
A hatóságok nem tudnak elég gyorsan lépni, mivel a hatalmas bürokrácia miatt meg van kötve a kezük
Fotó: Barabás Ákos
Különböző engedélyek, láttamozások, rengeteg papírmunka, többhetes várakozás és hosszas terepmunka előzi meg egyetlen medve kilövését. Szakembert kérdeztünk arról, hogy felbukkanásától kezdve milyen lépések vezetnek a gondokat okozó egyed állományból történő kiemelésig.
2019. augusztus 11., 22:302019. augusztus 11., 22:30
Az ország egyik legvitatottabb témájává vált a medvekérdés az állományszabályozó kilövési kvóta 2016-os eltörlése óta, hiszen a túlszaporulat miatt rengeteg kárt okoztak azóta a településekre bejáró nagyvadak.
Hadnagy Lehelt, a Szilos Vadászegyesület vezetőjét kérdeztük arról, mit tehetnek a szakemberek a problémás egyedek esetében, illetve hogyan kell kiemelni ezeket az állományból, ha megérkezik a kilövési engedély.
Mint Hadnagy Lehel rámutatott:
Tapasztalatai szerint a közösségi oldalakon rengeteg olyan hozzászólást látni, amelyekben a lakosság az erdőirtásokat vagy a zajongást tartja felelősnek a településre bejáró és kárt okozó medvék egyre gyakoribb felbukkanásáért. Továbbá az sem ritka, hogy a vadásztársaságokat okolják azért, mert nem lépnek elég gyorsan közbe, illetve ha megkapják a kilövési engedélyt, nem távolítják el öt percen belül az egyedet.
Fotó: Barabás Ákos
Az első felvetéssel kapcsolatosan a szakember elmondta: térségünkben jól kezelik az erdőket, és igaz ugyan, hogy több tíz évvel ezelőtt történtek törvénytelen fakivágások, mára azonban ezek megszűntek. A közbirtokosságok kezében vannak az erdők, ők pedig üzemterv szerint gazdálkodnak. Arról nem is beszélve, hogy
A medvék zavarásával kapcsolatban elmondta, ez valóban létező probléma, hiszen a felaprózódott tulajdonviszonyok miatt szinte mindenhol zajlanak munkálatok az erdőkben. Ez azonban szintén nem ok a medvék lakott területeket megközelítő magatartására, hiszen egy kiválóan alkalmazkodó fajról van szó, amely mára hozzászokott az élőhelyén zajló munkálatokhoz.
Fotó: Pinti Attila
A végkövetkeztetés tehát az, hogy nem ezek a sokat emlegetett problémák miatt okoznak egyre gyakrabban károkat a medvék, hanem a túlszaporulat miatt: elkezdtek új területeket felkutatni, ez vezetett ahhoz, hogy
A szakember példaként említette, hogy az Erdészeti Tudományos Kutatóintézet utolsó hivatalos felmérése szerint a vadászegyesülete ügykezelésébe tartozó 34 ezer hektáros területre 11 medve lenne az optimális egyedszám, ehhez képest az idei becslés szerint mintegy 60 medve fordul meg a területeiken.
A szakember a továbbiakban arról beszélt, milyen lépéseket kell végigjárniuk a vadásztársaságoknak egy medve kilövéséig attól kezdve, hogy felbukkan valahol egy problémás egyed. Mint mondta, az eljárást a környezetvédelmi miniszter idei 724-es számú rendelete szabályozza, ennek legnagyobb hátránya pedig az, hogy
Tökéletes példa erre az elmúlt időszakban Csíkpálfalva községben gondokat okozó fiatal medve, amely szárnyasokat, bárányokat és nyulakat ölt meg, illetve számos méhkaptárt is összetört.

Három csíkcsomortáni portára is betört szerdára virradóra az a fiatal medve, amely az elmúlt időszakban többször is pusztítást végzett a szomszédos Csíkpálfalván. Ezúttal öt bárányt pusztított el, a lakókat a Ro-Alert mobiltelefonos riasztórendszeren keresztül is figyelmeztették a veszélyre.
A vadászegyesület július 18-án nyújtotta be a nagyvad kilövésére vonatkozó kérelmet, amelyet szerdán jóvá is hagyott a minisztérium, így e mentén vázolta az eljárás legfontosabb tudnivalóit a szakember.
