Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:22

Papírforma eredmények születtek a romániai hokibajnokságban

20:56

Nicușor Dan szerint az AUR kormányra kerülése rontott volna Románia hitelminősítésén

20:50

Mit veszíthetnek a Madarasi-Hargita lábánál, ha odafönt nincs egyezség?

20:00

Bemutatják, hogy milyen lesz a Dracula Park Transylvania

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Új szabályok a motorkerékpárosoknak: életbe lépett a „motorosok törvénye“

Patkány támadt egy nőre fényes nappal, Csíkszereda központjában

Elvették az iratait, kihasználták és dolgoztattak egy magyar állampolgárságú férfit Tusnádfürdőn

Székelyföldön nyitja meg első boltját a lengyel üzletlánc

Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem

Járda és kerékpárút is lesz a Nagymező utcában

Üvöltözés és személyeskedés kísérte a Bálványos-vitát

Bíró Barna Botond: mindkét fél hibás a Madarasi-Hargitán kialakult helyzetért

Helyreállították a megrongált magyar címert Székelyudvarhelyen, de a költségeket a tettes családja kell megtérítse

Térképen a radioaktivitás

Forrás: BBTE

Elkészült Románia eddigi legnagyobb radonkockázati térképe: a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Constantin Cosma Laboratóriumának irányításával megvalósult kutatás során az ország középső és nyugati térségeiben vizsgálták a talajgáz és az ivóvíz radonaktivitás-koncentrációját. Hargita megye egy részén különösen magas értékeket jegyeztek.

Iszlai Katalin

2019. október 20., 10:042019. október 20., 10:04

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A nemesgázok csoportjába tartozó radon (222Rn) az egyik legnehezebb gáz, radioaktív, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint pedig

a dohányzás után a tüdődaganat második legfontosabb kiváltó tényezője.

A radon okozta sugárterhelés mértékét leginkább a földrajzi elhelyezkedés, geológiai viszonyok, időjárási tényezők, valamint az életkörülmények határozzák meg. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Constantin Cosma Laboratóriumának irányításával megvalósult kutatás friss eredményei szerint

Romániában a talaj és az ivóvíz radonaktivitás-koncentrációja az esetek többségében nem haladta meg az Európában elfogadhatónak tekintett értékeket.

Vannak kivételek

Napjainkban a környezet elemzésekor egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ionizáló sugarak jelenlétére, ezek nagyságának és emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A 2010-es Euratom-szerződés 35. és 36. cikkelye alapján az EU-tagállamok legfontosabb céljai közé sorolandó a környezeti radioaktivitás mérése és nyomon követése.

A lakosság természetes eredetű sugárterhelésének mintegy felét jelenti a radonkitettség, amelynek elsődleges forrása a beltéri levegőben felgyülemlő radon.

A talaj és az ivóvíz radonaktivitás-koncentrációjának feltérképezése a térhasználat szempontjából kiemelt jelentőségű. Romániában ez az első olyan kutatás, amely nagy, az ország területének körülbelül 42 százalékát lefedő területen, 16 megyében vizsgálta a radonaktivitás-koncentrációt. A 2012 és 2018 között végzett mérések alapján a talaj radonaktivitás-koncentrációja 0,2 kBq/m3 és 179 kBq/m3 között változott, átlagértéke pedig 29,3 kBq/m3 volt, ami hasonlít az európai talajtípusokra jellemző értékeihez.

A legalacsonyabb radonaktivitás-koncentrációt az Erdélyi-medencében, illetve a Bánságban mérték, a Nyugati-alföldet közepes értékek jellemezték, a legmagasabb aktivitáskoncentrációkat pedig a Keleti-Kárpátok területén mutatták ki.

A kutatáshoz csatolt térképen az is megfigyelhető, hogy Hargita megye egy részén fokozott a talaj radonaktivitás-koncentrációja:

Borszék, Gyergyótölgyes és Gyergyóholló környékén négyzetméterenként 70 és 100, illetve 100 és 200 kilobecquerel sugárzást jegyeztek.

A 100 és 200 kBq/m3 közötti értéket a Hargita megyei mellett csupán egyetlen további helyszínen mutatták ki, Hunyad megyében.

Jobb eredmények az ivóvíz esetében

Az ivóvízben a radonaktivitás-koncentráció átlagértéke 9,8 Bq/l volt, ami körülbelül tízszer alacsonyabb, mint a román kormány által elfogadhatónak ítélt felső küszöb.

A vizsgált 2452 minta közül mindössze 16 minta radonaktivitás-koncentrációja haladta meg a Romániában elfogadott 100 Bq/l értéket.

Az üledékes és törmelékes üledékes alapkőzetű területeken, az Erdélyi-medencében és a Bánságban, ezen belül Temes és Arad megyékben mérték a legalacsonyabb (10 Bq/l alatti) aktivitáskoncentrációkat. Közepes radonaktivitás-koncentrációt (10 Bq/l–30 Bq/l) a Nyugati-alföld ivóvizeiben, leginkább a Bihar megyeiekben mértek, magas értékeket (30 Bq/l–100 Bq/l) pedig az Erdélyi-középhegységben, valamint a Keleti- és a Déli-Kárpátokban. Az eredmények azt mutatják, hogy

a radonaktivitás-koncentráció alacsonyabb az üledékes, illetve törmelékes üledékes alapkőzetek, mint a kristályos vagy magmás alapkőzetek esetében.

Az eredmények alapján, a víz radonaktivitás-koncentrációja elenyésző mértékben befolyásolja a beltéri radonkoncentrációt.

A becquerelről

A becquerel (Bq) a radioaktivitás mértékegysége. A Wikipédia online enciklopédián olvasható definíció szerint egy becquerel az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el. Az elnevezés Henri Becquerel francia fizikus nevéből származik, aki 1903-ban megosztott Nobel-díjat kapott Pierre és Marie Curie-vel, elismerve ezzel a radioaktivitás felfedezése terén végzett munkájukat.