Hirdetés
Hirdetés

Tömegturizmus helyett élő természetmúzeum a Szent Anna-tónál

Páratlan érték. A tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekintik elsődleges szempontként •  Fotó: Pinti Attila

Páratlan érték. A tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekintik elsődleges szempontként

Fotó: Pinti Attila

A tömegturizmus fenntartása helyett a természet megóvását tekinti a legfontosabbnak a Lázárfalvi Közbirtokosság egyesülete, a Pro Szent Anna, amely immáron egy évtizede látja el a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp érdekképviseletét, négy éve pedig a fenntartást is szervezi. A tónál napjainkban már nem lehet fürdőzni vagy piknikezni, adódik tehát a kérdés: miért látogasson oda a kikapcsolódni vágyó? Erre kerestünk választ, amikor a rezervátumban jártunk.

Ferencz Alpár

2022. június 05., 12:112022. június 05., 12:11

Miután a természetvédelmi területek gondnokságának országos rendszerét 2018-ban megváltoztatta a kormány, a Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp fenntartása a tulajdonos egyesületéhez került.

Hirdetés

A tó és a láp jelenlegi gondnoksága a legrégebbi horvát nemzeti park, a Plitvicei-tórendszer fenntartási modelljét ültette át a Csomád-hegységbeli rezervátumra. A Pro Szent Anna csapata a tömegturizmus kiszolgálása helyett a természet megóvását tekinti tevékenysége elsődleges szempontjaként, ezzel összefüggésben olyan foglalkozásoknak ad teret a térség, mint az erdei iskola, a cserkész- vagy éppen túlélőtáborok.

Idézet
Olyan tudást szeretnénk átadni a jövő nemzedékeinek, amelyet mi nagyszüleinktől tanulhattunk meg: a növényismeret és a tűzgyújtás mikéntje mellett a természetes környezet tiszteletére szeretnénk nevelni a fiatalokat.

Itt ráérezhetnek, hogyan lehet együtt létezni a természettel, nem pedig elszakadni tőle, ahogy azt a jelen tendenciái mutatják” – ismertette Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője.

Szívügye a tó és a tőzegláp. Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője •  Fotó: Pinti Attila Galéria

Szívügye a tó és a tőzegláp. Dósa Elek-Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője

Fotó: Pinti Attila

Mindehhez nemcsak maga a természet, hanem illő infrastruktúra is rendelkezésre áll: villanypásztorral és vadhálóval elkerített sátrazóhely, parkolók, büfék, mosdók, tusolók, fejlett beléptetőrendszer, a jövőben pedig interaktív kiállítótér és vendégház várja majd a látogatót. A belépéshez a két kráter – azaz a tó és a láp – összesen háromórás látogatását fedező gyűjtőjegyet lehet váltani, amely tartalmazza a parkolás bérét is.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A jegy ára a gépjármű típusától függően változik: akik személygépjárművel érkeznek, 40 lejes, a motorbiciklisek 20 lejes, míg az autóbusszal érkezők 220 lejes összeget fizetnek.

„Nem jog, hanem kiváltság”

A fenntartó elképzelése szerint az ikerkrátereknek bár a térség turisztikai motorjává kell válniuk, nem szabad elszigetelni, leválasztani őket a környező településekről: a tónak és a lápnak már önmagában is be kell vonzania akár külföldi turistákat is, de úgy, hogy azok a környező településeken, például Lázárfalván, Tusnádfürdőn vagy Bálványoson szálljanak meg. Az ügyvezető elmondta: a látogatók keveset tudnak arról, hogy miért egyedi a rezervátum, ezért fogják a jelenleg is működő idegenvezetést és a tájékoztató plakátokat interaktív kiállítótérrel bővíteni.

Idézet
Kétféleképpen gondolkodnak az emberek a Szent Anna-tóról: van, aki fájlalja, hogy [a korábban megszokottakhoz képest] nem lehet sem piknikezni, sem fürdőzni, ezért értéktelennek minősíti a tavat. Ebből a táborból szeretnénk átterelni az embereket azok közé, akik belátják, hogy a rezervátum kiváló helyszín a rohanó világból a természetes nyugalomba való átlépéshez. A mottónk úgy hangzik, hogy a Szent Anna-tavat meglátogatni nem jog, hanem kiváltság

– fogalmazott Dósa Elek-Levente

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Megalapozott tudományos tevékenység

