Hirdetés
Hirdetés

Térképen a radioaktivitás

Forrás: BBTE

Forrás: BBTE

Elkészült Románia eddigi legnagyobb radonkockázati térképe: a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Constantin Cosma Laboratóriumának irányításával megvalósult kutatás során az ország középső és nyugati térségeiben vizsgálták a talajgáz és az ivóvíz radonaktivitás-koncentrációját. Hargita megye egy részén különösen magas értékeket jegyeztek.

Iszlai Katalin

2019. október 20., 10:042019. október 20., 10:04

A nemesgázok csoportjába tartozó radon (222Rn) az egyik legnehezebb gáz, radioaktív, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tájékoztatása szerint pedig

a dohányzás után a tüdődaganat második legfontosabb kiváltó tényezője.

A radon okozta sugárterhelés mértékét leginkább a földrajzi elhelyezkedés, geológiai viszonyok, időjárási tényezők, valamint az életkörülmények határozzák meg. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Constantin Cosma Laboratóriumának irányításával megvalósult kutatás friss eredményei szerint

Romániában a talaj és az ivóvíz radonaktivitás-koncentrációja az esetek többségében nem haladta meg az Európában elfogadhatónak tekintett értékeket.

Hirdetés

Vannak kivételek

Napjainkban a környezet elemzésekor egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az ionizáló sugarak jelenlétére, ezek nagyságának és emberi szervezetre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A 2010-es Euratom-szerződés 35. és 36. cikkelye alapján az EU-tagállamok legfontosabb céljai közé sorolandó a környezeti radioaktivitás mérése és nyomon követése.

A lakosság természetes eredetű sugárterhelésének mintegy felét jelenti a radonkitettség, amelynek elsődleges forrása a beltéri levegőben felgyülemlő radon.

A talaj és az ivóvíz radonaktivitás-koncentrációjának feltérképezése a térhasználat szempontjából kiemelt jelentőségű. Romániában ez az első olyan kutatás, amely nagy, az ország területének körülbelül 42 százalékát lefedő területen, 16 megyében vizsgálta a radonaktivitás-koncentrációt. A 2012 és 2018 között végzett mérések alapján a talaj radonaktivitás-koncentrációja 0,2 kBq/m3 és 179 kBq/m3 között változott, átlagértéke pedig 29,3 kBq/m3 volt, ami hasonlít az európai talajtípusokra jellemző értékeihez.

A legalacsonyabb radonaktivitás-koncentrációt az Erdélyi-medencében, illetve a Bánságban mérték, a Nyugati-alföldet közepes értékek jellemezték, a legmagasabb aktivitáskoncentrációkat pedig a Keleti-Kárpátok területén mutatták ki.

A kutatáshoz csatolt térképen az is megfigyelhető, hogy Hargita megye egy részén fokozott a talaj radonaktivitás-koncentrációja:

Borszék, Gyergyótölgyes és Gyergyóholló környékén négyzetméterenként 70 és 100, illetve 100 és 200 kilobecquerel sugárzást jegyeztek.

A 100 és 200 kBq/m3 közötti értéket a Hargita megyei mellett csupán egyetlen további helyszínen mutatták ki, Hunyad megyében.

Jobb eredmények az ivóvíz esetében

Az ivóvízben a radonaktivitás-koncentráció átlagértéke 9,8 Bq/l volt, ami körülbelül tízszer alacsonyabb, mint a román kormány által elfogadhatónak ítélt felső küszöb.

A vizsgált 2452 minta közül mindössze 16 minta radonaktivitás-koncentrációja haladta meg a Romániában elfogadott 100 Bq/l értéket.

Az üledékes és törmelékes üledékes alapkőzetű területeken, az Erdélyi-medencében és a Bánságban, ezen belül Temes és Arad megyékben mérték a legalacsonyabb (10 Bq/l alatti) aktivitáskoncentrációkat. Közepes radonaktivitás-koncentrációt (10 Bq/l–30 Bq/l) a Nyugati-alföld ivóvizeiben, leginkább a Bihar megyeiekben mértek, magas értékeket (30 Bq/l–100 Bq/l) pedig az Erdélyi-középhegységben, valamint a Keleti- és a Déli-Kárpátokban. Az eredmények azt mutatják, hogy

a radonaktivitás-koncentráció alacsonyabb az üledékes, illetve törmelékes üledékes alapkőzetek, mint a kristályos vagy magmás alapkőzetek esetében.

Az eredmények alapján, a víz radonaktivitás-koncentrációja elenyésző mértékben befolyásolja a beltéri radonkoncentrációt.

A becquerelről

A becquerel (Bq) a radioaktivitás mértékegysége. A Wikipédia online enciklopédián olvasható definíció szerint egy becquerel az aktivitása annak a radioaktív anyagnak, amelyben másodpercenként egy atommag bomlik el. Az elnevezés Henri Becquerel francia fizikus nevéből származik, aki 1903-ban megosztott Nobel-díjat kapott Pierre és Marie Curie-vel, elismerve ezzel a radioaktivitás felfedezése terén végzett munkájukat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.

Székelyek a Kaukázusban
Székelyek a Kaukázusban
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

Hirdetés
2026. július 14., kedd

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek

A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
2026. július 14., kedd

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu

Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén

Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén
2026. július 14., kedd

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban
2026. július 14., kedd

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán

Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását

Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását
2026. július 14., kedd

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
2026. július 14., kedd

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés