Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, megmásítása, fittyet hányva minden nemzetközi egyezményre. Olay Ferenc az 1930. évi Budapesti Szemle 216. kötetében számvetést készített az elszakított területeken elpusztított emlékművekről – alább többnyire erre, valamint Murádin Jenő A megsebzett szobor című művére támaszkodva szemléltetjük az új urak székelyföldi szellemitér-foglalását. És ez csak egyetlen szemszögből vizsgált látlelete annak, hogy mit is jelentett az impériumváltás a Romániához került magyarság számára.
2023. június 04., 08:432023. június 04., 08:43
Kezdjük Marosvásárhellyel, ahol egyetlen magyar tárgyú, történelmi vonatkozású köztéri szobor sem élte túl Trianont; amit ma a városban a magyar történelemhez kapcsolódó köztéri alkotásként láthatunk, a két Bolyai, illetve Kőrösi Csoma Sándor szobrának kivételével mind 1989 után állították.
Kossuth Lajos 1899. június 11-én leleplezett szobrát (a gyergyócsomafalvi születésű, tragikusan korán elhunyt Köllő Miklós alkotását) és Bem József honvédtábornok szobrát (Huszár Adolf munkáját), valamint a II. Rákóczi Ferenc- és a Petőfi-emlékművet 1919. március 27-ről 28-ra virradóra döntötték le. Mégpedig ؘ– amint az Amerikai Unitárius Bizottság titkára, Sydney B. Snow jelentésében olvashattuk – úgy, hogy
Mikor pedig ezen eljárás ellen a helyiek óvást emeltek, a hatóságok sajnálkozásukat fejezték ki a felelőtlen katonák úgymond jogosulatlan cselekedete felett.
A Kossuth-szobor több mint 8 mázsányi bronzanyaga később dédai és a szabédi román hősi emlékművekre került sas-alakzatok formájában, ám a Bernády-gyűjteményben megtalált minta alapján Sánta Csabának és Kolozsi Tibornak sikerült újraformáznia; 2004-ben ezt állították fel Gyergyócsomafalván.
Az ugyancsak beolvasztott Rákóczi-mellszobrot (Székely Károly munkáját) pótolandó, 2004. november 26-én avatták fel Pokornyi Attila alkotását az Avram Iancu utcában.
Az eredi alkotás helyére pedig a Hunyadi László által készített Petőfi-szobor került 2000 decemberében, míg a Teleki Domokos-ház falára Petőfi-emléktábla 1999 júliusában. Merthogy – mint említettük – 1919-ben a Petőfi-gúlát is megcsonkították, pedig csak ennyi állt rajta, hogy a költő innen, a székelység fővárosából indult el utolsó útjára, meghalni a szabadságért.
A Keresztelő Szent János-plébánia előtti téren 1910 körül leleplezett, hat méter magas oszlopszerű talapzat alsó részén volt Kallós Ede Petőfi-domborműve elhelyezve, mely a harcba induló költőt ábrázolta, amint őt Bem tábornok visszatartani igyekszik. Az emlékmű tetejére a városi tanács bronz turulmadarat öntetett, de a világháború kitörése miatt már nem tudták ráhelyezni.
Az 1913-ban felavatott közművelődési palota falába elhelyezett nagy, bronz domborműveket leszerelték, és állítólag egy nyirkos pincébe vitték. Benn a palotából gr. Apponyi Albert, Molnár Viktor és dr. Szalay Imre egykori főispán Kallós Ede által készített mellszobrai tűntek el.
A szintén magyar tárgyú üvegfestményekkel úgy végeztek, hogy az ablakokat kiakasztották és elvitték. (A leszedett műalkotások egy részét 1941-ben, gondos restaurálás után visszatették eredeti helyükre.) Ugyanilyen barbár pusztítás érte a szomszédos városháza belső, szecessziós díszítését is.
Az 1854. március 10-én felakasztott három székely vértanú – Horváth Károly, Gálfy Mihály és Török János – emlékoszlopát 1920-ban ugyancsak megcsonkították, de eltüntetni már nem merték: a város magyarsága itt szokta megünnepelni március 15-ét, és 2013 óta a székely szabadság napján is itt hangzanak el a díszbeszédek.
