Hirdetés
Hirdetés

Székelyföldön minden harmadik diák szakiskolába kerülhet

A tanév végén ötösnél kisebb felvételi átlagot elérő nyolcadikos diákok kizárólag szakiskolában tanulhatnak tovább – erről hozott döntést múlt héten az oktatási minisztérium. Az intézkedés pozitív hatása az lehet, hogy erősödik az elméleti oktatás és javul az érettségin az átmenési arány, negatív következményei miatt viszont veszélybe kerülhet egyes szakközépiskolai osztályok fennmaradása, a szakiskolák pedig még jobban stigmatizálódhatnak.

Széchely István

2019. szeptember 14., 09:182019. szeptember 14., 09:18

Az idei országos képességfelmérő vizsga eredményei alapján kiszámolt felvételi átlagok szerint az új tanév végén nyolcadik osztályt befejező diákok közül várhatóan minden harmadik szakiskolába kényszerül majd a három székelyföldi megyében.

Hargita, Maros és Kovászna megyében egyaránt 30 százalék fölött volt idén az ötösnél kisebb középiskolai felvételi átlagot elért tanulók száma,

és az oktatási minisztérium által kiadott, múlt héten érvénybe lépett rendelet értelmében a hasonló eredményt elérő diákok a hétfőn kezdődött tanév végén már nem iratkozhatnak be középiskolai, szakközépiskolai osztályokba, csakis szakiskolába. A felvételi átlagot 80 százalékban az országos képességfelmérő vizsga eredménye, 20 százalékban pedig az 5–8. osztályos tanulmányi átlag alkotja.
Az oktatási minisztérium augusztus közepén ugyan tartott egy megbeszélést az érintett szervezetek bevonásával az intézkedés bevezetéséről, ám még a részvevők sem számítottak rá, hogy a szaktárca ilyen gyorsan döntést hoz a témában.

Akkor a két oktatási szakszervezet, valamint a szülők szövetségének képviselői az intézkedés mellett szavaztak, a diákszövetségek képviselői pedig ellene. A szülői egyesületek szövetségének elnöke, Iulian Cristache a minisztériumi rendelet érvénybe lépése után azonban azt nyilatkozta az Edupedu oktatási szakportálnak, hogy ők

azt szerették volna, ha az idén ötödik osztályt kezdő diákok esetében alkalmazzák először a korlátozást, azaz csak négy év múlva, amikor ez a korosztály befejezi az általános iskolát.

Ebben a formában viszont csak az oktatási törvény módosításával lehetett volna meghozni a döntést, nem pedig egy minisztériumi rendelettel, ahogyan az végül történt. A szülői szövetség ugyanakkor hiányol egy sor kiegészítő intézkedést is, mint például a pályaválasztási tanácsadás megerősítését, illetve a szülők megfelelő felvilágosítását.

A diákszövetségek határozottan ellenzik az intézkedést, álláspontjuk szerint a korlátozás az eddiginél is jobban megbélyegzi a szakoktatást, és erősíti a „tanulj, hogy ne kerülj szakiskolába” típusú szülői mentalitást. Úgy vélik, az oktatási rendszernek nagyobb rugalmasságot kellene biztosítania a középiskolába készülő diákok számára.

Hirdetés

A gyorsan meghozott minisztériumi döntés a tanfelügyelőségeket is váratlanul érte. Csak a hírekből értesült az új intézkedésről, nem volt még ideje elolvasni a szabályozás módszertanát, ezért nem is tud még véleményt alkotni róla – közölte megkeresésünkre Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő, akit az iskolakezdésről szóló minisztériumi videokonferencián értünk el pénteken.

•  Fotó: Gecse Noémi Galéria

Fotó: Gecse Noémi

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi területi alelnöke is azzal kezdte véleményezését, hogy az intézkedés várható hatását még nem volt idejük megvitatni az iskolaigazgatókkal. Azt viszont elmondta,

megoszlanak a vélemények a döntésről, de az oktatás minősége szempontjából nem egy elhibázott intézkedés az, hogy a középiskolai elosztásnál bevezetnek egy szűrőt.

Jelenleg ugyanis semmiféle rosta nincs, alkalmanként, a szabad helyek függvényében bejutnak középiskolákba gyenge átlagot elérő diákok is, ám azt nem szabad elfelejteni – hangsúlyozta –, hogy a négyéves képzés vége az érettségi, ami nem egy formaság, hanem komoly felkészülést igénylő vizsga.

