Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:08

Kolozs megye az első az országban érettségi eredmények tekintetében

13:20

Újdonságokkal készül az ismert navigációs alkalmazás

12:53

Közös kirakózásra várják a puzzlekedvelőket Székelyudvarhelyen

12:51

Húsz év után visszatért a Sportklub kispadjára a svéd vezetőedző

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szétzúzta a vihar a Tatár-dombi kápolnát

Előrejelzés júliusra: jöjjön, aminek jönnie kell, de jobb, ha tudjuk előre

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Megtalálta, megtartotta, költeni is kezdte a pénzt

Gyermekcsoporttal túrázott a pedagógus, amikor villámcsapás érte

Vérnyomok vezettek a több mint négyszázkilós medve teteméhez

Válság a tejiparban: sokszor a moslékban végzi a többletmennyiség

Látványosan meghasadt az erdélyi autópálya

Tánczos Barna drágállja a gázolajat

Ezrek buliztak pénteken is a Vibe Fesztiválon

Szükség van a magyar rendőrökre

Antal Nándor szerint minél több magyar rendőrre lenne szükség Hargita megyében

Fotó: Gecse Noémi

Huszonhat éves, de már két-két csillag díszíti a csíkszeredai Antal Nándor egyenruhájának vállszalagját, aki a rendőrakadémia elvégzése után két évig Vaslui megyében szolgált. Tavaly aztán teljesült a fiatal rendőr álma: hazatérhetett, és Hargita megyében állt munkába. Most arra buzdítja a székelyföldi fiatalokat, merjék ezt a pályát választani, hiszen nagy szükség van a magyar rendőrökre.

Iszlai Katalin

2017. november 25., 21:272017. november 25., 21:27

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Antal Nándor 1991-ben született Csíkszeredában, szülei második gyermekeként. Tanulmányait a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola diákjaként kezdte el, majd a Márton Áron Főgimnázium matematika-informatika szakán tanult tovább. Minapi találkozónk alkalmával a fiatal rendőr elmondta,

ha már kilencedik osztályos korában tudta volna, hogy ezt a pályát választja majd, inkább a társadalomtudományok szakra iratkozik, ám ez az elhatározás csak a középiskola utolsó évében fogalmazódott meg benne.

Fotó: Gecse Noémi

Magyaroknak fenntartott helyek

Tizenkettedik osztályban több ok miatt is úgy döntött, hogy a rendőri pályát választja. „Elsősorban édesapám befolyásolta a döntésemet, hiszen börtönőr volt, így már kiskoromban láthattam, milyen felelősségteljes munkát végezni, és egyenruhát viselni. A másik ok az volt, hogy

Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság jelentős része magyar anyanyelvű, ezért fontosnak tartottam, hogy legyenek magyar rendőrök is az említett megyékben, akik szót tudnak érteni a lakossággal.

Aztán arra is gondoltam, egy más megyéből származóval ellentétben

én másként tudnék hozzáállni ehhez a munkához, hiszen itt nőttem fel, itt jártam iskolába, illetve ismerem a helyi szokásokat és hagyományokat, ezért az emberek talán könnyebben megbíznának bennem

– elevenítette fel az előzményeket Antal Nándor, aki egyébként abban az évben érettségizett, amikor bevezették, hogy a rendőrakadémián néhány helyet a magyar nemzetiségű fiataloknak tartanak fenn. Bár mára már csökkent a helyek száma, a bevezetés első évében (2010-2011-es akadémiai év)

a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia rendőr szakán 15 helyet különítettek el magyar anyanyelvű román állampolgárok számára.

Ezek egyikét pályázta meg Antal Nándor, bekerülni azonban nem volt egyszerű, hiszen jelentős túljelentkezés volt a meghirdetett helyekre.

Fotó: Gecse Noémi

A felvételi első lépéseként felkerestem a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahol elmondták, hogy össze kell állítani egy dossziét, amely többek között az orvosi, pszichológiai, sport és elméleti vizsgák eredményeit tartalmazza. Orvosi szempontból teljesen átvizsgáltak, a pszichológiai vizsga pedig négy órás volt: intelligencia, memória és helyzetfelmérő teszteket végeztünk, illetve feltettek több mint száz kérdést, amelyek különböző megfogalmazásban folyamatosan ismétlődtek. A helyi vizsgákat követően aztán elindultunk a fővárosba

– emlékezett vissza Antal.

Fotó: Gecse Noémi

Bukarestben is az orvosi vizsga volt az első lépés, majd a sportvizsga következett, amelyen sokan elbuktak: elmondása szerint mintegy százan próbálkoztak, de az elméleti vizsgára már csak körülbelül 30-an maradtak. Végül a 15 meghirdetett helyből tízet sikerült elfoglalniuk. Az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia olyan, mint egy kisebb város: egy bekerített részen (ahová csak igazolvánnyal lehet belépni) megtalálható minden, ami a mindennapi élethez szükséges. Van orvosi rendelő, templom, kisebb tömbházak, ahol a diákok laknak, étkezde, sportpálya, uszoda, teniszpálya, kosárlabdapálya, műgyepes és füves futballpályák, továbbá egy kisebb bolt is található az udvaron. Minden héten egy meghatározott hétköznapon és a hétvégéken hagyhatták el az akadémiát. Az elsőévesek kedden, a másodévesek szerdán, a harmadévesek pedig csütörtökön 15 órától 21:30-ig mehettek ki a városba, a hétvégéken pedig haza is lehetett utazni.

Antal Nándor a képzés elején szinte minden hétvégén hazautazott Csíkszeredába, a vége fele pedig havonta egyszer vagy kétszer. A hároméves képzés során minden félévben volt egy hónap gyakorlatuk, ezenkívül pedig tanórákra jártak, és minden félév végén volt egy vizsgaszessziójuk is.