Petőfi kapcsán hadd jegyezzük meg azt is, hogy segesvári, 1897. július 31-én felavatott szobrát (ez is Köllő-alkotás) már a román hadsereg 1916-os betörésekor jobbnak látták elmenekíteni; később Kiskunfélegyházán állították fel újra. Ugyanakkor Ispánkút fölé is emeltek egy Petőfi-emlékművet, amit a trianoni diktátum után leromboltak, ám a talpazatát sikerült a református egyháznak megmenteni, és a marosvásárhelyi református temetőbe vinni. Segesvár mellett az 1849. július 31-én vívott fehéregyházi csata Alpár Ignác által tervezett és a Bosin-testvérek által kivitelezett honvédemlékét, rajta Köllő Miklós turulmadarával, szintén megrongálták, az emlékházba (egykori őrházba) pedig egy sokgyermekes román családot telepítettek. A Segesvárról elmenekített Petőfi-szobor helyén 1959-ben avatták fel a költő mellszobrát, Romulus Ladea román szobrász alkotását. Tíz évvel később már Ispánkútnál is egy gúla alakú emlékmű, illetve Hunyadi László domborműve jelzi Petőfi feltételezett halálhelyét. Szellemét mindmáig nem sikerült kiirtani.
Nvárádszeredában Bocskai szobrát döntették le, amelyet az 1605. február 21-én Erdély fejedelmévé történő megválasztása emlékére emeltek a református templom előtti téren.
Horváth Géza alkotását 1906. június 17-én leplezték le,
Előbb a templomba menekítették, 1933 és 1940 között a kolozsvári teológia épületében őrizték, majd 1940. november 24-én az eredeti helyén ismét leleplezték, de csak négy évig maradhatott itt. A „kicsi magyar világ” lejártával újra a templomba vitték, és csak 1976-ban lehetett a templom bejárata előtt újra felállítani. Eredeti helyére 1997-ben került vissza.
Sepsiszentgyörgyön a szemerjai csata megörökítésére szolgáló 1849-es honvédemléket már 1916-ban megrongálták az Erdélybe betörő román hadsereg katonái, az oroszlánokat 1932-ben verték le róla, később a múzeumban raktározták el.
1940-ben az emlékmű ismét a helyén állott, de 1944-ben újból megcsonkították. Végül 1970-ben renoválták, de az oroszlánok helyébe újakat kellett faragtatni.
Az Ojtozi-szorosban alig egy évig állhatott a soproni m. kir. 18. honvéd gyalogezred hősi helytállást idéző emlékmű – vandál módon lerombolták. Sopronban elkészített mását 1934-ben avatták fel az ottani Ojtozi-fasoron. Egy kicsinyített másolta az eredeti helyére is visszakerült 2006-ban.
A Barót határában lévő, 1901-ben felavatott ’48-as emlékoszlopról minden díszt és feliratot lekapartak, majd 1934-ben Valeriu Bidu prefektus ökrökkel lehúzatta. 1940-ben ideiglenesen visszaállították, 1949-ben a kövei egy részéből rakták össze Baróton a „felszabadulás” emlékművet, tetején (1952-től) a vörös csillaggal. Egy másolatát az 1970-es évek elején felállították ugyan, de csak egy hét erejéig, mert a párt ismét az eltüntetése mellett döntött. A helyén ma az 1974-ben felavatott véczeri emlékmű áll. Az egykori köpeci faluháza előtti, vörös andezitből készült, ugyancsak ’48-as és ugyancsak 1901-ben felavatott obeliszket is eltávolították a közhatalom-változás után, ám azt a 2. bécsi döntés után helyreállították.
Székelyudvarhelyen a Scheffler Nándor akadémiai szobrász és az ottani m. kir. kő- és agyagipari szakiskola igazgatója által alkotott, 1897. évi július 29-én leleplezett,
Márványoszlopát a magyarság a hősök temetőjében szerette volna elhelyezni, szállítás közben azonban rendelet érkezett, miszerint elhelyezésnek ezt a módját nem engedik meg, mire az oszlop a lebontást végző kőfaragómester telepén kapott menedéket.
