Tények és tévhitek a teljes értékű takarmánykeverékekről

Péter Árpád arra is kitért, hogy nagy figyelmet szentelnek az alapanyagok minőségére is: saját laboratóriumukban ellenőrzik a bejövő gabonák minőségét kiszúrva azokat, amelyek nem megfelelőek. Elsősorban azt vizsgálják, hogy a bejövő gabonák ne tartalmazzanak toxinokat, hiszen megtörtént, hogy a tíz szállítmányból kettőt minőségi okok miatt vissza kellett fordítani, nem engedték, hogy bejöjjön a termelési területre.

A kerelőszentpáli üzemben kevés készlettel dolgoznak, nem halmozzák fel az alapanyagokat, hanem ahogy az ellenőrzött szállítmány beérkezik az üzembe, máris feldolgozzák. De szintén a saját laboratóriumban ellenőrzik az üzemben gyártott teljes értékű keveréktakarmányok minőségét is. A szakember megmutatta, hogy a teljesen automatizált üzemben hogyan zajlik a gabonák őrlése, a különböző alapanyagok összekeverése és a végtermékek elkészítése. Emberre szinte szükség sincs, csak a vezérlőpultban, ahol a recepteket viszik be a rendszerbe és a zsákolásnál, rakodásnál.

A húsáért vagy a tojásért

Miután a tápok összetételéről oly sok mindent hallottunk, arra a kérdésre is kerestük a választ, hogy miért van szükség az állatok élelmezésében a tápokra, miért nem lehet a hagyományos, nagyanyáink által alkalmazott módszerekkel tartani az állatokat. Benedek Alpár zootechnikus mérnök, aki az UBM-nél a kérődzők szakértője, arra hívta fel a figyelmünket, hogy az állattartásban ma már figyelembe kell venni a genetikát, az optimális tartási körülményeket és a táplálkozást, hiszen csak így lehet eredményeket elérni.

„Míg korában Székelyföldön a legtöbben saját családjuk szükségleteit akarták lefedni és azért tartottak csirkét, disznót, esetleg tehenet, hogy a családot jóllakassák, ma már sok háztartásban többlet van és eladásra is termelnek. De csak úgy tudjuk teljesíteni a többlet minőségét, ha figyelembe vesszük, hogy az állat a genetikai változások következtében mire képes különböző körülmények között. Tudjuk, ma már vannak húscsirkék és olyanok, amelyeket a tojásért tartanak, de vannak sok tejet adó szarvasmarhák és olyanok, amelyeket húsukért és a tejért is tenyésztenek. Ezeket már nem lehet a hagyományos módon tartani, illetve, ha mégis, akkor nem tudnak a genetikai potenciáljuk szerint fejlődni” – fejtette ki a szakember.

Az UBM Feednél a szarvasmarhatartó gazdának nemcsak tápot, hanem szakmai tanácsadást is biztosítanak. Megnézik, hogy az általa termelt takarmánynak mennyi a tápértéke, és mire van szüksége az állatainak életkor és tartási feltétel függvényében. Minden gazdának a gazdaságában levő állataira szabva javasolnak takarmányozási receptet: pontosan olyan kevert takarmányt biztosítanak, amelyre az állatoknak szüksége van. E szerint az otthoni takarmánnyal és az általuk biztosított táppal az állatnak meglesz a napi szükséges energia-, fehérje-, vitamin- és ásványianyag-bevitele.

Benedek Alpár szerint,