Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:56

Tömegétkeztetés háztáji forrásból – fontos figyelni, hogy ne váljon szalmonellabüfévé a svédasztal

20:55

Nem omlott össze a magyar válogatott, háromszor is betalált az amerikaiak ellen

20:39

Változhat a túlórák és az éjszakai munka elszámolása

20:19

Tudomásul vette Bolojan a kulturális miniszter lemondását

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Kijött a legfrissebb időjárási riasztás pünkösd szombatjának estéig

A csíksomlyói pünkösdi búcsú – percről percre

Varga Miklós éneke és Lupus atya üzenete szólt a zarándokokhoz Gyimesbükkben

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Akik magasról tesznek a csíksomlyói kegyhely szentségére

Magyar Péter miniszterelnök-helyettesnek nevezte ki Ruff Bálintot

Szondy: a román közegtől gúnyt, megvetést és állandó támadást kaptunk

Csúszópénz elfogadásakor ért tetten egy RMDSZ-es polgármestert az Európai Ügyészség

Talányos leleteknek örülhetnek a málnásfürdői Füvenyes-tetőn kutató régészek

Fotó: Sztáncsuj Sándor/Facebook

Többéves szünet után újra lehetősége adódott a Székely Nemzeti Múzeum munkatársainak, hogy a málnásfürdői Füvenyes-tetőn több mint 100 évvel ezelőtt megkezdett régészeti feltárásokat folytassák. A múzeum szakemberei maguk is több évig kutatták a területet és többezer éves építmények nyomaira, valamint tárgyakra bukkantak. Idén már az ásatás első napján sikerélményük volt, a leletek ugyanakkor a leckét is feladták a kutatóknak.

Bodor Tünde

2024. szeptember 08., 11:352024. szeptember 08., 11:35

„Idén a rézkori település külső, úgynevezett B-zónájában végzünk ásatásokat” – közölte az ásatást vezető Sztáncsuj Sándor régész, aki éppen a feltárást megkezdő László Ferenc múzeumigazgató unokájánál, László Attila régészprofesszornál doktorált és az erősdi kultúra országszerte elismert szakértőjének számít. Ha teheti, maga László Attila is helyszíni látogatást tesz minden alkalommal, amikor ásatások folynak a Füvenyes-tetőn, mostanra is beígérte látogatását.

Az erősdi kultúrát képviselő leletekkel lett közismert a Székely Nemzeti Múzeum, így amikor régészeinknek ideje adódik, folytatják az elődeik által megkezdett feltárást”

– mondta a Székelyhonnak Vargha Mihály igazgató. A múzeum munkatárasai mellett három régészet szakos egyetemi hallgató is gyakorlatozik a szeptember 20-ig tartó feltárásoknál.

Többszáz évig lakott helyszínt kell nagy óvatossággal feltárni

Fotó: Sztáncsuj Sándor/Facebook

A 2014-ben végzett magnetométeres felmérés, valamint a 2017-ig folytatott ásatások alapján azt már lehet tudni, hogy a Füvenyes-tetői telepnek a most kutatott részét egy kettős körárokrendszer vette körbe. Az ezekben végzett kutatások eredménye alapján

az árkok által bekerített mintegy 30 méter átmérőjű körön belül egy cölöpvázas, az átlagosnál nagyobb kiterjedésű, leégett épület maradványai lehettek.

Ebben „nem mindennapos tevékenységek zajlottak”, de az épület formájának és rendeltetésének meghatározásához még további kutatások szükségesek. Feltételezni lehet – az ott talált, nem mindennapi leletnek számító obszidián eszközök alapján –, hogy ott egy kézműves műhely, esetleg kultikus jellegű hely lehetett.

„Ahogy haladunk előre, feltételezhetően tisztul majd a kép” – fogalmazott a munkálatot vezető régész.

A koncentrikus árkokkal, kerítéssel lezárt, meglehetősen szűk „lakónegyed” szokatlan struktúra az erdélyi Erősd-csoport és a moldvai Cucuteni-kultúra területén;

szerkezete, formája inkább a közép-európai neolitikus és rézkori körárokrendszerekkel mutat hasonlóságot – tette közzé meglátásait egy bejegyzésben Sztáncsuj a közösségi médiában.

Az ásatás helyszíne Málnásfürdő fölött

Fotó: Sztáncsuj Sándor/Facebook

A belső épület romjai között előkerült leletek is hasonlóan kiemelkedőek a délkelet-erdélyi festett kerámiás kultúra környezetében.

Az újrakezdett ásatások első napján tizenhat obszidián eszköz került elő, köztük egy csaknem teljesen ép, nagyon aprólékos megmunkálású nyílhegy.

Mivel az obszidián a neolitikum és rézkor idején rendkívül ritka és értékes nyersanyagnak számított, Málnáshoz legközelebb pedig a tőle légvonalban 500 km-re levő Tokaj-Eperjes-hegységben fordul elő, Sztáncsuj szerint

nagy talányt és kihívást jelent a kutatóknak azt a kérdést megválaszolni, hogy az őskori világ környezeti viszonyai, úthálózata, kereskedelmi kapcsolatrendszere közepette miként jutott el ez a nyersanyag Kelet-Európa apró falvaiba, kik, hol és hogyan készítették belőle a különféle eszközöket, és milyen értéket képviselt.”

A most kutatott településrészt nem lakták hosszú ideig, mint a több évszázadig lakott másik részt, itt nincs több megtelepedési szint, viszonylag közel van az őstalaj a felszínhez képest.

Sajnálatos módon, a 70-es években még szántott területen az egykori házak romjait szétszórták, most csak az őstalaj felületén beásott cölöpök gödreit lehet azonosítani. Értékes leletek így is előkerülnek, tehát bőven maradt még feltárnivaló a következő évekre is.

Háromszék