
Valahogy pótolni kell a lemaradást. Ha a hétköznap erre nem elég, akár szombatonként is lehetséges lenne iskolába járni
Fotó: Gábos Albin
Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a második félévben délután, tanórák után vagy szombatonként is lehetnek órák, mert az elmaradt tananyagot másként nem lehet bepótolni. Erre külön pénzalapot különítenek el a pedagógusok számára, akik maguk dönthetnek arról, hogy hol van szükség a plusz órákra. Pedagógusok, szülők és diákok véleményére voltunk kíváncsiak az esetleges szombati tanítással kapcsolatban.
2021. január 13., 12:592021. január 13., 12:59
A minisztérium vezetője egyelőre nyilatkozatok szintjén említette meg a szombati pótlás lehetőségét, de hangsúlyozta, minden pedagógus maga döntené el, hogy milyen szintű és mennyiségű pótlásra lenne szüksége a diákjainak.
„A felzárkóztató intézkedések több tanórát foglalnak magukba a második félév programjában előírtaknál. A póttanórák száma attól függ, hogy a tanárok hogyan ítélik meg a lemaradásokat. Ha egy-két óra elég nekik erre hétfőtől péntekig, az nagyon jó, ha háromra van szükségük, akkor ezt a tanárok és a diákok közösen döntik el. Ha megegyeznek, hogy szombaton szeretnének találkozni, hogy a tanárok segítsenek a diákoknak bepótolni a tananyagot, akkor nincs okunk ezt megakadályozni, éppen ellenkezőleg, de ez a tanár és a diák közös döntése lesz” – mondta el Sorin Cîmpeanu a román köztelevízió műsorában.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke is csak sajtónyilatkozatok szintjén hallott a szombati pótlás lehetőségéről, semmilyen hivatalos döntés nem született még erről. Mint fogalmazott, az eddigi nyilatkozatokból az derült ki, hogy erre pénzalapot fognak elkülöníteni, és a pedagógusok önkéntes alapon jelentkezhetnek a feladatra, és azokkal a diákokkal pótolnak, akiknek szüksége van erre a lemaradások miatt.
– fejtette ki a FSLI megyei elnöke.
Márton Krisztina, három iskolás korú gyerek édesanyja lapunknak úgy fogalmazott, nem tartja jó ötletnek a szombati pótlás lehetőségét, hiszen azzal, ha többet tartjuk a gyerekeket iskolában, nem lesz nagyobb a haladás.
– fejtette ki véleményét az édesanya. Mint hozzátette, az elemi osztályok tanítói biztosan ismerik annyira az osztályukat, hogy át tudják helyezni a hangsúlyt az online oktatás okozta hátrányok pótlására a meglévő időben, a nagyobbak esetében pedig a végzős osztályoknak lenne szüksége segítségre a vizsgára készülésben, de az édesanya így sem tartja jónak még jobban kinyújtani az amúgy is sok iskolában töltött időt.
– fogalmazott az édesanya.
Szepessy László, a Maros Megyei Diáktanács elnöke szerint a teljes képet figyelembe véve logikus döntés lehet az, hogy ahol egyáltalán nem működött az online iskola, valahogy pótolni kell a lemaradásokat, akár úgy, hogy hetente egy-két órával többet maradjanak a tanulók, de ha így sem lehet, akkor a szombati oktatás is egy lehetséges út.
„Amit mi támogatunk, hogy a vizsgára kért tananyagot adaptálni kell, hiszen a tavalyi hetedikesek és tizenegyedikesek most vizsgák előtt állnak, de mivel tavaly a második félév kimaradt, és nem is volt kötelező az online oktatás, azt sosem pótoltuk be intézményes szinten, és ehhez kellene a vizsgákat is igazítani” – fejtette ki a tanulókat képviselő diákszervezet véleményét a Bolyai Farkas Gimnázium tanulója.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás