A vargyasi unitárius templom díszes karzata is Sütőék keze munkáját dicséri
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
A hagyományaink és a népi mesterségek iránt érdeklődők a Fába vésett történelem című dokumentumfilmet tekinthetik meg október 19-én, szombaton 10 órától a kovásznai művelődési házban. Az alkotás a vargyasi bútorfestő Sütő dinasztiát mutatja be.
2024. október 18., 08:502024. október 18., 08:50
A Sütő család legelső tagjai 1568-ban telepedtek meg Vargyason, azóta megszakítás nélkül a 15. generáció készíti a szebbnél szebb faragott vagy festett népi bútorokat, székelykapukat. Akkor az asztalos Sütő János és az ácsmester Sütő József Fiatfalváról érkezett a faluban élő bárói család, a Danielek kastélyát bebútorozni.
Egy 1627-es összeírás a Sütőket már mint felszabadult jobbágyokat említi. A család egészen az 1949-ben történt kitelepítésükig állt a Danielek alkalmazásban, így az 1919-ben született Sütő Béla már nem tudott csupán az asztalosságból megélni.
Sütő István által festett konyhabútor
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István, az 1773-ban épült és később felújított vargyasi Sütő porta jelenlegi gazdája a 15. Sütő nemzedékhez tartozik, akárcsak a Baróton lakó Béla, de mindkettőjük családjában növekszik már a 16. Sütő nemzedék is. Rajtuk kívül aktív még Gábor öccsük, valamint édesapjuk, Sütő Gábor-Csaba, illetve bátyja, Sütő Levente-Lehel.
A Sütő családon kívül csak a XVIII. századig működő kolozsvári Urling Lőrinczek és a gyalui Asztalos Jánosok munkássága utal a mesterség családon belüli továbbadásának fontosságára. A Sütők az elmúlt négy évszázad folyamán, mindvégig Vargyason maradva, 14 nemzedéken át máig örökítették a „virágteremtés" művészetét, a kopjafák és a székely kapuk ősi motívumrendszerét. Ez egyedülálló jelenség művészettörténetünkben.
Virt László (Honismeret, 1983/3.)
A család életében nagy érvágást okozott az első világháború, amelyben öt Sütő fiú vesztette életét. A világégés ugyanakkor a családi mesterség szempontjából is törést hozott: utána kezdett minden megváltozni, a bútorfestés, melynek hagyománya a 16. századi reformáció hatására élénkült fel, alábbhagyott.
Amint azt Böjte Ferenc erdővidéki újságíró pár évvel ezelőtt megállapította, a Sütő család jelenlegi tagjai némileg tehetetlenül, szomorúsággal szemlélik korunk divatját, amikor a fiatalok inkább a giccset választják, mintsem hogy megőrizzenek, felújíttassanak egy szép régi bútordarabot, egy régi házat akár, de
Mindezek ellenére remélik, hogy a hullámvölgyből csak felfelé visz az út, és úgy, ahogy az általuk készített festett bútor átélt vérzivataros évszázadokat, a jelen és a jövő is tartogat még szép napokat eme hagyományos mesterség számára.
Sütő István pár éve nyílt levélben állt ki értekeink mellett
Fotó: Böjte Ferenc/Székely Kalendárium
Sütő István ezért is tett közzé akkoriban egy nyílt levelet, amelyben így fogalmazott: „…célom valamit tenni azért, hogy a rombolás megálljon.
Értékrendünk, ha valahogy helyrebillenne, talán az élet tisztelete is újra elterjedne, hiszen nincs értelme őseink bennvalóját önmagáért megmenteni, abban életnek, gyermekzsivajnak kell lenni.”
A Fába vésett történelem című film rendezője Szabó Attila, hossza 53 perc. A KAPTÁR dokumentumfilm-szemle égisze alatt vetítik Kovásznán, minden korosztály számára ajánlott és ingyenes.
A film megtekintését követően, 11 órától a népművészet iránt érdeklődők kipróbálhatják a népi bútorfestés technikáját saját ceruzatartó vagy hűtőmágnes elkészítésével. A tevékenységet Konnát Rita oktató vezeti, az ezen való részvételért 15 lejt (tulajdonképpen az anyagköltség árát) kell fizetni személyenként. Legtöbb húsz jelentkezőt fogadnak, főként 4–12. osztályos diákokat, regisztrálni a 0770-420087-es telefonszámon lehet.
Olyan jégpálya épült Gyergyóremetén, amelynél nincs modernebb az országban. Augusztus végén rangos nemzetközi tornával avatják a Remete Ice Arénát, a GYHK új otthonát.
Sokkal jobb a Romániába érkező beruházások lehetőségére összpontosítani, mintsem „néhány helyi dologra”, amelyek javítanak ugyan az adott településeken élők életkörülményein, de az emberek úgyis külföldre vándorolnak – véli az elnök.
Homok, kavics, faanyag és munkaerő – ezekre van most szükség Nagyborosnyón és Kökösbácsteleken. Miközben a károsultakat határokon innen és túl is támogatják, az árvízvédelem tekintetében még nem sikerült jelentős haladást elérni.
Sepsiszentgyörgy közigazgatási területén ebben a hónapban is folytatódott az elhagyott autók elszállítása, ezúttal a megyeközponthoz tartozó egyik falu került célkeresztbe. Kézdivásárhelyen egyelőre nincs szükség ilyen drasztikus intézkedésekre.
Románia a rendelkezésére álló uniós források 16,3 százalékát hívta le eddig, és ezzel meghaladja a 11,4 százalékos uniós abszorpciós átlagot – jelentette ki szerdán az európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter.
Őrizetbe vették szerdán a katonai ügyészek a négy halálos áldozatot követelő duna-deltai balesetben érintett sétahajó vezetőjét.
Megbízatást kaphat az elnöki hivatalnál Ludovic Orban – nyilatkozták szerdán politikai források.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerdán közölte, hogy nem fogja véleményezni a különnyugdíjakkal kapcsolatos módosításokat tartalmazó törvénytervezet munkapéldányát.
Nicușor Dan államfő szerdán azt nyilatkozta, hogy „a következő hetekben” kinevezi a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), illetve a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetőit.
Nicușor Dan államfő szerint „fejetlenség” van a bírák és ügyészek nyugdíjazási eljárása körül, és magyarázatot vár ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácstól (CSM).
szóljon hozzá!