ami a virágkötődésnek nem tett jót, mondta, és korábban nyilatkozott is a Székelyhonnak arról, hogy olyan korai virágzást, mint az idei, még nem tapasztalt. Ez még nem lett volna baj, „mert így jobb minőségű lesz a gyümölcs: kevesebb, nagyobb és szebb,” de ami utána következett, arra ő sem számított.

korábban írtuk

Évtizedek óta nem virágoztak olyan korán a gyümölcsfák, mint idén

Az erős tavaszi felmelegedés nagyon felgyorsította a gyümölcsfák virágzását, ez azonban nem egy kedvező jelenség, komoly fagykár-veszély fenyegeti a fákat emiatt.

„Júliusban minden nyáron szokott lenni kánikula az utóbbi esztendőkben, de idén már mindjárt június első hete után megkezdte, június 10–15. után végig 30 fok fölötti hőmérsékletek voltak.” Emiatt pedig

Egy hét múlva lehet szüretelni

„Vannak a korai szilvafajták, a Lepoticák, meg van nekem két román fajtám is, a Centenar és a Silvia. Ezeket egy hét múlva lehet szüretelni. Hangsúlyozom, júliusban vagyunk” – hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint augusztus közepén más szilvafajták esetében is elkezdődhet a szüret, úgy kékülnek a gyümölcsök.

– válaszolta kérdésünkre Székely Csaba.

A megyei mezőgazdasági igazgatóságtól vonult nyugdíjba, és gyümölcstermesztő gazdaként azóta is figyelemmel követi, fel is jegyzi az időjárási körülményeket. Az utóbbi években tapasztalt jelenségek még őt is meglepik.

„Mindenütt mondják és írják, hogy fel kell készülni a klímaváltozásra. De hogy lehet erre felkészülni? Nagyon nehéz. Örökké drukkolunk, amikor közeleg az eső, jönnek a gomolyfelhők, mert látjuk, milyen viharok és milyen jégesők vannak. Végig kell drukkolni az egész nyarat” – fogalmazott.

„A levelek is elkezdtek sárgulni, mint ősszel”

A rendkívüli hőségnek egyébként leginkább az utolsó hete okozott gondokat a gyümölcsöskertekben. Apró még a gyümölcs, és idejekorán elkezdődött egy kényszerérési folyamat. Noha

és a levelek is elkezdtek sárgulni, mint ősszel – számolt be a kánikula és a csapadékhiány hatásáról a gyümölcstermesztő.

Elképzelhető, hogy ott, ahol magasabban van a talajvíz, vagy a folyóvizek, patakok menti sík területeken ez a jelenség nem mutatkozik meg ennyire erősen, „de itt nálunk, a dombvidéken csúnyán igen” – fűzte hozzá. A csapadékhiány és a forróság másik kedvezőtlen hatása, hogy

Vannak kajszibarack- és nektarinfái is. Előbbi most kezd érni, de a gyümölcs húsa olyan, mintha valamilyen szivacsos anyagból lenne, egyáltalán nincs leve – számolt be megfigyeléseiről Székely Csaba.

Az alma esetében nem egyértelműek a forróság okozta problémák, egyes fákon megfigyelhetők, másokon nem, feltételezése szerint ez attól függ, hogy mennyire mély gyökérzetű az adott fa. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a diófákkal – amelyeknek a gyökérzete nagy területet hálóz be – nincs semmi gond.

Az utóbbi hetek időjárása miatt ő mintegy 15–20 százalékos terméskiesésre számít a szilva esetében, de úgy véli, ez még „belefér”. Az utóbbi napokban négyzetméterenként összesen 20 liter eső esett, ami a csapadékpótlás mellett nagyon hasznos volt amiatt is, hogy enyhe lehűlést hozott. Ha nem tér vissza a nagy forróság, és lesz még csapadék, akkor szerinte nem lesznek nagy gondok az idei gyümölcsterméssel.