Hirdetés
Hirdetés

Tömegturizmus helyett élő természetmúzeum a Szent Anna-tónál

Páratlan érték. A tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekintik elsődleges szempontként •  Fotó: Pinti Attila

Páratlan érték. A tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekintik elsődleges szempontként

Fotó: Pinti Attila

A tömegturizmus fenntartása helyett a természet megóvását tekinti a legfontosabbnak a Lázárfalvi Közbirtokosság egyesülete, a Pro Szent Anna, amely immáron egy évtizede látja el a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp érdekképviseletét, négy éve pedig a fenntartást is szervezi. A tónál napjainkban már nem lehet fürdőzni vagy piknikezni, adódik tehát a kérdés: miért látogasson oda a kikapcsolódni vágyó? Erre kerestünk választ, amikor a rezervátumban jártunk.

Ferencz Alpár

2022. június 05., 12:112022. június 05., 12:11

Miután a természetvédelmi területek gondnokságának országos rendszerét 2018-ban megváltoztatta a kormány, a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp fenntartása a tulajdonos egyesületéhez került.

Hirdetés

A tó és a láp jelenlegi gondnoksága a legrégebbi horvát nemzeti park, a Plitvicei-tórendszer fenntartási modelljét ültette át a Csomád-hegységbeli rezervátumra. A Pro Szent Anna csapata a tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekinti tevékenysége elsődleges szempontjaként, ezzel összefüggésben olyan foglalkozásoknak ad teret a térség, mint az erdei iskola, a cserkész- vagy éppen túlélőtáborok.

Idézet
Olyan tudást szeretnénk átadni a jövő nemzedékeinek, amelyet mi nagyszüleinktől tanulhattunk meg: a növényismeret és a tűzgyújtás mikéntje mellett a természetes környezet tiszteletére szeretnénk nevelni a fiatalokat.

Itt ráérezhetnek, hogyan lehet együtt létezni a természettel, nem pedig elszakadni tőle, ahogy azt a jelen tendenciái mutatják” – ismertette Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője.

Szívügye a tó és a tőzegláp. Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Szívügye a tó és a tőzegláp. Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője

Fotó: Pinti Attila

Mindehhez nemcsak maga a természet, hanem illő infrastruktúra is rendelkezésre áll: villanypásztorral és vadhálóval elkerített sátrazóhely, parkolók, büfék, mosdók, tusolók, fejlett beléptetőrendszer, a jövőben pedig interaktív kiállítótér és vendégház várja majd a látogatót. A belépéshez a két kráter – azaz a tó és a láp – összesen háromórás látogatását fedező gyűjtőjegyet lehet váltani, amely tartalmazza a parkolás bérét is.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A jegy ára a gépjármű típusától függően változik: akik személygépjárművel érkeznek, 40 lejes, a motorbiciklisek 20 lejes, míg az autóbusszal érkezők 220 lejes összeget fizetnek.

„Nem jog, hanem kiváltság”

A fenntartó elképzelése szerint az ikerkrátereknek bár a térség turisztikai motorjává kell válniuk, nem szabad elszigetelni, leválasztani őket a környező településekről: a tónak és a lápnak már önmagában is be kell vonzania akár külföldi turistákat is, de úgy, hogy azok a környező településeken, például Lázárfalván, Tusnádfürdőn vagy Bálványoson szálljanak meg. Az ügyvezető elmondta: a látogatók keveset tudnak arról, hogy miért egyedi a rezervátum, ezért fogják a jelenleg is működő idegenvezetést és a tájékoztató plakátokat interaktív kiállítótérrel bővíteni.

Idézet
Kétféleképpen gondolkodnak az emberek a Szent Anna-tóról: van, aki fájlalja, hogy [a korábban megszokottakhoz képest] nem lehet sem piknikezni, sem fürdőzni, ezért értéktelennek minősíti a tavat. Ebből a táborból szeretnénk átterelni az embereket azok közé, akik belátják, hogy a rezervátum kiváló helyszín a rohanó világból a természetes nyugalomba való átlépéshez. A mottónk úgy hangzik, hogy a Szent Anna-tavat meglátogatni nem jog, hanem kiváltság

– fogalmazott Dósa Elek-Levente

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Megalapozott tudományos tevékenység

A természetvédelmi területet fenntartó csapat állandó kapcsolatban áll a térséget kutató egyetemekkel, az idegenvezetők ezért nemcsak a látogatók tájékoztatásáért, hanem a térség ökológiai folyamatainak megfigyeléséért is felelnek. Az utóbbi időben például a lápban elszaporodtak azok a szúbogarak, amelyek a fenyők kérgébe rágják be magukat, az érintett fák pedig elszáradnak.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A térségben folytatott tudományos kutatómunkát több egyedi geológiai, ökológiai és klimatikus adottság alapozza meg. A Keleti-Kárpátok vonulatának térségében három tektonikus lemez találkozik, geológiai szempontból ez vezet a vulkáni tevékenységhez.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Csomád típusváltó vulkán: öt kitöréses szakasza volt, produkált hosszan alvó periódusokat, az illetékes szakemberek 2019-ben publikált kutatása eredményeként jelenleg aktív vulkánként tartják nyilván.

