Míg tavaly júliusban 1436 munkahely állt a munkát keresők rendelkezésére, ez a szám idén még a 900-at sem érte el. Míg tavaly júliusban 5071 munkanélküli szerepelt a Hargita megyei ügynökség adatbázisában, az idén 5730-ra emelkedett a munkát keresők száma, akik közül 1821-en részesülnek munkanélküli segélyben.

Maros megyében a legfrissebb adatok szerint 5520 a munkát keresők száma, 1625-ön közülük munkanélküli segélyt kapnak. A Maros megyei munkaerő-elhelyező ügynökség tájékoztatása szerint azok a munkakeresők vannak többen, akik városi környezetben élnek, szám szerint 1437-en, míg a falun élők 4083-an.

Város, vidék, korosztály és végzettség

Hargita megyében egy évvel ezelőtt 2185 munkanélkülit alkalmaztak, idén ez 1731-re csökkent – tájékoztatott Jánó Edit. Ami a városok szerinti megosztást illeti, a megyében

A falvak közül Etéden, Homoródszentmártonban, Parajdon, illetve Tusnádon él a legtöbb bejelentett állástalan.

Maros megyében az országos munkaerő-elhelyező program jóvoltából az év első felében 1918 személyt alkalmaztak, közöttük 972 nőt. Ami a korcsoport szerinti felosztást illeti, a legtöbb alkalmazott, 876, elmúlt 45 éves. A 35 és 45 év közötti korcsoportból 299, a 25 és 35 év közöttiekből 208, míg a 25 éven aluliakból 535 jutott valamilyen munkahelyhez. A legtöbb munkakereső középiskolát végzett, őket követik a szakiskolai, illetve az egyetemi végzettségűek.

Kevesebb ajánlat

A munkát keresők számának növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy márciusban,

kevésbé felelt meg az elvárásoknak – magyarázta a Székelyhonnak Szathmáry Zsolt, a Performia Románia tanácsadói iroda ügyvezetője. Hozzátette, a járvány miatti szigorítások, az ország lezárása nagyon sok céget hozott nehéz helyzetbe, ahonnan a jó szakemberek, amennyiben nem tartották biztonságosnak a saját jövőjüket, elpályáztak, más lehetőségeket kerestek. Ugyanakkor csökkentek a munkaadói ajánlatok is, mert bár vannak kedvezményezett vállalatok (főleg az egészségügyi iparban, a tisztító- és fertőtlenítőszereket vagy maszkokat gyártó cégek),

– fogalmazott a fejvadász. Szathmáry szerint leglátványosabban a turizmust és a vendéglátóipart érintette a válság, de az autóipar, azok beszállítói is nagyon lassan nyitnak, hiszen míg korábban egy félévre előre tudták pontosan, hogy mit fognak gyártani, miből mennyit, most hetente kétszer is változnak a tervek.