Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Tizenötödik alkalommal szervez szociális tábort a Nagygalambfalva melletti romatelepen az Evangelische Jugendscheune Melanue németországi egyesület a helyi református egyházközséggel és az önkormányzattal. Az egyesület idén húsz önkéntessel érkezett a táborba, a német ajkú önkéntesek mellett több helyi fiatal is csatlakozott a szociális programhoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A két hétig tartó tábor első hete a barátság jegyében zajlik – misszióhét –, mely során Dávid és Jónatán bibliai történetével, helyi történelmi sajátosságokkal ismerkedhetnek meg a roma gyerekek, ezek mellett iskolanapot és kézműves, zenés foglalkozásokat is tartanak nekik. A második héten az önkéntesek lelkigyakorlat gyanánt több erdélyi helyszínre is ellátogatnak.
Kányádi György református lelkészt kérdeztük a helybéliek által „Vadgalambfalvának” nevezett telep helyzetéről. Ő nagy reményeket fűz egy roma közösségi tér kialakításához. Elmondása szerint bizalommal vannak a telep lakói iránt, erre példa az is, hogy a műszaki berendezéseket az egyik foglalkoztató sátorban hagyták:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alapvető probléma viszont az, hogy nehéz az ott élők integrálása, a gyerekek nem járnak iskolába, a szülők pedig dolgozni, a legtöbb nő a központban üldögél napközben és nem tudják, hogy mit fognak enni következő nap a gyermekeik – fejtette ki a lelkész, aki szerint
A lelkész lapunknak a területtel kapcsolatos problémákat is részletezte: az a hely, amelyen a telep felépült több gazda birtokában van, ezeket szeretné a nagygalambfalvi önkormányzat megvásárolni, hogy a település tulajdonává tudják nyilvánítani. Tervezik továbbá azt is, hogy egy közösségi teret létesítsenek a telepen, ám addig még sok idő el fog telni – zárta a beszámolót Kányádi György.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Mi nem vagyunk egy cég, ami házat épít, nem vagyunk bank, ami pénzt nyomtat, de ha az megfelel itt, amit mi otthon csinálunk, akkor próbáljuk meg” – vette át a szót az egyesület vezetője Tobias Walzok, akit 2007-ben kerestek meg azért, hogy a romatelepen élők helyzetén javítani tudjanak. Állítása szerint
Mint mondta, ide sosem hoznak anyagi támogatást, de úgy érzi, hogy a közösségnek sokkal többet tudnak nyújtani az együttlét és a figyelem ereje által. „Egyik este íjászkodtunk a gyerekekkel és az önkéntesek mindenik gyereknek segítettek, együtt húzták fel az íjakat, és amikor a nyilak célt értek, valami varázslatos dolog történt, hiszen a gyerekek nem a saját, hanem a közös munka sikerének örültek” – nyomatékosította Tobias Walzok. A szervező köszönetét fejezte ki a nagygalambfalviaknak, akik a programot és az étkeztetést segítik,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A telepen a legtöbb gyerek ceruzát még éltében nem fogott a kezében, a szülők keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak velük, ezért
– mesélte lapunknak Kecseti Hajnal, aki négy éve önkéntes az egyesületnél. Mint mondta, minden programra alaposan felkészültek a német önkéntesekkel, az előző hetekben többször is találkoztak a tábori tevékenységekkel kapcsolatban. Szerinte reményt tudnak adni a gyerekeknek és a családoknak, már az által is, hogy másként kezelik a gyerekeket, mivel a régióban gyakori az a meggyőződés a romákról, hogy ők lopnak és csak bajt kevernek.
– zárta a beszélgetést az önkéntes.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyesület csupán egyházi és jótékonysági gyűjtéseken keresztül kap támogatást, a tevékenységüket egyik kormány sem támogatja. A tábor összköltségvetése meghaladja a 10 ezer eurót. Az egyesület elnöke hangsúlyozta,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
Romániában vannak olyan megyék, ahol minden harmadik aktív munkaszerződés minimálbérre szól – jelentette ki szerdán az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke.
szóljon hozzá!