
Fotó: Haáz Vince
A nemzetállamok és az Európai Unió konfliktusos viszonyáról beszélgetett szerda délután Tuzson Bence az Igazságügyi Minisztérium minisztere és Csoma Botond az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a Lőrincz Csaba sátorban, Tusványoson.
2023. július 20., 19:062023. július 20., 19:06
A jogállamiság áttekintésével indította a beszélgetést Tuzson Bence, aki felvázolta, hogy milyen eszközrendszer a jogállamisági eljárás az európai döntéshozatal kezében. Az igazságügyi miniszter kifejtette: a nemzetközi politikának más a jellege, mint a nemzeti politikának. Mint mondta,
Az unió létrejötte ez alól egy üdítő kivétel volt, hiszen az unió egy olyan formáció volt, amelyben a kis országok is érvényesíteni tudták az elveiket, hiszen megkapták ugyanazokat a lehetőségeket, mint a nagy országok. A világ logikája azonban nem változott, és mivel a nemzetközi politika többezer éve ugyanazokon az elveken nyugszik, ezért
Ez nem csak országokon belül érzékelhető, hanem elvi közösségek, vagy formálódó közösségek által is, akik szintén egyfajta birodalmi szemlélettel nyomást akarnak gyakorolni a kis államokra, a nemzetállamokra.
Fotó: Haáz Vince
„A legnagyobb nyomásgyakorlás a pénz visszafogása, meghatározatlan fogalmak alapján”
A miniszter kiemelte, hogy nem csodálkozhatunk azon, hogy
Mint mondta, ez azért nagyon jó eszköz az európai döntéshozók kezében, mert pontosan a fogalom meghatározatlansága miatt bármit lehet mondani, „nincsenek meghatározott elvek, hogy mit jelent a bírói függetlenség, hol van ennek a határa stb. Mivel az európai országok többségében más-más joggyakorlat van,
Ehhez most már európai uniós forrásokat is hozzá lehet kötni. Ez pedig így is történik” – fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
A gazdasági jogalkotás tekintetében is rossz felé halad az Európai Unió, az általuk gyakorolt nyomásgyakorlás egyre erősebb eszköz, ami odavezethet, hogy szétveri az egész uniót, ezért nagyon veszélyes ez a folyamat.
– tette hozzá.
Csoma Botond meglátása szerint, volt négy alkotmánybírósági döntés, ami új korszakot hozott a tagállamok és az Európai Unió jogviszonyába, hiszen a döntések megkérdőjelezték a korábbi álláspontot, miszerint az uniós jognak feltétlen elsőbbségi joga van a nemzeti joggal, sőt, még az alkotmánnyal szemben is. Mint mondta
Ebben a „konfliktusban” egy alkotmányos párbeszédre lenne szükség, főleg akkor, amikor az Európai Unió bírósága azt kéri egy nemzeti bíróságtól, hogy akár alkotmányos cikkelyeket is hagyjon figyelmen kívül, amikor egy kérdésben dönt, és csak az uniós jogot vegye figyelembe.
– fogalmazott. Mint kifejtette: egyetért az igazságügyi miniszterrel abban is, hogy nincs egy konkrét, meghatározott jogállamisági elv, ez pedig ahhoz vezet, hogy bizonyos esetekben ideológiai elemeket is ügyesen a jogállamisági elemek közé tudnak illeszteni, ami nem kedvez bizonyos folyamatoknak. Szerinte törekedni kéne a tárgyilagosságra, és az ideológiát valamennyire háttérbe tenni. A román jogállamisági kérdéssel kapcsolatban a frakcióvezető elmondta, hogy
Tuzson Bence a frakcióvezető gondolataira reagálva arról beszélt, hogy az Európai Unió jogalkotási lehetősége az egyes országok alkotmányából adódik, amelyek megengedik, hogy bizonyos helyzetekben ezt megtehesse, ugyanakkor ebből az is következik, hogy ennek korlátja is van.
„Ezt akarja az európai bírósági gyakorlat is felülírni. Ennek elég nehéz megtalálni a jogelvi alapját, mindenesetre a törekvés elég egyértelmű. Minden erre vezethető vissza” – fogalmazott. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy az alapító atyák valamikor nem azt szerették volna, ami most van, és mint megjegyezte: pontosan itt jön be a jogállamisági kérdés.
Szerinte ilyen tekintetben nem lehet egységesíteni az európai uniót, hiszen többszáz éves jogfejlődés van mindenhol, amely máshogy működik mindenhol és más-más irányba vitte el az országok fejlődését.
