
Fotó: Haáz Vince
A nemzetállamok és az Európai Unió konfliktusos viszonyáról beszélgetett szerda délután Tuzson Bence az Igazságügyi Minisztérium minisztere és Csoma Botond az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője a Lőrincz Csaba sátorban, Tusványoson.
2023. július 20., 19:062023. július 20., 19:06
A jogállamiság áttekintésével indította a beszélgetést Tuzson Bence, aki felvázolta, hogy milyen eszközrendszer a jogállamisági eljárás az európai döntéshozatal kezében. Az igazságügyi miniszter kifejtette: a nemzetközi politikának más a jellege, mint a nemzeti politikának. Mint mondta,
Az unió létrejötte ez alól egy üdítő kivétel volt, hiszen az unió egy olyan formáció volt, amelyben a kis országok is érvényesíteni tudták az elveiket, hiszen megkapták ugyanazokat a lehetőségeket, mint a nagy országok. A világ logikája azonban nem változott, és mivel a nemzetközi politika többezer éve ugyanazokon az elveken nyugszik, ezért
Ez nem csak országokon belül érzékelhető, hanem elvi közösségek, vagy formálódó közösségek által is, akik szintén egyfajta birodalmi szemlélettel nyomást akarnak gyakorolni a kis államokra, a nemzetállamokra.
Fotó: Haáz Vince
„A legnagyobb nyomásgyakorlás a pénz visszafogása, meghatározatlan fogalmak alapján”
A miniszter kiemelte, hogy nem csodálkozhatunk azon, hogy
Mint mondta, ez azért nagyon jó eszköz az európai döntéshozók kezében, mert pontosan a fogalom meghatározatlansága miatt bármit lehet mondani, „nincsenek meghatározott elvek, hogy mit jelent a bírói függetlenség, hol van ennek a határa stb. Mivel az európai országok többségében más-más joggyakorlat van,
Ehhez most már európai uniós forrásokat is hozzá lehet kötni. Ez pedig így is történik” – fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
A gazdasági jogalkotás tekintetében is rossz felé halad az Európai Unió, az általuk gyakorolt nyomásgyakorlás egyre erősebb eszköz, ami odavezethet, hogy szétveri az egész uniót, ezért nagyon veszélyes ez a folyamat.
– tette hozzá.
Csoma Botond meglátása szerint, volt négy alkotmánybírósági döntés, ami új korszakot hozott a tagállamok és az Európai Unió jogviszonyába, hiszen a döntések megkérdőjelezték a korábbi álláspontot, miszerint az uniós jognak feltétlen elsőbbségi joga van a nemzeti joggal, sőt, még az alkotmánnyal szemben is. Mint mondta
Ebben a „konfliktusban” egy alkotmányos párbeszédre lenne szükség, főleg akkor, amikor az Európai Unió bírósága azt kéri egy nemzeti bíróságtól, hogy akár alkotmányos cikkelyeket is hagyjon figyelmen kívül, amikor egy kérdésben dönt, és csak az uniós jogot vegye figyelembe.
– fogalmazott. Mint kifejtette: egyetért az igazságügyi miniszterrel abban is, hogy nincs egy konkrét, meghatározott jogállamisági elv, ez pedig ahhoz vezet, hogy bizonyos esetekben ideológiai elemeket is ügyesen a jogállamisági elemek közé tudnak illeszteni, ami nem kedvez bizonyos folyamatoknak. Szerinte törekedni kéne a tárgyilagosságra, és az ideológiát valamennyire háttérbe tenni. A román jogállamisági kérdéssel kapcsolatban a frakcióvezető elmondta, hogy
Tuzson Bence a frakcióvezető gondolataira reagálva arról beszélt, hogy az Európai Unió jogalkotási lehetősége az egyes országok alkotmányából adódik, amelyek megengedik, hogy bizonyos helyzetekben ezt megtehesse, ugyanakkor ebből az is következik, hogy ennek korlátja is van.
