Hirdetés
Hirdetés

Tóth László: bizakodhatunk, hiszen az alapok erősek

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése •  Fotó: Pinti Attila

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése

Fotó: Pinti Attila

Markáns fejlődésen ment keresztül a székely társadalom az elmúlt években, ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt – fogalmazott a Székelyhonnak adott „elköszönő” interjújában Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki hét évnyi külhoni szolgálat után visszatér Budapestre.

Kozán István

2024. augusztus 02., 07:552024. augusztus 02., 07:55

– Elszaladt ez a hét esztendő, ami alatt Csíkszeredában ellátta a főkonzuli feladatkört. Milyen emlékei vannak a 2017-es városról, illetve munkája első időszakáról?

– Valóban elszaladt, közben pedig történt egy csomó minden. Hálás szívvel gondolok vissza az első napokra, a városra, az emberekre. És ahogy ilyenkor lenni szokott, természetesen telve voltam az új helyzet, az új kihívás okozta várakozással és izgalommal. A város az első perctől nagyon befogadó, megnyerő volt. Budapest után a szó szoros értelmében nagyon közel volt minden: a lakás, a hivatal, az iskola, a kisbolt, az emberek pedig nyitottak és barátságosak voltak.

– Egy magyar diplomata számára a székelyföldi szolgálat szinte semmivel sem hasonlítható össze: gyakorlatilag olyan, mintha egy vidéki magyarországi településen dolgozna. Vagy ezt csak mi gondoljuk így?

– Ez javarészt igaz, a csíkszeredai főkonzulátuson vagy bármely más Kárpát-medencei magyar külképviseleten diplomatának lenni egyedi szolgálat, amit nagyban meghatároz a közeg, az adott területen őshonos magyarság jelenléte. Ez itt, Székelyföldön még inkább igaz, hiszen itt él egy tömbben a legnagyobb lélekszámú külhoni magyar közösség, ami azon túl, hogy a tevékenységnek markáns profilt szab, a mindennapi életben valóban az otthonosság érzését nyújtja, ahogy fogalmazott,

mintha egy vidéki magyar településen élne, dolgozna az ember.

– Kétségtelenül nehéz esztendők állnak a munkája mögött, elég ha csak a koronavírus-világjárványra vagy az immár három esztendeje tartó orosz–ukrán háborúra gondolunk. Ezek mennyire befolyásolták a külképviselet mindennapi munkáját?

– Ahogy minden más intézményét, vagy ahogy magánemberként a mindennapi életünket – nagyban befolyásolja. Az, hogy két ilyen jelentős válság egymásra tevődött, csak meghatványozta a negatív következményeket. A koronavírus-járvány éles törést okozott tevékenységünkben, különösen az ügyfélfogadásban, az emberekkel történő kapcsolattartásban, ami munkánk gerincét adja. De jelentősen visszavette a rendezvényszervező tevékenységünket, az intézményes kapcsolattartást is. A háború kitörése más szempontból ugyan, de hasonlóan negatív következményekkel járt.

– Nem vitás, hogy egy magyar külképviselet számára az a legideálisabb állapot, amikor Romániában kormányon van az RMDSZ, ilyenkor ugyanis mintha jobbak lennének a román–magyar viszonyok is. Mit érzékelt a romániai politikai életből az elmúlt évek során?

– Erre nehéz röviden válaszolni, önmagában egy interjút is felölelő kérdés. A romániai politikai kultúra jelentősen eltér a magyartól, ezért aki ezt nem tudja és nem érti, értelemszerűen nem tud otthonosan mozogni benne. Én

itt nőttem fel, itt jártam iskolába, Marosvásárhelyen, az utcán román barátaim is voltak,

így könnyebben kiismerem, ahogy mondani szokás, a Dâmbovița-parti politikai közeget, ami nagy segítségemre volt munkám során.

Hirdetés

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának meglátásom szerint nagyon pozitív a mérlege, minden szempontból: ha a székelyföldi, erdélyi magyarság életkörülményeit, a magyarok által lakott régiók beruházásait, a megvalósult fejlesztéseket nézzük, és akkor is, ha a két állam, Magyarország és Románia kapcsolatainak alakulását elemezzük.

