APIA: egy évtizede támogatják a gazdákat

– Mikor és hogyan indult a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség?

– Tízéves működését ünnepli idén a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA). Az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele volt, hogy létrejöjjön egy olyan hivatal, amely a gazdák által igényelhető támogatási kérelmeket elbírálja és a pénzeket kiosztja. Azonban nemcsak az uniós pénzekkel, hanem az országos kiegészítő támogatásokkal is foglalkozunk. Azt is kell tudni, hogy ez olyan intézményként indult, amelynek célját, működési elképzelését a vezetőség közül egyesek ismerték, de azok az alkalmazottak már kevésbé, akiket egyik napról a másikra írtak át a mezőgazdasági igazgatóságtól az ügynökséghez.

– Mit érdemes tudni az elmúlt évek kifizetéseiről?

– Sajnos azt kell mondjam, hogy ami a kifizetéseket illeti, újra visszaestünk arra a pontra, ahol tíz éve voltunk. 2007-ben vettük el ugyanis az első igényléseket, azokat csak 2008-ban fizettük ki, úgy, hogy még azelőtt elvettük a következő évi támogatási kérelmeket, mielőtt a korábbit kifizettük volna. Idén is hasonló helyzetben vagyunk: a 2015-ös kéréseket elvettük tavaly – valami minimális pénzeket ugyan kifizettünk decemberben –, de a teljes kifizetés csak a várhatóan márciusban elkezdődő idei kérelmezési időszak után történik meg. Időközben persze volt nyolc év, amikor a kifizetések teljesen rendben mentek. Volt arra is példa, hogy még az igénylés évében, szilveszterig kifizettük az összes gazda minden támogatását.

– Hogyan alakult a gazdák száma, a területek mérete?

– Célunk mindig is az volt, hogy minél több pénz bejöjjön a megyébe – talán a hibát országos szinten ott követtük el, hogy bármi áron akartuk. A gazdák az elején nem hitték, hogy pénzt fognak kapni, később viszont már kötelező érvényűnek tekintették a jöttét. A mai napig, 10 év után sem értik meg az ügyfeleink, hogy ez a pénz a munkára jár és nem a tulajdonjogra. Tehát ha egy bérlő műveli meg a földet, annak jár a támogatás, nem pedig a tulajdonosnak. Visszatérve a célokra: a felső határ Hargita megye teljes mezőgazdasági területe, amit 360 ezer hektárra becsülnek, mi szerettük volna, hogy ebből minél többre igényeljenek támogatást. A legnagyobb terület, amire támogatást igényeltek az elmúlt 10 évben, az 195 ezer hektár volt. Az évek során ez változott 185 ezer és 195 ezer hektár között. Erre a területre viszont nagyon sok a gazdánk, jelenleg 26 ezren gazdálkodnak. De a gazdák száma az elmúlt években volt közel 32 ezer is. Tavaly volt az első olyan év, amikor drasztikusan csökkent a gazdaszám, amikor is hatezer gazda megértette, hogy ha nem gazdálkodik, akkor inkább hivatalosan is adja bérbe területeit.

– Milyen célt tűztek ki az idei évre? Mindeddig mi volt az erősségük?

– Erősségünk a rugalmasság: törekszünk arra, hogy ha egy gazda bejön az ügynökséghez, azt ne tegye hiába, tudja elintézni a papírügyeit. Amiben tudunk, segítünk – persze törvényes kereteken belül. Talán emiatt alakult ki egy jó viszony a gazdáink és alkalmazottaink között. Ugyanakkor vannak időszakok, amikor a munka milyensége és mennyisége miatt kevésbé türelmesek a kollégák, de néha a türelmetlenség jellemző a gazdákra is – ami szintén érthető. Egymásért vagyunk, munkánkat is csak közösen tudjuk jól végezni, emiatt azt javaslom, hogy közösen próbáljunk a viszonyunkon, közös munkánkon javítani.

– Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter a keddi bizottsági ülésen azt mondta, 2020-tól felszámolhatják a két kifizetési ügynökséget, az APIA-t és az AFIR-t. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban?

– Minden új mezőgazdasági ciklusban feltevődik az a kérdés, hogy lesz-e egy következő. 2007-ben sem tudtuk, hogy lesz egy 2014–2020-as vidékfejlesztési program, most 2016-ban sem tudjuk, hogy lesz-e 2021–2027-es időszak. Ezek olyan dolgok, amelyeket nem mi döntünk el, hanem egymás közt az EU tagországai.

A teljes interjú a Csíki Hírlap február 5-én, pénteken megjelenő lapszámában olvasható.