Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:09

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

20:34

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

20:11

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

20:10

Kifutottak az időből, más forrást kellett keresni a sepsiszentgyörgyi iskola felújításához

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Minden, amit az e-SIGUR rendszerről tudni érdemes

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Székely zászlót rongáltak a bukaresti szurkolók Csíkszéken

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Több gyereket vállal az értelmiségi magyar, mint az értelmiségi román

Nem minden értelmiségi magyar családnak befolyásolja a gyerekvállalási magatartását az eszmei indok, de van egy szubkultúra, ahol pozitívum a sok gyerek

Fotó: 123RF

A román közvélemény a fejlődést, a társadalmi mobilitást az alacsony utódszámmal asszociálja. A magas státuszú erdélyi magyarok körében azonban gyakoribb a két-három, vagy akár több gyermekes családmodell. A kétfajta attitűd magyarázatát Kiss Tamás szociológussal jártuk körbe.

Hajnal Csilla

2024. március 12., 07:522024. március 12., 07:52

Más vizsgálatokból is kiderült a szociológusok számára, de a diákok PISA-felméréseiből is jól kimutatható, hogy

gyakoribb az olyan erdélyi középosztálybeli, értelmiségi család, amely két-három, vagy akár több gyereket is vállal, mint a hasonló státuszú románok körében.

A középosztálybeli román családoknál gyakoribb az, hogy nincs gyerekük, vagy csak egy van.

A diákok teljesítményét mérő nemzetközi PISA-adatfelvételnek ugyanis vannak társadalmi státuszra vonatkozó kérdései is, amelyben a testvérek számára is rákérdeznek, tehát kiderül, hogy egyéni szinten milyen társadalmi háttér befolyásolja a teljesítményt. Ebből pedig kimutatható az a tényadat, hogy

akinek magas társadalmi státusszal rendelkező vagy magasan iskolázott szülei vannak, annak nagyobb eséllyel van egy vagy több testvére a magyarok esetében, mint a románokéban

– foglalta össze az adatok forrását Kiss Tamás szociológus.

Csakis eszmei okai vannak

„Mivel ugyanabban a társadalmi struktúrában élünk, mint a románok, nem a társadalmi struktúra az oka ennek a szociológiai adatnak, mert ugyanúgy hat rájuk az országos intézményrendszer, mint a magyarokra. Ezért kizárólagos alapon ennek eszmei, ideológiai okai lehetnek” – magyarázta a Székelyhonnak Kiss Tamás.

„Nagy valószínűséggel a magyar kultúrkörben a demográfiai fogyással, gyerekvállalással kapcsolatos diszkurzusok sokkal mélyebben beágyazódtak.

Magyarországon és Erdélyben már a két világháború között problematizálódott az egykeség kérdése, összekapcsolódott a nemzethalál fogalmával, míg ilyen típusú népesedési diszkurzusok román nyelvterületen nem voltak. Ezt követően, a hatvanas években problematizálódott a kérdés Romániában, de ez a Ceaușescu-féle népesedés-politikában nyilvánult meg, és ez nem pozitív ösztönzőkkel, hanem az abortusz-tilalommal függött össze. Tehát büntetőjogi eszközökkel nyúlt hozzá ehhez a kérdéshez, és ez rettenetesen népszerűtlen volt a népesség körében”

– tért ki a szociológus az attitűd gyökereire.

Fotó: Pixabay

Egygyerekes családmodellt követ sok magas státuszú román

„A kulturálisan beágyazódott demográfiai diskurzusok hiánya, másrészt pedig a népesedés-politikával szembeni bizalmatlanság odavezetett, hogy

ilyen típusú ideológia – gyereket vállalni azért, hogy fennmaradjon a nemzet – román nyelvterületen nem volt, vagy legalábbis nem olyan éles, mint magyar nyelvterületen.

Magyar vonatkozásban jelen van, de nyilván ez nem azt jelenti, hogy minden egyes értelmiségi vagy középosztálybeli családnak ez befolyásolja a gyerekvállalási magatartását. Viszont azt lehet mondani, hogy

az erdélyi magyarok között vannak olyan értelmiségi, középosztálybeli szubkultúrák, ahol a három vagy több gyerek nagyon pozitív dolog”

– foglalta össze a kérdés lényegét Kiss Tamás. Hozzátette, hogy a román középosztályban 1989 után kialakult az egygyerekes családmodell: vagyis az a felfogás, hogy

nagyon nehéz gyereket nevelni, illetve a gyerek társadalmi mobilitását úgy lehet növelni, ha redukálják a gyerekszámot a családok.

A hatvanas évekbeli abortusz-törvény a népesség-szaporulatot hivatott növelni – csak balul sült el

Fotó: Pixabay

„Ha a gyermekvállalás és a társadalmi végzettség viszonyát nézzük a romániai magyarok körében, akkor az egy U-görbéhez hasonlít.

Az értelmiségi vagy középosztálybeli családok azok, akik leginkább fogékonyak ezekre az eszmei megfontolásokra, másrészt pedig a szegény családok azok, akik több gyereket vállalnak.

Míg a románoknál egyenes vonalú csökkenés van: minél inkább magasabb a státusza valakinek, annál kevesebb gyereket vállal” – magyarázta a két nemzet különböző hozzáállását a gyermekvállalás kérdéséhez Kiss Tamás szociológus.

Belföld