Szilveszter ünnepétől a szilveszterezésig

Noha a kortársak és az utókor figyelme elsősorban a császárra irányult, neki tulajdonították a templomalapításokat, ezek mögött Szilveszter pápa állt. Ekkor került a lateráni császári palota Konstantin jóvoltából az egyház tulajdonába, épült fel a pápák mindenkori székesegyháza, a lateráni bazilika, valamint ekkor építették Szent Péter és Szent Pál sírja fölé a Konstantini nevezetű bazilikát.

Szilveszter pápa idejében, 325-ben tartották az első egyetemes zsinatot Niceában. Konstantin császár 330-ban tette át a birodalom székhelyét keletre – Róma püspöke ettől kezdve távol élt a császári udvartól, ami függetlenséget biztosított a pápáknak a világi uralommal szemben.

A szilveszteréjjeli cselekvések nem állnak kapcsolatban a pápa személyével, ám nevét őrzi az év fordulónapja és a szilveszterezés mint szokáshalmaz.

A templomokban év végi hálaadást, szentmisét avagy istentiszteletet tartanak, az év fordulóját hosszú harangszó jelzi. Erdélyben az unitárius és református falvakban a templomtoronyból rigmusokkal búcsúztatja a lelkész vagy egy öregember az óesztendőt, és legény köszönti az újat. A római katolikus egyházban január 1-je Szűz Mária istenanyaságának ünnepe és a béke világnapja.

A Gergely-féle naptárreformmal a polgári év kezdete január 1-jére, az év utolsó napja december 31-ére került. Az évváltó naphoz, estéjéhez, éjszakájához megszámlálhatatlan rítus kapcsolódik. Úgy tartják,

a Szilveszter-reggeli napsugár kevés bort hoz jövőben.

Száradó ruhának tilalmas kötélen maradnia. Régen este mindenki templomba ment, az öregek pedig otthon vigyázták a tüzet. Szerencse- és bőséghozó praktikáink közül itt-ott még fellelhető az óévet jelképező szalmabáb eltemetése, a játékos télkiverés, csángó vidéken a kántálás, Gyergyó környékén a megéneklés – utóbbi legismertebb éneke az Ó, szép Jézus, ez új esztendőben légy híveiddel…

Általános a fény- és zajkeltés, ritkábban ostorcsattogtatás, amely a két év közötti, „törvényen kívüli időszakban” a gonosz erőket hivatott megfékezni.

Inkább kisfiúk járnak a legények helyett búzát, árpát, zabot hinteni a rokonokhoz. Mert tilos volt újév napján a szerencsét kiseperni, a tisztaszobába széthintett gabonaszemeket csak másodika után hajtották össze.

A disznó kitúrja a szerencsét, a szárnyas elkaparja

– sertéshús fogyasztása ajánlott. Továbbá lencse, szemespaszuly, rizs is kerüljön az ünnepi asztalra. Se üres zsebbel, se adóssággal nem jó új évet kezdeni. Ne legyenek üresek a vizesedények és sótartók, az asztalon legyen némi pénz. Újévi jelkép a patkó, a malac, a kéményseprő, a négylevelű lóhere. Fagyöngy alatt pedig szabad a csók – akinek összejön, jövőre esküvőre számíthat.