Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tizenötödik alkalommal szervez szociális tábort a Nagygalambfalva melletti romatelepen az Evangelische Jugendscheune Melanue németországi egyesület a helyi református egyházközséggel és az önkormányzattal. Az egyesület idén húsz önkéntessel érkezett a táborba, a német ajkú önkéntesek mellett több helyi fiatal is csatlakozott a szociális programhoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A két hétig tartó tábor első hete a barátság jegyében zajlik – misszióhét –, mely során Dávid és Jónatán bibliai történetével, helyi történelmi sajátosságokkal ismerkedhetnek meg a roma gyerekek, ezek mellett iskolanapot és kézműves, zenés foglalkozásokat is tartanak nekik. A második héten az önkéntesek lelkigyakorlat gyanánt több erdélyi helyszínre is ellátogatnak.
Kányádi György református lelkészt kérdeztük a helybéliek által „Vadgalambfalvának” nevezett telep helyzetéről. Ő nagy reményeket fűz egy roma közösségi tér kialakításához. Elmondása szerint bizalommal vannak a telep lakói iránt, erre példa az is, hogy a műszaki berendezéseket az egyik foglalkoztató sátorban hagyták:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alapvető probléma viszont az, hogy nehéz az ott élők integrálása, a gyerekek nem járnak iskolába, a szülők pedig dolgozni, a legtöbb nő a központban üldögél napközben és nem tudják, hogy mit fognak enni következő nap a gyermekeik – fejtette ki a lelkész, aki szerint
A lelkész lapunknak a területtel kapcsolatos problémákat is részletezte: az a hely, amelyen a telep felépült több gazda birtokában van, ezeket szeretné a nagygalambfalvi önkormányzat megvásárolni, hogy a település tulajdonává tudják nyilvánítani. Tervezik továbbá azt is, hogy egy közösségi teret létesítsenek a telepen, ám addig még sok idő el fog telni – zárta a beszámolót Kányádi György.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Mi nem vagyunk egy cég, ami házat épít, nem vagyunk bank, ami pénzt nyomtat, de ha az megfelel itt, amit mi otthon csinálunk, akkor próbáljuk meg” – vette át a szót az egyesület vezetője Tobias Walzok, akit 2007-ben kerestek meg azért, hogy a romatelepen élők helyzetén javítani tudjanak. Állítása szerint
Mint mondta, ide sosem hoznak anyagi támogatást, de úgy érzi, hogy a közösségnek sokkal többet tudnak nyújtani az együttlét és a figyelem ereje által. „Egyik este íjászkodtunk a gyerekekkel és az önkéntesek mindenik gyereknek segítettek, együtt húzták fel az íjakat, és amikor a nyilak célt értek, valami varázslatos dolog történt, hiszen a gyerekek nem a saját, hanem a közös munka sikerének örültek” – nyomatékosította Tobias Walzok. A szervező köszönetét fejezte ki a nagygalambfalviaknak, akik a programot és az étkeztetést segítik,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A telepen a legtöbb gyerek ceruzát még éltében nem fogott a kezében, a szülők keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak velük, ezért
– mesélte lapunknak Kecseti Hajnal, aki négy éve önkéntes az egyesületnél. Mint mondta, minden programra alaposan felkészültek a német önkéntesekkel, az előző hetekben többször is találkoztak a tábori tevékenységekkel kapcsolatban. Szerinte reményt tudnak adni a gyerekeknek és a családoknak, már az által is, hogy másként kezelik a gyerekeket, mivel a régióban gyakori az a meggyőződés a romákról, hogy ők lopnak és csak bajt kevernek.
– zárta a beszélgetést az önkéntes.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyesület csupán egyházi és jótékonysági gyűjtéseken keresztül kap támogatást, a tevékenységüket egyik kormány sem támogatja. A tábor összköltségvetése meghaladja a 10 ezer eurót. Az egyesület elnöke hangsúlyozta,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Négy új veszettséggócot igazoltak a laborvizsgálatok csütörtökön, ezzel szinte negyvenre nőtt a veszettség szeptember végi megjelenése óta Hargita megyében jegyzett fertőzések száma. Elővigyázatosságból több embert is be kellett oltani.
Ellenőrzéseket indít az egészségügyi minisztérium és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) mintegy 25 állami és magán járóbeteg-szakrendelőben – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A romániaiak mindössze 36 százaléka tartja magát pénzügyileg függetlennek, és a pénzhez való viszonyukban a 30 éves kor jelenti a fordulópontot – derül ki a Reveal Marketing Research csütörtökön közzétett felméréséből.
Házkutatásokat tartottak Maros megyében egy 25 éves férfinél, akit lopással gyanúsítanak. Az általa eltulajdonított tárgyakat sikerült megtalálni és visszaszerezni.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Friedrich Merz német kancellárral Dublinban, az Európai Politikai Közösség (EPK) kilencedik csúcstalálkozójának keretében.
A közigazgatási átszervezésnek, amely a székelyföldi községek településszerkezetét megváltoztatná, van jobb alternatívája is: az együttműködés, a tudásmegosztás – jelentette ki csütörtökön Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke.
A lakossági adók akár 50 százalékos csökkentésével ösztönözné a kormány az önkéntes település-összevonásokat – jelentette be csütörtökön Buzăuban Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
Személyes interjún választják ki azokat, akik a marosvásárhelyi rendőrségen szeretnének önkénteskedni. A jelentkezőket november 16-tól várják.
Őrizetbe vettek egy 46 éves férfit, aki arra buzdította Călin Georgescu támogatóit, hogy hatoljanak be a bukaresti fogdába, végezzenek az ott dolgozókkal, és helikopterrel szabadítsák ki a volt államfőjelöltet.
Féléves felkészülési időszakot vezetnének be az új Hargita megyei hulladékgazdálkodási rendszerben. Ebben az átmeneti időszakban egységes díjszabás lenne érvényben: vidéken személyenként havi 21 lej, városi környezetben pedig 26 lej.
szóljon hozzá!