
Sokszor hiányzik vagy késik a szúnyogirtás. Bürokratikus akadályok is vannak. Képünk illusztráció
Fotó: Kristó Róbert
Egységes elgondolás, törvényes kötelezettség hiányában a székelyföldi városokban van, ahol tervszerű, máshol viszont esetleges vagy éppen teljesen hiányzik a szúnyogirtás, amit esetenként a bürokrácia is megnehezít. A vérszívók viszont tombolnak, a lakosság pedig védekezik, ahogy lehetőségei engedik.
2019. június 29., 09:522019. június 29., 09:52
Kifejezetten kedvez a szúnyogok elszaporodásának a csapadékos, meleg időjárás, a parkok, fákkal, bokrokkal beültetett zöldövezetek megfelelő rejtekhelyet biztosítanak számukra. A vérszívók szürkületben, az esti órákban a legaktívabbak, ilyenkor a különböző szúnyogriasztó szerek, testpermetek használata sem jelent garanciát a csípések megelőzésére. Magyarországgal ellentétben, ahol több éve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság irányításával országos szúnyoggyérítést végeznek,
Székelyföldön mostanáig inkább a kényszerű együttélés jellemezte az ember–szúnyog kapcsolatot, ami röviden azt jelenti, hogy a vérszívó csípett, a lakosság elviselte, vagy próbálta ezt megelőzni. Szúnyogirtásra néhány várost leszámítva soha nem volt példa, ahol pedig megtörténik, bürokratikus akadályok is felmerülnek.
Csak egy példa: Csíkszeredában a korábbi években a számvevőszék azt rótta fel a polgármesteri hivatalnak, hogy nemcsak közterületeken végeztette a szúnyogok pusztítását, hanem más – például egyházi tulajdonú területre is jutott a permetből, ez pedig nem törvényes.
De nézzük az idei évet, amikor a helyi költségvetéseket csak áprilisban lehetett elfogadni – ez viszont már a szakemberek által a szúnyoglárvák elpusztítása érdekében ajánlott beavatkozás időszakát jelenti. Nyilván tavaszi irtás sehol nem történt, de ha egy önkormányzat az idei költségvetés elfogadása után szeretett volna közbeszerzési eljárást kiírni az irtásra, az jó eséllyel alulmaradt a szúnyogok elleni küzdelemben.
– értékelt korábban lapunk megkeresésére egy szakember, akinek vállalkozása rovarirtást is végez. Mint mondta, ellenkező esetben csak a szúnyogpopuláció gyérítéséről beszélhetünk, ami nem olyan hatékony, mint a szúnyoglárvairtás. Ha pedig az irtás nem teljes körű – azaz csak a közterületekre korlátozódik –, valójában nem ér olyan sokat, mert a szomszédos zöldövezetekről visszatelepednek a szúnyogok.
Néha csak a vakarózás marad. A szúnyogcsípések elleni egyéni védekezés nem mindig hatékony
Fotó: 123RF
A kézi és gépi eszközökkel, ködképzéssel végzett beavatkozás mellett a légi permetezés is egyre elterjedtebb, ez utóbbi nem csak közterületeket érint. Igaz, Székelyföldre még nem jutott el, de több városban – Szatmárnémeti, Románvásár, Temesvár, Craiova – repülőgépről szórják a vegyi anyagot, amely más rovarokra, így a méhekre is veszélyt jelenthet, ezért azokat ilyenkor el kell szállítani.
Galacon helikopterből permeteznek, miután a földön elvégzett szúnyogirtás nem hozott eredményt. A szakemberek szerint viszont a két módszert ötvözni kell, mert a repülőgépből sok permet az épületek tetejére hull, ugyanakkor nagy melegben az anyag elpárologhat, mielőtt elérné a talajt.
a levelek fonákján rejtőzködőkre hatástalan, ezért a szakemberek szerint a kémiai szórást csak este vagy hajnalban lehet végezni, amikor a szúnyogok aktívak. Ezek a beavatkozások viszont szinte mindenütt júniusban kezdődtek, azaz kizárólag a meglévő vérszívók számának gyérítésére alkalmasak.
Székelyföld, mint említettük, nem áll túl jól a szúnyogok elleni fellépés tekintetében. Székelyudvarhelyen az elmúlt években kialakult rend szerint évente két alkalommal végzett a polgármesteri hivatal szúnyog-, illetve kullancsirtást – közölte érdeklődésünkre Zörgő Noémi, a hivatal sajtószóvivője. A első már megtörtént, a Sétatéren és környékén, valamint a városi strandon, a kutyafuttatókban és a Cserehát lakótelepen. A használt vegyszer minden tekintetben megfelel az érvényben lévő közegészségügyi előírásoknak – tudtuk meg.
A közbeszerzési eljáráson nyertes szakcég 39 ezer négyzetméteres felületen végezheti a beavatkozást, a kétszeri permetezésre mintegy 14 ezer lejt költ a hivatal. „Ha a körülmények indokolják az ennél többszöri irtást, akkor természetesen alkalmazkodunk az igényekhez” – ismertette Zörgő Noémi.
Egy a sokból
Fotó: 123RF
Marosvásárhelyen is megkezdődött a szúnyogok gyérítése, amit június 26–29. között végeznek a város közterületein – derül ki a polgármesteri hivatal tájékoztatójából. Szintén melegköd-képzéssel végzik a beavatkozást este tíz és reggel kilenc óra között, négy speciális gépjármű, illetve kézi porlasztót használó alkalmazottak részvételével.
