
Ide épülne az uniárius egyház bölcsődéje
Fotó: Haáz Vince
Harminc férőhelyesnek szánták, de csak 24 gyerekkel számolhatnak a marosvásárhelyi unitárius egyházközség Bolyai utca 23. szám alatti ingatlanjába tervezett bölcsőde építtetői, ugyanis a romániai törvények szerint egy gyereknek tíz négyzetméternyi felületre van szüksége.
2019. november 21., 12:002019. november 21., 12:00
Nagy László lelkész elmondta, amikor megpályázták a magyar állam óvoda/bölcsődeépítési támogatását, nem gondolta volna, hogy milyen akadályokkal találkoznak.
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a szomszédok beleegyezésére is szükség van, de az sem megy olyan könnyen, hiszen előbb nekik is tisztázniuk kell a telekviszonyokat.
A Székelyhon érdeklődésére a marosvásárhelyi Bolyai téri unitárius egyházközség lelkésze elmondta, jelenleg a terveken dolgoznak, amelyeket remélhetőleg év végére be is fejeznek. Ha minden jól megy,
Marosvásárhelyen a bölcsődékre van a legnagyobb igény, ezért döntött úgy az egyházközség, hogy kisdedmegőrzőt létesít magyar állami támogatásból. Nagy László elmondta, több bölcsődébe is ellátogattak, és végül a marosszentgyörgyit választották követendő példának. Az ott tapasztaltak alapján is döntöttek úgy, hogy intézményük működtetéséhez nyolc-tíz felkészült pedagógust, óvónőt és dadát kellene alkalmazniuk, a gyermekek étkeztetését pedig catering szolgáltatással oldanák meg, ahogyan a mosást is.
A tervek szerint az egyház Bolyai utca 23. szám alatti ingatlanjában fog működni a bölcsőde, ahol jelenleg az egyházközség idős tagjairól gondoskodó Unitarcoop Alapítvány székel. A munkálatok idejére az alapítvány kiköltözne onnan, viszont a továbbiakban is azon a telken, abban az épületegyüttesben biztosítanának helyet a működésének – mutatott rá Nagy László.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!