Az ország 2861 községének mintegy harmadánál áll fenn a veszély, hogy év végére fizetésképtelenné válik – azaz csődbe jut –, mivel a különböző infrastrukturális beruházásokra felvett hiteleket képtelenek törleszteni. A Hargita megyei önkormányzatoknál egyelőre nem ennyire aggasztó a helyzet, ám sokuknál kérdéses, hogy miként sikerül egyensúlyban tartani a költségvetést az év végéig.
2011. október 13., 15:452011. október 13., 15:45
2011. október 13., 18:222011. október 13., 18:22
A 2006–2009 közötti bőséges időszakot szűk esztendők követik. A túlélés elhúzódó időszaka
Nagyon sok, főként moldvai és dobrudzsai községnek már arra sincs pénze – írja az egyik központi gazdasági napilap –, hogy működtetni tudja a polgármesteri hivatalát, illetve fizetést adjon a hivatal alkalmazottainak.
Összehúzott nadrágszíj
„Csődbe biztosan nem fogunk menni, de nagyon összehúzott nadrágszíjjal éljük ezt az esztendőt” – állítja Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere, azt viszont gyorsan megjegyzi, hogy az elmúlt évek gyakorlatától eltérően, az idei esztendő már nem a beruházásokról, hanem sokkal inkább a túlélésről szól.
„Ráadásul nem egy olyan befejezett munkálatunk van, amire hónapok óta várjuk a kormány beígért önrészét. Csak a sportbázisunkra hatvanezer lejjel tartozik a központi költségvetés, ezt a hiányzó összeget saját büdzsénkből kellett pótolnunk” – példálózik az alcsíki település első embere. „Örülünk, hogy van annyi bevételünk, amiből fenn tudjuk tartani az intézményeinket. A hivatal alkalmazottainak fizetése pedig egyszerűen elszomorító, kollégáim 5–600 lejes fizetésért dolgoznak” – jegyzi meg Gergely András.
Késélen táncolás
„Az a szerencsénk, ha lehet így fogalmazni, hogy már az év elején szegényes költségvetést állítottunk össze” – fogalmaz András Zoltán, Kászonaltíz polgármestere, aki nem hallgatja el, hogy decemberben már gondok lehetnek a szociális gondozók járandóságának kifizetése körül, de – mint mondja – valahogy azt is megoldják.
„Az erdei utak feljavítására és a községi útjaink aszfaltozására azzal a feltétellel készíttettük el a pályázatokat, hogy a pályázatkészítő céggel megegyeztünk, csak megnyert pályázatra és arra is csak a jövő évben fogunk fizetni. Csakis ilyen feltételek mellett, már-már késélen táncolva tudjuk kihúzni az idei esztendőt” – ismeri el András, hozzátéve, az oktatási és egyéb intézmények fenntartására is érvényes a „pengeélen való táncolás”.
A tél és a gázszámla esete
A Csíki-medence egyik legnagyobb lélekszámú községének, Csíkszentdomokosnak egyelőre nincsenek különösebb költségvetési gondjai. „Az elvégzett beruházásokat ki tudtuk fizetni, az állam is átutalta a saját részét, tehát úgy tűnik, nem lesz gond az idei büdzsével” – bizakodik Ferencz Alajos polgármester. Egy dologtól, mégpedig a korán érkező és későn távozó téltől azért Domokoson is tartanak: a felcsíki nagyközség oktatási intézményeiben gázzal fűtenek, ezért nem mindegy, hogy mekkora összeg fog szerepelni a polgármesteri hivatalhoz benyújtandó gázszámlán.
Prefektusi reakció
„Hargita megye hatvanhét közigazgatási egysége – kilenc város és ötvennyolc község – közül egyiknek sincs zárolva számlája” – ezt már Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa nyilatkozta, reagálva a kormányzati forrásokra hivatkozó bukaresti gazdasági napilap cikkére. Azt viszont Ladányi is elismeri, hogy a megye községei nehéz anyagi helyzetben vannak. Tartozások tekintetében Balánbánya város szerepel az első helyen.
Emil Boc miniszterelnök a múlt héten arra kérte Traian Igaş belügyminisztert, hogy készítsen egy átfogó tervet arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megmenteni a csődbe jutott községeket, illetve városokat.
Biciklist sodort el egy autós Csíkszereda központjában szerdán délelőtt, az illető megsérült.
Egy csillagszóró és karácsonyfa – mindössze ennyi kellett, hogy a Kászonújfaluban élő Beáta és Hunor otthona rövid idő alatt leégjen. A tűz után csak kevés dolog maradt ép, köztük az oromkereszt, ami segítőiknek hála nemsokára új házukat védelmezheti.
Mégsem mentek rongálás nélkül haza a bukaresti Dinamo focidrukkerei a hétfői csíkszeredai mérkőzés után, ugyanis székely zászlókat téptek le Mikóújfaluban és autókban is kárt tettek.
Több mint tízezer dugvány díszíti a csíkszeredai városháza előtti virágvázát, miután az utóbbi hetekben a városi kertészet a szerkezetét felújította és beborította növényekkel.
A Csíki Székely Múzeumban nyílt kiállítás a Csíkszeredai Sörgyár történetéről. A tárlat nemcsak a sörgyártás ipartörténetét mutatja be, hanem egy közösség emlékezését és kitartását is ünnepli – ötven év képekben, emberekben, történetekben.
A Márton Áron Tehetséggondozó Központ a 10. tanévére készül, amely várhatóan az utolsó lesz jelenlegi helyén, mivel a Székelyföld Labdarúgó Akadémia bővülő tevékenysége miatt a MÁTK rendelkezésére álló terek csökkentek – olvasható a közleményükben.
Elkezdődött a fakivágás Hargita Megye Tanácsának székhelye körül Csíkszeredában, hétfőn délelőtt.
Tereprendezés, telekkönyvek összevonása, a szükséges áramellátás biztosítása – javában zajlanak az előkészületek Csíkszentsimonban és a Gyimesközéplokhoz tartozó Hidegségen a sátortetős műjégpályák építésére, amelyek várhatóan idén elkészülnek.
A háromnapos eseménysorozaton néptáncosok, gazdálkodók, helyi lakosok és városi látogatók találkoznak, hogy együtt elevenítsék fel a régi idők kaszáló hangulatát.
Helikopterrel jött Székelyföldre pénteken Ion Țiriac, Románia legismertebb sport- és üzletembere, aki jégpályákat nézett meg, valamint az utánpótlás-jégkorongról is tárgyalt. Úgy tudjuk, hogy Zsögödben Lénárd András üzletemberrel is találkozott.
szóljon hozzá!