– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, meghatározó növekedés azokban az övezetekben történt, ahol az építési kedv emelkedett volt, a város délkeleti, északi, illetve keleti részein. A szóvivő úgy látja, egyelőre nincs esély arra, hogy a környező községek egyesüljenek Székelyudvarhellyel.

,,Felsőboldogfalva és Fenyéd esetében már kicsi a távolság a beépített területek között, viszont ezek adminisztratív határok, ráadásul községközpontokról van szó. Nem látom, hogyan egyesülhetnének a várossal” – fejtette ki.

Sepsiszentgyörgy nem akar egyetlen faluval, községgel sem egyesülni – szögezte le kérdésünkre Tóth-Birtan Csaba. A város alpolgármestere szerint ennek sem kérelmezője, sem értelme nincs, mivel a falvakba kiköltözőkkel ezen települések lakossága növekszik, és az számukra előnyt jelent, ugyanakkor vidéken a helyi adók is alacsonyabbak. Mint megjegyezte, viszont például Árkos inkább közelít feléjük, mint fordítva, mivel lakóövezeteket hoztak létre a város határában. Elmondása szerint

Illyefalva felé, ahol egy korábbi nagy gyümölcsös egy részéből hivatalosan, egy másik részéből nem hivatalosan lett lakóövezet – utóbbi anélkül, hogy a városrendezési terv ezt jóváhagyta volna, mivel törvénytelen építkezések is voltak. A másik helyszín Sugásfürdő felé található, ahol az erdő széléig érnek az engedéllyel épített házak, a város szolgálati lakásokat is épített oda, és Kilyén a harmadik irány, ahol szintén lakóövezet épült.

Az infrastruktúra-építés nem mindig követi ezt a terjeszkedést, a vízhálózatok bővítése, a villanyáram bevezetése megoldható, viszont például Sugásfürdő felé a gázhálózat egyelőre hiányzik a szolgáltató feltételei miatt, amely a költségek 2 százalékát vállalná fel, de megépítés után át kellene adni nekik a vezetékrendszert – az alpolgármester szerint ez nem tisztességes ajánlat.

Csíkszereda településszerkezete meglehetősen szerteágazó, az egykor hozzácsatolt falvak, a mai külvárosok – Zsögöd, Taploca, Csíksomlyó, Csobotfalva – mellett olyan távolabbi, gyérebben beépített, de növekedő városrészek is tartoznak hozzá, mint Csiba, Erdőalja és Szécseny, ahol az elkövetkező évek várható közműhálózat-fejlesztései további bővülést, terjeszkedést hozhatnak. A város közeli szomszédságában ugyanakkor olyan községek is találhatók – Csíkszentlélek, Csíkpálfalva – amelyekben jelentős a városból kitelepülők száma, ez fordított irányú terjeszkedést is eredményez.

Szőke Domokos alpolgármester a témával kapcsolatban megemlítette, hogy 2012-ben, a város általános rendezési terve (PUG) elfogadása mentén a szakemberek kifejtették, nem egészséges a városi és falusi települések szöveteinek egyesítése, mert ez többnyire a falusi települések kárára megy.

Jelentősen növelhetné lakosságát és területét Marosvásárhely, ha a környező községek, illetve város elfogadnák Dorin Florea polgármester csatlakozási ajánlatát – ezt mondta kérdésünkre Cosmin Blaga, a városháza szóvivője. A polgármester elképzelése nem új keletű, 2011. decemberében már nyilvánosságra került, amikor egy sajtótájékoztatón beszélt erről.

5000-ről 29 000 hektárra növelve a város területét. A projekt a vonalas infrastruktúra – utak, közműhálózat – és a hulladékgyűjtés egységesítését célozta, elkerülő utak építését, és két új Maros-híd építését is előrevetítette. A szóvivő szerint az egyesülés a közúti forgalom zsúfoltságát is csökkenthetné új útvonalak kialakításával, a megnövekedett lakosságnak köszönhetően Marosvásárhely a legnagyobb romániai városok sorába emelkedhetne, és pénzügyi ereje is növekedne, ezáltal a fejlesztési lehetőségek is nagyobbak lennének.

A szóvivő szerint Florea 2016-ban is levelet küldött a témában a települések vezetőinek, de senki nem válaszolt semmit. A javaslat jelenleg is érvényben van, a polgármester tavalyi évértékelőjében is megjelent, de továbbra is úgy tűnik, csak elképzelés marad.