Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Éhezés, zord körülmények, omladozó vályogházak és mélyszegénység uralkodik a Nagy- és Kisgalambfalva közti romatelepen. Ebből próbálják kimozdítani a cigányközösséget azok a német önkéntesek, akik a héten kezdték meg munkájukat „Vadgalambfalván”.
2022. augusztus 04., 18:362022. augusztus 04., 18:36
Sok nagygalambfalvi romagyereknek életében most járt először ceruza a kezében
Fotó: Erdély Bálint Előd
Tizenötödik alkalommal szervez szociális tábort a Nagygalambfalva melletti romatelepen az Evangelische Jugendscheune Melanue németországi egyesület a helyi református egyházközséggel és az önkormányzattal. Az egyesület idén húsz önkéntessel érkezett a táborba, a német ajkú önkéntesek mellett több helyi fiatal is csatlakozott a szociális programhoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A két hétig tartó tábor első hete a barátság jegyében zajlik – misszióhét –, mely során Dávid és Jónatán bibliai történetével, helyi történelmi sajátosságokkal ismerkedhetnek meg a roma gyerekek, ezek mellett iskolanapot és kézműves, zenés foglalkozásokat is tartanak nekik. A második héten az önkéntesek lelkigyakorlat gyanánt több erdélyi helyszínre is ellátogatnak.
Kányádi György református lelkészt kérdeztük a helybéliek által „Vadgalambfalvának” nevezett telep helyzetéről. Ő nagy reményeket fűz egy roma közösségi tér kialakításához. Elmondása szerint bizalommal vannak a telep lakói iránt, erre példa az is, hogy a műszaki berendezéseket az egyik foglalkoztató sátorban hagyták:
Fotó: Erdély Bálint Előd
Alapvető probléma viszont az, hogy nehéz az ott élők integrálása, a gyerekek nem járnak iskolába, a szülők pedig dolgozni, a legtöbb nő a központban üldögél napközben és nem tudják, hogy mit fognak enni következő nap a gyermekeik – fejtette ki a lelkész, aki szerint
A lelkész lapunknak a területtel kapcsolatos problémákat is részletezte: az a hely, amelyen a telep felépült több gazda birtokában van, ezeket szeretné a nagygalambfalvi önkormányzat megvásárolni, hogy a település tulajdonává tudják nyilvánítani. Tervezik továbbá azt is, hogy egy közösségi teret létesítsenek a telepen, ám addig még sok idő el fog telni – zárta a beszámolót Kányádi György.
Fotó: Erdély Bálint Előd
„Mi nem vagyunk egy cég, ami házat épít, nem vagyunk bank, ami pénzt nyomtat, de ha az megfelel itt, amit mi otthon csinálunk, akkor próbáljuk meg” – vette át a szót az egyesület vezetője Tobias Walzok, akit 2007-ben kerestek meg azért, hogy a romatelepen élők helyzetén javítani tudjanak. Állítása szerint
Mint mondta, ide sosem hoznak anyagi támogatást, de úgy érzi, hogy a közösségnek sokkal többet tudnak nyújtani az együttlét és a figyelem ereje által. „Egyik este íjászkodtunk a gyerekekkel és az önkéntesek mindenik gyereknek segítettek, együtt húzták fel az íjakat, és amikor a nyilak célt értek, valami varázslatos dolog történt, hiszen a gyerekek nem a saját, hanem a közös munka sikerének örültek” – nyomatékosította Tobias Walzok. A szervező köszönetét fejezte ki a nagygalambfalviaknak, akik a programot és az étkeztetést segítik,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A telepen a legtöbb gyerek ceruzát még éltében nem fogott a kezében, a szülők keveset vagy egyáltalán nem foglalkoznak velük, ezért
– mesélte lapunknak Kecseti Hajnal, aki négy éve önkéntes az egyesületnél. Mint mondta, minden programra alaposan felkészültek a német önkéntesekkel, az előző hetekben többször is találkoztak a tábori tevékenységekkel kapcsolatban. Szerinte reményt tudnak adni a gyerekeknek és a családoknak, már az által is, hogy másként kezelik a gyerekeket, mivel a régióban gyakori az a meggyőződés a romákról, hogy ők lopnak és csak bajt kevernek.
– zárta a beszélgetést az önkéntes.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az egyesület csupán egyházi és jótékonysági gyűjtéseken keresztül kap támogatást, a tevékenységüket egyik kormány sem támogatja. A tábor összköltségvetése meghaladja a 10 ezer eurót. Az egyesület elnöke hangsúlyozta,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
szóljon hozzá!