Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tizenötödik alkalommal szervez szociális tábort a Nagygalambfalva melletti romatelepen az Evangelische Jugendscheune Melanue németországi egyesület a helyi református egyházközséggel és az önkormányzattal. Az egyesület idén húsz önkéntessel érkezett a táborba, a német ajkú önkéntesek mellett több helyi fiatal is csatlakozott a szociális programhoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A két hétig tartó tábor első hete a barátság jegyében zajlik – misszióhét –, mely során Dávid és Jónatán bibliai történetével, helyi történelmi sajátosságokkal ismerkedhetnek meg a roma gyerekek, ezek mellett iskolanapot és kézműves, zenés foglalkozásokat is tartanak nekik. A második héten az önkéntesek lelkigyakorlat gyanánt több erdélyi helyszínre is ellátogatnak.
Kányádi György református lelkészt kérdeztük a helybéliek által „Vadgalambfalvának” nevezett telep helyzetéről. Ő nagy reményeket fűz egy roma közösségi tér kialakításához. Elmondása szerint bizalommal vannak a telep lakói iránt, erre példa az is, hogy a műszaki berendezéseket az egyik foglalkoztató sátorban hagyták:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alapvető probléma viszont az, hogy nehéz az ott élők integrálása, a gyerekek nem járnak iskolába, a szülők pedig dolgozni, a legtöbb nő a központban üldögél napközben és nem tudják, hogy mit fognak enni következő nap a gyermekeik – fejtette ki a lelkész, aki szerint
A lelkész lapunknak a területtel kapcsolatos problémákat is részletezte: az a hely, amelyen a telep felépült több gazda birtokában van, ezeket szeretné a nagygalambfalvi önkormányzat megvásárolni, hogy a település tulajdonává tudják nyilvánítani. Tervezik továbbá azt is, hogy egy közösségi teret létesítsenek a telepen, ám addig még sok idő el fog telni – zárta a beszámolót Kányádi György.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Mi nem vagyunk egy cég, ami házat épít, nem vagyunk bank, ami pénzt nyomtat, de ha az megfelel itt, amit mi otthon csinálunk, akkor próbáljuk meg” – vette át a szót az egyesület vezetője Tobias Walzok, akit 2007-ben kerestek meg azért, hogy a romatelepen élők helyzetén javítani tudjanak. Állítása szerint
Mint mondta, ide sosem hoznak anyagi támogatást, de úgy érzi, hogy a közösségnek sokkal többet tudnak nyújtani az együttlét és a figyelem ereje által. „Egyik este íjászkodtunk a gyerekekkel és az önkéntesek mindenik gyereknek segítettek, együtt húzták fel az íjakat, és amikor a nyilak célt értek, valami varázslatos dolog történt, hiszen a gyerekek nem a saját, hanem a közös munka sikerének örültek” – nyomatékosította Tobias Walzok. A szervező köszönetét fejezte ki a nagygalambfalviaknak, akik a programot és az étkeztetést segítik,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A telepen a legtöbb gyerek ceruzát még éltében nem fogott a kezében, a szülők keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak velük, ezért
– mesélte lapunknak Kecseti Hajnal, aki négy éve önkéntes az egyesületnél. Mint mondta, minden programra alaposan felkészültek a német önkéntesekkel, az előző hetekben többször is találkoztak a tábori tevékenységekkel kapcsolatban. Szerinte reményt tudnak adni a gyerekeknek és a családoknak, már az által is, hogy másként kezelik a gyerekeket, mivel a régióban gyakori az a meggyőződés a romákról, hogy ők lopnak és csak bajt kevernek.
– zárta a beszélgetést az önkéntes.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyesület csupán egyházi és jótékonysági gyűjtéseken keresztül kap támogatást, a tevékenységüket egyik kormány sem támogatja. A tábor összköltségvetése meghaladja a 10 ezer eurót. Az egyesület elnöke hangsúlyozta,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint Nicușor Dan államfő újabb miniszterelnök-jelölése továbbra is „figyelmen kívül hagyja a parlamenti erőviszonyokat”.
A szászrégeni tűzoltókat egy lakástűzhöz riasztották hétfő este a Maros megyei Bala községbe.
Luca Niculescu korábbi újságírót és diplomatát, jelenlegi külügyi államtitkárt nevesítette miniszterelnök jelöltnek hétfőn este Nicușor Dan államfő.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn az MTI-vel.
Volodimir Zelenszkij szerint két orosz drón támadta meg hétfő reggel a Fekete-tenger román partjainál azt a teherhajót, amelynek két tengerésze életét vesztette – számolt be az AFP.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Október 9–18. között zajlik a Székelyföld Napok 17. kiadása. Kovászna, Maros és Hargita megyében több tucat program világít rá értékeinkre, és a szórványról sem feledkeznek meg a szervezők.
A Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodájának elemzése szerint az életszínvonal csökkenése és az elszegényedés aggasztja leginkább a romániaiakat, és ezek a félelmek erősebbek, mint az Európai Unió legtöbb tagállamában.
Az államfő kihirdette, a medvekilövési kvótát megduplázó törvényt hétfőn – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes közösségi oldalán.
Tengeri baleset történt hétfőn a Fekete-tengeren, de Románia felségvizein kívül, két tengerész életét vesztette, a legénység tizenegy tagját pedig kimentették.
szóljon hozzá!