Tüntetésekre, sztrájkra készülnek az egészségügyben

Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei elnöke attól tart, hogy a beígért fizetésemelésből gyakorlatilag nem lesz semmi

Fotó: Bíró Blanka

Becsapottnak érzik magukat az egészségügyben dolgozók. Attól tartanak, hogy noha jelentős béremeléseket ígértek az ágazatban jövő évtől a közalkalmazotti bértörvény alapján, a kormány kibújik a kötelezettségek alól.

Bíró Blanka

2017. szeptember 19., 16:502017. szeptember 19., 16:50

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke keddi sajtótájékoztatóján elmondta, az elmúlt hónapokban több számítást végeztek, és a pesszimista forgatókönyvek szerint a beígért emelés a gyakorlatban sokkal kevesebb lehet, mint amit a bértörvény előirányoz. Aggodalmukat fokozza, hogy már augusztus végén kérték a kormányfőt, a pénzügy-, munka- és egészségügyi minisztériumot, foglaljanak állást például abban a kérdésben, hogy a társadalombiztosítási járulékok átruházása a munkaadóról a munkavállalóra, miként érinti majd az alkalmazottak nettó és bruttó fizetését. Erre vonatkozóan viszont semmi választ nem kaptak.

A hallgatás gyanús

– mondta a szakszervezeti bizalmi. Első lépésben a prefektúrákat kérték, hogy közvetítsenek, ám ha nem járnak sikerrel, október 2-án, 4-én és 6-án a munkaügyi, az egészségügyi, majd a pénzügyminisztérium székháza elé vonulnak, október 19-én pedig a kormány előtt tüntetnek, tiltakozó felvonulást szerveznek, végül a figyelmeztető és az általános sztrájkot is kirobbantják. Az érdekvédelmi szervezet

attól tart, hogy a társadalombiztosítási járulékok átruházása a munkavállalóra január 1-jétől gyakorlatilag lenullázza a szavatolt 25 százalékos béremelést,

mert az állam, vagyis munkáltató nem utalja az adókötelezettségnek megfelelő összeget pluszba az alkalmazottaknak. Valójában arra szerettek volna egyértelmű választ, hogy ez nem így történik, de nem kaptak.

Gondot jelent az is, hogy az egészségügyben az alkalmazó csak a béralap 30 százalékát fordíthatja a különböző pótlékokra, juttatásokra, így hiába jár például a tüdőbeteg-gondozóban dolgozóknak 100 százalékos veszélyességi pótlék, ha az alap korlátozása miatt már nem jut.

Neagovici hangsúlyozta, épp ezekkel a pótlékokkal lehetett ezeken a veszélyes területeken megtartani az alkalmazottakat. Kérik ugyanakkor, hogy a pótlékokat minden alkalmazott, például a gyógyszerészek is megkaphassák, 2018-ban is kapjanak ételjegyet, illetve az ágazatban mindenkinek – az adminisztratív személyzetnek is – egységesen növeljék a bérét jövő márciusig.