
Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése
Fotó: Pinti Attila
Markáns fejlődésen ment keresztül a székely társadalom az elmúlt években, ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt – fogalmazott a Székelyhonnak adott „elköszönő” interjújában Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki hét évnyi külhoni szolgálat után visszatér Budapestre.
2024. augusztus 02., 07:552024. augusztus 02., 07:55
– Elszaladt ez a hét esztendő, ami alatt Csíkszeredában ellátta a főkonzuli feladatkört. Milyen emlékei vannak a 2017-es városról, illetve munkája első időszakáról?
– Valóban elszaladt, közben pedig történt egy csomó minden. Hálás szívvel gondolok vissza az első napokra, a városra, az emberekre. És ahogy ilyenkor lenni szokott, természetesen telve voltam az új helyzet, az új kihívás okozta várakozással és izgalommal. A város az első perctől nagyon befogadó, megnyerő volt. Budapest után a szó szoros értelmében nagyon közel volt minden: a lakás, a hivatal, az iskola, a kisbolt, az emberek pedig nyitottak és barátságosak voltak.
– Egy magyar diplomata számára a székelyföldi szolgálat szinte semmivel sem hasonlítható össze: gyakorlatilag olyan, mintha egy vidéki magyarországi településen dolgozna. Vagy ezt csak mi gondoljuk így?
– Ez javarészt igaz, a csíkszeredai főkonzulátuson vagy bármely más Kárpát-medencei magyar külképviseleten diplomatának lenni egyedi szolgálat, amit nagyban meghatároz a közeg, az adott területen őshonos magyarság jelenléte. Ez itt, Székelyföldön még inkább igaz, hiszen itt él egy tömbben a legnagyobb lélekszámú külhoni magyar közösség, ami azon túl, hogy a tevékenységnek markáns profilt szab, a mindennapi életben valóban az otthonosság érzését nyújtja, ahogy fogalmazott,
– Kétségtelenül nehéz esztendők állnak a munkája mögött, elég ha csak a koronavírus-világjárványra vagy az immár három esztendeje tartó orosz–ukrán háborúra gondolunk. Ezek mennyire befolyásolták a külképviselet mindennapi munkáját?
– Ahogy minden más intézményét, vagy ahogy magánemberként a mindennapi életünket – nagyban befolyásolja. Az, hogy két ilyen jelentős válság egymásra tevődött, csak meghatványozta a negatív következményeket. A koronavírus-járvány éles törést okozott tevékenységünkben, különösen az ügyfélfogadásban, az emberekkel történő kapcsolattartásban, ami munkánk gerincét adja. De jelentősen visszavette a rendezvényszervező tevékenységünket, az intézményes kapcsolattartást is. A háború kitörése más szempontból ugyan, de hasonlóan negatív következményekkel járt.
– Nem vitás, hogy egy magyar külképviselet számára az a legideálisabb állapot, amikor Romániában kormányon van az RMDSZ, ilyenkor ugyanis mintha jobbak lennének a román–magyar viszonyok is. Mit érzékelt a romániai politikai életből az elmúlt évek során?
– Erre nehéz röviden válaszolni, önmagában egy interjút is felölelő kérdés. A romániai politikai kultúra jelentősen eltér a magyartól, ezért aki ezt nem tudja és nem érti, értelemszerűen nem tud otthonosan mozogni benne. Én
így könnyebben kiismerem, ahogy mondani szokás, a Dâmbovița-parti politikai közeget, ami nagy segítségemre volt munkám során.
Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának meglátásom szerint nagyon pozitív a mérlege, minden szempontból: ha a székelyföldi, erdélyi magyarság életkörülményeit, a magyarok által lakott régiók beruházásait, a megvalósult fejlesztéseket nézzük, és akkor is, ha a két állam, Magyarország és Románia kapcsolatainak alakulását elemezzük.
– Egy főkonzul elsősorban egy intézményt vezet, Ön azonban mindezen túl ott segített, ahol tudott: kulturális kapocsként is kivette részét az anyaország és a határon túli közösség mindennapjaiból. Mi tagadás, ezzel erősítette a két nemzetrész között a kapcsolatot. Hogyan élte meg munkakörének ezt a „bónuszát”?
– Abszolút pozitívan! A mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése, amit rendkívül fontosnak tartok. Ebből a főkonzulátus is kivette részét, számos kulturális vagy sporteseményt rendeztünk, nemzeti vagy egyházi ünnepeinken pedig igyekeztünk minél jobban bekapcsolódni az eseményekbe, a magyar állam képviseleteként megjelenni és együtt lenni. Ugyanígy a jelentősebb kulturális vagy közösségi eseményeken – ma már elképzelhetetlen költészet napi felolvasómaraton, székelyföldi önkormányzati focitorna, Csíki Majális vagy Vásárhelyi Forgatag a főkonzulátus aktív részvétele nélkül.
Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése
Fotó: Pinti Attila
– Mi volt a fókuszban, illetve milyen feladatkörök ellátásában lépett előre az elmúlt évek során Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa?
– A feladat fókuszában az egyszerűsített honosítás és ahhoz kapcsolódó feladatok voltak. Ahogy teltek az évek, természetszerűen nőtt a székelyföldi magyar állampolgárok száma is, akik a magyar állampolgársághoz kötődő ügyeiket a főkonzulátuson intézik. Igyekeztünk számukra barátságos környezetet biztosítani, ami pedig magát az ügyintézést illeti, sokat léptünk előre, hiszen
A koronavírus-járvány éveit kivéve a hozzánk forduló emberek száma évről évre nőtt, ami örömteli fejlemény, hiszen azt is mutatja, hogy a székelyföldi magyarság és a magyar állam közötti közjogi kötelék is szorosabbra fűződött.
– Erős közösséget hagy itt augusztustól – gondolunk a munkatársaira, illetve a városra és a tágabb székely társadalomra. Rábólint erre a meglátásunkra?
– Teljes mértékben egyetértek! A főkonzulátus munkaközössége stabil maradt az elmúlt hét évben, kollégáim kiegyensúlyozott, magas színvonalú munkát végeztek, amit ezúton is köszönök nekik! Ami pedig a székely társadalmat illeti, markáns fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, erősödő intézményekkel, társadalmi kohézióval. Ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt. Azt gondolom, hogy bizakodhatunk, hiszen
mondhatni, a közösség lelkiállapota is stabil.
– Hogyan tovább, mit fog csinálni Tóth László leköszönő csíkszeredai főkonzul ősztől?
– Az elmúlt hetek és hónapok igencsak mozgalmasan teltek, ezért egyelőre igyekszem az augusztusra koncentrálni, ami pihenéssel és az újbóli budapesti berendezkedéssel fog eltelni. Szeretnék több időt eltölteni családommal, gyermekeimmel, együtt lenni velük a visszarázódásban. Ősztől pedig folytatom a munkát, ahogy eddigi kormányzati tevékenységem során mindig, a Kárpát-medencei magyarsággal, az anyaország és a külhoni magyar közösségek kapcsolatával foglalkozva.
A román-francia kapcsolatok nem szokványos kétoldalú kapcsolatok; hosszú közös történelmünk és nagyon stabil jövőnk van – jelentette ki Nicușor Dan az Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozója utáni párizsi sajtótájékoztatóján.
Megvan az Analóg november kihívás székelyföldi nyertes iskolája is, amely egy tízezer lej értékű pihenő- és olvasósarkot nyert, ahol a diákokat babzsákok, könyvek és társasjátékok várják majd.
Emmanuel Macron kedden fogadta az Élysée-palotában a Franciaországban munkalátogatáson tartózkodó Nicușor Dant.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) kedden bíróság elé állította az országos adóhatóság (ANAF) bukaresti igazgatóságának csalásellenes felügyelőjét, akit októberben tetten értek, amint 3000 lej csúszópénzt fogadott el egy cégvezetőtől.
Mindkét irányban lezárták a forgalmat kedden a 7-es országúton Călimănești nagyszebeni kijáratánál egy LPG-t szállító tartálykocsinál észlelt gázszivárgás miatt. A környék lakóit Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a robbanásveszélyre.
Kilencen jelentkeztek a marosvásárhelyi városháza által kiírt pályázatra, amelynek témája Sütő András szobrának elkészítése. A szobor román párjának, a Constantin Romanu Vivut ábrázoló alkotás elkészítésére hárman jelentkeztek.
Marosvásárhely, Kecskeméttel közösen, bejutott a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért folyó verseny döntőjébe, amit szerdán szerveznek meg. A Maros megyei település mellett szavazni lehet három Hargita megyeire is.
A bukaresti első kerületi bíróság kedden elutasította Călin Georgescu ügyvédeinek összes kérelmét és jogi kifogását, és elrendelte annak a büntetőpernek az alapfokú tárgyalását, amelyben a volt elnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A PSD-s törvényhozók nem fogják megszavazni a Bolojan-kabinet elleni bizalmatlansági indítványt – biztosított kedden a párt elnöke.
A romániai háztartások 89,1 százaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel; ez 0,5 százalékponttal több a 2024-ben jegyzett aránynál – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
szóljon hozzá!