
Fotó: Kovászna Megyei Prefektúra
Közel 18 ezer közigazgatási okiratból, amelyeknek tavaly felülvizsgálta a jogszerűségét, összesen öt miatt kellett perre mennie a háromszéki prefektúrának: négy helyi önkormányzati határozat és egy polgármesteri rendelet törvényességét vitatja a kormányhivatal – tudtuk meg Ráduly István háromszéki prefektus keddi sajtótájékoztatóján.
2024. február 27., 20:182024. február 27., 20:18
A prefektus pontos számokkal is szolgált arra nézve, hogy milyen fajta dokumentumok törvényességét vizsgálták.
A tavalyi évre vonatkozó jelentés szerint a Kovászna megyei tanács 237 határozatát és Tamás Sándor tanácselnök 380 elnöki rendeletét a prefektúra jogászai száz százalékban törvényesnek találták.
A városok, községek helyi tanácsainak 4449 határozatából 83-at vétózott meg a hivatal, illetve kérte annak kijavítását vagy visszavonását. Ez 79 esetben megtörtént, 4 esetben perre került sor.
Ugyanígy, a megye összes polgármesterének összesen 12846 rendeletéből 190-et kellett visszautasítani azért, mert nem feleltek meg a törvényeknek (ezeket szintén visszavonták vagy javították) de perre csak egyetlen egy esetben került sor.
A helyi önkormányzatok által hozott határozatok esetében
viszont annak például törvényszéken kell eldőlnie, hogy joga van-e egy helyi tanácsnak a hétvégi túlórákért kétszer annyi szabadidőt adni a polgármesteri hivatal alkalmazottainak (közigazgatásban nem, állítja a prefektus), vagy egy városnak engedélyezni egy játszótér működését, magyarázta a kormánymegbízott.
Az egyetlen vitatott polgármesteri rendelet pedig arra vonatkozott, hogy
Mindet összevetve, az összesen 17 912 közigazgatási okiratból végül öt bizonyult jogszerűtlennek és maradt is az, ezek 0,027 százalékos aránya vélhetően példátlan az országban.
Ugyanígy, a tavalyi évben a prefektúrához és a két alárendelt egységéhez, az útleveleket, illetve a jogosítványokat kibocsátó hivatalokhoz intézett beadványokról is statisztika készült. Ezek szerint tavaly összesen 1068 petícióval fordultak az említett hivatalokhoz, ezeknek javarészét (945-öt) természetes személyek fogalmazták meg.
934-re a törvényes határidőn belül választ adtak vagy megoldást találtak (bár ez egyes esetekben azt jelentette, más, a megoldásban illetékes hivatalok felé kellett átirányítani a kérelmet), 114 esetben nem sikerült eleget tenni a beadványban megfogalmazott kérésnek, 6-ot pedig ejtettek, a többi megoldása folyamatban van.
A jogosítványokat kibocsátó hivatalhoz különösen sok, 864 petícióval fordultak a polgárok. Tavaly év végén ugyanis különösen sok jogosítvány járt le, nem mindenkinek sikerült volna azt a lejárta előtt megújítani, mert feltorlódtak a kérelmezők, nem kaptak időpontot.
De azért is külön folyamodtak a hivatal vezetőségéhez, hogy a sikeresen letett elméleti vizsga után valamilyen sürgető ok miatt (pl. a szülőket kell orvoshoz hordozni az autóval) hamarabb is letehessék a gyakorlati vizsgát, ne kelljen kivárni sorukat. A várakozási idő ugyanis a két vizsga között általában 2 és 10 hét között van, jelenleg két és fél hónap.
A prefektúrának, illetve annak jogi osztályának 203 esetben címeztek beadványokat, 94 esetben a földvisszaszolgáltatás volt azok tárgya.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!