Hirdetés
Hirdetés

Tiszta munka a Madarasi Hargitán

•  Fotó: Erdély Bálint Előd

Fotó: Erdély Bálint Előd

Tizenöt év után újra legálisan termelik ki a fenyőerdőt a Madarasi Hargita Szentegyházához tartozó részén. A széldöntéses terület kitakarítása erdészeti szempontból is fontos, ugyanakkor a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesülethez (SZKE) tartozó gazdák is örülnek, hogy tűzifához, illetve műfához juthatnak. A terület újraültetése sem marad el.

Fülöp-Székely Botond

2019. november 06., 22:002019. november 06., 22:00

2019. november 06., 22:342019. november 06., 22:34

„Történelmi pillanat ez Szentegyházán” – fogadtak a gazdák, az erdészek és a fakitermelők szerdán reggel a Hargitán, ahol az SZKE többéves munkájának eredményeként legálisan termelik ki az erdőt egy kisebb területen. Noha nehéz munka volt a fák vágása, lehordása és szekerekre pakolása, senki száját nem hagyta el zokszó, sőt kifejezetten vidámak voltak az emberek.

Műfa és tűzifa

Jelenleg valamivel több mint tizenöt hektárnyi, széldöntés által sújtott területen folyik a munka, és még egy ugyanekkora részen bélyegeztek, ahol szintén kitermelik majd a fákat – fejtette ki lapunknak Konrád Dezső, az SZKE elnöke. Mint mondta, a 

a kitermelt fa hatvan százaléka tűzifának, a maradék pedig műfának minősül.

Ebből egyesületük minden tagja részesül – területének nagysága függvényében –, ha ezt igényli, illetve kifizeti egyebek mellett az erdő őrzéséért, bélyegzéséért és kivágásáért járó összegeket. Összesen 1300 köbméternyi fát fognak kitermelni. Természetesen újra is ültetik a területeket.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Erdészeti katasztrófa

„Egy erdős részen tragédiának számít a széldöntés, innen pedig ki kell termelni a fát, mielőtt megbogarasodik, hiszen ez átterjedhet máshová is, hatalmas károkat okozva. Hamarabb is elkezdhettük volna, de a törvények miatt nem lehetett.

Idézet
Három év kellett a bonyodalmak miatt, hogy jogszerűen végezhessük el az erdőtakarítást”

– fejtette ki Elekes András, a Szépvízi Magánerdészet munkatársa. Hangsúlyozta, munkájuk azért is fontos, mert ha a terület megtisztul, akkor tavasszal lehet itt csemeteültetést szervezni. Tudni kell azt is, hogy

a hegyen, a zordabb körülmények között nehezebben fejlődnek a fák, ám minőségük lényegesen jobb.

„Valamikor úgy tartották, hogy ha az oláhfalvi elvitte a deszkáját a piacra, addig senki másét nem vették meg, míg neki volt” – mesélte.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Őrzik a faanyagot

Konrád Dezső emlékeztetett, nem volt egyszerű eljutni a legális kitermelésig, hiszen korábban több egyesület is alakult, és volt, aki nem csak egyhez csatlakozott, persze ugyanazzal a birtoklevéllel. Ez hatalmas kavarodást eredményezett. Miután már az erdő őrzése sem volt fizetve, és kivonult az ezzel megbízott erdészet, a fák kivágása is tilossá vált. Persze

voltak, akiknek a törvény nem szabott gátat, így egyre csak fogyatkozott az erdő.

Ezt próbálta megakadályozni az SZKE, amely megalakulása után rögtön belevágott tagjai területeinek tulajdonjogi tisztázásába. Ezt pontos mérések által valósították meg. Nem volt könnyű munka, hiszen számtalanszor feljelentették őket ellenlábasaik, így próbálva megakadályozni, hátráltatni a helyzet tisztázását, támogatva ezáltal a fatolvajokat.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Az is a célunk, hogy a helyieknél maradjon a fa, ne idegenek vásárolják fel. Egy adott ponton oda jutottunk, hogy az átlagembereknek nem volt fájuk, így segíteni sem tudtunk egymásnak, ha például leégett valakinek a csűrje vagy háza” – fogalmazott Konrád. Végül azonban sikerült újraszervezni az erdő őrzését egy nagyjából 75 hektáros területen, és csak ezután kezdődhetett el a mostani kitermelés. Nagyjából másfél hete folyik a munka problémamentesen, de most is féltik az út mellé kitermelt fát a tolvajoktól, így

több munkatársuk is folyamatosan a helyszínen van, éjszaka is ott alszanak.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Hirdetés

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben

Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.

Száz métert zuhant két turista a Bucsecs-hegységben
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban
2026. május 24., vasárnap

Rengett a föld pünkösdvasárnap hajnalban

2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
2026. május 23., szombat

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó

A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
Hirdetés