A vargyasi unitárius templom díszes karzata is Sütőék keze munkáját dicséri
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
A hagyományaink és a népi mesterségek iránt érdeklődők a Fába vésett történelem című dokumentumfilmet tekinthetik meg október 19-én, szombaton 10 órától a kovásznai művelődési házban. Az alkotás a vargyasi bútorfestő Sütő dinasztiát mutatja be.
2024. október 18., 08:502024. október 18., 08:50
A Sütő család legelső tagjai 1568-ban telepedtek meg Vargyason, azóta megszakítás nélkül a 15. generáció készíti a szebbnél szebb faragott vagy festett népi bútorokat, székelykapukat. Akkor az asztalos Sütő János és az ácsmester Sütő József Fiatfalváról érkezett a faluban élő bárói család, a Danielek kastélyát bebútorozni.
Egy 1627-es összeírás a Sütőket már mint felszabadult jobbágyokat említi. A család egészen az 1949-ben történt kitelepítésükig állt a Danielek alkalmazásban, így az 1919-ben született Sütő Béla már nem tudott csupán az asztalosságból megélni.
Sütő István által festett konyhabútor
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István, az 1773-ban épült és később felújított vargyasi Sütő porta jelenlegi gazdája a 15. Sütő nemzedékhez tartozik, akárcsak a Baróton lakó Béla, de mindkettőjük családjában növekszik már a 16. Sütő nemzedék is. Rajtuk kívül aktív még Gábor öccsük, valamint édesapjuk, Sütő Gábor-Csaba, illetve bátyja, Sütő Levente-Lehel.
A Sütő családon kívül csak a XVIII. századig működő kolozsvári Urling Lőrinczek és a gyalui Asztalos Jánosok munkássága utal a mesterség családon belüli továbbadásának fontosságára. A Sütők az elmúlt négy évszázad folyamán, mindvégig Vargyason maradva, 14 nemzedéken át máig örökítették a „virágteremtés" művészetét, a kopjafák és a székely kapuk ősi motívumrendszerét. Ez egyedülálló jelenség művészettörténetünkben.
Virt László (Honismeret, 1983/3.)
A család életében nagy érvágást okozott az első világháború, amelyben öt Sütő fiú vesztette életét. A világégés ugyanakkor a családi mesterség szempontjából is törést hozott: utána kezdett minden megváltozni, a bútorfestés, melynek hagyománya a 16. századi reformáció hatására élénkült fel, alábbhagyott.
Amint azt Böjte Ferenc erdővidéki újságíró pár évvel ezelőtt megállapította, a Sütő család jelenlegi tagjai némileg tehetetlenül, szomorúsággal szemlélik korunk divatját, amikor a fiatalok inkább a giccset választják, mintsem hogy megőrizzenek, felújíttassanak egy szép régi bútordarabot, egy régi házat akár, de
Mindezek ellenére remélik, hogy a hullámvölgyből csak felfelé visz az út, és úgy, ahogy az általuk készített festett bútor átélt vérzivataros évszázadokat, a jelen és a jövő is tartogat még szép napokat eme hagyományos mesterség számára.
Sütő István pár éve nyílt levélben állt ki értekeink mellett
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István ezért is tett közzé akkoriban egy nyílt levelet, amelyben így fogalmazott: „…célom valamit tenni azért, hogy a rombolás megálljon.
Értékrendünk, ha valahogy helyrebillenne, talán az élet tisztelete is újra elterjedne, hiszen nincs értelme őseink bennvalóját önmagáért megmenteni, abban életnek, gyermekzsivajnak kell lenni.”
A Fába vésett történelem című film rendezője Szabó Attila, hossza 53 perc. A KAPTÁR dokumentumfilm-szemle égisze alatt vetítik Kovásznán, minden korosztály számára ajánlott és ingyenes.
A film megtekintését követően, 11 órától a népművészet iránt érdeklődők kipróbálhatják a népi bútorfestés technikáját saját ceruzatartó vagy hűtőmágnes elkészítésével. A tevékenységet Konnát Rita oktató vezeti, az ezen való részvételért 15 lejt (tulajdonképpen az anyagköltség árát) kell fizetni személyenként. Legtöbb húsz jelentkezőt fogadnak, főként 4–12. osztályos diákokat, regisztrálni a 0770-420087-es telefonszámon lehet.
A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környezeti változásokból eredő feszültségekig rendkívül széles azoknak a problémáknak a skálája, amellyel a gyermekek az iskolai tanácsadókhoz kerülnek vagy fordulnak.
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
szóljon hozzá!