Amikor történik egy medvetámadás, a kárt a gazdának jelentenie kell az önkormányzatnál, ezt követően pedig egy bizottság felméri a kárt, és elkészülnek a jegyzőkönyvek, amelyek a kilövési kérelem alapjául szolgálnak. Amikor a vadásztársaság birtokába kerülnek a kárjegyzőkönyvek, kérniük kell egy vagy két hivataltól is egy-egy véleményezést: a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől minden esetben, a Természetvédelmi Területek Országos Hatóságának helyi kirendeltségétől pedig akkor, ha természetvédelmi területről van szó. Natura 2000-es terület lévén a Csíkpálfalva községben garázdálkodó medve esetében utóbbira is szükség volt.
Fotó: Pinti Attila
Miután mindez megvan, a vadásztársaság megfogalmazza a kérést a környezetvédelmi minisztérium felé, ehhez csatolja a már említett dokumentumokat, majd ajánlott levélként elküldi, mert csak így fogadják el. Így hát
Utóbbi elbírálása ismét rengeteg időt vesz igénybe, mivel a hatóságnak 30 nap áll rendelkezésére, és a tapasztalatok szerint nem szokták elsietni a válaszadást.
Ha jóváhagyják a kérelmet, még mindig nem lehet azonnal lépni, mert további dokumentumokra van szükség. A vadásztársaság emailben kapja meg az engedélyt, ezt követően pedig ismét vissza kell mennie a környezetvédelmi ügynökséghez, és ki kell váltania egy 200 lejbe kerülő környezetvédelmi engedélyt. Ha ez is megvan, szerződést kell kötniük az önkormányzattal is, hiszen a 2006-ból származó 407-es vadászati törvény szerint belterületen csak ennek birtokában avatkozhatnak be. Ez is elengedhetetlen, hiszen a szerződés hiányában csak a településen kívül vadászhatnának, ha azonban ismét betörne Csíkpálfalvára a medve, ott már nem lőhetnék ki.
Fotó: Barabás Ákos
Amennyiben ez is megvan, a vadásztársaság is ki kell adjon egy vadászengedélyt, amelyben megnevezik, hogy kik lesznek a beavatkozó csapat tagjai, azaz kik lőhetnek a medvére. A minisztérium által küldött engedélyben ráadásul azt is leszögezik, hogy
A megfigyelésre egyébként azért van szükség, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy biztosan azt a medvét lövik ki, amely a problémákat okozta.
A hosszas procedúra ismertetése után a szakember kiemelte: ez a tehetetlenség elindított egy olyan kedvezőtlen megítélést a medvékkel szemben, ami korábban nem volt megfigyelhető. „A hatóságok nem tudnak elég gyorsan lépni, mivel a hatalmas bürokrácia miatt meg van kötve a kezük, ez azonban ahhoz vezet, hogy
Elég csak a közösségi oldalakon gyakran látható véleményekre gondolni, amely szerint az összes medvét ki kell lőni, meg kell mérgezni vagy egyéb eszközökkel elpusztítani. Ez az állapot sem a lakosság, sem a faj fennmaradása szempontjából nem jó” – húzta alá Hadnagy.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
Újabb fontos lépést tettünk azért, hogy több parkolóhely legyen Marosvásárhelyen, a Kövesdomb negyedben.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy ha a parlamenti pártok nem jutnak megállapodásra a politikai válság feloldásáról, azaz egy új kormány megalakításáról, akkor előre hozott választásokkal kell számolni idén ősszel vagy jövő tavasszal.
Elsőfokú viharriasztást adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a hegyvidékre, többek között Hargita, Kovászna és Maros megye nagy részére is.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kijelentette, hogy a bértörvény – még ha nem is tökéletes – lehetővé teszi a PNRR-ből származó források lehívását, valamint a közszféra egyensúlytalanságainak kijavítására irányuló folyamat elindítását.
Beszűkültek a készpénzes számlafizetési lehetőségek az utóbbi hónapokban, miután több üzletben megszűnt a PayPointon keresztüli befizetés. A változás leginkább azokat érinti hátrányosan, akik nem használnak bankkártyát, internetes szolgáltatásokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!