Hirdetés
Hirdetés

Tóth László: bizakodhatunk, hiszen az alapok erősek

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése •  Fotó: Pinti Attila

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése

Fotó: Pinti Attila

Markáns fejlődésen ment keresztül a székely társadalom az elmúlt években, ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt – fogalmazott a Székelyhonnak adott „elköszönő” interjújában Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki hét évnyi külhoni szolgálat után visszatér Budapestre.

Kozán István

2024. augusztus 02., 07:552024. augusztus 02., 07:55

– Elszaladt ez a hét esztendő, ami alatt Csíkszeredában ellátta a főkonzuli feladatkört. Milyen emlékei vannak a 2017-es városról, illetve munkája első időszakáról?

– Valóban elszaladt, közben pedig történt egy csomó minden. Hálás szívvel gondolok vissza az első napokra, a városra, az emberekre. És ahogy ilyenkor lenni szokott, természetesen telve voltam az új helyzet, az új kihívás okozta várakozással és izgalommal. A város az első perctől nagyon befogadó, megnyerő volt. Budapest után a szó szoros értelmében nagyon közel volt minden: a lakás, a hivatal, az iskola, a kisbolt, az emberek pedig nyitottak és barátságosak voltak.

– Egy magyar diplomata számára a székelyföldi szolgálat szinte semmivel sem hasonlítható össze: gyakorlatilag olyan, mintha egy vidéki magyarországi településen dolgozna. Vagy ezt csak mi gondoljuk így?

– Ez javarészt igaz, a csíkszeredai főkonzulátuson vagy bármely más Kárpát-medencei magyar külképviseleten diplomatának lenni egyedi szolgálat, amit nagyban meghatároz a közeg, az adott területen őshonos magyarság jelenléte. Ez itt, Székelyföldön még inkább igaz, hiszen itt él egy tömbben a legnagyobb lélekszámú külhoni magyar közösség, ami azon túl, hogy a tevékenységnek markáns profilt szab, a mindennapi életben valóban az otthonosság érzését nyújtja, ahogy fogalmazott,

mintha egy vidéki magyar településen élne, dolgozna az ember.

– Kétségtelenül nehéz esztendők állnak a munkája mögött, elég ha csak a koronavírus-világjárványra vagy az immár három esztendeje tartó orosz–ukrán háborúra gondolunk. Ezek mennyire befolyásolták a külképviselet mindennapi munkáját?

– Ahogy minden más intézményét, vagy ahogy magánemberként a mindennapi életünket – nagyban befolyásolja. Az, hogy két ilyen jelentős válság egymásra tevődött, csak meghatványozta a negatív következményeket. A koronavírus-járvány éles törést okozott tevékenységünkben, különösen az ügyfélfogadásban, az emberekkel történő kapcsolattartásban, ami munkánk gerincét adja. De jelentősen visszavette a rendezvényszervező tevékenységünket, az intézményes kapcsolattartást is. A háború kitörése más szempontból ugyan, de hasonlóan negatív következményekkel járt.

– Nem vitás, hogy egy magyar külképviselet számára az a legideálisabb állapot, amikor Romániában kormányon van az RMDSZ, ilyenkor ugyanis mintha jobbak lennének a román–magyar viszonyok is. Mit érzékelt a romániai politikai életből az elmúlt évek során?

– Erre nehéz röviden válaszolni, önmagában egy interjút is felölelő kérdés. A romániai politikai kultúra jelentősen eltér a magyartól, ezért aki ezt nem tudja és nem érti, értelemszerűen nem tud otthonosan mozogni benne. Én

itt nőttem fel, itt jártam iskolába, Marosvásárhelyen, az utcán román barátaim is voltak,

így könnyebben kiismerem, ahogy mondani szokás, a Dâmbovița-parti politikai közeget, ami nagy segítségemre volt munkám során.

Hirdetés

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának meglátásom szerint nagyon pozitív a mérlege, minden szempontból: ha a székelyföldi, erdélyi magyarság életkörülményeit, a magyarok által lakott régiók beruházásait, a megvalósult fejlesztéseket nézzük, és akkor is, ha a két állam, Magyarország és Románia kapcsolatainak alakulását elemezzük.

– Egy főkonzul elsősorban egy intézményt vezet, Ön azonban mindezen túl ott segített, ahol tudott: kulturális kapocsként is kivette részét az anyaország és a határon túli közösség mindennapjaiból. Mi tagadás, ezzel erősítette a két nemzetrész között a kapcsolatot. Hogyan élte meg munkakörének ezt a „bónuszát”?

– Abszolút pozitívan! A mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése, amit rendkívül fontosnak tartok. Ebből a főkonzulátus is kivette részét, számos kulturális vagy sporteseményt rendeztünk, nemzeti vagy egyházi ünnepeinken pedig igyekeztünk minél jobban bekapcsolódni az eseményekbe, a magyar állam képviseleteként megjelenni és együtt lenni. Ugyanígy a jelentősebb kulturális vagy közösségi eseményeken – ma már elképzelhetetlen költészet napi felolvasómaraton, székelyföldi önkormányzati focitorna, Csíki Majális vagy Vásárhelyi Forgatag a főkonzulátus aktív részvétele nélkül.

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése

Fotó: Pinti Attila

– Mi volt a fókuszban, illetve milyen feladatkörök ellátásában lépett előre az elmúlt évek során Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa?