„Ezt akarja az európai bírósági gyakorlat is felülírni. Ennek elég nehéz megtalálni a jogelvi alapját, mindenesetre a törekvés elég egyértelmű. Minden erre vezethető vissza” – fogalmazott. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy az alapító atyák valamikor nem azt szerették volna, ami most van, és mint megjegyezte: pontosan itt jön be a jogállamisági kérdés.
Szerinte ilyen tekintetben nem lehet egységesíteni az európai uniót, hiszen többszáz éves jogfejlődés van mindenhol, amely máshogy működik mindenhol és más-más irányba vitte el az országok fejlődését.
Fotó: Haáz Vince
Lopakodó jogalkotás
A panelbeszélgetés folytatásaként az európai normaalkotásban megjelenő olyan fogalmakról esett szó, amelyek korábban semmilyen normaszövegben nem voltak benne. Mint az igazságügyi miniszter elmondta, ez az úgynevezett lopakodó jogalkotás többféleképpen történik. Egyik példa erre, hogy az Európai Unió maga is, mint entitás csatlakozik nemzetközi szerződésekhez – például csatlakozott az isztambuli szerződéshez is.
A másik fajta lopakodó jogalkotás a fogalmak fellazításával zajlik.
„Ha fellazítjuk azt a fogalmat, hogy mit nevezünk menekültnek, és a gazdasági bevándorlókat is menekültként kezdjük kezelni – tehát megváltozik maga a fogalom —, akkor a nemzeti jogokba is be tudunk emelni olyan változtatást, amit eredetileg maga a fogalom nem tartalmazott” – fejtette ki a nemzeti jog befolyásolásának másik eszközéről.
A miniszter emellett még egy eszközt felvázolt, ami befolyásolja a nemzeti jog kérdését:
– mondta. Tuzson Bence a gondolatmenet végén mégegyszer nyomatékosította, hogy az európai jog próbál magának teret nyerni a nemzeti jogokkal szemben, és ennek a folyamatnak az alkotmánybíróság tud megálljt parancsolni.
– fogalmazott.
Fotó: Haáz Vince
Csoma Botond frakcióvezető szerint igazán fontos az lenne, hogy egyensúlyt találjanak és elhatárolják, hogy mi az Európai Unió és mi a nemzetállamok hatásköre, az igazságügyi miniszter is átgondolásra javasolná az egész mechanizmust, amiben nincsen egység Európában. Problémaként ugyanakkor még kiemelte, hogy
Azokat az országokat akiknek van szuverenitásuk nem lehet rákötelezni olyan dolgokra, amelyekkel nem értenek egyet – jelentette ki.
Csoma Botond úgy érzi, a probléma megoldásához reális párbeszédre lenne szükség „Erre az őszinte beszédre kell politikai akarat, ami egyes tagállamok részéről megvan, kérdés, hogy az EU részéről megvan-e?” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
Tuzson Bence ehhez a gondolathoz csatlakozva elmondta, szerinte a párbeszéd az objektív kritériumrendszer fellazítását jelenti az unió részéről, azaz diktálást.
– hangzott az igazságügyi miniszter záró gondolata.
Eltérő technológiával, adatforrásokkal és számítási módszerekkel dolgozik a Google földrengésjelző rendszere és az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az Ilfov megyei törvényszék egyik bírája szerdán elrendelte Călin Georgescu volt államfőjelölt házi őrizetbe helyezését abban az ügyben, amelyben egy üzletember 1,1 millió eurós megkárosításával vádolják.
Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság.
Egységesen 50 ezer lejben szabják meg a készpénzes bevételek és kifizetések napi felső határát a képviselőház szerdán elfogadott törvénytervezete értelmében.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
Csángóföldön tájékozódtak a magyar kormány képviselői a moldvai csángók helyzetéről, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) munkájáról.
Szeptember végén a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) száma elérte a 394 868-at – közölte Facebook-oldalán szerdán az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE).
Kiégett nyerges vontató nehezíti a forgalmat Arad közelében az A1-es autópályán, a Nagylak felé tartó menetirányban.
Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatát.
Csődbe ment a román állami teherfuvarozási vasúttársaság, a CFR Marfă – írja a profit.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.
szóljon hozzá!