– Egy főkonzul elsősorban egy intézményt vezet, Ön azonban mindezen túl ott segített, ahol tudott: kulturális kapocsként is kivette részét az anyaország és a határon túli közösség mindennapjaiból. Mi tagadás, ezzel erősítette a két nemzetrész között a kapcsolatot. Hogyan élte meg munkakörének ezt a „bónuszát”?

– Abszolút pozitívan! A mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése, amit rendkívül fontosnak tartok. Ebből a főkonzulátus is kivette részét, számos kulturális vagy sporteseményt rendeztünk, nemzeti vagy egyházi ünnepeinken pedig igyekeztünk minél jobban bekapcsolódni az eseményekbe, a magyar állam képviseleteként megjelenni és együtt lenni. Ugyanígy a jelentősebb kulturális vagy közösségi eseményeken – ma már elképzelhetetlen költészet napi felolvasómaraton, székelyföldi önkormányzati focitorna, Csíki Majális vagy Vásárhelyi Forgatag a főkonzulátus aktív részvétele nélkül.

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése

Fotó: Pinti Attila

– Mi volt a fókuszban, illetve milyen feladatkörök ellátásában lépett előre az elmúlt évek során Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa?

– A feladat fókuszában az egyszerűsített honosítás és ahhoz kapcsolódó feladatok voltak. Ahogy teltek az évek, természetszerűen nőtt a székelyföldi magyar állampolgárok száma is, akik a magyar állampolgársághoz kötődő ügyeiket a főkonzulátuson intézik. Igyekeztünk számukra barátságos környezetet biztosítani, ami pedig magát az ügyintézést illeti, sokat léptünk előre, hiszen

a magyar közigazgatás jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, a folyamatok sokat egyszerűsödtek, és ez a főkonzulátusi ügyintézésben is meglátszott.

A koronavírus-járvány éveit kivéve a hozzánk forduló emberek száma évről évre nőtt, ami örömteli fejlemény, hiszen azt is mutatja, hogy a székelyföldi magyarság és a magyar állam közötti közjogi kötelék is szorosabbra fűződött.

– Erős közösséget hagy itt augusztustól – gondolunk a munkatársaira, illetve a városra és a tágabb székely társadalomra. Rábólint erre a meglátásunkra?

– Teljes mértékben egyetértek! A főkonzulátus munkaközössége stabil maradt az elmúlt hét évben, kollégáim kiegyensúlyozott, magas színvonalú munkát végeztek, amit ezúton is köszönök nekik! Ami pedig a székely társadalmat illeti, markáns fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, erősödő intézményekkel, társadalmi kohézióval. Ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt. Azt gondolom, hogy bizakodhatunk, hiszen

az alapok erősek: kiépült egy erős intézményrendszer, gyarapodott a közösségi vagyon, a globálisan, különösen Európában zajló értékrendi vita pedig nem tudott ide begyűrűzni,

mondhatni, a közösség lelkiállapota is stabil.

– Hogyan tovább, mit fog csinálni Tóth László leköszönő csíkszeredai főkonzul ősztől?

– Az elmúlt hetek és hónapok igencsak mozgalmasan teltek, ezért egyelőre igyekszem az augusztusra koncentrálni, ami pihenéssel és az újbóli budapesti berendezkedéssel fog eltelni. Szeretnék több időt eltölteni családommal, gyermekeimmel, együtt lenni velük a visszarázódásban. Ősztől pedig folytatom a munkát, ahogy eddigi kormányzati tevékenységem során mindig, a Kárpát-medencei magyarsággal, az anyaország és a külhoni magyar közösségek kapcsolatával foglalkozva.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Leméri majd a rendszer a beszállított hulladékot

Építik a hulladékudvarokat Hargita megyében, ám több településen még nem tisztázott, hogy miként lehet szabályosan működtetni ezeket. A természetes személyek később meghatározott mennyiségben adhatnak majd le többféle hulladékot ingyenesen.

Leméri majd a rendszer a beszállított hulladékot
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.

Székelyek a Kaukázusban
Székelyek a Kaukázusban
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

2026. július 14., kedd

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek

A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu

Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu
2026. július 14., kedd

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén

Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén
2026. július 14., kedd

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán

Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán
2026. július 14., kedd

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását

Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását
2026. július 14., kedd

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
Hirdetés