Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:02

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

19:37

Székelyföldi kosárlabda sikerek a tengerparton

19:31

Lángokba borult egy gazdasági épület Marossárpatakon

19:22

Hét megye 35 településén okozott károkat a viharos időjárás

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Derült égből villámcsapás? Székelyföld is érintett a szombati viharriasztásban

Tíz vádlott fellebbezett Borbolyék perének elsőfokú ítélete után

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat

Tömegturizmus helyett élő természetmúzeum a Szent Anna-tónál

Páratlan érték. A tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekintik elsődleges szempontként

Fotó: Pinti Attila

A tömegturizmus fenntartása helyett a természet megóvását tekinti a legfontosabbnak a Lázárfalvi Közbirtokosság egyesülete, a Pro Szent Anna, amely immáron egy évtizede látja el a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp érdekképviseletét, négy éve pedig a fenntartást is szervezi. A tónál napjainkban már nem lehet fürdőzni vagy piknikezni, adódik tehát a kérdés: miért látogasson oda a kikapcsolódni vágyó? Erre kerestünk választ, amikor a rezervátumban jártunk.

Ferencz Alpár

2022. június 05., 12:112022. június 05., 12:11

Miután a természetvédelmi területek gondnokságának országos rendszerét 2018-ban megváltoztatta a kormány, a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp fenntartása a tulajdonos egyesületéhez került.

A tó és a láp jelenlegi gondnoksága a legrégebbi horvát nemzeti park, a Plitvicei-tórendszer fenntartási modelljét ültette át a Csomád-hegységbeli rezervátumra. A Pro Szent Anna csapata a tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekinti tevékenysége elsődleges szempontjaként, ezzel összefüggésben olyan foglalkozásoknak ad teret a térség, mint az erdei iskola, a cserkész- vagy éppen túlélőtáborok.

Olyan tudást szeretnénk átadni a jövő nemzedékeinek, amelyet mi nagyszüleinktől tanulhattunk meg: a növényismeret és a tűzgyújtás mikéntje mellett a természetes környezet tiszteletére szeretnénk nevelni a fiatalokat.

Itt ráérezhetnek, hogyan lehet együtt létezni a természettel, nem pedig elszakadni tőle, ahogy azt a jelen tendenciái mutatják” – ismertette Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője.

Szívügye a tó és a tőzegláp. Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője

Fotó: Pinti Attila

Mindehhez nemcsak maga a természet, hanem illő infrastruktúra is rendelkezésre áll: villanypásztorral és vadhálóval elkerített sátrazóhely, parkolók, büfék, mosdók, tusolók, fejlett beléptetőrendszer, a jövőben pedig interaktív kiállítótér és vendégház várja majd a látogatót. A belépéshez a két kráter – azaz a tó és a láp – összesen háromórás látogatását fedező gyűjtőjegyet lehet váltani, amely tartalmazza a parkolás bérét is.

Fotó: Pinti Attila

A jegy ára a gépjármű típusától függően változik: akik személygépjárművel érkeznek, 40 lejes, a motorbiciklisek 20 lejes, míg az autóbusszal érkezők 220 lejes összeget fizetnek.

„Nem jog, hanem kiváltság”

A fenntartó elképzelése szerint az ikerkrátereknek bár a térség turisztikai motorjává kell válniuk, nem szabad elszigetelni, leválasztani őket a környező településekről: a tónak és a lápnak már önmagában is be kell vonzania akár külföldi turistákat is, de úgy, hogy azok a környező településeken, például Lázárfalván, Tusnádfürdőn vagy Bálványoson szálljanak meg. Az ügyvezető elmondta: a látogatók keveset tudnak arról, hogy miért egyedi a rezervátum, ezért fogják a jelenleg is működő idegenvezetést és a tájékoztató plakátokat interaktív kiállítótérrel bővíteni.

Kétféleképpen gondolkodnak az emberek a Szent Anna-tóról: van, aki fájlalja, hogy [a korábban megszokottakhoz képest] nem lehet sem piknikezni, sem fürdőzni, ezért értéktelennek minősíti a tavat. Ebből a táborból szeretnénk átterelni az embereket azok közé, akik belátják, hogy a rezervátum kiváló helyszín a rohanó világból a természetes nyugalomba való átlépéshez. A mottónk úgy hangzik, hogy a Szent Anna-tavat meglátogatni nem jog, hanem kiváltság

– fogalmazott Dósa Elek-Levente

Fotó: Pinti Attila

Megalapozott tudományos tevékenység

A természetvédelmi területet fenntartó csapat állandó kapcsolatban áll a térséget kutató egyetemekkel, az idegenvezetők ezért nemcsak a látogatók tájékoztatásáért, hanem a térség ökológiai folyamatainak megfigyeléséért is felelnek. Az utóbbi időben például a lápban elszaporodtak azok a szúbogarak, amelyek a fenyők kérgébe rágják be magukat, az érintett fák pedig elszáradnak.

Fotó: Pinti Attila

A térségben folytatott tudományos kutatómunkát több egyedi geológiai, ökológiai és klimatikus adottság alapozza meg. A Keleti-Kárpátok vonulatának térségében három tektonikus lemez találkozik, geológiai szempontból ez vezet a vulkáni tevékenységhez.

Fotó: Pinti Attila

A Csomád típusváltó vulkán: öt kitöréses szakasza volt, produkált hosszan alvó periódusokat, az illetékes szakemberek 2019-ben publikált kutatása eredményeként jelenleg aktív vulkánként tartják nyilván.

A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp kettőse több szempontból egyedi a világon.

Utóbbinál a helyi mikroklíma olyan élőhelyet alakított ki, amely a sokkal északabbra húzódó tajgákkal rokonítható: a tőzegrozmaring, a tőzegáfonya, a harmatfű mind jégkorszaki maradványnövények.

Európában tizenegy krátertó lelhető fel, olyan azonban, amely ép kráterben helyezkedik el, csak egy van a kontinensen: maga a Szent Anna-tó.

A Mohos-tőzegláp egyik tószeme felülnézetből. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban

Fotó: Pinti Attila

A Mohos tőzeglápot 1975-ben nyilvánították botanikai rezervátummá, ennek értelmében kizárták a látogatókat a területéről – a 88 hektáros láp napjainkban is csak 400 méteres tanösvényen, szigorú ellenőrzés mellett járható be.

Fotó: Pinti Attila

A tanösvényen többek között két tószem és számos növénykülönlegesség tekinthető meg, összességében pedig páratlan hangulatú, ősi látkép tárul a látogató szeme elé.