
Beállni a sorba. Egységesítenék az EU tagállamaiban a sertéstartást
Fotó: Erdély Bálint Előd
A sertéstartást szabályzó új romániai törvénynek a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követően szigorúbbá válnak az előírások. A sertéspestis visszaszorítása érdekében ugyanakkor az Európai Unió is szigorított, hívta fel a figyelmet a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
2023. április 25., 11:162023. április 25., 11:16
A sertéstartásra vonatkozó új romániai törvény – amelyet múlt héten szavazott meg a parlament, de az érvénybe lépéshez még meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben – mellett az Európai Unió is szigorította a sertéstartásra, -vágásra és -feldolgozásra vonatkozó előírásokat, ráadásul az a törvény már érvénybe is lépett pénteken – hívta fel a figyelmet a Székelyhonnak nyilatkozva Mihály Zoltán József, a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
A sajtóban sok minden megjelent már a sertéstartást szabályozó új romániai törvényről, de a sertéstartásra és -feldolgozásra vonatkozó előírások alapját az új, 2023/594-es számú európai uniós végrehajtási rendelet képezi majd, ami pénteken, április 21-én lépett érvénybe. „Ezt
– hangsúlyozta az állategészségügyi szakhatóság Maros megyei vezetője. Ezt a törvényt a sertéspestis visszaszorítása érdekében dolgozták ki az Európai Unióban, és a szabályozás
illetve szigorúbb élelmiszer-biztonsági előírásokat tartalmaz a közepes méretű gazdaságok esetében a sertéshús feldolgozására vonatkozóan – mondta.
Az új EU-s törvény különböző korlátozási övezetekbe sorolja be a régiókat,
A sertéstartó gazdaságokat két kategóriára osztja a szabályozás: a megfelelő (conform) és a nem megfelelő (neconform) gazdaságok csoportjára.
Az engedélyezett nagy disznófarmok a megfelelő kategóriába tartoznak, azok ugyanis megfelelnek a vonatkozó előírásoknak.
A bejegyzett sertésfarmok, az úgynevezett A-típusú kereskedelmi gazdaságok – ezek lényegében a közepes méretű sertésfarmok – a megfelelő, illetve a nem megfelelő kategóriába is tartozhatnak,
a háztáji sertéstartó gazdaságok pedig mind a nem megfelelő kategóriába tartoznak.
„Első olvasatra én úgy látom, hogy az új EU-s törvényben nagyon korlátozva van a nem megfelelő, tehát a háztáji gazdaságok esetében a sertésmozgás. Ha vágóhídra viszik, akkor csak kimondottan bizonyos vágóhidak jöhetnek szóba: a szakhatóság által kijelölt vágóhidak. Azoknál külön fluxus van a megfelelő, illetve nem megfelelő gazdaságokból származó disznók levágására” – magyarázta Mihály Zoltán József. Kérdésünkre azonban azt is elmondta, hogy
Az új EU-s szabályozás ugyanakkor azt is előírja, hogy a nem megfelelő gazdaságokból származó, vágóhidakon levágott sertéseket egy olyan egységbe kell irányítani, ahol hőkezelési eljárásnak vetik alá a húst, ami hatástalanítja az esetlegesen jelen lévő sertéspestis-kórokozót, illetve az illető egységnek kell feldolgoznia a levágott sertést.
„Nem tudom pontosan, hogy hány ilyen egység van országszerte, de nem sok, nem minden megyében van. Így nagyon költségessé válik elvinni oda a húst, a hőkezelés is egy pluszköltség,
– fogalmazott a szakhatóság képviselője, aki szerint ez nagyon megnehezíti és megdrágítja majd a sertéshús értékesítését.
„Én úgy látom, hogy a közepes méretű sertéstartó, tehát az A-típusú kereskedelmi gazdaságoknak két lehetőségük marad: vagy befektetnek és felfejlődnek arra szintre, hogy engedélyezett farmokká válhassanak, vagy lassan megszűnnek” – vélekedett a szakember.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy általánosságban a nyugat-európai sertéstartásra még jelentősebb hatással lesz az új EU-s törvény, hiszen ott eddig lazábbak voltak a vonatkozó előírások.
„Jöttek haza külföldről vendégmunkások és mondták, hogy itthon megkövetelik különböző szabályok betartását, de
Ám most, hogy a sertéspestis közelít feléjük, ha folytatni akarják a sertéstartást, hat hónapos terminuson belül be kell kerítsék a farmjaikat, öltözőket kell építsenek stb., tehát szép lassan ott is megkezdődnek a szigorítások” – ismertette az új EU-s előírást a Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Majdnem harmadával nőtt a felső légúti megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma az elmúlt héten Hargita megyében. A kórházi kezelésre szorulók száma viszont enyhén csökkent.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
Egy Bákó megyei férfit hivatalosan arról értesítette a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság (DGASPC), hogy elhunyt, és emiatt elveszítette egyes jogosultságait, miközben az érintett, Eugen Popa, él és jó egészségnek örvend.
Szigorúbb feltételekhez kötné a mezőgazdasági támogatások igénylését az állam. Egy közvitán lévő törvénytervezet szerint a helyiadó-tartozással rendelkező gazdák nem kaphatják majd meg a támogatásigényléshez szükséges egyik legfontosabb igazolást.
A kormány még nem döntött a roncsautóprogram idei sorsáról – jelentette ki kedden Ploiești-en a környezetvédelmi alapkezelő (AFM) elnöke.
A romániai gazdák követelik az Európai Unió és a Mercosur-államok közötti kereskedelmi megállapodás hatályba lépésének elhalasztását mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek a hozzájárulásukat adják az egyezményhez.
Székelyföld-szerte bemutatják az Ember Maradj – Az Ákos-sztori. Eddig. című zenés portréfilmet. Az eseményekhez közönségtalálkozó is kapcsolódik, ahol a nézők személyesen találkozhatnak Kovács Ákossal.
Ötéves rekordszinten van a gázfogyasztás Romániában – írja az MTI a Transgaz adatai alapján.
Fagyos időjárásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden Románia egész területére.
Kelemen Hunor szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különnyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
2 hozzászólás