A természetvédelmi területet fenntartó csapat állandó kapcsolatban áll a térséget kutató egyetemekkel, az idegenvezetők ezért nemcsak a látogatók tájékoztatásáért, hanem a térség ökológiai folyamatainak megfigyeléséért is felelnek. Az utóbbi időben például a lápban elszaporodtak azok a szúbogarak, amelyek a fenyők kérgébe rágják be magukat, az érintett fák pedig elszáradnak.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A térségben folytatott tudományos kutatómunkát több egyedi geológiai, ökológiai és klimatikus adottság alapozza meg. A Keleti-Kárpátok vonulatának térségében három tektonikus lemez találkozik, geológiai szempontból ez vezet a vulkáni tevékenységhez.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A Csomád típusváltó vulkán: öt kitöréses szakasza volt, produkált hosszan alvó periódusokat, az illetékes szakemberek 2019-ben publikált kutatása eredményeként jelenleg aktív vulkánként tartják nyilván.

A Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp kettőse több szempontból egyedi a világon.

Utóbbinál a helyi mikroklíma olyan élőhelyet alakított ki, amely a sokkal északabbra húzódó tajgákkal rokonítható: a tőzegrozmaring, a tőzegáfonya, a harmatfű mind jégkorszaki maradványnövények.

Európában tizenegy krátertó lelhető fel, olyan azonban, amely ép kráterben helyezkedik el, csak egy van a kontinensen: maga a Szent Anna-tó.

A Mohos-tőzegláp egyik tószeme felülnézetből. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban •  Fotó: Pinti Attila Galéria

A Mohos-tőzegláp egyik tószeme felülnézetből. A Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban

Fotó: Pinti Attila

A Mohos tőzeglápot 1975-ben nyilvánították botanikai rezervátummá, ennek értelmében kizárták a látogatókat a területéről – a 88 hektáros láp napjainkban is csak 400 méteres tanösvényen, szigorú ellenőrzés mellett járható be.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A tanösvényen többek között két tószem és számos növénykülönlegesség tekinthető meg, összességében pedig páratlan hangulatú, ősi látkép tárul a látogató szeme elé. 

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 27., péntek

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése

Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.

Már nyáron elkezdődhet a parajdi árvízvédelmi rendszer kiépítése
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén

A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.

Egészségügyi miniszter: Románia 30 évet veszített a szűrés és a megelőzés területén
2026. február 27., péntek

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván

Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.

Kifejlett nőstény medve támadt egy férfira Patakfalván
2026. február 27., péntek

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel

Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.

Európa Gasztronómiai Régiója: Borbás Marcsit Hargita megye tiszteletbeli nagykövetének kérték fel
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst

Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.

Átalakul a gyergyószentmiklósi lakótelep – de addig is le kell bontani több mint száz garázst
2026. február 27., péntek

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat

A kormány pénteki ülésén jóváhagyta a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvény módosítását, amely szerint az eredetileg 2026. január elsejei hatállyal beütemezett intézkedéseket a törvény hatálybalépésének napjától kell alkalmazni.

A törvény hatályba lépésétől kell alkalmazni a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó egyes előírásokat
2026. február 27., péntek

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke

„1,5 millió euró értékű uniós támogatást nyertünk a csittszentiváni iskola fejlesztésére” – jelentette be közösségi oldalán Mezőpanit polgármestere, Bodó Előd Barna.

Másfél millió euróból újul meg a csittszentiványi iskola és környéke
Hirdetés
2026. február 27., péntek

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai

A kormány pénteken elfogadta a régi épületekre vonatkozó helyi adók, valamint a fogyatékkal élők által fizetendő helyi adók és bizonyos illetékek csökkentéséről szóló sürgősségi rendeletet.

Újabb adókedvezményeket kapnak a fogyatékkal élők és a régi házak tulajdonosai
2026. február 27., péntek

Az Affidea-csoport része lett a csíkszeredai Multimed klinika

Bővítette egészségügyi szolgáltatásait a csíkszeredai Multimed klinika azáltal, hogy a nemzetközi Affidea-klinikahálózat romániai csoportjának részévé vált. Az így újjászületett csíkszeredai klinikának avatóünnepségét pénteken tartották.

Az Affidea-csoport része lett a csíkszeredai Multimed klinika
2026. február 27., péntek

Műemlék volt – most már csak emlék: összeomlott az újlaki fatemplom

Összeomlott az 1784-ben épült, Szent György és Szent Miklós tiszteletére felszentelt ortodox fatemplom a Hargita megyei Székelyandrásfalva községhez tartozó Újlakon. Ezzel nem csupán egy épület dőlt össze, hanem egy műemlék is odaveszett.

Műemlék volt – most már csak emlék: összeomlott az újlaki fatemplom
Hirdetés