
Az idegrendszeri tünetektől a légzőszervi, keringési problémákig számos szövődményt okozhat a koronavírus
Fotó: Veres Nándor
Alvászavar, hangulatromlás, koncentrációs gondok, fáradékonyság, máj-, vese- és hasnyálmirigyproblémák, szűnni nem akaró köhögés – számtalan aggasztó tünet keseríti meg a koronavíruson átesettek egy részének a mindennapjait. A tünetek gyakran hónapokig fennállnak, de van olyan korábbi beteg is, akinél már több mint egy éve nem múlnak. A poszt-Coviddal kapcsolatban felmerülő kérdések jó részére még nem tud választ adni az orvostudomány.
2022. április 23., 21:422022. április 23., 21:42
Pontos, sőt hozzávetőleges számok sincsenek még arról, hogy a koronavíruson átesett betegek mekkora hányadánál maradnak vissza különböző tünetek, de az általunk megkérdezett orvosok beszámolói alapján biztos, hogy
Ennek az okai különböző idegrendszeri tünetek, de konkrét szervi problémák is lehetnek.
„Vannak hosszú távú szövődmények, amelyek bizonyos embereket jobban sújtanak, de ez kiszámíthatatlan. Ahogy a fertőzés bizonyos kategóriáknál súlyosabb tünetekhez vezet és bizonyos emberek sérülékenyebbek a Covid-fertőzés előtt, tehát könnyebben elkapták, ugyanúgy az utólagos következmények – a long-Covid vagy mindenféle poszt-Covid szindróma – is különböző mértékben sújtják a korábbi betegeket.
Vannak olyanok, akik arra panaszkodnak, hogy még mindig nem érzik a szagokat úgy, mint azelőtt, vagy megváltozott a szaglásuk, ízlelésük, tehát bizonyos szagokat és ízeket másmilyennek éreznek, mint előtte. Ezek a legfeltűnőbb tünetek, de talán a legkevésbé veszélyesek” – sorolta a koronavírus-fertőzés után előforduló kóros állapotok egy részét Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.
Az aggasztóbb szövődmények között a légzőszervi, keringési problémákat említette meg. Ezeknek az együttes következménye az állandó fáradékonyság – ez is gyakori tünet –, amikor a korábbi beteg alapállapotban jól van, de ha fel kell sietnie egy lépcsőn vagy elindul egy emelkedőn, akkor pillanatok alatt kifullad, tehát nem bírja a terhelést. Ez a munkaképesség-, illetve általános hangulatromlással is járhat. Tar Gyöngyi szerint nagyon gyakran visszamaradhatnak a koronavírus-fertőzés után ilyen jellegű hangulatbetegségek, pszichiátriai problémák.
A koronavírus a tüdő mellett más belső szerveket is megtámadhat, ez is vezethet szövődményekhez. A vírusok közt sok olyan van, amely a hasnyálmirigyet is érinti – a koronavírus is ilyen –, ami utólag olyan sorvadásos jelenségeket okozhat, amely az inzulintermelés vagy az inzulinérzékenység csökkenéséhez vezet. Ez a vércukorszint emelkedéséhez, de akár cukorbetegséghez is vezethet. Az azonban még kutatásokat igényel, hogy a kezelés során alkalmazott gyógyszerek mellékhatása hozzájárul-e ehhez. Ehhez nagyszámú nemzetközi esetvizsgálatokra van szükség, amelyekben párhuzamosan vizsgálják azokat, akik kaptak bizonyos típusú kezeléseket, illetve azokat, akik nem. Ezekre a vizsgálatokra szükség lesz, hogy bizton megállapítható legyen, hogy a kóros állapotot a vírus, a kezelés okozza, vagy esetleg egy már meglévő állapotot erősített fel a vírusfertőzés által a szervezetre gyakorolt sokk – magyarázta Tar Gyöngyi. Kérdésünkre elmondta,
„Sajnos nem csak a légzőszerveket érintheti ez a vírusfertőzés, hanem a vesét, májat, de még az agyat is. Tapasztalható a kognitív képességek romlása a fertőzésen átesettek egy részénél, emlékezetzavarok vagy a szellemi képességek romlása. Főként az idősebbeknél észlelhető az ilyen hirtelen hanyatlás. A medicina ezen a területen még a megfigyelési szakaszban van, lévén, hogy alig több mint két éve ütötte fel a fejét ez a vírus.
Ha a máj begyullad, a szervezet méregtelenítő funkciója gyengül, ebből kifolyólag fáradékony, étvágytalan lesz a páciens. De előfordul hasnyálmirigy-gyulladás is, és bizony fertőzés utáni diabétesz kialakulásával is találkoztunk” – ismertette tapasztalatait Soós-Szabó Klára háziorvos.
A háziorvosok szövetségének megyei vezetője az utóbb említett szövődménnyel kapcsolatban elmondta, ha a hasnyálmirigy elveszíti azokat a sejtjeit, amelyek biztosítják a vércukorszint szabályozását, az már gyakorlatilag cukorbetegség, ilyenkor a vércukorszint szabályozását már csak mesterségesen lehet biztosítani, szájon át szedhető gyógyszerrel vagy inzulinnal. Ez nem csak az időseket érintheti: amint arról Soós-Szabó Klára beszámolt, gyerekeknél is előfordult ilyen Covid utáni diabétesz.
Teljesen kiszámíthatatlan, hogy kinél marad vissza valamilyen kóros állapot a fertőzés után. „Minden szervezet más, ez függ a szervezet általános állapotától, attól is, hogy milyen állapotban van az immunrendszer a fertőzés bekövetkeztekor, tehát kiszámíthatatlan.” Ráadásul a szövődmények kialakulása azzal sem függ egyértelműen össze, hogy az adott betegnél súlyos lefolyású volt-e a fertőzés vagy sem. „Van olyan, aki átvészelte, nem került kórházba, de utána hónapokig nincs jól, fáradékony, gyenge és a teljesítőképessége is csökken” – magyarázta. Becslést erről még nem készített, de
„Mindenesetre lényegesen nagyobb hányadukat érinti, mint amit más virózisok után tapasztalunk” – fogalmazott. A szövődmények akár hónapokig fennállhatnak, de olyan betege is van, aki a járvány első hónapjaiban fertőződött meg, de azóta – több mint egy éve – sem nyerte vissza a korábbi egészségi állapotát.
Soós-Szabó Klára ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az oltottak körében lényegesen alacsonyabb a poszt-Covid szindrómák előfordulási aránya, még az idős, krónikus beteg – például asztmás, cukorbeteg – páciensei körében is.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!