Szinte végeláthatatlanul hosszú út vezet a problémás medvék kilövéséig

Hadnagy Lehelt, a Szilos Vadászegyesület vezetőjét kérdeztük arról, mit tehetnek a szakemberek a problémás egyedek esetében, illetve hogyan kell kiemelni ezeket az állományból, ha megérkezik a kilövési engedély.

Mint Hadnagy Lehel rámutatott:

Tapasztalatai szerint a közösségi oldalakon rengeteg olyan hozzászólást látni, amelyekben a lakosság az erdőirtásokat vagy a zajongást tartja felelősnek a településre bejáró és kárt okozó medvék egyre gyakoribb felbukkanásáért. Továbbá az sem ritka, hogy a vadásztársaságokat okolják azért, mert nem lépnek elég gyorsan közbe, illetve ha megkapják a kilövési engedélyt, nem távolítják el öt percen belül az egyedet.

A medvék zavarásával kapcsolatban elmondta, ez valóban létező probléma, hiszen a felaprózódott tulajdonviszonyok miatt szinte mindenhol zajlanak munkálatok az erdőkben. Ez azonban szintén nem ok a medvék lakott területeket megközelítő magatartására, hiszen egy kiválóan alkalmazkodó fajról van szó, amely mára hozzászokott az élőhelyén zajló munkálatokhoz.

A szakember példaként említette, hogy az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet utolsó hivatalos felmérése szerint a vadászegyesülete ügykezelésébe tartozó 34 ezer hektáros területre 11 medve lenne az optimális egyedszám, ehhez képest az idei becslés szerint mintegy 60 medve fordul meg a területeiken.

A szakember a továbbiakban arról beszélt, milyen lépéseket kell végigjárniuk a vadásztársaságoknak egy medve kilövéséig attól kezdve, hogy felbukkan valahol egy problémás egyed. Mint mondta, az eljárást a környezetvédelmi miniszter idei 724-es számú rendelete szabályozza, ennek legnagyobb hátránya pedig az, hogy

Tökéletes példa erre az elmúlt időszakban Csíkpálfalva községben gondokat okozó fiatal medve, amely szárnyasokat, bárányokat és nyulakat ölt meg, illetve számos méhkaptárt is összetört.

korábban írtuk

Három csíkcsomortáni portán öt báránnyal végzett a visszajáró medve

Három csíkcsomortáni portára is betört szerdára virradóra az a fiatal medve, amely az elmúlt időszakban többször is pusztítást végzett a szomszédos Csíkpálfalván. Ezúttal öt bárányt pusztított el, a lakókat a Ro-Alert mobiltelefonos riasztórendszeren keresztül is figyelmeztették a veszélyre.

A vadászegyesület július 18-án nyújtotta be a nagyvad kilövésére vonatkozó kérelmet, amelyet szerdán jóvá is hagyott a minisztérium, így e mentén vázolta az eljárás legfontosabb tudnivalóit a szakember.

Bonyolult eljárás

Amikor történik egy medvetámadás, a kárt a gazdának jelentenie kell az önkormányzatnál, ezt követően pedig egy bizottság felméri a kárt, és elkészülnek a jegyzőkönyvek, amelyek a kilövési kérelem alapjául szolgálnak. Amikor a vadásztársaság birtokába kerülnek a kárjegyzőkönyvek, kérniük kell egy vagy két hivataltól is egy-egy véleményezést: a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől minden esetben, a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának helyi kirendeltségétől pedig akkor, ha természetvédelmi területről van szó. Natura 2000-es terület lévén a Csíkpálfalva községben garázdálkodó medve esetében utóbbira is szükség volt.

Utóbbi elbírálása ismét rengeteg időt vesz igénybe, mivel a hatóságnak 30 nap áll rendelkezésére, és a tapasztalatok szerint nem szokták elsietni a válaszadást.

Ha jóváhagyják a kérelmet, még mindig nem lehet azonnal lépni, mert további dokumentumokra van szükség. A vadásztársaság emailben kapja meg az engedélyt, ezt követően pedig ismét vissza kell mennie a környezetvédelmi ügynökséghez, és ki kell váltania egy 200 lejbe kerülő környezetvédelmi engedélyt. Ha ez is megvan, szerződést kell kötniük az önkormányzattal is, hiszen a 2006-ból származó 407-es vadászati törvény szerint belterületen csak ennek birtokában avatkozhatnak be. Ez is elengedhetetlen, hiszen a szerződés hiányában csak a településen kívül vadászhatnának, ha azonban ismét betörne Csíkpálfalvára a medve, ott már nem lőhetnék ki.

A megfigyelésre egyébként azért van szükség, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy biztosan azt a medvét lövik ki, amely a problémákat okozta.

A hosszas procedúra ismertetése után a szakember kiemelte: ez a tehetetlenség elindított egy olyan kedvezőtlen megítélést a medvékkel szemben, ami korábban nem volt megfigyelhető. „A hatóságok nem tudnak elég gyorsan lépni, mivel a hatalmas bürokrácia miatt meg van kötve a kezük, ez azonban ahhoz vezet, hogy

Elég csak a közösségi oldalakon gyakran látható véleményekre gondolni, amely szerint az összes medvét ki kell lőni, meg kell mérgezni vagy egyéb eszközökkel elpusztítani. Ez az állapot sem a lakosság, sem a faj fennmaradása szempontjából nem jó” – húzta alá Hadnagy.