Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Tizenötödik alkalommal szervez szociális tábort a Nagygalambfalva melletti romatelepen az Evangelische Jugendscheune Melanue németországi egyesület a helyi református egyházközséggel és az önkormányzattal. Az egyesület idén húsz önkéntessel érkezett a táborba, a német ajkú önkéntesek mellett több helyi fiatal is csatlakozott a szociális programhoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A két hétig tartó tábor első hete a barátság jegyében zajlik – misszióhét –, mely során Dávid és Jónatán bibliai történetével, helyi történelmi sajátosságokkal ismerkedhetnek meg a roma gyerekek, ezek mellett iskolanapot és kézműves, zenés foglalkozásokat is tartanak nekik. A második héten az önkéntesek lelkigyakorlat gyanánt több erdélyi helyszínre is ellátogatnak.
Kányádi György református lelkészt kérdeztük a helybéliek által „Vadgalambfalvának” nevezett telep helyzetéről. Ő nagy reményeket fűz egy roma közösségi tér kialakításához. Elmondása szerint bizalommal vannak a telep lakói iránt, erre példa az is, hogy a műszaki berendezéseket az egyik foglalkoztató sátorban hagyták:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alapvető probléma viszont az, hogy nehéz az ott élők integrálása, a gyerekek nem járnak iskolába, a szülők pedig dolgozni, a legtöbb nő a központban üldögél napközben és nem tudják, hogy mit fognak enni következő nap a gyermekeik – fejtette ki a lelkész, aki szerint
A lelkész lapunknak a területtel kapcsolatos problémákat is részletezte: az a hely, amelyen a telep felépült több gazda birtokában van, ezeket szeretné a nagygalambfalvi önkormányzat megvásárolni, hogy a település tulajdonává tudják nyilvánítani. Tervezik továbbá azt is, hogy egy közösségi teret létesítsenek a telepen, ám addig még sok idő el fog telni – zárta a beszámolót Kányádi György.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Mi nem vagyunk egy cég, ami házat épít, nem vagyunk bank, ami pénzt nyomtat, de ha az megfelel itt, amit mi otthon csinálunk, akkor próbáljuk meg” – vette át a szót az egyesület vezetője Tobias Walzok, akit 2007-ben kerestek meg azért, hogy a romatelepen élők helyzetén javítani tudjanak. Állítása szerint
Mint mondta, ide sosem hoznak anyagi támogatást, de úgy érzi, hogy a közösségnek sokkal többet tudnak nyújtani az együttlét és a figyelem ereje által. „Egyik este íjászkodtunk a gyerekekkel és az önkéntesek mindenik gyereknek segítettek, együtt húzták fel az íjakat, és amikor a nyilak célt értek, valami varázslatos dolog történt, hiszen a gyerekek nem a saját, hanem a közös munka sikerének örültek” – nyomatékosította Tobias Walzok. A szervező köszönetét fejezte ki a nagygalambfalviaknak, akik a programot és az étkeztetést segítik,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A telepen a legtöbb gyerek ceruzát még éltében nem fogott a kezében, a szülők keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak velük, ezért
– mesélte lapunknak Kecseti Hajnal, aki négy éve önkéntes az egyesületnél. Mint mondta, minden programra alaposan felkészültek a német önkéntesekkel, az előző hetekben többször is találkoztak a tábori tevékenységekkel kapcsolatban. Szerinte reményt tudnak adni a gyerekeknek és a családoknak, már az által is, hogy másként kezelik a gyerekeket, mivel a régióban gyakori az a meggyőződés a romákról, hogy ők lopnak és csak bajt kevernek.
– zárta a beszélgetést az önkéntes.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyesület csupán egyházi és jótékonysági gyűjtéseken keresztül kap támogatást, a tevékenységüket egyik kormány sem támogatja. A tábor összköltségvetése meghaladja a 10 ezer eurót. Az egyesület elnöke hangsúlyozta,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Március első tíz napján nagyon kevés csapadék várható, túlnyomóan napos időre és az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérsékletekre lehet számítani, a nappali csúcsértékek többnyire 10 és 17 Celsius-fok között alakulnak.
A külügyminisztérium szombaton a közel-keleti biztonsági helyzet romlására hivatkozva a 8-as szintre emelte az Izraelre vonatkozó utazási figyelmeztetést a kilencfokozatú skálán, és arra szólította fel a román állampolgárokat, hogy ne utazzanak Izraelbe.
Országszerte fagyosan indult a naptári tél utolsó napja, de a legalacsonyabb értékeket – egy kivétellel – székelyföldi településeken mérték.
Gyimesben született, ma már Brassóban épít karriert a 25 éves Bârsan Claudia. Román anyanyelvű, de kiválóan beszél magyarul és angolul is. Meggyőződése, hogy a fejlődés kulcsa a bátorság, a félelem pedig inkább iránytű, mint akadály.
Pontosan mire lesz képes a Só-szoros, valamint Alsó- és Felsősófalva között tervezett árvízvédelmi rendszer, valamint mely területeket kell kisajátítani az építkezés miatt – erre kaptak választ a parajdi lakók pénteken, egy tájékoztató fórumon.
A szűrés nem csak papíron vagy „gyönyörűen csomagolt” programokban történik – jelentette ki Alexandru Rogobete miniszter pénteken.
Középkorú férfira támadt rá egy medve pénteken délután a patakfalvi házának kertjében – az áldozatot kórházba szállították, a nagyvadat pedig kisvártatva kilőtték.
Hargita megye tiszteletbeli nagykövete lett Borbás Marcsi. A televíziós szerkesztő és műsorvezető a 2027-es év népszerűsítésében segíti a székelyföldi megyét, amikor Európa Gasztronómiai Régiója lesz – közölte a megyei önkormányzat sajtóosztálya.
Teljes megújulás előtt áll Gyergyószentmiklóson a Virág negyed déli része, ehhez azonban le kell bontani az engedély nélkül épített garázsokat. A tulajdonosoknak május végéig fel kell szabadítaniuk az elfoglalt közterületeket.
szóljon hozzá!