Hirdetés
Hirdetés

Tóth László: bizakodhatunk, hiszen az alapok erősek

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése •  Fotó: Pinti Attila

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése

Fotó: Pinti Attila

Markáns fejlődésen ment keresztül a székely társadalom az elmúlt években, ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt – fogalmazott a Székelyhonnak adott „elköszönő” interjújában Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulja, aki hét évnyi külhoni szolgálat után visszatér Budapestre.

Kozán István

2024. augusztus 02., 07:552024. augusztus 02., 07:55

– Elszaladt ez a hét esztendő, ami alatt Csíkszeredában ellátta a főkonzuli feladatkört. Milyen emlékei vannak a 2017-es városról, illetve munkája első időszakáról?

– Valóban elszaladt, közben pedig történt egy csomó minden. Hálás szívvel gondolok vissza az első napokra, a városra, az emberekre. És ahogy ilyenkor lenni szokott, természetesen telve voltam az új helyzet, az új kihívás okozta várakozással és izgalommal. A város az első perctől nagyon befogadó, megnyerő volt. Budapest után a szó szoros értelmében nagyon közel volt minden: a lakás, a hivatal, az iskola, a kisbolt, az emberek pedig nyitottak és barátságosak voltak.

– Egy magyar diplomata számára a székelyföldi szolgálat szinte semmivel sem hasonlítható össze: gyakorlatilag olyan, mintha egy vidéki magyarországi településen dolgozna. Vagy ezt csak mi gondoljuk így?

– Ez javarészt igaz, a csíkszeredai főkonzulátuson vagy bármely más Kárpát-medencei magyar külképviseleten diplomatának lenni egyedi szolgálat, amit nagyban meghatároz a közeg, az adott területen őshonos magyarság jelenléte. Ez itt, Székelyföldön még inkább igaz, hiszen itt él egy tömbben a legnagyobb lélekszámú külhoni magyar közösség, ami azon túl, hogy a tevékenységnek markáns profilt szab, a mindennapi életben valóban az otthonosság érzését nyújtja, ahogy fogalmazott,

mintha egy vidéki magyar településen élne, dolgozna az ember.

– Kétségtelenül nehéz esztendők állnak a munkája mögött, elég ha csak a koronavírus-világjárványra vagy az immár három esztendeje tartó orosz–ukrán háborúra gondolunk. Ezek mennyire befolyásolták a külképviselet mindennapi munkáját?

– Ahogy minden más intézményét, vagy ahogy magánemberként a mindennapi életünket – nagyban befolyásolja. Az, hogy két ilyen jelentős válság egymásra tevődött, csak meghatványozta a negatív következményeket. A koronavírus-járvány éles törést okozott tevékenységünkben, különösen az ügyfélfogadásban, az emberekkel történő kapcsolattartásban, ami munkánk gerincét adja. De jelentősen visszavette a rendezvényszervező tevékenységünket, az intézményes kapcsolattartást is. A háború kitörése más szempontból ugyan, de hasonlóan negatív következményekkel járt.

– Nem vitás, hogy egy magyar külképviselet számára az a legideálisabb állapot, amikor Romániában kormányon van az RMDSZ, ilyenkor ugyanis mintha jobbak lennének a román–magyar viszonyok is. Mit érzékelt a romániai politikai életből az elmúlt évek során?

– Erre nehéz röviden válaszolni, önmagában egy interjút is felölelő kérdés. A romániai politikai kultúra jelentősen eltér a magyartól, ezért aki ezt nem tudja és nem érti, értelemszerűen nem tud otthonosan mozogni benne. Én

itt nőttem fel, itt jártam iskolába, Marosvásárhelyen, az utcán román barátaim is voltak,

így könnyebben kiismerem, ahogy mondani szokás, a Dâmbovița-parti politikai közeget, ami nagy segítségemre volt munkám során.

Hirdetés

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának meglátásom szerint nagyon pozitív a mérlege, minden szempontból: ha a székelyföldi, erdélyi magyarság életkörülményeit, a magyarok által lakott régiók beruházásait, a megvalósult fejlesztéseket nézzük, és akkor is, ha a két állam, Magyarország és Románia kapcsolatainak alakulását elemezzük.

