
A füsti fecske az egyik legelterjedtebb faj
Fotó: Milvus Csoport/Nagy Attila
Súlyos gondokkal küzdenek a magyarországi madármentő alakulatok, az elmúlt napok zord időjárásának következtében ugyanis az idei fecskeszaporulat többsége odaveszett. Míg a szomszédos országban ragadt vándormadarak megfelelő mennyiségű táplálék híján a túlélésért küzdenek, addig Erdélyben nem tapasztaljuk a jelenséget. Ez viszont nem azt jelenti, hogy a fecskék teljes biztonságban vannak.
2024. szeptember 24., 10:502024. szeptember 24., 10:50
A tömeges fecskepusztulásról csaknem mindegyik magyarországi hírportál beszámolt, de a közösségi médiában is egymást követték a madárbarát civilek által írt bejegyzések, segélykérések az elmúlt néhány napban.
Közben a szélsőséges időjárás Romániát sem kímélte, több megyében árvíz pusztított, ugyanakkor a székelyföldi megyékben is jelentősen csökkent a hőmérséklet. Felmerül tehát a kérdés, mi történhet azokkal a fecskékkel, akik innen vonulnának tovább délre.
Nálunk is volt már hasonló
Papp Tamás biológus, a Milvus csoport elnöke szerint idén nem volt nálunk tapasztalható a magyarországihoz hasonló pusztulás, és az időjárás-előrejelzés szerint valószínűleg már nem is lesz. Érdemes viszont tisztázni, egyáltalán mi is áll a jelenség hátterében.
A legelterjedtebb fajok Romániában és a szomszédos országban is a füsti fecske, valamint a molnárfecske. A szakember elmondása szerint ezek a madarak kizárólag repülő rovarokkal táplálkoznak, emiatt vonulnak már kora ősszel Afrikába, ahol biztos táplálékhoz juthatnak.
Vadvédelmi szakemberek próbálnak segíteni a madarakon
Fotó: Sóstó Vadvédelmi Központ/Facebook
„Ha hirtelen lehűl az idő, és tartós lesz a hideg, az eső, akkor a rovarok elhúzódnak. Ilyenkor a repülő rovarokkal táplálkozó madarak komoly bajba kerülhetnek.
– magyarázta Papp Tamás. Néhány évvel ezelőtt, amikor a szokásosnál is jóval nagyobb lehűlést hozott magával az augusztus vége, a mi vidékünkön is bajba kerültek a fecskék.
Számítani kell a veszteségre
Ezek a madarak két-háromszor is fészkelnek az évben, egy fészekaljban három-öt fióka nevelkedhet. „Számítani lehet rá, hogy sok a fiatal, tapasztalatlan madár, amelyek eleve rosszabbul alkalmazkodnak, ha beüt a rossz idő, nagyobb fokú lehet a pusztulás is” – mutatott rá a biológus.
Négyszáz haldokló fecskén próbált segíteni a Sóstó Vadvédelmi Központ
Fotó: Sóstó Vadvédelmi Központ/Facebook
A füsti fecskék és molnárfecskék leghamarabb március végén, áprilisban érkeznek Európába, és
A fecskék fennmaradásában az ember is segédkezhet, leginkább úgy, ha békén hagyja őket. Ahogy Papp Tamás egy korábbi cikkünkben is kifejtette, a madarak állománycsökkenéséhez a rovarirtószereken és a klímaváltozáson túl a fészkek leverése is hozzájárul, így érdemes más megoldást keresni a problémára.
Ne felejtsük el: a fecske védett madár
Az Európai Unió irányelvei, illetve a romániai 2007/57-es számú rendelet alapján a fecske országunkban is védettséget élvez. Papp Tamás ezért felhívta a figyelmet:
A fészkek leverését megelőzhetjük madárürüléket felfogó fecskepelenkákkal, amelyek segítenek tisztán tartani az érintett területet. Tömbházak esetében – amelyek ablakaiba a molnárfecskék szoktak fészket rakni – érdemes lehet égetett agyagból készült műfészket elhelyezni, mert azok sokkal tartósabbak a sárból épített menedéknél. Az erős szél és az eső így jó eséllyel nem árthat a fiókáknak.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!