Fotó: Kristó Róbert
A területalapú támogatást igénylők egy része nem mezőgazdasági célból gazdálkodik, csupán a támogatás miatt műveli földjét. A Hargita megyei APIA idén több, mint kétezer gazdát ellenőriz.
2013. augusztus 18., 16:472013. augusztus 18., 16:47
2013. augusztus 18., 17:342013. augusztus 18., 17:34
Megkezdte múlt hónapban a területalapú támogatást (SAPS) igénylő gazdák ellenőrzését a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenziós és Kifizetési Ügynökség (APIA). Idén összesen 2160 Hargita megyei kérelmező és több, mint 14 ezer földparcella esetében vizsgálják felül a juttatás igénylésekor vállalt kötelezettségek betartását. Szinte minden gazda területeit úgynevezett teledetekciós, azaz műholdas ellenőrzés alá vonják, de mivel a többség agrár-környezetgazdálkodási támogatást is igényelt, helyszíni terepszemléket is végeznek a Hargita megyei APIA ellenőrei – mondta el a megyei ügynökség vezetője, Haschi András. Hargita megye országos szinten első helyen áll a területalapú támogatást igénylők számát és az ily módon lehívott Európai Uniós összegeket tekintve is, így országos szinten a legtöbb ellenőrzésre is itt kerül sor, ezért valószínűleg idén sem tudják befejezni ezeket szeptember végéig, az ellenőrzési folyamat határidejének lejártáig – tájékoztatott az ügynökség igazgatója.
Mostanáig sok szabálytalanságot még nem találtak az ellenőrök, de azt tapasztalták, hogy a több, mint 30 ezer, támogatást igénylő gazdák egy része – igaz, ők vannak kevesebben – nem mezőgazdasági céllal, csupán a támogatásért kaszálja földjeit. „Eléggé látványos az, hogy a gazdák egy része csak azért kaszál idén, mert tudja, hogy megyünk hozzá ellenőrzésre” – fogalmazott Haschi András, de azt is elmondta, így legalább gondozzák ezeket a területeket is tulajdonosaik, ugyanis katasztrofális állapotban lenne a parcellák egy része, ha nem létezne a területalapú támogatás. Hozzáfűzte, noha a megye egész területén vannak ellenőrzések, tavaly Udvarhelyszékre, idén viszont főként Gyergyószékre koncentrálódnak ezek, és ezt a gazdák is tudják. Ott mondta neki egy gazda a helyszíni ellenőrzéskor, hogy utoljára Ceaușescu idejében dolgoztak annyit a mezőn, mint most.
Haschi András kérdésünkre azt is elmondta, a leggyakoribb szabálytalanságnak a rosszul beazonosított, azaz a hibásan berajzolt parcellák számítanak Hargita megyében, de az is előfordul, hogy beerdősödött, bebokrosodott kaszálókra, legelőkre is támogatást kérnek tulajdonosaik. Utóbbiak esetében a gondozatlan területeket kivonják a támogatás alól, de olyan szabálytalanságok is vannak, amelyek a támogatás teljes megvonását eredményezik.
Nagy mozgósítással zajlik a tűzoltás, a hivatásos és az önkéntes tűzoltók vállvetve dolgoznak a lángok megfékezésén.
A magyar kisebbségek sorsáról, a jövőbeli kihívásokról, választásokról szólt az idei Tusványos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetése, amelyen a Kárpát-medencei magyar pártok vezetői, valamint a román és magyar kormány képviselői is részt vettek.
A tusványosi beszédén dolgozik Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. A szombati előadásra regisztrálni kell – csütörtök éjfélig.
A pénteki FK Csíkszereda–Rapid szuperligás labdarúgó-mérkőzés miatt biztonsági okokból csütörtök este tíz órától lezárják a Lidl melletti közterületi parkolót Csíkszeredában – közölte Korodi Attila polgármester.
Tusványos második napján a nemzetpolitikai kérdések is napirendre kerültek. A fiatal közösségek, régi hagyományok című beszélgetésen sem volt ez másképp, ezúttal az ifjúsági szervezetek szerepét vizsgálták a témában. Az eseményt Turi Ádám moderálta.
Tartalmas nyári hét a hagyományok jegyében – 28. alkalommal szervezik meg a gyimesközéploki tánctábort. A helyi gyerekeknek ingyenes a belépés, a hangulata pedig pótolhatatlan.
Idegen nyelvi és alkotótáborban tanulhatnak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság fiataljai július 21–27. között Csíksomlyón.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.
szóljon hozzá!