Hirdetés
Hirdetés

Tusványos: uniós jogalkotás a nemzetállamok szuverenitásának tükrében

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

A nemzetállamok és az Európai Unió konfliktusos viszonyáról beszélgetett szerda délután Tuzson Bence az Igazságügyi Minisztérium minisztere és Csoma Botond az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a Lőrincz Csaba sátorban, Tusványoson.

Bencze Emese

2023. július 20., 19:062023. július 20., 19:06

A jogállamiság áttekintésével indította a beszélgetést Tuzson Bence, aki felvázolta, hogy milyen eszközrendszer a jogállamisági eljárás az európai döntéshozatal kezében. Az igazságügyi miniszter kifejtette: a nemzetközi politikának más a jellege, mint a nemzeti politikának. Mint mondta,

más elvek érvényesülnek a külpolitikában mint a nemzeti politikában, hiszen a külpolitikában leginkább a nagyobb, erősebb országok diktálnak, ők határozzák meg a külpolitikát.

Hirdetés

Az unió létrejötte ez alól egy üdítő kivétel volt, hiszen az unió egy olyan formáció volt, amelyben a kis országok is érvényesíteni tudták az elveiket, hiszen megkapták ugyanazokat a lehetőségeket, mint a nagy országok. A világ logikája azonban nem változott, és mivel a nemzetközi politika többezer éve ugyanazokon az elveken nyugszik, ezért

jelenleg is az van, hogy az erősebb, a nagyobb, nyomást gyakorol a kisebbre.

Ez nem csak országokon belül érzékelhető, hanem elvi közösségek, vagy formálódó közösségek által is, akik szintén egyfajta birodalmi szemlélettel nyomást akarnak gyakorolni a kis államokra, a nemzetállamokra.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

„A legnagyobb nyomásgyakorlás a pénz visszafogása, meghatározatlan fogalmak alapján”

A miniszter kiemelte, hogy nem csodálkozhatunk azon, hogy

Magyarországgal szemben – amely bizonyos értelemben más álláspontot követ, mint a nagy államok többsége – egyfajta nyomásgyakorlási eszközként jelenik meg a jogállamisági eljárás is.

Mint mondta, ez azért nagyon jó eszköz az európai döntéshozók kezében, mert pontosan a fogalom meghatározatlansága miatt bármit lehet mondani, „nincsenek meghatározott elvek, hogy mit jelent a bírói függetlenség, hol van ennek a határa stb. Mivel az európai országok többségében más-más joggyakorlat van,

nehéz azt megfogalmazni, hogy mit jelent a a jogállamisági kérdés, de bármikor elő lehet húzni egy érvet a fiókból és azt mondani, hogy ebben az országban sérül a jogállamiság.

Ehhez most már európai uniós forrásokat is hozzá lehet kötni. Ez pedig így is történik” – fogalmazott.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

A gazdasági jogalkotás tekintetében is rossz felé halad az Európai Unió, az általuk gyakorolt nyomásgyakorlás egyre erősebb eszköz, ami odavezethet, hogy szétveri az egész uniót, ezért nagyon veszélyes ez a folyamat.

Idézet
Innen is szeretném figyelmeztetni az európai döntéshozókat, hogy térjenek észhez, mert ez egy nagyon rossz irány és pont az ellenkező irányba halad, mint amit ők szeretnének”

– tette hozzá.

Csoma Botond meglátása szerint, volt négy alkotmánybírósági döntés, ami új korszakot hozott a tagállamok és az Európai Unió jogviszonyába, hiszen a döntések megkérdőjelezték a korábbi álláspontot, miszerint az uniós jognak feltétlen elsőbbségi joga van a nemzeti joggal, sőt, még az alkotmánnyal szemben is. Mint mondta

az egyik kardinális kérdés most az, hogy hogyan fog alakulni ez a jogviszony a tagállamok és az Európai Unió között.

