Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:09

Új kollektív munkaszerződés, jórészt csak „papíron” javuló feltételek a szociális ellátórendszerben

20:34

Vizsgálja a rendőrség a kolozsvári magyar fiatalok bántalmazását

20:11

Negyven hektárnyi területet tarolnak le

20:10

Kifutottak az időből, más forrást kellett keresni a sepsiszentgyörgyi iskola felújításához

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Két autó ütközött, egyik jármű felborult

Saját lakásán szervezett drogpartikat egy rendőr

Eszméletlen állapotban volt a roncsok közül kiszabadított nő

Az utcán támadt emberre a medve

Minden, amit az e-SIGUR rendszerről tudni érdemes

Bántalmazásig fajuló konfliktus egy kutyatartó és lakótelepi szomszédja között

Székely zászlót rongáltak a bukaresti szurkolók Csíkszéken

Víz- és szennyvízhálózat épül Piricskén

Részleteket közölt a szennyező autók adójáról Tánczos Barna

Crin Antonescu támogatására kérte a romániai magyarokat Kelemen Hunor

Talányos leleteknek örülhetnek a málnásfürdői Füvenyes-tetőn kutató régészek

Fotó: Sztáncsuj Sándor/Facebook

Többéves szünet után újra lehetősége adódott a Székely Nemzeti Múzeum munkatársainak, hogy a málnásfürdői Füvenyes-tetőn több mint 100 évvel ezelőtt megkezdett régészeti feltárásokat folytassák. A múzeum szakemberei maguk is több évig kutatták a területet és többezer éves építmények nyomaira, valamint tárgyakra bukkantak. Idén már az ásatás első napján sikerélményük volt, a leletek ugyanakkor a leckét is feladták a kutatóknak.

Bodor Tünde

2024. szeptember 08., 11:352024. szeptember 08., 11:35

„Idén a rézkori település külső, úgynevezett B-zónájában végzünk ásatásokat” – közölte az ásatást vezető Sztáncsuj Sándor régész, aki éppen a feltárást megkezdő László Ferenc múzeumigazgató unokájánál, László Attila régészprofesszornál doktorált és az erősdi kultúra országszerte elismert szakértőjének számít. Ha teheti, maga László Attila is helyszíni látogatást tesz minden alkalommal, amikor ásatások folynak a Füvenyes-tetőn, mostanra is beígérte látogatását.

Az erősdi kultúrát képviselő leletekkel lett közismert a Székely Nemzeti Múzeum, így amikor régészeinknek ideje adódik, folytatják az elődeik által megkezdett feltárást”

– mondta a Székelyhonnak Vargha Mihály igazgató. A múzeum munkatárasai mellett három régészet szakos egyetemi hallgató is gyakorlatozik a szeptember 20-ig tartó feltárásoknál.

Többszáz évig lakott helyszínt kell nagy óvatossággal feltárni

Fotó: Sztáncsuj Sándor/Facebook

A 2014-ben végzett magnetométeres felmérés, valamint a 2017-ig folytatott ásatások alapján azt már lehet tudni, hogy a Füvenyes-tetői telepnek a most kutatott részét egy kettős körárokrendszer vette körbe. Az ezekben végzett kutatások eredménye alapján

az árkok által bekerített mintegy 30 méter átmérőjű körön belül egy cölöpvázas, az átlagosnál nagyobb kiterjedésű, leégett épület maradványai lehettek.

Ebben „nem mindennapos tevékenységek zajlottak”, de az épület formájának és rendeltetésének meghatározásához még további kutatások szükségesek. Feltételezni lehet – az ott talált, nem mindennapi leletnek számító obszidián eszközök alapján –, hogy ott egy kézműves műhely, esetleg kultikus jellegű hely lehetett.

„Ahogy haladunk előre, feltételezhetően tisztul majd a kép” – fogalmazott a munkálatot vezető régész.

A koncentrikus árkokkal, kerítéssel lezárt, meglehetősen szűk „lakónegyed” szokatlan struktúra az erdélyi Erősd-csoport és a moldvai Cucuteni-kultúra területén;

szerkezete, formája inkább a közép-európai neolitikus és rézkori körárokrendszerekkel mutat hasonlóságot – tette közzé meglátásait egy bejegyzésben Sztáncsuj a közösségi médiában.

Az ásatás helyszíne Málnásfürdő fölött

Fotó: Sztáncsuj Sándor/Facebook

A belső épület romjai között előkerült leletek is hasonlóan kiemelkedőek a délkelet-erdélyi festett kerámiás kultúra környezetében.

Az újrakezdett ásatások első napján tizenhat obszidián eszköz került elő, köztük egy csaknem teljesen ép, nagyon aprólékos megmunkálású nyílhegy.

Mivel az obszidián a neolitikum és rézkor idején rendkívül ritka és értékes nyersanyagnak számított, Málnáshoz legközelebb pedig a tőle légvonalban 500 km-re levő Tokaj-Eperjes-hegységben fordul elő, Sztáncsuj szerint

nagy talányt és kihívást jelent a kutatóknak azt a kérdést megválaszolni, hogy az őskori világ környezeti viszonyai, úthálózata, kereskedelmi kapcsolatrendszere közepette miként jutott el ez a nyersanyag Kelet-Európa apró falvaiba, kik, hol és hogyan készítették belőle a különféle eszközöket, és milyen értéket képviselt.”

A most kutatott településrészt nem lakták hosszú ideig, mint a több évszázadig lakott másik részt, itt nincs több megtelepedési szint, viszonylag közel van az őstalaj a felszínhez képest.

Sajnálatos módon, a 70-es években még szántott területen az egykori házak romjait szétszórták, most csak az őstalaj felületén beásott cölöpök gödreit lehet azonosítani. Értékes leletek így is előkerülnek, tehát bőven maradt még feltárnivaló a következő évekre is.

Háromszék