– Egy főkonzul elsősorban egy intézményt vezet, Ön azonban mindezen túl ott segített, ahol tudott: kulturális kapocsként is kivette részét az anyaország és a határon túli közösség mindennapjaiból. Mi tagadás, ezzel erősítette a két nemzetrész között a kapcsolatot. Hogyan élte meg munkakörének ezt a „bónuszát”?

– Abszolút pozitívan! A mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése, amit rendkívül fontosnak tartok. Ebből a főkonzulátus is kivette részét, számos kulturális vagy sporteseményt rendeztünk, nemzeti vagy egyházi ünnepeinken pedig igyekeztünk minél jobban bekapcsolódni az eseményekbe, a magyar állam képviseleteként megjelenni és együtt lenni. Ugyanígy a jelentősebb kulturális vagy közösségi eseményeken – ma már elképzelhetetlen költészet napi felolvasómaraton, székelyföldi önkormányzati focitorna, Csíki Majális vagy Vásárhelyi Forgatag a főkonzulátus aktív részvétele nélkül.

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Tóth László: a mögöttem álló hét év egyik legmarkánsabb tapasztalata számomra az anyaországi és székelyföldi magyarság közötti kapcsolatok kiszélesedése és elmélyülése

Fotó: Pinti Attila

– Mi volt a fókuszban, illetve milyen feladatkörök ellátásában lépett előre az elmúlt évek során Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa?

– A feladat fókuszában az egyszerűsített honosítás és ahhoz kapcsolódó feladatok voltak. Ahogy teltek az évek, természetszerűen nőtt a székelyföldi magyar állampolgárok száma is, akik a magyar állampolgársághoz kötődő ügyeiket a főkonzulátuson intézik. Igyekeztünk számukra barátságos környezetet biztosítani, ami pedig magát az ügyintézést illeti, sokat léptünk előre, hiszen

a magyar közigazgatás jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, a folyamatok sokat egyszerűsödtek, és ez a főkonzulátusi ügyintézésben is meglátszott.

A koronavírus-járvány éveit kivéve a hozzánk forduló emberek száma évről évre nőtt, ami örömteli fejlemény, hiszen azt is mutatja, hogy a székelyföldi magyarság és a magyar állam közötti közjogi kötelék is szorosabbra fűződött.

– Erős közösséget hagy itt augusztustól – gondolunk a munkatársaira, illetve a városra és a tágabb székely társadalomra. Rábólint erre a meglátásunkra?

– Teljes mértékben egyetértek! A főkonzulátus munkaközössége stabil maradt az elmúlt hét évben, kollégáim kiegyensúlyozott, magas színvonalú munkát végeztek, amit ezúton is köszönök nekik! Ami pedig a székely társadalmat illeti, markáns fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, jelentős infrastrukturális fejlesztésekkel, erősödő intézményekkel, társadalmi kohézióval. Ezt a folyamatot mindenképpen fenn kell tartani, arra kell törekednünk, hogy az életkörülmények folyamatosan javuljanak, hogy a fiatalok itthon maradjanak, itt tervezzenek jövőt. Azt gondolom, hogy bizakodhatunk, hiszen

az alapok erősek: kiépült egy erős intézményrendszer, gyarapodott a közösségi vagyon, a globálisan, különösen Európában zajló értékrendi vita pedig nem tudott ide begyűrűzni,

mondhatni, a közösség lelkiállapota is stabil.

– Hogyan tovább, mit fog csinálni Tóth László leköszönő csíkszeredai főkonzul ősztől?

