
Valahogy pótolni kell a lemaradást. Ha a hétköznap erre nem elég, akár szombatonként is lehetséges lenne iskolába járni
Fotó: Gábos Albin
Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a második félévben délután, tanórák után vagy szombatonként is lehetnek órák, mert az elmaradt tananyagot másként nem lehet bepótolni. Erre külön pénzalapot különítenek el a pedagógusok számára, akik maguk dönthetnek arról, hogy hol van szükség a plusz órákra. Pedagógusok, szülők és diákok véleményére voltunk kíváncsiak az esetleges szombati tanítással kapcsolatban.
2021. január 13., 12:592021. január 13., 12:59
A minisztérium vezetője egyelőre nyilatkozatok szintjén említette meg a szombati pótlás lehetőségét, de hangsúlyozta, minden pedagógus maga döntené el, hogy milyen szintű és mennyiségű pótlásra lenne szüksége a diákjainak.
„A felzárkóztató intézkedések több tanórát foglalnak magukba a második félév programjában előírtaknál. A póttanórák száma attól függ, hogy a tanárok hogyan ítélik meg a lemaradásokat. Ha egy-két óra elég nekik erre hétfőtől péntekig, az nagyon jó, ha háromra van szükségük, akkor ezt a tanárok és a diákok közösen döntik el. Ha megegyeznek, hogy szombaton szeretnének találkozni, hogy a tanárok segítsenek a diákoknak bepótolni a tananyagot, akkor nincs okunk ezt megakadályozni, éppen ellenkezőleg, de ez a tanár és a diák közös döntése lesz” – mondta el Sorin Cîmpeanu a román köztelevízió műsorában.
Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke is csak sajtónyilatkozatok szintjén hallott a szombati pótlás lehetőségéről, semmilyen hivatalos döntés nem született még erről. Mint fogalmazott, az eddigi nyilatkozatokból az derült ki, hogy erre pénzalapot fognak elkülöníteni, és a pedagógusok önkéntes alapon jelentkezhetnek a feladatra, és azokkal a diákokkal pótolnak, akiknek szüksége van erre a lemaradások miatt.
– fejtette ki a FSLI megyei elnöke.
Márton Krisztina, három iskolás korú gyerek édesanyja lapunknak úgy fogalmazott, nem tartja jó ötletnek a szombati pótlás lehetőségét, hiszen azzal, ha többet tartjuk a gyerekeket iskolában, nem lesz nagyobb a haladás.
– fejtette ki véleményét az édesanya. Mint hozzátette, az elemi osztályok tanítói biztosan ismerik annyira az osztályukat, hogy át tudják helyezni a hangsúlyt az online oktatás okozta hátrányok pótlására a meglévő időben, a nagyobbak esetében pedig a végzős osztályoknak lenne szüksége segítségre a vizsgára készülésben, de az édesanya így sem tartja jónak még jobban kinyújtani az amúgy is sok iskolában töltött időt.
– fogalmazott az édesanya.
Szepessy László, a Maros Megyei Diáktanács elnöke szerint a teljes képet figyelembe véve logikus döntés lehet az, hogy ahol egyáltalán nem működött az online iskola, valahogy pótolni kell a lemaradásokat, akár úgy, hogy hetente egy-két órával többet maradjanak a tanulók, de ha így sem lehet, akkor a szombati oktatás is egy lehetséges út.
„Amit mi támogatunk, hogy a vizsgára kért tananyagot adaptálni kell, hiszen a tavalyi hetedikesek és tizenegyedikesek most vizsgák előtt állnak, de mivel tavaly a második félév kimaradt, és nem is volt kötelező az online oktatás, azt sosem pótoltuk be intézményes szinten, és ehhez kellene a vizsgákat is igazítani” – fejtette ki a tanulókat képviselő diákszervezet véleményét a Bolyai Farkas Gimnázium tanulója.
Nicușor Dan államfő ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt szerdán Kijevben.
Gyököt kell vonni a Parajddal kapcsolatos eurómilliós politikusi bejelentésekből: a bányakatasztrófa által sújtott sóvidéki település az Európai Unió Szolidaritási Alapjából nemrég megítélt 14,3 millió euró töredékét kaphatja meg.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a kézdivásárhelyi bíróság azt a 30 éves férfit, aki a gyanú szerint féltékenységből brutálisan bántalmazott egy 20 éves nőt. Az ügyészség tájékoztatása szerint az áldozat súlyos sérüléseket szenvedett.
Megrongálta az aszfaltutat és fákat döntött ki a szerda délutáni vihar Székelyvarságon.
Az Európai Unióban a 16–24 évesek csaknem háromnegyede rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel, Románia azonban továbbra is az utolsók között szerepel: csak Bulgáriát előzi meg az Eurostat friss felmérése szerint.
Július 20-ától jelentkezhetnek a magánszemélyek a 2026-os roncsautóprogramra, amelynek keretében állami támogatással vásárolhatnak új gépkocsit. A program idei költségvetése 300 millió lej.
Két jogosítvány nélküli sofőrt is kiszűrtek a közúti forgalomból kedden a Hargita megyei rendőrök, egyikük ráadásul jelentős mennyiségű alkoholt is fogyasztott vezetés előtt.
Az elmúlt hat napban összesen 55 sürgősségi beavatkozást hajtottak végre a Hargita megyei hivatásos tűzoltók. Tűzesetekhez, közlekedési balesetekhez és árvízi károk elhárításához is vonultak az egységek.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó törvények elfogadása létfontosságú Románia számára.
2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában, az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint.
1 hozzászólás