Beállni a sorba. Egységesítenék az EU tagállamaiban a sertéstartást
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sertéstartást szabályzó új romániai törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően szigorúbbá válnak az előírások. A sertéspestis visszaszorítása érdekében ugyanakkor az Európai Unió is szigorított, hívta fel a figyelmet a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
2023. április 25., 11:162023. április 25., 11:16
A sertéstartásra vonatkozó új romániai törvény – amelyet múlt héten szavazott meg a parlament, de az érvénybe lépéshez még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben – mellett az Európai Unió is szigorította a sertéstartásra, -vágásra és -feldolgozásra vonatkozó előírásokat, ráadásul az a törvény már érvénybe is lépett pénteken – hívta fel a figyelmet a Székelyhonnak nyilatkozva Mihály Zoltán József, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A sajtóban sok minden megjelent már a sertéstartást szabályozó új romániai törvényről, de a sertéstartásra és -feldolgozásra vonatkozó előírások alapját az új, 2023/594-es számú európai uniós végrehajtási rendelet képezi majd, ami pénteken, április 21-én lépett érvénybe. „Ezt
– hangsúlyozta az állategészségügyi szakhatóság Maros megyei vezetője. Ezt a törvényt a sertéspestis visszaszorítása érdekében dolgozták ki az Európai Unióban, és a szabályozás
illetve szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásokat tartalmaz a közepes méretű gazdaságok esetében a sertéshús feldolgozására vonatkozóan – mondta.
Az új EU-s törvény különböző korlátozási övezetekbe sorolja be a régiókat,
A sertéstartó gazdaságokat két kategóriára osztja a szabályozás: a megfelelő (conform) és a nem megfelelő (neconform) gazdaságok csoportjára.
Az engedélyezett nagy disznófarmok a megfelelő kategóriába tartoznak, azok ugyanis megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.
A bejegyzett sertésfarmok, az úgynevezett A-típusú kereskedelmi gazdaságok – ezek lényegében a közepes méretű sertésfarmok – a megfelelő, illetve a nem megfelelő kategóriába is tartozhatnak,
a háztáji sertéstartó gazdaságok pedig mind a nem megfelelő kategóriába tartoznak.
„Első olvasatra én úgy látom, hogy az új EU-s törvényben nagyon korlátozva van a nem megfelelő, tehát a háztáji gazdaságok esetében a sertésmozgás. Ha vágóhídra viszik, akkor csak kimondottan bizonyos vágóhidak jöhetnek szóba: a szakhatóság által kijelölt vágóhidak. Azoknál külön fluxus van a megfelelő, illetve nem megfelelő gazdaságokból származó disznók levágására” – magyarázta Mihály Zoltán József. Kérdésünkre azonban azt is elmondta, hogy
Az új EU-s szabályozás ugyanakkor azt is előírja, hogy a nem megfelelő gazdaságokból származó, vágóhidakon levágott sertéseket egy olyan egységbe kell irányítani, ahol hőkezelési eljárásnak vetik alá a húst, ami hatástalanítja az esetlegesen jelen lévő sertéspestis-kórokozót, illetve az illető egységnek kell feldolgoznia a levágott sertést.
„Nem tudom pontosan, hogy hány ilyen egység van országszerte, de nem sok, nem minden megyében van. Így nagyon költségessé válik elvinni oda a húst, a hőkezelés is egy pluszköltség,
– fogalmazott a szakhatóság képviselője, aki szerint ez nagyon megnehezíti és megdrágítja majd a sertéshús értékesítését.
„Én úgy látom, hogy a közepes méretű sertéstartó, tehát az A-típusú kereskedelmi gazdaságoknak két lehetőségük marad: vagy befektetnek és felfejlődnek arra szintre, hogy engedélyezett farmokká válhassanak, vagy lassan megszűnnek” – vélekedett a szakember.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy általánosságban a nyugat-európai sertéstartásra még jelentősebb hatással lesz az új EU-s törvény, hiszen ott eddig lazábbak voltak a vonatkozó előírások.
„Jöttek haza külföldről vendégmunkások és mondták, hogy itthon megkövetelik különböző szabályok betartását, de
Ám most, hogy a sertéspestis közelít feléjük, ha folytatni akarják a sertéstartást, hat hónapos terminuson belül be kell kerítsék a farmjaikat, öltözőket kell építsenek stb., tehát szép lassan ott is megkezdődnek a szigorítások” – ismertette az új EU-s előírást a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Szenvedélybetegeknek és felnőtt hozzátartozóiknak szervez 12 napos terápiás programot a Bonus Pastor alapítvány Szentkatolnán augusztus 4-e és 15-e között – adják hírül a szerkesztőségünknek is eljuttatott közleményükben.
Bűnvádi feljelentést nyújtott be a Maros megyei környezetvédelmi ügynökség a Kis-Küküllő Maros megyei szakaszán történt pusztítás miatt. A szakemberek szerint fontos tudni, hogy ki a hibás a sószennyezésért, mert a helyreállítás sok pénzbe kerül.
A kormány deficitcsökkentő csomagjába foglalt intézkedések ellen tiltakoznak hétfőn a nyugdíjpénztárak, a román vízügyi igazgatóság (ANAR) és a mezőgazdasági minisztérium alkalmazottai.
Meghosszabbította szerdáig az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) a korábban kiadott vörös, narancssárga és sárga jelzésű hőségriasztásokat. Emellett hétfőn 13 és 21 óra között zivatarokra figyelmeztető narancssárga jelzésű riasztás lesz érvényben.
A romániai választópolgárok 40,5 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásából.
Tizenhárom év és három hónap szabadságvesztésre ítélték a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost, aki ellen egy 14 éves fiú megerőszakolása miatt emelt vádat az ügyészség.
Szinte hihetetlennek tűnik, hogy már húsz éve annak, hogy inflációcsökkentő intézkedésként levágtak négy nullát az akkor már milliós nagyságrendű román lejről.
Juhászra támadt a medve az Argeș megyei Berevoiești községhez tartozó hegyvidéki területen – közölte hétfőn a katasztrófavédelem.
Felelősséget vállal az Ilie Bolojan vezette kormány a deficitcsökkentő intézkedések első csomagjára vonatkozó törvénytervezetért a képviselőház és a szenátus hétfő délutáni együttes ülésén.
2 hozzászólás