
Fotó: Kovászna Megyei Prefektúra
Közel 18 ezer közigazgatási okiratból, amelyeknek tavaly felülvizsgálta a jogszerűségét, összesen öt miatt kellett perre mennie a háromszéki prefektúrának: négy helyi önkormányzati határozat és egy polgármesteri rendelet törvényességét vitatja a kormányhivatal – tudtuk meg Ráduly István háromszéki prefektus keddi sajtótájékoztatóján.
2024. február 27., 20:182024. február 27., 20:18
A prefektus pontos számokkal is szolgált arra nézve, hogy milyen fajta dokumentumok törvényességét vizsgálták.
A tavalyi évre vonatkozó jelentés szerint a Kovászna megyei tanács 237 határozatát és Tamás Sándor tanácselnök 380 elnöki rendeletét a prefektúra jogászai száz százalékban törvényesnek találták.
A városok, községek helyi tanácsainak 4449 határozatából 83-at vétózott meg a hivatal, illetve kérte annak kijavítását vagy visszavonását. Ez 79 esetben megtörtént, 4 esetben perre került sor.
Ugyanígy, a megye összes polgármesterének összesen 12846 rendeletéből 190-et kellett visszautasítani azért, mert nem feleltek meg a törvényeknek (ezeket szintén visszavonták vagy javították) de perre csak egyetlen egy esetben került sor.
A helyi önkormányzatok által hozott határozatok esetében
viszont annak például törvényszéken kell eldőlnie, hogy joga van-e egy helyi tanácsnak a hétvégi túlórákért kétszer annyi szabadidőt adni a polgármesteri hivatal alkalmazottainak (közigazgatásban nem, állítja a prefektus), vagy egy városnak engedélyezni egy játszótér működését, magyarázta a kormánymegbízott.
Az egyetlen vitatott polgármesteri rendelet pedig arra vonatkozott, hogy
Mindet összevetve, az összesen 17 912 közigazgatási okiratból végül öt bizonyult jogszerűtlennek és maradt is az, ezek 0,027 százalékos aránya vélhetően példátlan az országban.
Ugyanígy, a tavalyi évben a prefektúrához és a két alárendelt egységéhez, az útleveleket, illetve a jogosítványokat kibocsátó hivatalokhoz intézett beadványokról is statisztika készült. Ezek szerint tavaly összesen 1068 petícióval fordultak az említett hivatalokhoz, ezeknek javarészét (945-öt) természetes személyek fogalmazták meg.
934-re a törvényes határidőn belül választ adtak vagy megoldást találtak (bár ez egyes esetekben azt jelentette, más, a megoldásban illetékes hivatalok felé kellett átirányítani a kérelmet), 114 esetben nem sikerült eleget tenni a beadványban megfogalmazott kérésnek, 6-ot pedig ejtettek, a többi megoldása folyamatban van.
A jogosítványokat kibocsátó hivatalhoz különösen sok, 864 petícióval fordultak a polgárok. Tavaly év végén ugyanis különösen sok jogosítvány járt le, nem mindenkinek sikerült volna azt a lejárta előtt megújítani, mert feltorlódtak a kérelmezők, nem kaptak időpontot.
De azért is külön folyamodtak a hivatal vezetőségéhez, hogy a sikeresen letett elméleti vizsga után valamilyen sürgető ok miatt (pl. a szülőket kell orvoshoz hordozni az autóval) hamarabb is letehessék a gyakorlati vizsgát, ne kelljen kivárni sorukat. A várakozási idő ugyanis a két vizsga között általában 2 és 10 hét között van, jelenleg két és fél hónap.
A prefektúrának, illetve annak jogi osztályának 203 esetben címeztek beadványokat, 94 esetben a földvisszaszolgáltatás volt azok tárgya.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!