Páratlan érték. A tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekintik elsődleges szempontként
Fotó: Pinti Attila
A tömegturizmus fenntartása helyett a természet megóvását tekinti a legfontosabbnak a Lázárfalvi Közbirtokosság egyesülete, a Pro Szent Anna, amely immáron egy évtizede látja el a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp érdekképviseletét, négy éve pedig a fenntartást is szervezi. A tónál napjainkban már nem lehet fürdőzni vagy piknikezni, adódik tehát a kérdés: miért látogasson oda a kikapcsolódni vágyó? Erre kerestünk választ, amikor a rezervátumban jártunk.
2022. június 05., 12:112022. június 05., 12:11
Miután a természetvédelmi területek gondnokságának országos rendszerét 2018-ban megváltoztatta a kormány, a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp fenntartása a tulajdonos egyesületéhez került.
A tó és a láp jelenlegi gondnoksága a legrégebbi horvát nemzeti park, a Plitvicei-tórendszer fenntartási modelljét ültette át a Csomád-hegységbeli rezervátumra. A Pro Szent Anna csapata a tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekinti tevékenysége elsődleges szempontjaként, ezzel összefüggésben olyan foglalkozásoknak ad teret a térség, mint az erdei iskola, a cserkész- vagy éppen túlélőtáborok.
Itt ráérezhetnek, hogyan lehet együtt létezni a természettel, nem pedig elszakadni tőle, ahogy azt a jelen tendenciái mutatják” – ismertette Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője.
Szívügye a tó és a tőzegláp. Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője
Fotó: Pinti Attila
Mindehhez nemcsak maga a természet, hanem illő infrastruktúra is rendelkezésre áll: villanypásztorral és vadhálóval elkerített sátrazóhely, parkolók, büfék, mosdók, tusolók, fejlett beléptetőrendszer, a jövőben pedig interaktív kiállítótér és vendégház várja majd a látogatót. A belépéshez a két kráter – azaz a tó és a láp – összesen háromórás látogatását fedező gyűjtőjegyet lehet váltani, amely tartalmazza a parkolás bérét is.
Fotó: Pinti Attila
„Nem jog, hanem kiváltság”
A fenntartó elképzelése szerint az ikerkrátereknek bár a térség turisztikai motorjává kell válniuk, nem szabad elszigetelni, leválasztani őket a környező településekről: a tónak és a lápnak már önmagában is be kell vonzania akár külföldi turistákat is, de úgy, hogy azok a környező településeken, például Lázárfalván, Tusnádfürdőn vagy Bálványoson szálljanak meg. Az ügyvezető elmondta: a látogatók keveset tudnak arról, hogy miért egyedi a rezervátum, ezért fogják a jelenleg is működő idegenvezetést és a tájékoztató plakátokat interaktív kiállítótérrel bővíteni.
– fogalmazott Dósa Elek-Levente
Fotó: Pinti Attila
Megalapozott tudományos tevékenység
A természetvédelmi területet fenntartó csapat állandó kapcsolatban áll a térséget kutató egyetemekkel, az idegenvezetők ezért nemcsak a látogatók tájékoztatásáért, hanem a térség ökológiai folyamatainak megfigyeléséért is felelnek. Az utóbbi időben például a lápban elszaporodtak azok a szúbogarak, amelyek a fenyők kérgébe rágják be magukat, az érintett fák pedig elszáradnak.
Fotó: Pinti Attila
A térségben folytatott tudományos kutatómunkát több egyedi geológiai, ökológiai és klimatikus adottság alapozza meg. A Keleti-Kárpátok vonulatának térségében három tektonikus lemez találkozik, geológiai szempontból ez vezet a vulkáni tevékenységhez.
Fotó: Pinti Attila
A Csomád típusváltó vulkán: öt kitöréses szakasza volt, produkált hosszan alvó periódusokat, az illetékes szakemberek 2019-ben publikált kutatása eredményeként jelenleg aktív vulkánként tartják nyilván.
Utóbbinál a helyi mikroklíma olyan élőhelyet alakított ki, amely a sokkal északabbra húzódó tajgákkal rokonítható: a tőzegrozmaring, a tőzegáfonya, a harmatfű mind jégkorszaki maradványnövények.
A Mohos-tőzegláp egyik tószeme felülnézetből. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban
Fotó: Pinti Attila
A Mohos tőzeglápot 1975-ben nyilvánították botanikai rezervátummá, ennek értelmében kizárták a látogatókat a területéről – a 88 hektáros láp napjainkban is csak 400 méteres tanösvényen, szigorú ellenőrzés mellett járható be.
Fotó: Pinti Attila
A tanösvényen többek között két tószem és számos növénykülönlegesség tekinthető meg, összességében pedig páratlan hangulatú, ősi látkép tárul a látogató szeme elé.
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Fotó: Pinti Attila
Azoknál a székelyudvarhelyi iskoláknál érdeklődtünk a tanévkezdésről, amelyeknél az elmúlt időszakban nagyobb volumenű felújítás zajlott.
Teljesen leégett egy lakóház melléképülete a Dicsőszentmártonhoz tartozó Bábahalma településen szerda este. Személyi sérülés nem történt.
Egy motorbicikli és egy személygépkocsi ütközött Szentegyháza közelében, a 13A jelzésű országúton szerda este, szerencsére súlyos személyi sérülés nem történt.
Gyergyószentmiklós történetében, fejlődésében kiemelkedő szerepet játszottak a 16. századtól itt otthonra lelő örmények. Erre is igyekszik felhívni a figyelmet évről évre az Örmény Művészeti Fesztivál. Tartalmas eseménysort ígérnek a szervezők.
A mezőgazdasági minisztérium több jogszabálytervezetet is kidolgozott az idei súlyos aszály által sújtott gazdákat támogató intézkedésekről – jelentette ki a mezőgazdasági miniszter a szerdai kormányülésen.
Már kedden elkezdődtek a Vásárhelyi Forgatag színházi előadásai, ám a tömegeket megmozgató rendezvénykavalkád hivatalos megnyitója csütörtök este hét órakor kezdődik a Kultúrpalotában. Ezt követően a marosvásárhelyi várudvarban folytatódik a megnyitó.
Az építés befejeződött, a berendezés már zajlik, a megyei önkormányzat szerdai döntése értelmében így az új sürgősségi részleg épülete átkerülhet a Dr. Fogolyán Kristóf megyei kórház ügykezelésébe.
Pénz- vagy terménybeli felajánlásokat vár 31 gyűjtőponton Székelyföld-szerte a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete, melyet összegyűjtenek, majd átadják a nélkülözőknek Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretein belül.
Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülésen megerősítette, hogy október elsejétől adómentessé válnak a 3000 lejnél alacsonyabb összegű nyugdíjak.
A kommunizmus utolsó két évtizedében Romániából csaknem százezer állampolgár távozott illegálisan, közülük mintegy húsz százalék volt magyar nemzetiségű – derült ki a Securitate irattárát tanulmányozó országos tanács összesítéséből.
szóljon hozzá!