Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

00:19

Fordítottak a hajrában, megvédhetik címüket az argentinok

22:48

A végén talált be, a visszavágót is megnyerte az U Craiova

21:17

Zelenszkij: Ukrajna évi 10 millióról 20 millióra tervezi emelni dróngyártási kapacitását

21:15

Régiós döntőt játszik a Kovászna megyei kupagyőztes

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Havas táj és fagypont alatti hőmérséklet ma hajnalban

Huszonkét éves juhász holttestét találták meg Málnáson

Ma reggeli jelentés: a férfi lábán ejtett sebeket a medve

Lovas szekérrel ütközött egy autó Csibában

Orvosira készül Maros megye legjobb magyar érettségizője

Elfogadta az Országgyűlés az alaptörvény módosítását, megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása

Egyre kevesebb helyen lehet készpénzzel számlát fizetni

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői tisztségéről

Sepsiszentgyörgyön is le kell cserélni az utcanévtáblákat

Új látogatási rend a Szent Anna-tónál

Tömegturizmus helyett élő természetmúzeum a Szent Anna-tónál

Páratlan érték. A tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekintik elsődleges szempontként

Fotó: Pinti Attila

A tömegturizmus fenntartása helyett a természet megóvását tekinti a legfontosabbnak a Lázárfalvi Közbirtokosság egyesülete, a Pro Szent Anna, amely immáron egy évtizede látja el a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp érdekképviseletét, négy éve pedig a fenntartást is szervezi. A tónál napjainkban már nem lehet fürdőzni vagy piknikezni, adódik tehát a kérdés: miért látogasson oda a kikapcsolódni vágyó? Erre kerestünk választ, amikor a rezervátumban jártunk.

Ferencz Alpár

2022. június 05., 12:112022. június 05., 12:11

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Miután a természetvédelmi területek gondnokságának országos rendszerét 2018-ban megváltoztatta a kormány, a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp fenntartása a tulajdonos egyesületéhez került.

A tó és a láp jelenlegi gondnoksága a legrégebbi horvát nemzeti park, a Plitvicei-tórendszer fenntartási modelljét ültette át a Csomád-hegységbeli rezervátumra. A Pro Szent Anna csapata a tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekinti tevékenysége elsődleges szempontjaként, ezzel összefüggésben olyan foglalkozásoknak ad teret a térség, mint az erdei iskola, a cserkész- vagy éppen túlélőtáborok.

Olyan tudást szeretnénk átadni a jövő nemzedékeinek, amelyet mi nagyszüleinktől tanulhattunk meg: a növényismeret és a tűzgyújtás mikéntje mellett a természetes környezet tiszteletére szeretnénk nevelni a fiatalokat.

Itt ráérezhetnek, hogyan lehet együtt létezni a természettel, nem pedig elszakadni tőle, ahogy azt a jelen tendenciái mutatják” – ismertette Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője.

Szívügye a tó és a tőzegláp. Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője

Fotó: Pinti Attila

Mindehhez nemcsak maga a természet, hanem illő infrastruktúra is rendelkezésre áll: villanypásztorral és vadhálóval elkerített sátrazóhely, parkolók, büfék, mosdók, tusolók, fejlett beléptetőrendszer, a jövőben pedig interaktív kiállítótér és vendégház várja majd a látogatót. A belépéshez a két kráter – azaz a tó és a láp – összesen háromórás látogatását fedező gyűjtőjegyet lehet váltani, amely tartalmazza a parkolás bérét is.

Fotó: Pinti Attila

A jegy ára a gépjármű típusától függően változik: akik személygépjárművel érkeznek, 40 lejes, a motorbiciklisek 20 lejes, míg az autóbusszal érkezők 220 lejes összeget fizetnek.

„Nem jog, hanem kiváltság”

A fenntartó elképzelése szerint az ikerkrátereknek bár a térség turisztikai motorjává kell válniuk, nem szabad elszigetelni, leválasztani őket a környező településekről: a tónak és a lápnak már önmagában is be kell vonzania akár külföldi turistákat is, de úgy, hogy azok a környező településeken, például Lázárfalván, Tusnádfürdőn vagy Bálványoson szálljanak meg. Az ügyvezető elmondta: a látogatók keveset tudnak arról, hogy miért egyedi a rezervátum, ezért fogják a jelenleg is működő idegenvezetést és a tájékoztató plakátokat interaktív kiállítótérrel bővíteni.

Kétféleképpen gondolkodnak az emberek a Szent Anna-tóról: van, aki fájlalja, hogy [a korábban megszokottakhoz képest] nem lehet sem piknikezni, sem fürdőzni, ezért értéktelennek minősíti a tavat. Ebből a táborból szeretnénk átterelni az embereket azok közé, akik belátják, hogy a rezervátum kiváló helyszín a rohanó világból a természetes nyugalomba való átlépéshez. A mottónk úgy hangzik, hogy a Szent Anna-tavat meglátogatni nem jog, hanem kiváltság

– fogalmazott Dósa Elek-Levente

Fotó: Pinti Attila

Megalapozott tudományos tevékenység

A természetvédelmi területet fenntartó csapat állandó kapcsolatban áll a térséget kutató egyetemekkel, az idegenvezetők ezért nemcsak a látogatók tájékoztatásáért, hanem a térség ökológiai folyamatainak megfigyeléséért is felelnek. Az utóbbi időben például a lápban elszaporodtak azok a szúbogarak, amelyek a fenyők kérgébe rágják be magukat, az érintett fák pedig elszáradnak.

Fotó: Pinti Attila

A térségben folytatott tudományos kutatómunkát több egyedi geológiai, ökológiai és klimatikus adottság alapozza meg. A Keleti-Kárpátok vonulatának térségében három tektonikus lemez találkozik, geológiai szempontból ez vezet a vulkáni tevékenységhez.

Fotó: Pinti Attila

A Csomád típusváltó vulkán: öt kitöréses szakasza volt, produkált hosszan alvó periódusokat, az illetékes szakemberek 2019-ben publikált kutatása eredményeként jelenleg aktív vulkánként tartják nyilván.

A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp kettőse több szempontból egyedi a világon.

Utóbbinál a helyi mikroklíma olyan élőhelyet alakított ki, amely a sokkal északabbra húzódó tajgákkal rokonítható: a tőzegrozmaring, a tőzegáfonya, a harmatfű mind jégkorszaki maradványnövények.

Európában tizenegy krátertó lelhető fel, olyan azonban, amely ép kráterben helyezkedik el, csak egy van a kontinensen: maga a Szent Anna-tó.

A Mohos-tőzegláp egyik tószeme felülnézetből. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban

Fotó: Pinti Attila

A Mohos tőzeglápot 1975-ben nyilvánították botanikai rezervátummá, ennek értelmében kizárták a látogatókat a területéről – a 88 hektáros láp napjainkban is csak 400 méteres tanösvényen, szigorú ellenőrzés mellett járható be.

Fotó: Pinti Attila

A tanösvényen többek között két tószem és számos növénykülönlegesség tekinthető meg, összességében pedig páratlan hangulatú, ősi látkép tárul a látogató szeme elé.