
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tizenöt év után újra legálisan termelik ki a fenyőerdőt a Madarasi Hargita Szentegyházához tartozó részén. A széldöntéses terület kitakarítása erdészeti szempontból is fontos, ugyanakkor a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesülethez (SZKE) tartozó gazdák is örülnek, hogy tűzifához, illetve műfához juthatnak. A terület újraültetése sem marad el.
2019. november 06., 22:002019. november 06., 22:00
2019. november 06., 22:342019. november 06., 22:34
„Történelmi pillanat ez Szentegyházán” – fogadtak a gazdák, az erdészek és a fakitermelők szerdán reggel a Hargitán, ahol az SZKE többéves munkájának eredményeként legálisan termelik ki az erdőt egy kisebb területen. Noha nehéz munka volt a fák vágása, lehordása és szekerekre pakolása, senki száját nem hagyta el zokszó, sőt kifejezetten vidámak voltak az emberek.
Jelenleg valamivel több mint tizenöt hektárnyi, széldöntés által sújtott területen folyik a munka, és még egy ugyanekkora részen bélyegeztek, ahol szintén kitermelik majd a fákat – fejtette ki lapunknak Konrád Dezső, az SZKE elnöke. Mint mondta, a
Ebből egyesületük minden tagja részesül – területének nagysága függvényében –, ha ezt igényli, illetve kifizeti egyebek mellett az erdő őrzéséért, bélyegzéséért és kivágásáért járó összegeket. Összesen 1300 köbméternyi fát fognak kitermelni. Természetesen újra is ültetik a területeket.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Egy erdős részen tragédiának számít a széldöntés, innen pedig ki kell termelni a fát, mielőtt megbogarasodik, hiszen ez átterjedhet máshová is, hatalmas károkat okozva. Hamarabb is elkezdhettük volna, de a törvények miatt nem lehetett.
– fejtette ki Elekes András, a Szépvízi Magánerdészet munkatársa. Hangsúlyozta, munkájuk azért is fontos, mert ha a terület megtisztul, akkor tavasszal lehet itt csemeteültetést szervezni. Tudni kell azt is, hogy
„Valamikor úgy tartották, hogy ha az oláhfalvi elvitte a deszkáját a piacra, addig senki másét nem vették meg, míg neki volt” – mesélte.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Konrád Dezső emlékeztetett, nem volt egyszerű eljutni a legális kitermelésig, hiszen korábban több egyesület is alakult, és volt, aki nem csak egyhez csatlakozott, persze ugyanazzal a birtoklevéllel. Ez hatalmas kavarodást eredményezett. Miután már az erdő őrzése sem volt fizetve, és kivonult az ezzel megbízott erdészet, a fák kivágása is tilossá vált. Persze
Ezt próbálta megakadályozni az SZKE, amely megalakulása után rögtön belevágott tagjai területeinek tulajdonjogi tisztázásába. Ezt pontos mérések által valósították meg. Nem volt könnyű munka, hiszen számtalanszor feljelentették őket ellenlábasaik, így próbálva megakadályozni, hátráltatni a helyzet tisztázását, támogatva ezáltal a fatolvajokat.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Az is a célunk, hogy a helyieknél maradjon a fa, ne idegenek vásárolják fel. Egy adott ponton oda jutottunk, hogy az átlagembereknek nem volt fájuk, így segíteni sem tudtunk egymásnak, ha például leégett valakinek a csűrje vagy háza” – fogalmazott Konrád. Végül azonban sikerült újraszervezni az erdő őrzését egy nagyjából 75 hektáros területen, és csak ezután kezdődhetett el a mostani kitermelés. Nagyjából másfél hete folyik a munka problémamentesen, de most is féltik az út mellé kitermelt fát a tolvajoktól, így
Fotó: Erdély Bálint Előd
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!