Hirdetés
Hirdetés

Szilveszter ünnepétől a szilveszterezésig

Újévi ételek •  Fotó: Beliczay László

Újévi ételek

Fotó: Beliczay László

Szilveszter az óév utolsó napja és az új esztendő vigíliája, ugyanakkor (Szent) Szilveszter (314–335) pápa emléknapja. Nagy Konstantin császár uralkodása alatt állt a római egyház élén, ekkor volt a kereszténység történetének első nagy fordulópontja: a római birodalom uralkodója beszüntette a keresztényüldözést, és az egyházat az állam első intézményévé emelte.

Molnár Melinda

2019. december 31., 17:072019. december 31., 17:07

Noha a kortársak és az utókor figyelme elsősorban a császárra irányult, neki tulajdonították a templomalapításokat, ezek mögött Szilveszter pápa állt. Ekkor került a lateráni császári palota Konstantin jóvoltából az egyház tulajdonába, épült fel a pápák mindenkori székesegyháza, a lateráni bazilika, valamint ekkor építették Szent Péter és Szent Pál sírja fölé a Konstantini nevezetű bazilikát.

Szilveszter pápa idejében, 325-ben tartották az első egyetemes zsinatot Niceában. Konstantin császár 330-ban tette át a birodalom székhelyét keletre – Róma püspöke ettől kezdve távol élt a császári udvartól, ami függetlenséget biztosított a pápáknak a világi uralommal szemben.

A szilveszteréjjeli cselekvések nem állnak kapcsolatban a pápa személyével, ám nevét őrzi az év fordulónapja és a szilveszterezés mint szokáshalmaz.

A templomokban év végi hálaadást, szentmisét avagy istentiszteletet tartanak, az év fordulóját hosszú harangszó jelzi. Erdélyben az unitárius és református falvakban a templomtoronyból rigmusokkal búcsúztatja a lelkész vagy egy öregember az óesztendőt, és legény köszönti az újat. A római katolikus egyházban január 1-je Szűz Mária istenanyaságának ünnepe és a béke világnapja.

Babonák, hiedelmek, szokások

A Gergely-féle naptárreformmal a polgári év kezdete január 1-jére, az év utolsó napja december 31-ére került. Az évváltó naphoz, estéjéhez, éjszakájához megszámlálhatatlan rítus kapcsolódik. Úgy tartják,

a Szilveszter-reggeli napsugár kevés bort hoz jövőben.

Száradó ruhának tilalmas kötélen maradnia. Régen este mindenki templomba ment, az öregek pedig otthon vigyázták a tüzet. Szerencse- és bőséghozó praktikáink közül itt-ott még fellelhető az óévet jelképező szalmabáb eltemetése, a játékos télkiverés, csángó vidéken a kántálás, Gyergyó környékén a megéneklés – utóbbi legismertebb éneke az Ó, szép Jézus, ez új esztendőben légy híveiddel…

Általános a fény- és zajkeltés, ritkábban ostorcsattogtatás, amely a két év közötti, „törvényen kívüli időszakban” a gonosz erőket hivatott megfékezni.

Inkább kisfiúk járnak a legények helyett búzát, árpát, zabot hinteni a rokonokhoz. Mert tilos volt újév napján a szerencsét kiseperni, a tisztaszobába széthintett gabonaszemeket csak másodika után hajtották össze.

A disznó kitúrja a szerencsét, a szárnyas elkaparja

– sertéshús fogyasztása ajánlott. Továbbá lencse, szemespaszuly, rizs is kerüljön az ünnepi asztalra. Se üres zsebbel, se adóssággal nem jó új évet kezdeni. Ne legyenek üresek a vizesedények és sótartók, az asztalon legyen némi pénz. Újévi jelkép a patkó, a malac, a kéményseprő, a négylevelű lóhere. Fagyöngy alatt pedig szabad a csók – akinek összejön, jövőre esküvőre számíthat.

Hirdetés

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson
2026. július 23., csütörtök

Fokozott hatósági jelenlét Tusványoson

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét

A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.

Hosszú küzdelemként írták le az autonómia ügyét
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre
2026. július 23., csütörtök

Sárga jelzésű viharriasztás Székelyföldre

Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség

A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.

Elnöki jelentés: nem csak a manipuláció miatt terjed a szélsőségesség
2026. július 23., csütörtök

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön

Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.

Hol marad a nyár? Késő őszt idéz a július Székelyföldön
2026. július 23., csütörtök

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot

Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.

Tánczos Barna: fokozatosan újra kell indítani a romániai juhpiacot
Hirdetés
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.

Festési tippek a Hérával
Festési tippek a Hérával
2026. július 23., csütörtök

Festési tippek a Hérával

2026. július 23., csütörtök

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság

A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.

A bírákhoz és ügyészekhez kerül 5 milliárd lej vagy az államnál marad? – erről dönt a legfelsőbb bíróság
Hirdetés