Gyergyószentmiklóson gyakorlatilag ismeretlen a szervezett szúnyogirtás. Mint a polgármesteri hivatal sajtószóvivője, Kertész László tájékoztatott, az elmúlt harminc évben nem végeztek ilyen jellegű beavatkozást a városban, mert nem volt rá szükség. „Ha a helyzet megköveteli, akkor természetesen szükségesnek tartjuk, mivel egy fontos beavatkozásról beszélünk” – tette hozzá a szóvivő.
Csíkszeredában az elmúlt három évben szünetelt a szúnyogirtás, amit korábban is többnyire augusztusban végeztek el. A polgármesteri hivatal városgazdálkodási osztályának vezetője, Lázár Péter szerint nem is nagyon volt rá szükség, idén viszont várhatóan júliusban elvégzik. Tavaly négy évre szóló szerződés aláírása érdekében készítettek elő közbeszerzési eljárást, hogy a procedúrát ne kelljen minden évben ismételni. A közbeszerzési eljárás egyelőre nem fejeződött be, de úgy tűnik, közelebbről lehet számítani arra, hogy lesz szerződése a városnak több évre szóló szúnyogirtásra.
A beavatkozások gyakoriságáról azt közölte, ez a rovarok szaporodásának dinamikájától is függ, amit az időjárás és a környezeti tényezők nagyban befolyásolnak, így általában évi egy-két alkalommal van erre szükség, de előfordul, hogy nincs. A szúnyogirtást csak közterületeken végzik el, földi szórással, hidegköd-képzéssel. Csíkszereda költségvetésében rovar- és rágcsálóirtásra idén 120 ezer lejt különítettek el, a valós költség a beavatkozások számától függ.
Sepsiszentgyörgyön a helyi önkormányzat évi egy alkalommal végezteti el a szúnyogirtást a város nagyobb, összefüggő zöldövezetein (stadion, parkok, átfolyó vizek mentén és azok árterületein) – tudtuk meg Tóth-Birtan Csaba alpolgármestertől. Tavaly 120 ezer négyzetméteren történt beavatkozás, ez áfa nélkül 48 ezer lejbe került a városnak.
Idén viszont még nem történt semmi, az önkormányzat két céggel is tárgyal, hogy elvégezzék a szúnyogirtást a város területén, az egyik cég repülőből permetezne, ami hatékonyabb volna, mert nem csak közterületre jutna a vegyszerből, ez a módszer azonban drágább.
A viszketés, duzzanat mellett súlyos fertőzéssel járhat a szúnyogcsípés, az utóbbi években Romániában egyre több áldozatot szedő, nyugat-nílusi láz néven ismert vírusos betegséggel is fertőzhetnek a vérszívók. A betegség tavaly augusztusban Székelyföldet is elérte, egy idős kézdivásárhelyi férfi, aki nem hagyta el a várost, helyben fertőződött meg, majd később a kórházban elhunyt.
A szúnyogok elleni védekezés a klímaváltozással egyre fontosabbá válik, az afrikai eredetű csikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyog is egyre több európai országban van jelen. Az egészségügyi igazgatóságok a betegségek megelőzése érdekében korábban már javasolták a hosszú ujjú felső és hosszúnadrág viseletét, különösen az esti órákban, valamint a sűrű növényzettel és magas páratartalommal rendelkező helyek elkerülését.
Fontos a szúnyogriasztó szerek használata, a lakásokban szúnyogháló felszerelése, az esővízgyűjtő tartályok, edények ürítése, a háztartási hulladék eltávolítása. A fertőzés tünetei – láz, fejfájás, izomgyengeség, emlékezetkiesés, hányás, ízületi fájdalmak – a szúnyogcsípés után három-hét nappal jelentkezhetnek. Ilyen esetben sürgősen orvoshoz kell fordulni.
Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.
Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.
A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.
Az elmúlt 24 órában 15 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 17 személynek nyújtottak segítséget; két személy életét már nem tudták megmenteni – tájékoztatott vasárnap a Facebook-oldalán a Salvamont.
Nicușor Dan államfő július 7-én és 8-án részt vesz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) állam- és kormányfőinek ankarai csúcstalálkozóján – közölte szombaton az elnöki hivatal.
Büntetőeljárás indult egy 18 éves gyergyószárhegyi fiatal ellen, akit ittas vezetésen értek tetten, ráadásul jogosítvánnyal sem rendelkezett.
Büntetőeljárás indult egy 21 éves csíkmadarasi nő ellen, akit ittas vezetésen értek tetten a Hargita megyei rendőrök.
Egy 56 éves Neamț megyei férfi vezette azt az autót, amely szombaton hajnalban borult fel a 13B jelzésű országúton, Gyergyóalfalu közelében. Mint kiderült, alkoholt fogyasztott mielőtt a kormány mögé ült.
Románia a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: miközben mintegy 30 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez, az EU-s alapokból több mint 100 milliárd euró támogatást hívott le.
Kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban végeztek házkutatást Brassóban a rendőrök, amikor a gyanúsítottak az ablakon kidobálva próbáltak megszabadulni a terhelő bizonyítékoktól.
szóljon hozzá!