A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp kettőse több szempontból egyedi a világon.

Utóbbinál a helyi mikroklíma olyan élőhelyet alakított ki, amely a sokkal északabbra húzódó tajgákkal rokonítható: a tőzegrozmaring, a tőzegáfonya, a harmatfű mind jégkorszaki maradványnövények.

Európában tizenegy krátertó lelhető fel, olyan azonban, amely ép kráterben helyezkedik el, csak egy van a kontinensen: maga a Szent Anna-tó.

A Mohos-tőzegláp egyik tószeme felülnézetből. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A Mohos-tőzegláp egyik tószeme felülnézetből. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban

Fotó: Pinti Attila

A Mohos tőzeglápot 1975-ben nyilvánították botanikai rezervátummá, ennek értelmében kizárták a látogatókat a területéről – a 88 hektáros láp napjainkban is csak 400 méteres tanösvényen, szigorú ellenőrzés mellett járható be.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A tanösvényen többek között két tószem és számos növénykülönlegesség tekinthető meg, összességében pedig páratlan hangulatú, ősi látkép tárul a látogató szeme elé. 

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 01., csütörtök

Újabb három veszettséggóc, három másik településen

Három állat esetében igazolták a laborvizsgálatok csütörtökön a veszettség jelenlétét – ezzel hétfő óta ötre nőtt az igazolt veszettségfertőzések száma Hargita megyében. A körülmények miatt több ember is veszettség elleni védőoltást kell kapjon.

Újabb három veszettséggóc, három másik településen
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Diplomáciai válaszcsapás Moszkvából: magyar diplomatákat utasítanak ki Oroszországból

A magyar diplomáciai missziók működése továbbra is folyamatosan biztosított Oroszországban, Magyarország diplomáciai jelenléte pedig fennmarad – közölte a Külügyminisztérium csütörtökön, miután Moszkva magyar diplomaták kiutasítását jelentette be.

Diplomáciai válaszcsapás Moszkvából: magyar diplomatákat utasítanak ki Oroszországból
2026. október 01., csütörtök

INS: Románia népességének 20,5 százaléka 65 éven felüli

Idén január 1-jén 3,903 millió 65 éves vagy annál idősebb ember élt Romániában, azaz az ország 19,041 milliós lakónépességének 20,5 százaléka tartozott ebbe a korosztályba – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön.

INS: Románia népességének 20,5 százaléka 65 éven felüli
2026. október 01., csütörtök

Helikopterekkel és repülőgépekkel oltják az erdőtüzeket a nemzeti parkban

Nagy erőkkel oltják a Herkulesfürdő közelében pusztító erdőtüzet: már három Black Hawk helikoptert és két Spartan repülőgépet is bevetettek, miközben a földi egységek az aktív tűzfészkek felszámolásán dolgoznak a Domogled – Cserna Nemzeti Park területén.

Helikopterekkel és repülőgépekkel oltják az erdőtüzeket a nemzeti parkban
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Októbertől a személyautónk Euro-besorolása is számít az útadónál

Október 1-jétől megváltozott a személyautókra érvényes romániai úthasználati díj is. Az útadó megmaradt ugyan, viszont az ára mostantól az autó környezetvédelmi, vagyis Euro-besorolásától is függ.

Októbertől a személyautónk Euro-besorolása is számít az útadónál
2026. október 01., csütörtök

Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában

A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta augusztusban 6,4 százalék volt, nem változott júliushoz képest – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Szinten maradt a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában
2026. október 01., csütörtök

Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége

A Héjjasfalvához tartozó Erkeden egy 53 éves sofőr forgalomba be nem jegyzett gépkocsival vontatott szerda este egy szintén be nem jegyzett szekeret, ebbe szaladt bele egy másik 37 éves autós.

Forgalomba be nem jegyzett autóval vontatott egy szekeret – baleset lett a vége
Hirdetés
2026. október 01., csütörtök

Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől

Elküldte az Európai Bizottságnak a PNRR utolsó kifizetési kérelmét Románia. A 6,04 milliárd eurós csomagból a korábbi előfinanszírozás levonása után 4,348 milliárd euró tényleges kifizetését igényli az ország – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő miniszter.

Románia benyújtotta az utolsó PNRR-kérelmet: több mint 4,3 milliárd eurót kér Brüsszeltől
2026. október 01., csütörtök

Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak

Élesben elindult október 1-jén a TollRo, Románia új elektronikus útdíjfizetési rendszere. A 3,5 tonnánál nehezebb teherjárművek útdíját már a megtett távolság, a jármű tömege, EURO kibocsátási osztálya és az úttípus alapján számítják.

Új útdíjrendszer indult Romániában: erre már érdemes figyelniük a teherautósoknak
2026. október 01., csütörtök

Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket

Bármilyen összetételű kormány alakul is, indexálnia kellene majd a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, mert az idei és a tavalyi infláció csökkentette a lakosság vásárlóerejét.

Ilie Bolojan ismét „színre lépett”: szerinte indexálni kellene a nyugdíjakat és a béreket
Hirdetés