Lebontását lefényképezte egy gimnazista, akitől azonban a rendőrség a képet elkobozta. Az obeliszket csak 2008-ban sikerült újrafaragtatni, és eredeti helyén felállítani.
A Vasszékelyként közismert emlékművet Erdélyi István őrmester tervezte, Herman Ottó szakaszvezető, Rózsa Géza tizedes és Sipos Jenő honvéd, az Ojtozi-szorosban is hősiesen harcoló, legendás 82. „székely” gyalogezred katonái faragták ki fából 1917-ben.
1919-ben a bevonuló román katonák előbb lefűrészelték a puskáját, majd koporsót helyeztek rá. Másnap ezt pár diák levette a szoborról, mire a katonák felpofozták őket.
A szóbeszéd szerint aznap este ennek tűzén főzték a tisztek vacsoráját. 1941-ben kopjafát állítottak a megmaradt talapzatra, majd az is eltűnt. A 2000. március 15-én felavatott, 260 cm magas bronzszobor Szabó János alkotása.
A sort még folytathatnánk például a megcsonkított madéfalvi emlékművel, de talán ennyi is elég a győztessé előléptetettek magatartása szemléltetésére. A vérig gyötört székelyekből azonban néha a keserűség mellett a dacos humor is kitör. Így mikor a fentebb említett, marosvásárhelyi Petőfi-reliefet tartó oszlopra a román »névtelen hős« szobrát helyezték el, ezt helyiek »Vaszi«-nak keresztelték el, és egy éjszaka a következő feliratú táblát akasztották a nyakába: »Ha futtok, itt ne hagyjatok. Vaszi.« Persze rögvest vizsgálat indult, melynek eredménytelen lefolyása után a szobor mindkét oldalára villanylámpát szereltettek, és melléje őrszemet állítottak. Vaszit pedig a menekülő román katonák tényleg magukkal vitték 1940-ben!
Bozgorozással, magyarellenes rigmusokkal érkeztek Csíkszeredába a Bukaresti Dinamo szurkolói az FK Csíkszereda elleni szuperligás összecsapásra.
A Dinamo szurkolóinak egy része a stadionon kívül maradt, ezért randalírozni próbáltak, a csendőrség gyorsegysége viszont azonnal közbelépett az FK Csíkszereda-Bukaresti Dinamo Szuperligás mérkőzésen.
Első ligás mérkőzést játszik a Dinamo ellen a tavasszal feljutott FK Csíkszereda. A Csíkszeredába érkezett Dinamo-szurkolók bozgorozva vonultak fel a Decemberi-forradalom utcában és a Temesvári-sugárúton.
Elutasította hétfői együttes ülésén a képviselőház és a szenátus az ellenzéki pártok bizalmatlansági indítványát.
A közúti beruházásokért felelős országos társaság (CNIR) bemutatta az A13-as autópálya frissített nyomvonalát a megyei önkormányzatok számára. Közben a geológiai viszonyok felmérése is elkezdődött a hegyvidéki területeken.
Nyomravezetői díjat ajánl fel a rendőrség annak, aki információkkal segíti Emil Gânj megtalálását. A mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottját napok óta keresik a hatóságok.
Még az elterelést követően sem valószínű, hogy iható lesz a Korond-patak vize, hiszen annak a beszakadt bányán felüli szakaszán is magas sókoncentrációt mértek. Erről és munka haladásáról tájékozódhattunk hétfőn a munkatelepen.
Teherautó ütközött személyautóval hétfőn délután Maros megyében, Nagykenden. A balesetben ketten sérültek meg, de csak egyikük életét sikerült megmenteni.
Az elnöki hivatal honlapján megtalálható dokumentum szerint az elnöknek van egy 7460 négyzetméteres telke Brassó megyében, amelyet 2007-ben vásárolt, és egy 1986-ban gyártott Citroen márkájú autóval is rendelkezik.
A romániaiak 71 százaléka szerint rossz irányba tart az ország jelenleg, és a lakosság 38 százaléka a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) szavazna, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat – derül ki a Flashdata közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!