Ebben a „konfliktusban” egy alkotmányos párbeszédre lenne szükség, főleg akkor, amikor az Európai Unió bírósága azt kéri egy nemzeti bíróságtól, hogy akár alkotmányos cikkelyeket is hagyjon figyelmen kívül, amikor egy kérdésben dönt, és csak az uniós jogot vegye figyelembe.

Idézet
Egyensúlyra volna szükség, hogy az uniónak a kohézióját se borítsuk fel, de ne is menjen el teljesen az unionista és a föderalista álláspont felé”

– fogalmazott. Mint kifejtette: egyetért az igazságügyi miniszterrel abban is, hogy nincs egy konkrét, meghatározott jogállamisági elv, ez pedig ahhoz vezet, hogy bizonyos esetekben ideológiai elemeket is ügyesen a jogállamisági elemek közé tudnak illeszteni, ami nem kedvez bizonyos folyamatoknak. Szerinte törekedni kéne a tárgyilagosságra, és az ideológiát valamennyire háttérbe tenni. A román jogállamisági kérdéssel kapcsolatban a frakcióvezető elmondta, hogy

az unió utolsó jelentése pozitívabb, mint az előzőek.

Tuzson Bence a frakcióvezető gondolataira reagálva arról beszélt, hogy az Európai Unió jogalkotási lehetősége az egyes országok alkotmányából adódik, amelyek megengedik, hogy bizonyos helyzetekben ezt megtehesse, ugyanakkor ebből az is következik, hogy ennek korlátja is van.

Az európai jog ugyanis egyes országokban csak akkor érvényesülhet, ha az alkotmányos joggal nincsen ellentétben.

„Ezt akarja az európai bírósági gyakorlat is felülírni. Ennek elég nehéz megtalálni a jogelvi alapját, mindenesetre a törekvés elég egyértelmű. Minden erre vezethető vissza” – fogalmazott. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy az alapító atyák valamikor nem azt szerették volna, ami most van, és mint megjegyezte: pontosan itt jön be a jogállamisági kérdés.

Idézet
Azért kerültek be a jogállamisági feltételek az alapdokumentumokba, hogy a nemzetállamokat védjék az európai gyakorlatokkal szemben. Most ez megfordult és a bizottságnak lettek elvárásai az államokkal szemben” – fejtette ki.

Szerinte ilyen tekintetben nem lehet egységesíteni az európai uniót, hiszen többszáz éves jogfejlődés van mindenhol, amely máshogy működik mindenhol és más-más irányba vitte el az országok fejlődését.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Lopakodó jogalkotás

A panelbeszélgetés folytatásaként az európai normaalkotásban megjelenő olyan fogalmakról esett szó, amelyek korábban semmilyen normaszövegben nem voltak benne. Mint az igazságügyi miniszter elmondta, ez az úgynevezett lopakodó jogalkotás többféleképpen történik. Egyik példa erre, hogy az Európai Unió maga is, mint entitás csatlakozik nemzetközi szerződésekhez – például csatlakozott az isztambuli szerződéshez is.

Ez önmagában nem jelenti azt, hogy az isztambuli szerződés bekerülne a nemzeti jogba, viszont az európai jogalkotásra hatással van, hiszen az isztambuli szerződésben használt fogalmak belopóznak az európai jogalkotásba, ezen keresztül pedig a nemzeti jogba is, hiszen vannak olyan szabályok, amelyek már közvetlenül érvényesülnek, vagy ezeket a fogalmakat használják ott is, ahol irányelvek vannak, és ez átültetési kötelezettsége az országnak.

A másik fajta lopakodó jogalkotás a fogalmak fellazításával zajlik.

„Ha fellazítjuk azt a fogalmat, hogy mit nevezünk menekültnek, és a gazdasági bevándorlókat is menekültként kezdjük kezelni – tehát megváltozik maga a fogalom —, akkor a nemzeti jogokba is be tudunk emelni olyan változtatást, amit eredetileg maga a fogalom nem tartalmazott” – fejtette ki a nemzeti jog befolyásolásának másik eszközéről.

