
Új lakóövezetek, egyre jobban beépülő peremterületek jellemzik a városokat
Fotó: Farkas Tamás
A peremterületekre való költözés, az új lakóövezetek kialakítása Székelyföldön is lassan, de biztosan növelik a városok belterületét. A terjeszkedés a környező falvakat hozza egyre elérhetőbb közelségbe, mivel a betelepülőkkel azok is bővülnek. A csatlakozástól, egyesüléstől azonban mindenki óvakodik.
2019. október 05., 13:292019. október 05., 13:29
2019. szeptember 23., 15:582019. szeptember 23., 15:58
A városról falura történő költözés már átrendezte a városok közvetlen közelségében fekvő falvak arculatát, de nem csak a lakosság és a lakóházak száma növekedett, a települések szokásrendje, a korábban megszokott életforma is jelentős változásokon megy át a városban dolgozó, iskolába járó lakosság térfoglalásával.
A kertvárosiasodás két irányból történik, mivel a városszéleken kialakuló új lakóövezetek ehhez hasonló módon terjeszkednek kifelé. Noha a városok és falvak ilyen módon egyre közelebb kerülnek egymáshoz, gyakran összeépülnek, és már csak a helységnévtáblák alapján lehet a nem létező határt látni közöttük,
Fotó: Barabás Ákos
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, meghatározó növekedés azokban az övezetekben történt, ahol az építési kedv emelkedett volt, a város délkeleti, északi, illetve keleti részein. A szóvivő úgy látja, egyelőre nincs esély arra, hogy a környező községek egyesüljenek Székelyudvarhellyel.
,,Felsőboldogfalva és Fenyéd esetében már kicsi a távolság a beépített területek között, viszont ezek adminisztratív határok, ráadásul községközpontokról van szó. Nem látom, hogyan egyesülhetnének a várossal” – fejtette ki.
Sepsiszentgyörgy nem akar egyetlen faluval, községgel sem egyesülni – szögezte le kérdésünkre Tóth-Birtan Csaba. A város alpolgármestere szerint ennek sem kérelmezője, sem értelme nincs, mivel a falvakba kiköltözőkkel ezen települések lakossága növekszik, és az számukra előnyt jelent, ugyanakkor vidéken a helyi adók is alacsonyabbak. Mint megjegyezte, viszont például Árkos inkább közelít feléjük, mint fordítva, mivel lakóövezeteket hoztak létre a város határában. Elmondása szerint
Illyefalva felé, ahol egy korábbi nagy gyümölcsös egy részéből hivatalosan, egy másik részéből nem hivatalosan lett lakóövezet – utóbbi anélkül, hogy a városrendezési terv ezt jóváhagyta volna, mivel törvénytelen építkezések is voltak. A másik helyszín Sugásfürdő felé található, ahol az erdő széléig érnek az engedéllyel épített házak, a város szolgálati lakásokat is épített oda, és Kilyén a harmadik irány, ahol szintén lakóövezet épült.
Az infrastruktúra-építés nem mindig követi ezt a terjeszkedést, a vízhálózatok bővítése, a villanyáram bevezetése megoldható, viszont például Sugásfürdő felé a gázhálózat egyelőre hiányzik a szolgáltató feltételei miatt, amely a költségek 2 százalékát vállalná fel, de megépítés után át kellene adni nekik a vezetékrendszert – az alpolgármester szerint ez nem tisztességes ajánlat.
Csíkszereda településszerkezete meglehetősen szerteágazó, az egykor hozzácsatolt falvak, a mai külvárosok – Zsögöd, Taploca, Csíksomlyó, Csobotfalva – mellett olyan távolabbi, gyérebben beépített, de növekedő városrészek is tartoznak hozzá, mint Csiba, Erdőalja és Szécseny, ahol az elkövetkező évek várható közműhálózat-fejlesztései további bővülést, terjeszkedést hozhatnak. A város közeli szomszédságában ugyanakkor olyan községek is találhatók – Csíkszentlélek, Csíkpálfalva – amelyekben jelentős a városból kitelepülők száma, ez fordított irányú terjeszkedést is eredményez.
Szőke Domokos alpolgármester a témával kapcsolatban megemlítette, hogy 2012-ben, a város általános rendezési terve (PUG) elfogadása mentén a szakemberek kifejtették, nem egészséges a városi és falusi települések szöveteinek egyesítése, mert ez többnyire a falusi települések kárára megy.
Jelentősen növelhetné lakosságát és területét Marosvásárhely, ha a környező községek, illetve város elfogadnák Dorin Florea polgármester csatlakozási ajánlatát – ezt mondta kérdésünkre Cosmin Blaga, a városháza szóvivője. A polgármester elképzelése nem új keletű, 2011. decemberében már nyilvánosságra került, amikor egy sajtótájékoztatón beszélt erről.
5000-ről 29 000 hektárra növelve a város területét. A projekt a vonalas infrastruktúra – utak, közműhálózat – és a hulladékgyűjtés egységesítését célozta, elkerülő utak építését, és két új Maros-híd építését is előrevetítette. A szóvivő szerint az egyesülés a közúti forgalom zsúfoltságát is csökkenthetné új útvonalak kialakításával, a megnövekedett lakosságnak köszönhetően Marosvásárhely a legnagyobb romániai városok sorába emelkedhetne, és pénzügyi ereje is növekedne, ezáltal a fejlesztési lehetőségek is nagyobbak lennének.
Marosvásárhely magára marad. Dorin Florea terveit válaszra sem méltatták a környező települések vezetői
Fotó: Haáz Vince
Hozzátette, az érintett polgármestereknek azt is felajánlotta a városvezető, hogy egy újabb mandátum idejéig vezessék a csatlakozó településeket, hogy ne történjen hirtelen változás, és mivel ők ismerik a helyi közösségek problémáit, helyzetét, tudnák segíteni az átmenetet.
A szóvivő szerint Florea 2016-ban is levelet küldött a témában a települések vezetőinek, de senki nem válaszolt semmit. A javaslat jelenleg is érvényben van, a polgármester tavalyi évértékelőjében is megjelent, de továbbra is úgy tűnik, csak elképzelés marad.
Csíkszereda költségvetésébe foglalták a 30 millió lejes kincstári hitelt, és elfogadták az Akác utcába tervezett elektromos töltőállomás felépítésének megvalósíthatósági tanulmányát – rendkívüli ülést tartott az önkormányzati képviselő-testület.
Két sepsiszentgyörgyi lakossági fórum után már körvonalazódnak a város fontosabb problémái: például a parkolók hiánya és az okoskukák használata. De feladták a leckét az RMDSZ-képviselőknek a résztvevők, „megostromolták” őket a megoldandó problémákkal.
Tovább bővül a megemelt gyalogátjárók száma Csíkszeredában, ugyanis újabbat alakítanak ki Zsögöd egyik forgalmas útkereszteződésénél, a kultúrotthon előtt.
Székelyföldön több településen is fátyolos, hideg, párás reggelre ébredtek hétfőn: a katasztrófavédelem által kiadott sárga riasztás mellett fagypont alatti értékeket regisztráltak a hajnali órákban Gyergyószéken.
A Románia nem eladó – progresszisták nélküli kormányt című bizalmatlansági indítványt hétfőn olvassák fel a parlamentben, a dokumentumról szóló vita és a szavazás pedig egy héttel később, december 15-én lesz.
Elindult az időközi helyhatósági választáson, és a szavazatok több mint 50 százalékának begyűjtésével Marcel Ciolacu, Románia korábbi miniszterelnöke lesz Buzău megye tanácselnöke.
Az Állandó Választási Hatóság honlapján közzétett adatok szerint a szavazókörzetek eredményeinek összesítése alapján a PNL jelöltje, Ciprian Ciucu nyerte a vasárnapi időközi főpolgármester-választást a szavazatok 36,16 százalékával.
A CURS-Avangarde exit poll felmérése szerint a PNL jelöltje, Ciprian Ciucu nyerte a bukaresti időközi főpolgármester-választást a szavazatok 32,7 százalékával.
Nem állt meg a rendőrök jelzésére, belehajtott egy folyóba, majd autóját hátrahagyva gyalog menekült tovább egy 29 éves férfi, aki ittasan és jogosítvány nélkül ült volánhoz Neamț megyében. Végül egy erdős területen elfogták és őrizetbe vették.
Alacsony volt a részvétel a délelőtti órákban vasárnap a bukaresti időközi főpolgármester-választáson, ahol 17 jelölt verseng azért, hogy következő négy évben betöltse a Nicușor Dan államfővé választása nyomán megüresedett tisztséget.
szóljon hozzá!