Több gyereket vállal az értelmiségi magyar, mint az értelmiségi román

A középosztálybeli román családoknál gyakoribb az, hogy nincs gyerekük, vagy csak egy van.

A diákok teljesítményét mérő nemzetközi PISA-adatfelvételnek ugyanis vannak társadalmi státuszra vonatkozó kérdései is, amelyben a testvérek számára is rákérdeznek, tehát kiderül, hogy egyéni szinten milyen társadalmi háttér befolyásolja a teljesítményt. Ebből pedig kimutatható az a tényadat, hogy

– foglalta össze az adatok forrását Kiss Tamás szociológus.

Csakis eszmei okai vannak

„Mivel ugyanabban a társadalmi struktúrában élünk, mint a románok, nem a társadalmi struktúra az oka ennek a szociológiai adatnak, mert ugyanúgy hat rájuk az országos intézményrendszer, mint a magyarokra. Ezért kizárólagos alapon ennek eszmei, ideológiai okai lehetnek” – magyarázta a Székelyhonnak Kiss Tamás.

„Nagy valószínűséggel a magyar kultúrkörben a demográfiai fogyással, gyerekvállalással kapcsolatos diszkurzusok sokkal mélyebben beágyazódtak.

– tért ki a szociológus az attitűd gyökereire.

Magyar vonatkozásban jelen van, de nyilván ez nem azt jelenti, hogy minden egyes értelmiségi vagy középosztálybeli családnak ez befolyásolja a gyerekvállalási magatartását. Viszont azt lehet mondani, hogy

– foglalta össze a kérdés lényegét Kiss Tamás. Hozzátette, hogy a román középosztályban 1989 után kialakult az egygyerekes családmodell: vagyis az a felfogás, hogy

Míg a románoknál egyenes vonalú csökkenés van: minél inkább magasabb a státusza valakinek, annál kevesebb gyereket vállal” – magyarázta a két nemzet különböző hozzáállását a gyermekvállalás kérdéséhez Kiss Tamás szociológus.