
A tanév végén ötösnél kisebb felvételi átlagot elérő nyolcadikos diákok kizárólag szakiskolában tanulhatnak tovább – erről hozott döntést múlt héten az oktatási minisztérium. Az intézkedés pozitív hatása az lehet, hogy erősödik az elméleti oktatás és javul az érettségin az átmenési arány, negatív következményei miatt viszont veszélybe kerülhet egyes szakközépiskolai osztályok fennmaradása, a szakiskolák pedig még jobban stigmatizálódhatnak.
2019. szeptember 14., 09:182019. szeptember 14., 09:18
Az idei országos képességfelmérő vizsga eredményei alapján kiszámolt felvételi átlagok szerint az új tanév végén nyolcadik osztályt befejező diákok közül várhatóan minden harmadik szakiskolába kényszerül majd a három székelyföldi megyében.
és az oktatási minisztérium által kiadott, múlt héten érvénybe lépett rendelet értelmében a hasonló eredményt elérő diákok a hétfőn kezdődött tanév végén már nem iratkozhatnak be középiskolai, szakközépiskolai osztályokba, csakis szakiskolába. A felvételi átlagot 80 százalékban az országos képességfelmérő vizsga eredménye, 20 százalékban pedig az 5–8. osztályos tanulmányi átlag alkotja.
Az oktatási minisztérium augusztus közepén ugyan tartott egy megbeszélést az érintett szervezetek bevonásával az intézkedés bevezetéséről, ám még a részvevők sem számítottak rá, hogy a szaktárca ilyen gyorsan döntést hoz a témában.
Akkor a két oktatási szakszervezet, valamint a szülők szövetségének képviselői az intézkedés mellett szavaztak, a diákszövetségek képviselői pedig ellene. A szülői egyesületek szövetségének elnöke, Iulian Cristache a minisztériumi rendelet érvénybe lépése után azonban azt nyilatkozta az Edupedu oktatási szakportálnak, hogy ők
Ebben a formában viszont csak az oktatási törvény módosításával lehetett volna meghozni a döntést, nem pedig egy minisztériumi rendelettel, ahogyan az végül történt. A szülői szövetség ugyanakkor hiányol egy sor kiegészítő intézkedést is, mint például a pályaválasztási tanácsadás megerősítését, illetve a szülők megfelelő felvilágosítását.
A diákszövetségek határozottan ellenzik az intézkedést, álláspontjuk szerint a korlátozás az eddiginél is jobban megbélyegzi a szakoktatást, és erősíti a „tanulj, hogy ne kerülj szakiskolába” típusú szülői mentalitást. Úgy vélik, az oktatási rendszernek nagyobb rugalmasságot kellene biztosítania a középiskolába készülő diákok számára.
A gyorsan meghozott minisztériumi döntés a tanfelügyelőségeket is váratlanul érte. Csak a hírekből értesült az új intézkedésről, nem volt még ideje elolvasni a szabályozás módszertanát, ezért nem is tud még véleményt alkotni róla – közölte megkeresésünkre Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő, akit az iskolakezdésről szóló minisztériumi videokonferencián értünk el pénteken.
Fotó: Gecse Noémi
Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) székelyföldi területi alelnöke is azzal kezdte véleményezését, hogy az intézkedés várható hatását még nem volt idejük megvitatni az iskolaigazgatókkal. Azt viszont elmondta,
Jelenleg ugyanis semmiféle rosta nincs, alkalmanként, a szabad helyek függvényében bejutnak középiskolákba gyenge átlagot elérő diákok is, ám azt nem szabad elfelejteni – hangsúlyozta –, hogy a négyéves képzés vége az érettségi, ami nem egy formaság, hanem komoly felkészülést igénylő vizsga.
A magyar nyelvű oktatásban azonban a korlátozás gimnáziumi osztályok fennmaradását veszélyezteti a szórványtelepüléseken, ott ugyanis általánosabb, hogy a gyengébb átlagot elérő gyerekek is bejutnak az elméleti osztályokba. A tömbmagyar településeken ez leginkább a szakközépiskolai osztályok esetében jellemző, így a megszűnés is ezek egy részét fenyegetheti. A tömbmagyar területeken az elméleti osztályok megerősödhetnek, gyereklétszám tekintetében pedig a szakiskolai osztályok is – sorolta az intézkedés várható következményeit az RMPSZ alelnöke. Szerinte megtörténhet, hogy a gyengébb átlagú diákok szakiskolákba történő beterelésének negatív hatásaként ideiglenesen romlik a szakiskolák megítélése, de lehet, hogy az intézkedésnek néhány éven belül nagy minőségi javulás lesz az eredménye.
A stigmatizálást elkerülendő alternatív megoldás a szűrés bevezetésére az lehetne, ha maradna minden a régiben, annyi különbséggel, hogy a középiskolák hirdetnének felvételit az elméleti osztályokba – vázolta elképzelését Kiss Imre.
– fogalmazott megkeresésünkre Szakács Paál István. A székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója elmondta, igaz ugyan, hogy a szakiskolások száma várhatóan megnő majd a következő tanévtől, de ez egy újabb problémát is felvet. Az osztályok indításakor nekik garantálniuk kell, hogy a szakiskolások a hároméves képzés végén elhelyezkedhetnek, de kérdés számára, hogy lehet-e ezt garantálni jóval nagyobb diáklétszám esetén is. Gondnak tartja továbbá azt is, hogy az ötösnél kisebb felvételi átlagot elérő tanulóknak fenntartott helyek miatt
Azt pedig el sem tudja képzelni, hogy azokat a nyolcadik osztályt végzett diákokat, akiket nem érdekel a tanulás és el sem mennek a képességfelmérő vizsgára, milyen szakra tudják majd felvenni.
Szakács Paál István szerint nem egy korlátozó intézkedéssel kellene beterelni a szakiskolákba a diákokat, hanem vonzóbbá kellene tenni számukra a szakoktatást, például a havi kétszáz lejes ösztöndíj megemelésével, ingyenes ellátással, kollégiumi elhelyezéssel. Úgy véli, az lenne a legészszerűbb, ha a túlságosan sok gimnáziumi osztály egy részét megszüntetnék, és a közepes eredményű diákoknak a szakközépiskolai osztályokban biztosítanának helyet.
Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
2 hozzászólás