A jog volt a fő tantárgy, ez tette ki a tananyag 85-90 százalékát. Emellett hangsúlyt fektettek a sportra is, és különleges tantárgyaik is voltak. Ilyen például a fegyverhasználat, minden második héten lövészetre vitték őket.

Fotó: Gecse Noémi

Segítőkész tanárok

A román nyelvtudással kapcsolatosan elmondta, az érettségi után nagyon jól értett, de kevésbé beszélt jól románul, hiszen nem igazán volt alkalma gyakorolni a nyelvet. Ez természetesen kisebb nehézséget okozott számára a képzés elején, de elmondása szerint „gyorsan belejött”, amihez nagyban hozzájárult az is, hogy tudatosan vegyesen osztják szét a hallgatókat a szobákban.

A legnehezebb a jogi nyelv elsajátítása volt, ez szerintem még a román anyanyelvűeknek sem könnyű. Az első két hónapban többször megtörtént, hogy mi, magyarok összegyűltünk, és próbáltuk bepótolni egymástól azt, amit esetleg nem tudtunk leírni. Egy fél év kellett ahhoz, hogy teljesen belerázódjak.

Annak örültem, hogy nagyon jól fogadtak, nem adódtak gondjaim egyszer sem abból, hogy magyar vagyok. Mondhatom, hogy a tanárokban kedvezően csalódtam, hiszen megjegyezték a nevünket, és órák után többször is ott maradtak velünk, megkérdezték, hogy mit nem értettünk, és segítettek.

Belátták, hogy mi többet kell készüljünk, mint a román anyanyelvűek, és ezért jobban oda is figyeltek ránk

– emelte ki Antal. Az akadémia első évében egyébként általános képzésen vesznek részt a hallgatók, majd ezt követően szakosodhatnak, azaz a tanulmányi átlagjuk szerint választhatnak, hogy melyik rendőrségi szakterületen szeretnék elmélyíteni a tudásukat.

Fotó: Gecse Noémi

Az akadémia elvégzése után a rendőröket alhadnagyi (románul subinspector) rendfokozatban nevezik ki az ország különböző pontjaira, különböző osztályokra a hároméves tanulmányi átlagjuk alapján.

A rangsor szerint választhatnak, hogy az elérhető helyek közül hová szeretnének kerülni. A csíkszeredai rendőrnek a képzés elvégzése után Vaslui megyére esett a választása, ugyanis a választható helyszínek közül ez volt a legközelebb az otthonához. Emellett arról is dönthetett, hogy a szervezett bűnözés elleni igazgatóságon vagy a bűnügyi osztályon szeretne elhelyezkedni, és végül az utóbbit választotta. 2013 decemberétől 2015 végéig először a városi rendőrség, majd a Vaslui Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályán dolgozott.

Előnyök és hátrányok

A Vaslui megyei pályafutására élettapasztalatként tekint a csíkszeredai rendőr, elmondása szerint rengeteget tanult. Persze

adódtak nehézségek is, hiszen nem ismerte a terepet, a helyi szokásokat, de rengeteg segítséget kapott a kollégáitól és a feletteseitől. Főleg a hatósági felügyelet alatt, illetve a házi őrizetben lévők megfigyelésével foglalkozott, de emellett a kisebb lopásoktól a gyilkosságokig mindenbe betekintést nyert.

Ennek ellenére elsődleges célja mindig is az volt, hogy hazakerüljön, és Hargita megyében lehessen rendőr, ezért pedig meg is tett minden tőle telhetőt. Végül sikerült elérnie a célját, és 2016. január elsejétől áthelyezték a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályára, majd idén – összesen négy éves szakmai tapasztalat után – előléptették hadnaggyá (inspector).

Jelenleg bűnügyi nyomozóként továbbra is a hatósági felügyelet alatt, illetve a házi őrizetben lévők megfigyelése a fő szakterülete, de emellett más ügyekkel is foglalkozik, és egy pillanatra sem bánta meg, hogy ezt az osztályt választotta. Mint mondta, ez az egyik legizgalmasabb terület, és egy-egy ügy megoldása után jelentős szakmai elégtételt érez.

Fotó: Gecse Noémi

A magyar szó hatása

„Sokan úgy gondolják Hargita megyében, hogy csak kedvezőtlen dolog miatt lehet a rendőrségre menni, édesapám is gyakran emlegette fiatalabb koromban: »nehogy meghalljam, hogy a rendőrségre kell menjetek«. Ez azonban egyáltalán nem így van. Egy ügyben nem csak gyanúsított vagy vádlott lehetsz, hanem sértett fél vagy éppen tanú is, utóbbi pedig hozzájárulhat egy nyomozás sikerességéhez.

Azt is megfigyeltem, hogy az emberek arca valósággal felderül, amikor egy rendőr magyarul szól hozzájuk. Minden hivatalos eljárás és a papírmunka is románul történik, ezért nagyon sokat segít a lakóknak az, ha legalább szóban magyarul mondhatják el a problémáikat, és ezáltal jobban meg is bíznak a rendőrben. Tanúnak is könnyebben vállalkoznak, ha magyarul mondhatják el, amit láttak.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy minél több magyar rendőrre lenne szükség Hargita megyében, és a rengeteg szakosodási lehetőség miatt mindenki megtalálhatja azt, ami igazán közel áll hozzá. Mindenképp arra bátorítanám a székelyföldi magyar fiatalokat, hogy ne tántorítsa őket vissza, hogy románul kell elvégezni a képzést, hiszen meg lehet csinálni. Ha valakit érdekel ez a szakma, akár személyesen is szívesen segítek a felkészülésben” – mondta végezetül Antal Nándor.