A magyar nyelvű oktatásban azonban a korlátozás gimnáziumi osztályok fennmaradását veszélyezteti a szórványtelepüléseken, ott ugyanis általánosabb, hogy a gyengébb átlagot elérő gyerekek is bejutnak az elméleti osztályokba. A tömbmagyar településeken ez leginkább a szakközépiskolai osztályok esetében jellemző, így a megszűnés is ezek egy részét fenyegetheti. A tömbmagyar területeken az elméleti osztályok megerősödhetnek, gyereklétszám tekintetében pedig a szakiskolai osztályok is – sorolta az intézkedés várható következményeit az RMPSZ alelnöke. Szerinte megtörténhet, hogy a gyengébb átlagú diákok szakiskolákba történő beterelésének negatív hatásaként ideiglenesen romlik a szakiskolák megítélése, de lehet, hogy az intézkedésnek néhány éven belül nagy minőségi javulás lesz az eredménye.

A stigmatizálást elkerülendő alternatív megoldás a szűrés bevezetésére az lehetne, ha maradna minden a régiben, annyi különbséggel, hogy a középiskolák hirdetnének felvételit az elméleti osztályokba – vázolta elképzelését Kiss Imre.

Idézet
Örülünk is, meg nem is. Attól tartunk, hogy a műszaki szakközépiskolában nagyon nehezen fognak megtelni a középiskolai osztályaink, pedig nekünk ezek nagyon lényegesek. Az sem jó, hogy a szakiskolába kerülő tanulók azt fogják érezni, hogy büntetésből kerülnek ezekbe az osztályokba

– fogalmazott megkeresésünkre Szakács Paál István. A székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója elmondta, igaz ugyan, hogy a szakiskolások száma várhatóan megnő majd a következő tanévtől, de ez egy újabb problémát is felvet. Az osztályok indításakor nekik garantálniuk kell, hogy a szakiskolások a hároméves képzés végén elhelyezkedhetnek, de kérdés számára, hogy lehet-e ezt garantálni jóval nagyobb diáklétszám esetén is. Gondnak tartja továbbá azt is, hogy az ötösnél kisebb felvételi átlagot elérő tanulóknak fenntartott helyek miatt

lehet, hogy nem kerülhetnek majd be a szakiskolai osztályokba azok a magasabb átlaggal rendelkező diákok, akik tudatosan éppen oda készülnek, mert szakmát szeretnének tanulni.

Azt pedig el sem tudja képzelni, hogy azokat a nyolcadik osztályt végzett diákokat, akiket nem érdekel a tanulás és el sem mennek a képességfelmérő vizsgára, milyen szakra tudják majd felvenni.

Szakács Paál István szerint nem egy korlátozó intézkedéssel kellene beterelni a szakiskolákba a diákokat, hanem vonzóbbá kellene tenni számukra a szakoktatást, például a havi kétszáz lejes ösztöndíj megemelésével, ingyenes ellátással, kollégiumi elhelyezéssel. Úgy véli, az lenne a legészszerűbb, ha a túlságosan sok gimnáziumi osztály egy részét megszüntetnék, és a közepes eredményű diákoknak a szakközépiskolai osztályokban biztosítanának helyet.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 12., péntek

Megvan az időjárás-előrejelzés az év végéig, benne karácsonnyal és szilveszterrel

Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.

Megvan az időjárás-előrejelzés az év végéig, benne karácsonnyal és szilveszterrel
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Üzent a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló bírónő

Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.

Üzent a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló bírónő
2025. december 12., péntek

„A világon valaha végzett legátfogóbb” medveszámolása szerint: sok a nagyvad Romániában

A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.

„A világon valaha végzett legátfogóbb” medveszámolása szerint: sok a nagyvad Romániában
2025. december 12., péntek

Frissen közölt határidők az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszainak befejezésére

Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.

Frissen közölt határidők az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei szakaszainak befejezésére
Hirdetés
2025. december 12., péntek

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int

Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.

Két leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – a miniszter nyugalomra int
2025. december 12., péntek

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”

Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).

Romániában is kimutatták a „szuperinfluenzát”
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.

Adománygyűjtő akció a Hammnál
Adománygyűjtő akció a Hammnál
2025. december 12., péntek

Adománygyűjtő akció a Hammnál

Hirdetés
2025. december 12., péntek

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy

Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.

Megkönnyebbüléssel fogadták, hogy a vártnál jóval kisebb teherrel zárulhat a Szejke-ügy
2025. december 12., péntek

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér

Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Majdnem 5500 lej volt a romániai nettó átlagbér
2025. december 12., péntek

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.

Több mint 60 százalékkal nőtt a villanyáram ára egy év alatt
Hirdetés