– A feladat fókuszában az egyszerűsített honosítás és ahhoz kapcsolódó feladatok voltak. Ahogy teltek az évek, természetszerűen nőtt a székelyföldi magyar állampolgárok száma is, akik a magyar állampolgársághoz kötődő ügyeiket a főkonzulátuson intézik. Igyekeztünk számukra barátságos környezetet biztosítani, ami pedig magát az ügyintézést illeti, sokat léptünk előre, hiszen

a magyar közigazgatás jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, a folyamatok sokat egyszerűsödtek, és ez a főkonzulátusi ügyintézésben is meglátszott.

A koronavírus-járvány éveit kivéve a hozzánk forduló emberek száma évről évre nőtt, ami örömteli fejlemény, hiszen azt is mutatja, hogy a székelyföldi magyarság és a magyar állam közötti közjogi kötelék is szorosabbra fűződött.

– Erős közösséget hagy itt augusztustól – gondolunk a munkatársaira, illetve a városra és a tágabb székely társadalomra. Rábólint erre a meglátásunkra?

– Teljes mértékben egyetértek! A főkonzulátus munkaközössége stabil maradt az elmúlt hét évben, kollégáim kiegyensúlyozott, magas színvonalú munkát végeztek, amit ezúton is köszönök nekik! Ami pedig a székely társadalmat illeti, markáns fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, erősödő intézményekkel, társadalmi kohézióval. Ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt. Azt gondolom, hogy bizakodhatunk, hiszen

az alapok erősek: kiépült egy erős intézményrendszer, gyarapodott a közösségi vagyon, a globálisan, különösen Európában zajló értékrendi vita pedig nem tudott ide begyűrűzni,

mondhatni, a közösség lelkiállapota is stabil.

– Hogyan tovább, mit fog csinálni Tóth László leköszönő csíkszeredai főkonzul ősztől?

– Az elmúlt hetek és hónapok igencsak mozgalmasan teltek, ezért egyelőre igyekszem az augusztusra koncentrálni, ami pihenéssel és az újbóli budapesti berendezkedéssel fog eltelni. Szeretnék több időt eltölteni családommal, gyermekeimmel, együtt lenni velük a visszarázódásban. Ősztől pedig folytatom a munkát, ahogy eddigi kormányzati tevékenységem során mindig, a Kárpát-medencei magyarsággal, az anyaország és a külhoni magyar közösségek kapcsolatával foglalkozva.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 29., csütörtök

Kábítószert és alkoholt is fogyasztott a tragikus balesetet szenvedett görög kisbusz vezetője

Kábítószer és alkohol hatása alatt volt annak a Temes megyében balesetet szenvedett görög kisbusznak a sofőrje, amelyben hét ember vesztette életét – közölte csütörtökön az ügyben eljáró lugosi vádhatóság szóvivője.

Kábítószert és alkoholt is fogyasztott a tragikus balesetet szenvedett görög kisbusz vezetője
Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

AMR: nem az önkormányzatok döntöttek az adóemelésekről

A Romániai Városok Szövetsége (AMR) közleményben reagált a 2026-ra vonatkozó helyi adók és illetékek körül kialakult közvitára. A szervezet kiemeli: az önkormányzatok a hatályos jogszabályok alapján, kényszerűen jártak el, amikor módosították az adókat.

AMR: nem az önkormányzatok döntöttek az adóemelésekről
2026. január 29., csütörtök

„Ne terheljenek még jobban minket” – adóvisszatérítést sürgetnek a marosvásárhelyi gondozók

Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.

„Ne terheljenek még jobban minket” – adóvisszatérítést sürgetnek a marosvásárhelyi gondozók
2026. január 29., csütörtök

Egy hónappal újév után a parlament is megkezdi a munkát

Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.

Egy hónappal újév után a parlament is megkezdi a munkát
Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Megműtötték a Temes megyei baleset görög sérültjét, állapota stabil

A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.

Megműtötték a Temes megyei baleset görög sérültjét, állapota stabil
2026. január 29., csütörtök

Vigyázz, kész, rajt: a mozgás szeretetére nevelnek már óvodás korban

A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.

Vigyázz, kész, rajt: a mozgás szeretetére nevelnek már óvodás korban
2026. január 29., csütörtök

Kiszivárogtak a tettenérés felvételei a korrupció miatt őrizetbe vett, majd rosszul lett ügyvédnőről – videóval

A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.

Kiszivárogtak a tettenérés felvételei a korrupció miatt őrizetbe vett, majd rosszul lett ügyvédnőről – videóval
Hirdetés
2026. január 29., csütörtök

Óriásbábokat is bevetnek az újonnan induló gyergyószentmiklósi bábszínházas fesztiválon

Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.

Óriásbábokat is bevetnek az újonnan induló gyergyószentmiklósi bábszínházas fesztiválon
2026. január 29., csütörtök

Emelkedtek a szemétszállítási díjak Udvarhelyen, de van remény a későbbi csökkenésre

Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.

Emelkedtek a szemétszállítási díjak Udvarhelyen, de van remény a későbbi csökkenésre
2026. január 29., csütörtök

Az egyházban és a hadseregben bíznak a legjobban Románia lakói

A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.

Az egyházban és a hadseregben bíznak a legjobban Románia lakói
Hirdetés