Szintkérdés. Archív
Fotó: Gábos Albin
A Bukaresti Ítélőtábla jogerős ítélete szerint a csíkszeredai utcanévtáblák mindegyikét úgy kell kifüggeszteni, hogy felül szerepeljen a román megnevezés és alatta a magyar. A döntés a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) által indított per nyomán született.
2020. június 23., 12:192020. június 23., 12:19
2020. június 23., 13:262020. június 23., 13:26
Hosszú évekbe telt, de végül elérte a Dan Tanasă blogger vezette szervezet, hogy a csíkszeredai utcanévtáblák nyelvi sorrendjének megváltoztatására kötelezzék a várost – jelenleg ugyanis a táblákon a magyar megnevezés van elöl. Annak ellenére sikerült ez az ADEC-nek, hogy ezt
A bíróság viszont mind az elsőfokú, mind pedig a másodfokú ítéletében ezt megtette, ezáltal olyan
– ahogy ezt korábban a Tanasă vezette egyesület meg is tette.
A Bukaresti Táblabíróság hétfőn kimondott jogerős ítélete értelmében ki kell cserélni a csíkszeredai utcanévtáblákat, úgy, hogy a román utcanév legyen felül. Az ítélet egy mondatos kivonatát a romániai bíróságok portálja közölte.
Az ADEC által benyújtott keresetlevél az Alkotmánynak arra a pontjára hivatkozott, amely szerint az országban a román a hivatalos nyelv, de a 2001. évi 215-ös számú helyi közigazgatási törvényre, illetve a 2011. évi 1206-os kormányhatározatra is. Az említett jogszabályokban szereplő előírások a településnevekre, forgalmi táblákra, középületek megnevezéseire vonatkoznak, az utcanévtáblákra nem.
Az egyesület már 2013-ban elindította a folyamatot, akkor Hargita megye prefektusához beadvánnyal fordultak arra kérve, hogy kötelezze a polgármesteri hivatalt a nyelvi sorrend megváltoztatására. Noha a felszólítás akkor megtörtént, a táblák maradtak, a kormányhivatal pedig nem perelt emiatt.
2015-ben ismét számonkérte a helyzetet az ADEC, akkor a prefektus a rendőrséghez fordult, a hatóságok pedig határidőt adtak a táblacserére, ami végül elmaradt.
Az egyesület 2018-ban indított pert az általa fontosnak tartott nyelvi sorrend miatt, amelyet első fokon tavaly szeptemberben nyert meg a Bukaresti Törvényszéken, mivel a tárgyalást oda helyezték át.
Következett a város által benyújtott fellebbezés, amelyet most utasított el a Bukaresti Ítélőtábla. A jogerőssé vált ítélet szerint
Kérdésünkre Ráduly Róbert Kálmán polgármester azt mondta, mint minden esetben, most is meg kell várni a bírósági végzés írásbeli közlését és indoklását, mert annak ismeretében lehet pontosan tudni, hogy mit kell tennie a városnak. Hozzátette, mint minden jogerős bírósági végzést, ezt is végre fogják hajtani, mivel jogszabályt követő polgárokként úgy viselkednek, ahogy jogállamban illik, annak ellenére, hogy Románia nem jogállamként működik.
„Nehéz döntésen vagyunk túl, de egyhangú döntést hoztunk” – kommentálta Facebook-videójában Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati határozatát.
A ma ismert Erdély címer közismert három alkotóeleme az Erdélyi Fejedelemség idején, 1580-ban jelent meg először együtt, így a nap, a hold és a sas; fontos azonban, hogy ekkor a nap és a hold szimbóluma nem a székelyekkel volt összeköthető.
Hármasfaluba riasztották a tűzoltókat vasárnap délután, ahol egy melléképület gyúlt ki. A tűz mintegy 200 négyzetméteres területen ég.
Tűz ütött ki egy marosvásárhelyi cég raktárhelyiségében, amely egy tízemeletes tömbház földszintjén működik. A tűz mintegy 150 négyzetméteres felületen ég, az épületből hatalmas füst száll fel.
Vetélytársának adott gratuláció helyett az erdélyi magyarság európai képviseletére helyezi a hangsúlyt Borboly Csaba az RMDSZ Hargita Megyei Egyeztető Tanácsának szombati döntését követő Facebook-posztjában.
Egyöntetű döntéssel Bíró Barna Botond jelenlegi alelnököt választotta az RMDSZ jelöltjének a Hargita megyei önkormányzat elnöki tisztségére a szövetség Hargita Megyei Egyeztető Tanácsa (HET).
A prefektúra által indított, a telekelést ellehetetlenítő per miatt eddig nem történt előrelépés Marosvásárhelyen, a Margaréta utcában levő műemléképületek ügyében. A leromlott házsort magas kerítés védi.
Megtartotta közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesülete, a tagság nagy többsége megjelent a szervezet gyergyószentmiklósi székhelyén, a megye minden részét képviselve.
Nehéz szakmai kérdésnek bizonyul, hogy mi legyen a kászonfeltízi, romos állapotú Katalin-kápolna sorsa. A helyiek kezdeményezésére első lépésként az egykori oltárasztalt mentették meg, nemrég pedig a 17. századi oltártöredékekből építettek új oltárt.
Nehéz hetek állnak a bibarcfalvi, háromtagú Trinfa család mögött, akiknek háza húsvéthétfőre virradóan robbanás következtében leégett. A szerencsétlenséget követően az erdővidékiek összefogtak, hogy az otthont mihamarabb újraépíthessék.
6 hozzászólás