Tőkés László Tusványoson: ismét a szólás ideje köszöntött reánk

– vezette fel a beszédét. Fontosnak tartotta tájékoztatni a hallgatóságot arról, hogy a Ceaușescu-rezsim bukásának 35. évfordulóján, bő kilenc évi pereskedés után,

„Emlékezetes, hogy 2013 júliusában ezen a helyen és ugyanezen alkalommal azzal a kéréssel fordultam Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, hogy az osztrák-olasz dél-tiroli mintára Magyarország is vállaljon védhatalmi státuszt Erdély felett. Az általam használt kifejezést gyarmatosító értelmű protektorátusnak fordították, s emiatt kezdeményezték a forradalmi érdemeim elismeréséért nekem ítélt kitüntetés visszavonását” – idézte fel a múltat Tőkés.

Tavalyi táborunk központi gondolata a béke idejéről szólt. Talán túlságosan is előre siettünk. Azóta a háborús helyzet még csak fokozódott, sőt új, az izraeli háború rettenti a világ népét. A trombita hangja s az ágyúdörej elnyomja a békeszerető emberek szelíd szavát. Az egész világot nyomasztó, felsorolt kihívások egyre kihívóbbak. A tömegesen áradó illegális migráció sem kecsegtet békével. Kontinensünk akut demográfiai válságát felemás módon csak a muszlim népvándorlás és az ukrajnai háborús menekültek irdatlan sokasága képes ellensúlyozni. Európa pedig hallgat.” Hozzátette:

És ezen veszély láttán a keresztényeknek választaniuk lehet a lelki megújulás vagy a mohamedánná válás között. „A nándorfehérvári diadal mostani évfordulóján a nemzeti és az európai önvédelem ügye mellett a helyünk, és remélni merjük, hogy jövőre ugyanitt, önnel együtt (Orbán Viktor miniszterelnök - szerk. megj.) a jobb oldalon felsorakozó patrióta szövetségeseit is a bálványosi, tusnádfürdői nyári táborban üdvözölhetjük.

– szúrt oda a Kelemen Hunor által vezetett érdekképviseletnek a volt püspök.

Tőkés László felhívta a figyelmet, hogy a kontinensünket ostromló ázsiai, közel-keleti és afrikai eredetű, kívülről jövő illegális migráció jelensége mellett azt az egyre dagadó kivándorlási népmozgást is számba kell venni, amely a kelet-közép-európai régiót, a volt szocialista tábor országait sújtja. A Kárpát-medencei, ezen belül pedig a romániai kisebbségi magyarság kivándorlásával és aggasztó mértékű fogyatkozásával kapcsolatban elmondta, hogy

„Az 1992 óta eltelt három évtizedben több mint hatszázezret tesz ki az apadásunk. A beállott fogyatkozás legfőbb oka pedig a kivándorlás. Ezen a téren fej-fej mellett haladunk a többségi románsággal, amelynek száma megalapozott becslések szerint mintegy 4 millióval csökkent. Íme, forradalmi román demokráciánkból miképpen lép a migráció útjára, miképpen hagyja oda szülőhazáját országunk népe, illetve erdélyi magyarságunk. És ebben még az is sovány vigasz, hogy az eltávozó magyarok zöme az anyai kis Magyarországra települ át.

Akár egy népszavazást is érdemes volna kitűzni az erdélyi magyarság körében ebben a kérdésben, hogy megtudjuk, kire és kikre számíthatunk. Mi nem vagyunk migránsok, mi nem válhatunk megélhetési kivándorlókká. Erdélyi létünk és szülőföldön való megmaradásunk sorskérdésével nyíltan és őszintén szembe kell néznünk, amitől igencsak ódzkodik a hazai politikum és közvélemény” – fejtegette.

– hangsúlyozta.

Kiemelte: ahol a jog, ott a hazánk. Romániában is olyan igazságos társadalmi és politikai viszonyok, a biztonságos lét, a jogállamiság és a megélhetés körülményeinek a kialakítására van szükség, melyek itthon tartják, illetve hazavonzzák az ország jobb sorsra érdemes polgárai. A magyar közösségre kétszeresen is érvényes ez, csak ilyenképpen érezheti, hogy

„Jó patriótákként számunkra a haza áll minden előtt. Európa és önmagunk védelmében a kisebbségi kérdéskört is az európai uniós politikai homlokterébe kell helyeznünk, és az Andreanum idei 800. évfordulóján a szülőföldünkön való helytállással és közösségi önrendelkezésük kivívásával kell jövendőt építenünk.

– zárta tusványosi beszédét Tőkés.