A miniszter emellett még egy eszközt felvázolt, ami befolyásolja a nemzeti jog kérdését:

Idézet
Ha olyan dolgokra, amelyek talán sosem voltak az európai unió hatáskörében mint kérdések, hirtelen jogállamisági kérdésként kezdünk tekinteni, és megpróbáljuk benyomni a nemzeti jogba ezen az úton, az is egy ilyen eszköz”

– mondta. Tuzson Bence a gondolatmenet végén mégegyszer nyomatékosította, hogy az európai jog próbál magának teret nyerni a nemzeti jogokkal szemben, és ennek a folyamatnak az alkotmánybíróság tud megálljt parancsolni.

Idézet
Az alkotmánybíróság a szuverenitás őre”

– fogalmazott.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Csoma Botond frakcióvezető szerint igazán fontos az lenne, hogy egyensúlyt találjanak és elhatárolják, hogy mi az Európai Unió és mi a nemzetállamok hatásköre, az igazságügyi miniszter is átgondolásra javasolná az egész mechanizmust, amiben nincsen egység Európában. Problémaként ugyanakkor még kiemelte, hogy

az Európai Unió úgy csatlakozik nemzetközi szerződésekhez, hogy azzal több tagállam nem ért egyet, és mint mondta, ez szétfeszíti az uniót.

Azokat az országokat akiknek van szuverenitásuk nem lehet rákötelezni olyan dolgokra, amelyekkel nem értenek egyet – jelentette ki.

Csoma Botond úgy érzi, a probléma megoldásához reális párbeszédre lenne szükség „Erre az őszinte beszédre kell politikai akarat, ami egyes tagállamok részéről megvan, kérdés, hogy az EU részéről megvan-e?” – fogalmazott, hozzátéve, hogy

nem kellene odáig jutni, hogy ne merjenek adott esetben véleményt nyilvánítani, mert az nem tetszik valakinek.

Tuzson Bence ehhez a gondolathoz csatlakozva elmondta, szerinte a párbeszéd az objektív kritériumrendszer fellazítását jelenti az unió részéről, azaz diktálást.

Idézet
Akkor fog működni ez az egész, ha egy objektív kritériumrendszer lesz, aminek mindenki meg kell feleljen, különben szét fog esni az egész”

– hangzott az igazságügyi miniszter záró gondolata.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Villámlásra, esőzésre (15–20 cm/négyzetméter), erősödő szélre (50–60 km/óra) és jégesőre figyelmeztetett a Hargita megyei katasztrófavédelem szombaton este.

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében
2026. november 21., szombat

Viharra figyelmeztetnek Hargita megyében

Hirdetés
2026. november 21., szombat

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel

A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.

Elismerték, hogy mennyi kellene legyen a vakációs utalvány értéke – köszönő viszonyban sincs a 800 lejjel
2026. november 21., szombat

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.

Megszüntettek egy letartóztatást az NKA-ügyben
2026. november 21., szombat

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt

Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.

Megvan az új jelölt a KDNP élére Semjén Zsolt után, függetlenedik a párt
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Tonnaszámra foglalják le a pirotechnikai eszközöket a téli ünnepek előtt

A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.

Tonnaszámra foglalják le a pirotechnikai eszközöket a téli ünnepek előtt
2026. november 21., szombat

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után

Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.

Tragédia a sötétben: a traktor vezetője vesztette életét a személyautóval való ütközés után
2026. november 21., szombat

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól

A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.

Szombaton reggel is rengett föld, nem volt messze a szerdaitól
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk

Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.

Felerősödik a szél, és havazásra is számíthatunk
2026. november 20., péntek

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett

Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.

Közel háromszor annyi pénzt kapott Románia az EU-tól, mint amennyit befizetett
2026. november 20., péntek

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről

Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.

Egyelőre nem döntöttek Călin Georgescu házi őrizetéről
Hirdetés