Széles a skála: számos szövődményt okozhat a koronavírus

Ennek az okai különböző idegrendszeri tünetek, de konkrét szervi problémák is lehetnek.

„Vannak hosszú távú szövődmények, amelyek bizonyos embereket jobban sújtanak, de ez kiszámíthatatlan. Ahogy a fertőzés bizonyos kategóriáknál súlyosabb tünetekhez vezet és bizonyos emberek sérülékenyebbek a Covid-fertőzés előtt, tehát könnyebben elkapták, ugyanúgy az utólagos következmények – a long-Covid vagy mindenféle poszt-Covid szindróma – is különböző mértékben sújtják a korábbi betegeket.

Vannak olyanok, akik arra panaszkodnak, hogy még mindig nem érzik a szagokat úgy, mint azelőtt, vagy megváltozott a szaglásuk, ízlelésük, tehát bizonyos szagokat és ízeket másmilyennek éreznek, mint előtte. Ezek a legfeltűnőbb tünetek, de talán a legkevésbé veszélyesek” – sorolta a koronavírus-fertőzés után előforduló kóros állapotok egy részét Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője.

Az aggasztóbb szövődmények között a légzőszervi, keringési problémákat említette meg. Ezeknek az együttes következménye az állandó fáradékonyság – ez is gyakori tünet –, amikor a korábbi beteg alapállapotban jól van, de ha fel kell sietnie egy lépcsőn vagy elindul egy emelkedőn, akkor pillanatok alatt kifullad, tehát nem bírja a terhelést. Ez a munkaképesség-, illetve általános hangulatromlással is járhat. Tar Gyöngyi szerint nagyon gyakran visszamaradhatnak a koronavírus-fertőzés után ilyen jellegű hangulatbetegségek, pszichiátriai problémák.

A kezelés hatását is vizsgálni kell

A koronavírus a tüdő mellett más belső szerveket is megtámadhat, ez is vezethet szövődményekhez. A vírusok közt sok olyan van, amely a hasnyálmirigyet is érinti – a koronavírus is ilyen –, ami utólag olyan sorvadásos jelenségeket okozhat, amely az inzulintermelés vagy az inzulinérzékenység csökkenéséhez vezet. Ez a vércukorszint emelkedéséhez, de akár cukorbetegséghez is vezethet. Az azonban még kutatásokat igényel, hogy a kezelés során alkalmazott gyógyszerek mellékhatása hozzájárul-e ehhez. Ehhez nagyszámú nemzetközi esetvizsgálatokra van szükség, amelyekben párhuzamosan vizsgálják azokat, akik kaptak bizonyos típusú kezeléseket, illetve azokat, akik nem. Ezekre a vizsgálatokra szükség lesz, hogy bizton megállapítható legyen, hogy a kóros állapotot a vírus, a kezelés okozza, vagy esetleg egy már meglévő állapotot erősített fel a vírusfertőzés által a szervezetre gyakorolt sokk – magyarázta Tar Gyöngyi. Kérdésünkre elmondta,

„Sajnos nem csak a légzőszerveket érintheti ez a vírusfertőzés, hanem a vesét, májat, de még az agyat is. Tapasztalható a kognitív képességek romlása a fertőzésen átesettek egy részénél, emlékezetzavarok vagy a szellemi képességek romlása. Főként az idősebbeknél észlelhető az ilyen hirtelen hanyatlás. A medicina ezen a területen még a megfigyelési szakaszban van, lévén, hogy alig több mint két éve ütötte fel a fejét ez a vírus.

Ha a máj begyullad, a szervezet méregtelenítő funkciója gyengül, ebből kifolyólag fáradékony, étvágytalan lesz a páciens. De előfordul hasnyálmirigy-gyulladás is, és bizony fertőzés utáni diabétesz kialakulásával is találkoztunk” – ismertette tapasztalatait Soós-Szabó Klára háziorvos.

A háziorvosok szövetségének megyei vezetője az utóbb említett szövődménnyel kapcsolatban elmondta, ha a hasnyálmirigy elveszíti azokat a sejtjeit, amelyek biztosítják a vércukorszint szabályozását, az már gyakorlatilag cukorbetegség, ilyenkor a vércukorszint szabályozását már csak mesterségesen lehet biztosítani, szájon át szedhető gyógyszerrel vagy inzulinnal. Ez nem csak az időseket érintheti: amint arról Soós-Szabó Klára beszámolt, gyerekeknél is előfordult ilyen Covid utáni diabétesz.

Kiszámíthatatlan, hogy kit érinthet

Teljesen kiszámíthatatlan, hogy kinél marad vissza valamilyen kóros állapot a fertőzés után. „Minden szervezet más, ez függ a szervezet általános állapotától, attól is, hogy milyen állapotban van az immunrendszer a fertőzés bekövetkeztekor, tehát kiszámíthatatlan.” Ráadásul a szövődmények kialakulása azzal sem függ egyértelműen össze, hogy az adott betegnél súlyos lefolyású volt-e a fertőzés vagy sem. „Van olyan, aki átvészelte, nem került kórházba, de utána hónapokig nincs jól, fáradékony, gyenge és a teljesítőképessége is csökken” – magyarázta. Becslést erről még nem készített, de

„Mindenesetre lényegesen nagyobb hányadukat érinti, mint amit más virózisok után tapasztalunk” – fogalmazott. A szövődmények akár hónapokig fennállhatnak, de olyan betege is van, aki a járvány első hónapjaiban fertőződött meg, de azóta – több mint egy éve – sem nyerte vissza a korábbi egészségi állapotát.

Soós-Szabó Klára ugyanakkor azt is kiemelte, hogy az oltottak körében lényegesen alacsonyabb a poszt-Covid szindrómák előfordulási aránya, még az idős, krónikus beteg – például asztmás, cukorbeteg – páciensei körében is.