradványait fedezték fel. Nyárádi ugyanakkor elmondta, a templomhajó mellé épített szentélyek datálását segíti a helyszínen talált tizenegy pénzérme. Eddig több mint száz sírhelyet tártak fel a régészek, az Árpád-kori temetőben találtak a korra valló gömbös hajtűket és S-végű hajkarikákat. A keltezésnél bizonyító értékű a gótikus templom ledöngölt járószintje alatt talált egyik pénzérme, illetve egy másik érme, melyet a szentély falába ágyazódva tártak fel.

Az idei év talán legfontosabb lelete az a fatemplommaradvány, mely feltevések szerint az Árpád-kort megelőzően épült. A lelet azért jelentős, magyarázta Nyárádi, mert nagyon nehéz ilyen templomra akadni, ugyanis a faanyag az évszázadok folyamán megsemmisül. Ezúttal például a templom sarokköveinek létezéséből következtettek a kegyhely valamikori helyszínére. A szakember reméli, hogy a feltételezésekre tárgyi bizonyítékokat is sikerül találni.

Konferenciákat szerveznek
A gyakornokok idén is beszámolnak a kutatás eredményeiről, két ízben is előadást tartanak a nagyközönségnek: előbb június végén, majd augusztus elején a laboratóriumi, később pedig az ásatási eredményeket hozzák nyilvánosságra.