Az unió létrejötte ez alól egy üdítő kivétel volt, hiszen az unió egy olyan formáció volt, amelyben a kis országok is érvényesíteni tudták az elveiket, hiszen megkapták ugyanazokat a lehetőségeket, mint a nagy országok. A világ logikája azonban nem változott, és mivel a nemzetközi politika többezer éve ugyanazokon az elveken nyugszik, ezért

Ez nem csak országokon belül érzékelhető, hanem elvi közösségek, vagy formálódó közösségek által is, akik szintén egyfajta birodalmi szemlélettel nyomást akarnak gyakorolni a kis államokra, a nemzetállamokra.

Mint mondta, ez azért nagyon jó eszköz az európai döntéshozók kezében, mert pontosan a fogalom meghatározatlansága miatt bármit lehet mondani, „nincsenek meghatározott elvek, hogy mit jelent a bírói függetlenség, hol van ennek a határa stb. Mivel az európai országok többségében más-más joggyakorlat van,

Ehhez most már európai uniós forrásokat is hozzá lehet kötni. Ez pedig így is történik” – fogalmazott.

– tette hozzá.

Csoma Botond meglátása szerint, volt négy alkotmánybírósági döntés, ami új korszakot hozott a tagállamok és az Európai Unió jogviszonyába, hiszen a döntések megkérdőjelezték a korábbi álláspontot, miszerint az uniós jognak feltétlen elsőbbségi joga van a nemzeti joggal, sőt, még az alkotmánnyal szemben is. Mint mondta

Ebben a „konfliktusban” egy alkotmányos párbeszédre lenne szükség, főleg akkor, amikor az Európai Unió bírósága azt kéri egy nemzeti bíróságtól, hogy akár alkotmányos cikkelyeket is hagyjon figyelmen kívül, amikor egy kérdésben dönt, és csak az uniós jogot vegye figyelembe.

– fogalmazott. Mint kifejtette: egyetért az igazságügyi miniszterrel abban is, hogy nincs egy konkrét, meghatározott jogállamisági elv, ez pedig ahhoz vezet, hogy bizonyos esetekben ideológiai elemeket is ügyesen a jogállamisági elemek közé tudnak illeszteni, ami nem kedvez bizonyos folyamatoknak. Szerinte törekedni kéne a tárgyilagosságra, és az ideológiát valamennyire háttérbe tenni. A román jogállamisági kérdéssel kapcsolatban a frakcióvezető elmondta, hogy

Tuzson Bence a frakcióvezető gondolataira reagálva arról beszélt, hogy az Európai Unió jogalkotási lehetősége az egyes országok alkotmányából adódik, amelyek megengedik, hogy bizonyos helyzetekben ezt megtehesse, ugyanakkor ebből az is következik, hogy ennek korlátja is van.

„Ezt akarja az európai bírósági gyakorlat is felülírni. Ennek elég nehéz megtalálni a jogelvi alapját, mindenesetre a törekvés elég egyértelmű. Minden erre vezethető vissza” – fogalmazott. A miniszter ugyanakkor elmondta, hogy az alapító atyák valamikor nem azt szerették volna, ami most van, és mint megjegyezte: pontosan itt jön be a jogállamisági kérdés.

Szerinte ilyen tekintetben nem lehet egységesíteni az európai uniót, hiszen többszáz éves jogfejlődés van mindenhol, amely máshogy működik mindenhol és más-más irányba vitte el az országok fejlődését.

A másik fajta lopakodó jogalkotás a fogalmak fellazításával zajlik.

„Ha fellazítjuk azt a fogalmat, hogy mit nevezünk menekültnek, és a gazdasági bevándorlókat is menekültként kezdjük kezelni – tehát megváltozik maga a fogalom —, akkor a nemzeti jogokba is be tudunk emelni olyan változtatást, amit eredetileg maga a fogalom nem tartalmazott” – fejtette ki a nemzeti jog befolyásolásának másik eszközéről.

A miniszter emellett még egy eszközt felvázolt, ami befolyásolja a nemzeti jog kérdését:

– mondta. Tuzson Bence a gondolatmenet végén mégegyszer nyomatékosította, hogy az európai jog próbál magának teret nyerni a nemzeti jogokkal szemben, és ennek a folyamatnak az alkotmánybíróság tud megálljt parancsolni.

– fogalmazott.

Azokat az országokat akiknek van szuverenitásuk nem lehet rákötelezni olyan dolgokra, amelyekkel nem értenek egyet – jelentette ki.

Csoma Botond úgy érzi, a probléma megoldásához reális párbeszédre lenne szükség „Erre az őszinte beszédre kell politikai akarat, ami egyes tagállamok részéről megvan, kérdés, hogy az EU részéről megvan-e?” – fogalmazott, hozzátéve, hogy

Tuzson Bence ehhez a gondolathoz csatlakozva elmondta, szerinte a párbeszéd az objektív kritériumrendszer fellazítását jelenti az unió részéről, azaz diktálást.

– hangzott az igazságügyi miniszter záró gondolata.