Tanasă szerint változni fog a helyzet Hargita és Kovászna megyében

„Kiegyensúlyozott, de ugyanakkor határozott és alkotmányos állást kell foglalnunk az úgynevezett Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezettel kapcsolatosan, amelyet január 26-án publikáltak Románia Hivatalos Közlönyében” – fogalmazott Sabău-Pop. Szerinte az autonómiát előirányzó törvénytervezetnek csak a közbeszédben és legfeljebb ötlet szintjén kellene megmaradnia. Az állampolgári kezdeményezésről több átfogó tanulmányt is készítettek, többek közt a Román Tudományos Akadémia kutatói, ezeket kinyomtatva kapták meg a részvevők, és a közgyűlésen röviden be is mutatták a kutatások eredményeit.

– tette fel a kérdést. Szerinte meg kell előzni az autonómiát.

korábban írtuk

Románok civil fóruma: érvényesültek a gyulafehérvári kiáltványban tett ígéretek

A romániai magyar pártoknak és civil szervezeteknek címzett, az interetnikus kapcsolatok normalizálására vonatkozó határozatot fogadtak el szombaton Székelyudvarhelyen a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma közgyűlésének résztvevői.

A Kovászna, Hargita és Maros megyei román közösségekről szóló tanulmányt Ioan Lăcătușu, a fórum egyik tagja mutatta be. A 2011-es népszámlálás eredményeit elemezve a Kovászna–Hargita Európai Tanulmányok Központjának kutatói azt a következtetést vonták le, hogy a székelyföldi románok megmaradását az garantálná leginkább, ha az ortodox egyház köré épülne a közösségi élet. A tanulmányban egyébként azt erősítik meg, hogy

vagyis a „többnemzetiségű és többfelekezetű együttélést, és nem etnikai alapú autonómiát”. Hangsúlyozta, fontos, hogy figyelemmel kövessék a románok elleni diszkriminációkat, illetve a helyi önkormányzatok románellenes határozatait. A kulturális események finanszírozásának átvizsgálását is javasolja, emellett egy olyan stratégia kidolgozását, amely biztosítja a román nemzetiségűeknek jogaik gyakorlását azokon a településeken, ahol kisebbségben vannak.

– fogalmazott felszólalásában Pătrântaș.

A törvény határán címmel készítettek tanulmányt a Székelyföld autonómiát előirányzó törvénytervezetről a Román Tudományos Akadémia keretében működő Etnikai Kérdések Európai Tanulmányi Központjának (CESPE) kutatói. „Megállapítottuk, hogy alkotmányellenes, ellentmond az európai és nemzetközi normáknak, illetve törtélnelmietlen. Valójában egy vicc ez a törvénytervezet, de komolyan kellene vennünk. Nem azért, mert megvalósulhat, hanem azért, mert nagyobb a visszhangja az ő kezdeményezéseiknek, mint a mi abbéli véleményünknek, hogy nincs szükségünk erre” – fogalmazott Ovidiu Solomon, a tanulmány egyik szerzője. Szerinte

Az előadásokat követően Ligia-Dalila Ghinea, a fórum főtitkára felolvasta azt az állásfoglalást, amelyet a romániai magyar pártok vezetőihez és a civil társadalom képviselőihez intéznek. Egyebek közt azt fogalmazzák meg, hogy sem a románoknak, sem a magyaroknak nem előnyös, hogy a posztkommunista időszakban konfliktusos zóna maradt Kovászna, Hargita és Maros megye, hiszen ez pénzügyi és társadalmi veszteségekkel jár, és ezért időszerű, hogy egy stabil régióvá váljon. A határozat szerint a többnemzetiségű együttélés révén gazdagabbá válik az emberek élete, illetve elmélyül a székelyek és románok kapcsolata.

Itt az ideje, hogy a területi követelésekre épülő Székelyföld kezdeményezői megértsék, azt a románok soha nem fogadják el” – olvasható a határozatban, melyben arra kérik a magyar közösséget, hogy ne népszerűsítse a románok elleni intoleranciát, a feliratok esetében tartsa be a román nyelv prioritását, és csak a törvényes heraldikai szimbólumokat használja.

– mondta. „Az itteni románok helyzetét nem az RMDSZ-nek, nem Budapestnek, nem magyar honfitársainknak, hanem egy hazaáruló politikai osztálynak köszönhetjük, amely huszonhét éve Bukarestben van” – fakadt ki. Szerinte ha a jelenlegi helyzet folytatódik, hazaárulással okolhatják a bukaresti politikumot. Felháborodott, amiért a gyűlésen jelen lévők között sokan vannak, akik „funkcióval rendelkeznek, hozzáférésük van pénzhez és információhoz ”, de „nem csinálnak semmit”. Bosszantotta az is, hogy útban Székelyudvarhely felé magyar, székely zászlókat és „idétlen feliratokat” látott. „Én értesítettem a Hargita megyei prefektust, hogy illegálisan van a városháza felirat a csíkszeredai polgármesteri hivatalon, ő meg adott egy papírt, amelyben annyit mondott, hogy igen, illegális, de nem csinálunk semmit. Ezért pereltem be őket” – mondta, majd hangsúlyozta, hogy

Nehezményezte, hogy a hatalmon lévők nem használják ki lehetőségeiket, a gyűléseken pedig csak panaszkodnak, de a két megye román képviselői nem tesznek semmit.