– Az elmúlt hetek és hónapok igencsak mozgalmasan teltek, ezért egyelőre igyekszem az augusztusra koncentrálni, ami pihenéssel és az újbóli budapesti berendezkedéssel fog eltelni. Szeretnék több időt eltölteni családommal, gyermekeimmel, együtt lenni velük a visszarázódásban. Ősztől pedig folytatom a munkát, ahogy eddigi kormányzati tevékenységem során mindig, a Kárpát-medencei magyarsággal, az anyaország és a külhoni magyar közösségek kapcsolatával foglalkozva.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 16., szerda

Száztizenegy éves korában elhunyt Románia legidősebb embere

Száztizenegy éves korában elhunyt Románia legidősebb embere, egy erdélyi nő – tudatta szerdán az Agerpres hírügynökség a kudzsíri önkormányzat közlése alapján.

Száztizenegy éves korában elhunyt Románia legidősebb embere
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Büntetendővé válik a kényszerházasság, akár hét év börtön is járhat érte

Szerdán döntő házként elfogadta a képviselőház azt a törvénytervezet, amely büntetendővé teszi a kényszerházasságot. Kiskorú sértettek esetében súlyosabb büntetést ír elő a jogszabályjavaslat.

Büntetendővé válik a kényszerházasság, akár hét év börtön is járhat érte
2026. szeptember 16., szerda

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál

Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.

Pisztolyt találtak a gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójánál
2026. szeptember 16., szerda

Csaknem százmillió lej hiányzik az egészségügyből, kényszermegoldással biztosítják a rendszer működését

Jelenleg 98 millió lejes azonnali finanszírozást igénylő hiány van az egészségügyi rendszerben, ezt átmenetileg az egészségügyi minisztérium más programjaiból történő átcsoportosításokkal fedezik – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Cseke Attila.

Csaknem százmillió lej hiányzik az egészségügyből, kényszermegoldással biztosítják a rendszer működését
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Kitart Siegfried Mureșan jelölése mellett a PNL és az USR

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselőt javasolja miniszterelnöknek a csütörtöki cotroceni-i kormányalakítási konzultációkon.

Kitart Siegfried Mureșan jelölése mellett a PNL és az USR
2026. szeptember 16., szerda

Tizennyolc beavatkozáson vettek részt a tűzoltók a hét első két napján Hargita megyében

Tizennyolc riasztást kaptak a Hargita megyei hivatásos mentők szeptember 14–15-én. A beavatkozások során a SMURD egységei 14 embernek nyújtottak orvosi segítséget, két embert pedig kritikus helyzetből mentettek ki.

Tizennyolc beavatkozáson vettek részt a tűzoltók a hét első két napján Hargita megyében
2026. szeptember 16., szerda

Trikolór tér és zászlócsókolás: még mindig vállalja a tervezetét az AUR, de a vitába is belemenne

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nyilvános vitákat kezdeményez a képviselőház védelmi bizottságával közösen a román nemzeti zászló napjáról szóló törvénytervezetről.

Trikolór tér és zászlócsókolás: még mindig vállalja a tervezetét az AUR, de a vitába is belemenne
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

A gyalogosok biztonságára figyelnek a rendőrök

Hargita és Kovászna megyében is a gyalogosok biztonságára összpontosítanak a közlekedési rendőrök a szeptember 16–22. között zajló Roadpol Safety Days európai kampány keretében.

A gyalogosok biztonságára figyelnek a rendőrök
2026. szeptember 16., szerda

Szinte azonos alkoholszinttel bukott le két sofőr Hargita megyében

Két, alkohol befolyása alatt vezető gépkocsivezető ellen is eljárást indítottak a Hargita megyei rendőrök kedden.

Szinte azonos alkoholszinttel bukott le két sofőr Hargita megyében
2026. szeptember 16., szerda

Kormányválság: holnapra várja az államfő a pártokat, Kelemen Hunornak van egy eddig nem hangoztatott javaslata

Nicușor Dan államfő egyeztetésre várja a Cotroceni-palotába csütörtökön a parlamenti pártok és frakciók képviselőit, hogy a miniszterelnök-jelölt kijelöléséről tárgyaljanak – közölte az elnöki hivatal.

Kormányválság: holnapra várja az államfő a pártokat, Kelemen Hunornak van egy eddig nem hangoztatott javaslata
Hirdetés