Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Tizenötödik alkalommal szervez szociális tábort a Nagygalambfalva melletti romatelepen az Evangelische Jugendscheune Melanue németországi egyesület a helyi református egyházközséggel és az önkormányzattal. Az egyesület idén húsz önkéntessel érkezett a táborba, a német ajkú önkéntesek mellett több helyi fiatal is csatlakozott a szociális programhoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A két hétig tartó tábor első hete a barátság jegyében zajlik – misszióhét –, mely során Dávid és Jónatán bibliai történetével, helyi történelmi sajátosságokkal ismerkedhetnek meg a roma gyerekek, ezek mellett iskolanapot és kézműves, zenés foglalkozásokat is tartanak nekik. A második héten az önkéntesek lelkigyakorlat gyanánt több erdélyi helyszínre is ellátogatnak.
Kányádi György református lelkészt kérdeztük a helybéliek által „Vadgalambfalvának” nevezett telep helyzetéről. Ő nagy reményeket fűz egy roma közösségi tér kialakításához. Elmondása szerint bizalommal vannak a telep lakói iránt, erre példa az is, hogy a műszaki berendezéseket az egyik foglalkoztató sátorban hagyták:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alapvető probléma viszont az, hogy nehéz az ott élők integrálása, a gyerekek nem járnak iskolába, a szülők pedig dolgozni, a legtöbb nő a központban üldögél napközben és nem tudják, hogy mit fognak enni következő nap a gyermekeik – fejtette ki a lelkész, aki szerint
A lelkész lapunknak a területtel kapcsolatos problémákat is részletezte: az a hely, amelyen a telep felépült több gazda birtokában van, ezeket szeretné a nagygalambfalvi önkormányzat megvásárolni, hogy a település tulajdonává tudják nyilvánítani. Tervezik továbbá azt is, hogy egy közösségi teret létesítsenek a telepen, ám addig még sok idő el fog telni – zárta a beszámolót Kányádi György.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Mi nem vagyunk egy cég, ami házat épít, nem vagyunk bank, ami pénzt nyomtat, de ha az megfelel itt, amit mi otthon csinálunk, akkor próbáljuk meg” – vette át a szót az egyesület vezetője Tobias Walzok, akit 2007-ben kerestek meg azért, hogy a romatelepen élők helyzetén javítani tudjanak. Állítása szerint
Mint mondta, ide sosem hoznak anyagi támogatást, de úgy érzi, hogy a közösségnek sokkal többet tudnak nyújtani az együttlét és a figyelem ereje által. „Egyik este íjászkodtunk a gyerekekkel és az önkéntesek mindenik gyereknek segítettek, együtt húzták fel az íjakat, és amikor a nyilak célt értek, valami varázslatos dolog történt, hiszen a gyerekek nem a saját, hanem a közös munka sikerének örültek” – nyomatékosította Tobias Walzok. A szervező köszönetét fejezte ki a nagygalambfalviaknak, akik a programot és az étkeztetést segítik,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A telepen a legtöbb gyerek ceruzát még éltében nem fogott a kezében, a szülők keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak velük, ezért
– mesélte lapunknak Kecseti Hajnal, aki négy éve önkéntes az egyesületnél. Mint mondta, minden programra alaposan felkészültek a német önkéntesekkel, az előző hetekben többször is találkoztak a tábori tevékenységekkel kapcsolatban. Szerinte reményt tudnak adni a gyerekeknek és a családoknak, már az által is, hogy másként kezelik a gyerekeket, mivel a régióban gyakori az a meggyőződés a romákról, hogy ők lopnak és csak bajt kevernek.
– zárta a beszélgetést az önkéntes.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyesület csupán egyházi és jótékonysági gyűjtéseken keresztül kap támogatást, a tevékenységüket egyik kormány sem támogatja. A tábor összköltségvetése meghaladja a 10 ezer eurót. Az egyesület elnöke hangsúlyozta,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Viccnek indult, néphagyomány lett a fotosmartonosi zángatás, melynek gyökerei a két világháború között időre nyúlnak vissza. A Vízkereszt napjához fűződő népszokás hétfő este is sokakat csábított a hagyományőrző megmozdulásra.
Vonat sodort el egy autót a Maros megyei Kóródszentmártonnál. Öt személy megsérült, egyikük a roncsok köré szorult – adja hírül közleményében a Maros megyei tűzoltóság.
Potápi Árpád János, a Magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára emlékére faragott kopjafát avattak fel Madéfalván hétfőn este, két gyermeke és a megemlékező közösség jelenlétében.
Idén is megtartották a hagyományos lovas zarándoklatot a Siculicidium alkalmából a Szépvíz-Madéfalva útvonalon a madéfalvi vérengzés áldozatainak emléke előtt.
Január 10-éig szokatlanul meleg idő, majd lehűlés várható – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn kiadott, kéthetes előrejelzéséből.
A karácsony hangulatát megalapozó fenyőfa hulladékká válik vízkereszt után, de észszerűen kell megszabadulni tőle, hiszen újrahasznosítását legtöbben nem tudják megoldani házon belül. Marosvásárhelyen a háztartási hulladékkal együtt viszik el.
Ideiglenes javításokkal állították helyre a Madarasi Hargitához közeli Oltárkőn található panorámakabint. A szentegyházi különleges mentőcsapat tavasszal teljeskörűen felújítaná a menedéket.
Marosvásárhelyen is megemlékeznek a madéfalvi veszedelemről január 7-én, a Kultúrpalota nagytermében.
A Siculicidium 261. évfordulója alkalmából emléktúrát szervezett a Lemhényi Ifjúsági Szervezet égisze alatt működő Hőseink Ösvényén csapat. Hétfő délelőtt több mint harmincan gyűltek össze Szépvízen.
Jég alatt rekedt egy kutya a Maros folyóban, a tűzoltók több járművel vonultak a helyszínre, és egy csónakot is bevetettek, hogy kimentsék a bajba jutott állatot.
szóljon hozzá!