Fotó: Haáz Vince
Lopakodó jogalkotás
A panelbeszélgetés folytatásaként az európai normaalkotásban megjelenő olyan fogalmakról esett szó, amelyek korábban semmilyen normaszövegben nem voltak benne. Mint az igazságügyi miniszter elmondta, ez az úgynevezett lopakodó jogalkotás többféleképpen történik. Egyik példa erre, hogy az Európai Unió maga is, mint entitás csatlakozik nemzetközi szerződésekhez – például csatlakozott az isztambuli szerződéshez is.
A másik fajta lopakodó jogalkotás a fogalmak fellazításával zajlik.
„Ha fellazítjuk azt a fogalmat, hogy mit nevezünk menekültnek, és a gazdasági bevándorlókat is menekültként kezdjük kezelni – tehát megváltozik maga a fogalom —, akkor a nemzeti jogokba is be tudunk emelni olyan változtatást, amit eredetileg maga a fogalom nem tartalmazott” – fejtette ki a nemzeti jog befolyásolásának másik eszközéről.
A miniszter emellett még egy eszközt felvázolt, ami befolyásolja a nemzeti jog kérdését:
– mondta. Tuzson Bence a gondolatmenet végén mégegyszer nyomatékosította, hogy az európai jog próbál magának teret nyerni a nemzeti jogokkal szemben, és ennek a folyamatnak az alkotmánybíróság tud megálljt parancsolni.
– fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
Csoma Botond frakcióvezető szerint igazán fontos az lenne, hogy egyensúlyt találjanak és elhatárolják, hogy mi az Európai Unió és mi a nemzetállamok hatásköre, az igazságügyi miniszter is átgondolásra javasolná az egész mechanizmust, amiben nincsen egység Európában. Problémaként ugyanakkor még kiemelte, hogy
Azokat az országokat akiknek van szuverenitásuk nem lehet rákötelezni olyan dolgokra, amelyekkel nem értenek egyet – jelentette ki.
Csoma Botond úgy érzi, a probléma megoldásához reális párbeszédre lenne szükség „Erre az őszinte beszédre kell politikai akarat, ami egyes tagállamok részéről megvan, kérdés, hogy az EU részéről megvan-e?” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
Tuzson Bence ehhez a gondolathoz csatlakozva elmondta, szerinte a párbeszéd az objektív kritériumrendszer fellazítását jelenti az unió részéről, azaz diktálást.
– hangzott az igazságügyi miniszter záró gondolata.
Wiz Khalifa amerikai rapper – valódi nevén Cameron Jibril Thomaz – véglegesen megúszta a Romániában kábítószer-fogyasztás miatt kiszabott börtönbüntetést, és helyette pénzbüntetést kell fizetnie a bukaresti ítélőtábla csütörtöki döntése értelmében.
Nicușor Dan államfő csütörtökön megérkezett Berlinbe, hogy részt vegyen a Tettrekészek Koalciójának „Együtt az ukrajnai békéért és az európai biztonságért” mottojú ülésén.
Székelyföldet sem kerüli el a közelgő szélvihar: Hargita és Kovászna megyében is erős széllökésekre figyelmeztetnek a meteorológusok. A hegyvidéki területeken akár 120–140 km/órás szél is tombolhat.
Eszméletlenül találtak rá egy 17 éves lányra csütörtök reggel Bukarest egyik úttestjén. A fiatalt nem sikerült megmenteni. A gyanú szerint egy kukásautó gázolta el, amelynek sofőrje azt állítja, nem vette észre az ütközést.
A Maros Megyei Tanács november 19-én, csütörtökön 15 órától rendkívüli ülést tart videokonferencia keretében. A tanácsosok a Transilvania Motor Ring komplexumban tervezett megújulóenergia-beruházás megvalósításához szükséges intézkedésekről döntenek.
Két dolgozó megsérült egy munkahelyi balesetben csütörtökön az Oltenia Energetikai Komplexum (CEO) rovinari-i hőerőművében.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültségeket rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki, máramarosi és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
Mesterségesintelligencia-kutatóintézet nyílt Kolozsváron, a műszaki egyetem (UTCN) égisze alatt – írja az MTI a román Economedia.ro gazdasági oldalra hivatkozva.
„Félek 2028-tól” – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan, aki szerint Romániának a következő években jelentős energiákat kell fordítania a biztonságra, miközben a társadalom túl sok időt vesztegetett el jelentéktelen ügyekre.
Két szabálytalankodó sofőrt azonosítottak Hargita megyében: egyikük rendszám nélküli, forgalomból kivont járműszerelvényt vezetett Gyergyóditróban, a másikat pedig Székelyudvarhelyen érték tetten ittas vezetés közben.
szóljon hozzá!