és az oktatási minisztérium által kiadott, múlt héten érvénybe lépett rendelet értelmében a hasonló eredményt elérő diákok a hétfőn kezdődött tanév végén már nem iratkozhatnak be középiskolai, szakközépiskolai osztályokba, csakis szakiskolába. A felvételi átlagot 80 százalékban az országos képességfelmérő vizsga eredménye, 20 százalékban pedig az 5–8. osztályos tanulmányi átlag alkotja.
Az oktatási minisztérium augusztus közepén ugyan tartott egy megbeszélést az érintett szervezetek bevonásával az intézkedés bevezetéséről, ám még a részvevők sem számítottak rá, hogy a szaktárca ilyen gyorsan döntést hoz a témában.

Akkor a két oktatási szakszervezet, valamint a szülők szövetségének képviselői az intézkedés mellett szavaztak, a diákszövetségek képviselői pedig ellene. A szülői egyesületek szövetségének elnöke, Iulian Cristache a minisztériumi rendelet érvénybe lépése után azonban azt nyilatkozta az Edupedu oktatási szakportálnak, hogy ők

Ebben a formában viszont csak az oktatási törvény módosításával lehetett volna meghozni a döntést, nem pedig egy minisztériumi rendelettel, ahogyan az végül történt. A szülői szövetség ugyanakkor hiányol egy sor kiegészítő intézkedést is, mint például a pályaválasztási tanácsadás megerősítését, illetve a szülők megfelelő felvilágosítását.

A diákszövetségek határozottan ellenzik az intézkedést, álláspontjuk szerint a korlátozás az eddiginél is jobban megbélyegzi a szakoktatást, és erősíti a „tanulj, hogy ne kerülj szakiskolába” típusú szülői mentalitást. Úgy vélik, az oktatási rendszernek nagyobb rugalmasságot kellene biztosítania a középiskolába készülő diákok számára.

A gyorsan meghozott minisztériumi döntés a tanfelügyelőségeket is váratlanul érte. Csak a hírekből értesült az új intézkedésről, nem volt még ideje elolvasni a szabályozás módszertanát, ezért nem is tud még véleményt alkotni róla – közölte megkeresésünkre Demeter Levente megbízott Hargita megyei főtanfelügyelő, akit az iskolakezdésről szóló minisztériumi videokonferencián értünk el pénteken.

Jelenleg ugyanis semmiféle rosta nincs, alkalmanként, a szabad helyek függvényében bejutnak középiskolákba gyenge átlagot elérő diákok is, ám azt nem szabad elfelejteni – hangsúlyozta –, hogy a négyéves képzés vége az érettségi, ami nem egy formaság, hanem komoly felkészülést igénylő vizsga.

A magyar nyelvű oktatásban azonban a korlátozás gimnáziumi osztályok fennmaradását veszélyezteti a szórványtelepüléseken, ott ugyanis általánosabb, hogy a gyengébb átlagot elérő gyerekek is bejutnak az elméleti osztályokba. A tömbmagyar településeken ez leginkább a szakközépiskolai osztályok esetében jellemző, így a megszűnés is ezek egy részét fenyegetheti. A tömbmagyar területeken az elméleti osztályok megerősödhetnek, gyereklétszám tekintetében pedig a szakiskolai osztályok is – sorolta az intézkedés várható következményeit az RMPSZ alelnöke. Szerinte megtörténhet, hogy a gyengébb átlagú diákok szakiskolákba történő beterelésének negatív hatásaként ideiglenesen romlik a szakiskolák megítélése, de lehet, hogy az intézkedésnek néhány éven belül nagy minőségi javulás lesz az eredménye.

A stigmatizálást elkerülendő alternatív megoldás a szűrés bevezetésére az lehetne, ha maradna minden a régiben, annyi különbséggel, hogy a középiskolák hirdetnének felvételit az elméleti osztályokba – vázolta elképzelését Kiss Imre.

– fogalmazott megkeresésünkre Szakács Paál István. A székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola igazgatója elmondta, igaz ugyan, hogy a szakiskolások száma várhatóan megnő majd a következő tanévtől, de ez egy újabb problémát is felvet. Az osztályok indításakor nekik garantálniuk kell, hogy a szakiskolások a hároméves képzés végén elhelyezkedhetnek, de kérdés számára, hogy lehet-e ezt garantálni jóval nagyobb diáklétszám esetén is. Gondnak tartja továbbá azt is, hogy az ötösnél kisebb felvételi átlagot elérő tanulóknak fenntartott helyek miatt

Azt pedig el sem tudja képzelni, hogy azokat a nyolcadik osztályt végzett diákokat, akiket nem érdekel a tanulás és el sem mennek a képességfelmérő vizsgára, milyen szakra tudják majd felvenni.

Szakács Paál István szerint nem egy korlátozó intézkedéssel kellene beterelni a szakiskolákba a diákokat, hanem vonzóbbá kellene tenni számukra a szakoktatást, például a havi kétszáz lejes ösztöndíj megemelésével, ingyenes ellátással, kollégiumi elhelyezéssel. Úgy véli, az lenne a legészszerűbb, ha a túlságosan sok gimnáziumi osztály egy részét megszüntetnék, és a közepes eredményű diákoknak a szakközépiskolai osztályokban biztosítanának helyet.