Szent Benedek, Európa fő védőszentjének ünnepe

A bencések és benedikák patrónusa Európa fő védőszentje. A gyulafehérvári főegyházmegyében a sepsiszentgyörgyi Szent Benedek-plébániatemplomban és Görbepatakon ülnek búcsút névünnepén. Védelme alatt állnak a barlangkutatók, a rézművesek, a tanítók, az iskolások, a haldoklók, a bronzművesek és a bányászok.

Nursia (Olaszország) szülötte jómódú családban látta meg a napvilágot 480 táján. Rómában tanult, de megelégelte korának erkölcstelenségeit, és Subiaco környékén egy barlangban remetéskedett. Csakhamar követőkre talált, kolostort is építettek, és főapátként működött. 529-ben áthelyezte a kolostort Monte Cassinóba, melynek szellemisége az európai szerzetesi élet alapjává vált.

A közösségi életben szerzett emberismerete ösztönözte arra, hogy megalkossa máig érvényben lévő, 73 fejezetből álló rendi szabályzatát.

Engedelmességet, alázatosságot, a magántulajdonról való lemondást, helyhez kötöttséget, erkölcsös életmódot írt elő;

a zsolozsmát, a közös imádkozást is rögzítette, és hangsúlyozta, hogy az istentiszteletet semmi nem előzheti meg. Szerzetesei eme szabályzatot követve a nyugati világban az egyik legfontosabb kultúrateremtő erőt képviselték. 

A Benedek-rend magyarországi megalapítása nemzetünk kereszténnyé válásának egyik alappillére. Géza fejedelem hívta be a bencéseket, 996-ban Pannonhalmán kolostort és káptalant építtetett számukra, Szent István pedig megadta nekik ugyanazokat a jogokat, amelyekkel Monte Cassino bírt. Szent Benedek fiai a tudomány, a művészet, az ipar, a földművelés példaadói.