
Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése
Fotó: Pinti Attila
Markáns fejlődésen ment keresztül a székely társadalom az elmúlt években, ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt – fogalmazott a Székelyhonnak adott „elköszönő” interjújában Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki hét évnyi külhoni szolgálat után visszatér Budapestre.
2024. augusztus 02., 07:552024. augusztus 02., 07:55
– Elszaladt ez a hét esztendő, ami alatt Csíkszeredában ellátta a főkonzuli feladatkört. Milyen emlékei vannak a 2017-es városról, illetve munkája első időszakáról?
– Valóban elszaladt, közben pedig történt egy csomó minden. Hálás szívvel gondolok vissza az első napokra, a városra, az emberekre. És ahogy ilyenkor lenni szokott, természetesen telve voltam az új helyzet, az új kihívás okozta várakozással és izgalommal. A város az első perctől nagyon befogadó, megnyerő volt. Budapest után a szó szoros értelmében nagyon közel volt minden: a lakás, a hivatal, az iskola, a kisbolt, az emberek pedig nyitottak és barátságosak voltak.
– Egy magyar diplomata számára a székelyföldi szolgálat szinte semmivel sem hasonlítható össze: gyakorlatilag olyan, mintha egy vidéki magyarországi településen dolgozna. Vagy ezt csak mi gondoljuk így?
– Ez javarészt igaz, a csíkszeredai főkonzulátuson vagy bármely más Kárpát-medencei magyar külképviseleten diplomatának lenni egyedi szolgálat, amit nagyban meghatároz a közeg, az adott területen őshonos magyarság jelenléte. Ez itt, Székelyföldön még inkább igaz, hiszen itt él egy tömbben a legnagyobb lélekszámú külhoni magyar közösség, ami azon túl, hogy a tevékenységnek markáns profilt szab, a mindennapi életben valóban az otthonosság érzését nyújtja, ahogy fogalmazott,
– Kétségtelenül nehéz esztendők állnak a munkája mögött, elég ha csak a koronavírus-világjárványra vagy az immár három esztendeje tartó orosz–ukrán háborúra gondolunk. Ezek mennyire befolyásolták a külképviselet mindennapi munkáját?
– Ahogy minden más intézményét, vagy ahogy magánemberként a mindennapi életünket – nagyban befolyásolja. Az, hogy két ilyen jelentős válság egymásra tevődött, csak meghatványozta a negatív következményeket. A koronavírus-járvány éles törést okozott tevékenységünkben, különösen az ügyfélfogadásban, az emberekkel történő kapcsolattartásban, ami munkánk gerincét adja. De jelentősen visszavette a rendezvényszervező tevékenységünket, az intézményes kapcsolattartást is. A háború kitörése más szempontból ugyan, de hasonlóan negatív következményekkel járt.
– Nem vitás, hogy egy magyar külképviselet számára az a legideálisabb állapot, amikor Romániában kormányon van az RMDSZ, ilyenkor ugyanis mintha jobbak lennének a román–magyar viszonyok is. Mit érzékelt a romániai politikai életből az elmúlt évek során?
– Erre nehéz röviden válaszolni, önmagában egy interjút is felölelő kérdés. A romániai politikai kultúra jelentősen eltér a magyartól, ezért aki ezt nem tudja és nem érti, értelemszerűen nem tud otthonosan mozogni benne. Én
így könnyebben kiismerem, ahogy mondani szokás, a Dâmbovița-parti politikai közeget, ami nagy segítségemre volt munkám során.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának meglátásom szerint nagyon pozitív a mérlege, minden szempontból: ha a székelyföldi, erdélyi magyarság életkörülményeit, a magyarok által lakott régiók beruházásait, a megvalósult fejlesztéseket nézzük, és akkor is, ha a két állam, Magyarország és Románia kapcsolatainak alakulását elemezzük.
– Egy főkonzul elsősorban egy intézményt vezet, Ön azonban mindezen túl ott segített, ahol tudott: kulturális kapocsként is kivette részét az anyaország és a határon túli közösség mindennapjaiból. Mi tagadás, ezzel erősítette a két nemzetrész között a kapcsolatot. Hogyan élte meg munkakörének ezt a „bónuszát”?
– Abszolút pozitívan! A mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése, amit rendkívül fontosnak tartok. Ebből a főkonzulátus is kivette részét, számos kulturális vagy sporteseményt rendeztünk, nemzeti vagy egyházi ünnepeinken pedig igyekeztünk minél jobban bekapcsolódni az eseményekbe, a magyar állam képviseleteként megjelenni és együtt lenni. Ugyanígy a jelentősebb kulturális vagy közösségi eseményeken – ma már elképzelhetetlen költészet napi felolvasómaraton, székelyföldi önkormányzati focitorna, Csíki Majális vagy Vásárhelyi Forgatag a főkonzulátus aktív részvétele nélkül.
Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése
Fotó: Pinti Attila
– Mi volt a fókuszban, illetve milyen feladatkörök ellátásában lépett előre az elmúlt évek során Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa?
– A feladat fókuszában az egyszerűsített honosítás és ahhoz kapcsolódó feladatok voltak. Ahogy teltek az évek, természetszerűen nőtt a székelyföldi magyar állampolgárok száma is, akik a magyar állampolgársághoz kötődő ügyeiket a főkonzulátuson intézik. Igyekeztünk számukra barátságos környezetet biztosítani, ami pedig magát az ügyintézést illeti, sokat léptünk előre, hiszen
A koronavírus-járvány éveit kivéve a hozzánk forduló emberek száma évről évre nőtt, ami örömteli fejlemény, hiszen azt is mutatja, hogy a székelyföldi magyarság és a magyar állam közötti közjogi kötelék is szorosabbra fűződött.
– Erős közösséget hagy itt augusztustól – gondolunk a munkatársaira, illetve a városra és a tágabb székely társadalomra. Rábólint erre a meglátásunkra?
– Teljes mértékben egyetértek! A főkonzulátus munkaközössége stabil maradt az elmúlt hét évben, kollégáim kiegyensúlyozott, magas színvonalú munkát végeztek, amit ezúton is köszönök nekik! Ami pedig a székely társadalmat illeti, markáns fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, erősödő intézményekkel, társadalmi kohézióval. Ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt. Azt gondolom, hogy bizakodhatunk, hiszen
mondhatni, a közösség lelkiállapota is stabil.
– Hogyan tovább, mit fog csinálni Tóth László leköszönő csíkszeredai főkonzul ősztől?
– Az elmúlt hetek és hónapok igencsak mozgalmasan teltek, ezért egyelőre igyekszem az augusztusra koncentrálni, ami pihenéssel és az újbóli budapesti berendezkedéssel fog eltelni. Szeretnék több időt eltölteni családommal, gyermekeimmel, együtt lenni velük a visszarázódásban. Ősztől pedig folytatom a munkát, ahogy eddigi kormányzati tevékenységem során mindig, a Kárpát-medencei magyarsággal, az anyaország és a külhoni magyar közösségek kapcsolatával foglalkozva.
Egyfajta oktatóvideót készített a Vâlcea megyei csendőrség abból az amatőr felvételből, amit azok az emberek készítettek, akik nem voltak hajlandók megvárni a beavatkozó egységet, és maguk próbálták meg elhajtani a medvét egy lapáttal.
Túl alacsony az általános sztrájk kirobbantásának a támogatottsága a tanügyben, így – bár a felmérés kiértékelése még nem zárult le – szinte biztosan elmarad a tiltakozás. A szakszervezet képviselője szerint az időzítés már nem is lenne szerencsés.
Nagy az érdeklődés a gazdasági szereplők részéről az ország legfiatalabb repülőterének bővítése iránt. A vezetőség szerint a fejlesztés kulcsfontosságú lépés abban, hogy Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér országos és európai csomóponttá váljon.
Körülbelül 80 ezer gazdasági társaság összesen mintegy 2,3 milliárd lejjel tartozik az államnak, de az összeget nem tudják behajtani, mert a cégeknek már nincs bankszámlájuk – nyilatkozta az országos adóhatóság elnöke egy keddi szakmai rendezvényen.
Újabb beavatkozásra volt szükség a nagyvadak miatt Zabolán, ezúttal az iskola területén. A medvét és bocsait kora reggel vette észre egy alkalmazott, így a gyerekek nem kerültek veszélybe, de az oktatást aznap biztonsági okokból felfüggesztették.
Gyanús körülmények között halt meg egy csecsemő a bukaresti Polizu szülészeten. Az ügyészség vizsgálatot indított az ügyben.
Kinevezte Magyar Péter kormányának minisztereit Sulyok Tamás köztársasági elnök kedden Budapesten, ezzel megalakult az új kabinet.
Esőre és viharokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás van érvényben kedden az ország szinte egész területén.
Előzetes letartóztatásba helyezték a perbáthidai gyilkosság fő gyanúsítottját – tájékoztatott a Bihar megyei ügyészség kedden.
Nicușor Dan államfő kedden azt nyilatkozta, hogy „viszonylag kevés” olyan kormányalakítási forgatókönyv jöhet szóba, amelyben stabil többség támogatja a kabinetet. A technokrata miniszterelnök kinevezését „esélyes forgatókönyvnek” nevezte az elnök.
szóljon hozzá!