
A faültetéssel a természetes ökoszisztémát állítják helyre. Képünk illusztráció
Fotó: Pando Egyesület
Háromszáz tölgy- és bükkfacsemetét fog elültetni önkéntesek segítségével a székelyhodosi tetőn, a közbirtokosság legelőjén a Pando Egyesület, szombaton. Az akció célja a fás legelő ökológiai helyreállítása.
2021. április 16., 15:482021. április 16., 15:48
Tavaly ősszel a Pando Egyesület már szervezett egy faültetési napot a székelyhodosi közbirtokossági legelőn, most pedig újabb csemetéket ültetnek el, hogy a 200 hektáros terület visszanyerje fás legelő jellegét. Ahogy Hajdu László Hunor, az egyesület elnöke a Székelyhonnak elmondta, hektáronként 20-25 csemetét ültettek el a tavaly, most hektáronként 20-at fognak elültetni az önkéntesek segítségével.
– magyarázta az egyesület elnöke.
A terület korábban is fás legelő volt, ahogy arról a 18-ik század végén készült osztrák-magyar katonai térképek is tanúskodnak – mondta el lapunknak Kósa István, az egyesület munkatársa, aki érdeklődésünkre azt is elmagyarázta, hogy
A szakemberek szerint azért is szükségesek ezek a fák, mert azon kívül, hogy árnyékot tartanak az ott legelő állatoknak, szarvasmarháknak és juhoknak, a legelő diverzitása is gazdagodik, a fák gyökereikkel, lombkoronájukkal és árnyékukkal újabb mikro-ökoszisztémákat hoznak létre,
A tölgyfacsemeték a segesvári erdészet faiskolájából, míg a bükkfacsemeték egy Kovászna megyei faiskolából származnak – válaszolta érdeklődésünkre Kósa István, aki a közbirtokosság hozzájárulását is hangsúlyozta, hiszen ők azok, akik beleegyeztek az ökológiai helyreállításba, illetve ők lesznek a Pando Egyesület mellett azok, akik aktívan figyelnek arra, hogy a legelőt aktívan használók ne tegyenek kárt a csemetékben.
A szervezők a szombati faültetésnél is, akárcsak tavaly, körülbelül 100 önkéntesre számítanak. Egész napos tevékenység lesz,10 és 18 óra között zajlik majd az akció.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!