Hirdetés
Hirdetés

Székelyföldi kenyérkörkép: hol a fehéret, hol a háziast szeretik, az olcsót viszont mindenütt

Térségenként változik, milyen kenyeret fogyasztanak. Van, ahol a vekni, máshol a házikenyér a legnépszerűbb •  Fotó: Gábos Albin

Térségenként változik, milyen kenyeret fogyasztanak. Van, ahol a vekni, máshol a házikenyér a legnépszerűbb

Fotó: Gábos Albin

Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér: a székelyföldi illetékesek szerint sokan még mindig az ár alapján döntenek, és az olcsó, gyengébb minőségű terméket részesítik előnyben, így nincs is lehetőség kiugró fejlődésre. Ettől eltekintve javult a kenyér minősége az országban, és a választék is bővült.

Iszlai Katalin

2020. augusztus 29., 09:012020. augusztus 29., 09:01

Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az EU-átlag csaknem feléért vásárolhatjuk meg az alapélelmiszert – derül ki az Eurostat által nemrég nyilvánosságra hozott, a 2019-es évre vonatkozó adatsorokból. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint

a kenyér és a gabonafélék ára Dániában a legmagasabb, 51 százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Romániában eközben az EU-átlagnál 47 százalékkal alacsonyabbak az árak.

Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Makedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag

a górcső alá vett 37 ország közül itt a legalacsonyabb a kenyérár.

Változik az igény, javul a minőség

Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, az elmúlt tíz évben sokat javult a romániai kenyér minősége, és a választék is bővült. Mint felidézte,

a kilencvenes években még elárasztották a piacot a „felfújt” kenyerek, ám azóta egyre több pékség próbálja kiszolgálni a megváltozott igényeket.

Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre. Egyre többen törekednek arra, hogy elhagyják az adalékanyagokat, az ízfokozókat, természetes alapanyagból süssenek kenyeret.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Ma már átlagban jobb a hazai a kenyér minősége, mint tíz évvel ezelőtt, még akkor is, ha a jó kenyér többe kerül. A helyzet tovább fog javulni, hiszen változnak a fogyasztói szokások, sokan keresik a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült vagy éppen magvakkal dúsított kenyeret” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Meglátása szerint

Romániában a jó minőségű kenyerek felveszik a versenyt a nyugat-európai termékekkel,

ám az átlag vásárló még mindig a sokkal gyengébb minőségű és olcsóbb terméket részesíti előnyben, ugyanis sokan még mindig az ár alapján döntenek. Egy kovászos, pityókás kenyeret nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.

Hirdetés

Diószegi rámutatott, míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.

Nyugaton ugyanakkor sokkal kevesebb kenyér fogy, kevesebb a pékség,

ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Mások a munkaerővel járó kiadások is

Másrészt – húzta alá a szakember – azt is számításba kell venni, hogy Romániában még mindig olcsóbb a munkaerő, ez is meghatározó az előállítási költségnél. A Diószegi pékségben például átlag 550 euró körül keres egy pék, míg Németországban ennek a háromszorosát, és ez is befolyásolja a kenyér eladási árát.

Amikor arról kérdeztük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte:

egyelőre nem terveznek áremelést, hiszen a búzatermés nem esett olyan mértékben vissza, mint ahogy arra a tavasz folyamán számítottak.

A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.

Hargita megyei tapasztalatok

Albert László, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a téma kapcsán elmondta, a romániai lakosság számára a kenyér árának növekedése mindig is érzékeny téma volt, és rendszerint nagy felháborodást vált ki, ezért is bánnak óvatosan ezzel a pékségek. Másrészt

Hargita megyében nagy a konkurencia, Csíkszéken, Udvarhelyszéken és Gyergyószéken is számos pékség működik,

illetve a szomszédos megyékből is hoznak pékipari termékeket. „Emellett a feketegazdaság is bekavar a piacra a háztáji sütés miatt, főként a járványhelyzet alatt vált népszerűvé, hogy

Idézet
a háziasszonyok hetente egy-két alkalommal sütnek 10–12 kenyeret eladásra is.

Az ellenőrzések viszont ritkábbá váltak, csak a járványügyi előírások betartását vizsgálták az elmúlt időszakban, a korábbi gazdasági ellenőrzések viszont szinte teljesen elmaradtak” – mutatott rá Albert.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Hozzátette, az is befolyásolja az árakat, hogy hol milyen kenyeret fogyaszt legszívesebben a lakosság. Románia azon vidékein, ahol a kisméretű veknik a legnépszerűbbek, már teljesen gépesítették a vonalakat, emberi munkaerőre alig van szükség, így a költségek is jóval alacsonyabbak, tehát a kenyeret is olcsóbban tudják adni.

„Ez nem megy a helyi jellegű, házias kenyerekkel, amelyek Székelyföldön népszerűek, mivel ezek előállításához kézi, emberi munka szükséges. Persze drágábbak is, mint a veknik, de a minőség szempontjából nem lehet egy lapon emlegetni őket” – húzta alá.

A vásárlási szokások egyébként a megyén belül igencsak változatosak Albert László tapasztalatai szerint. Mint mondta,

Maroshévízen és Székelykeresztúr környékén főként fehér kenyeret fogyasztanak, vekni vagy kerek termék formájában, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda környékén viszont már a házias termékeket keresik, Udvarhelyszéken pedig vegyesek az igények,

ott veknit és házias kenyeret is fogyasztanak, utóbbiból viszont a szellősebb változatot, nem az olyan töményet, mint Gyergyóban és Csíkban. A barna kenyerek is keresettek, a rozsos termékek pedig Csíkszeredában kimondottan népszerűek, Székelyudvarhelyen viszont nem. A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekre is van igény, de csak kisebb mennyiségben.

Zárásként arra is kitért, hogy a térségbeli pékségek rendszerint évente egy alkalommal emelik meg az árakat, idén eddig mindössze egy pékség drágított, de várhatóan követni fogja a többi is, mivel a búza a tavalyi árhoz képest 20 százalékkal drágult. A Harmopan esetében előreláthatóan 8–10 százalékkal nőnek majd az árak, de egyelőre nem döntöttek véglegesen a kérdésről. 

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Korlátok között a hazai pékipar

Köllő Csaba, a Ditrói Pékség vezetője is megerősítette, hogy térségenként változnak a vásárlói igények, az viszont meglátása szerint mindenhol egyformán jellemző, hogy az olcsóbb termékeket részesítik előnyben a vásárlók. „Hiába javítasz a minőségen, vezetsz be újdonságokat, az emberek nem tudják megfizetni. Ezáltal nem lehet úgy fejleszteni a pékipart, ahogy szeretnénk, és ahogy egyébként tudnánk.

Idézet
Jobbnál jobb termékeket lehetne gyártani, a nyugati piaccal is fel tudnánk venni a versenyt, de nincs rá igény.

A hazai pékipar korlátok közé van szorítva, és a pékek sokkal gyengébben keresnek más szakemberekhez képest, ezért kevesen is választják ezt a pályát” – emelte ki Köllő Csaba.

Sok kenyér fogy

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatai szerint a romániai lakosság átlagosan fejenként havonta nagyjából 8 kilogramm kenyeret eszik meg, ami egy évre 96,5 kilogrammot jelent. Az európai uniós átlag ezzel szemben egy főre 60 kilogramm/év az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. Viszont a mostani csaknem 100 kilogrammos évi fogyasztás is jelentős csökkenést jelent ahhoz, ahonnan rendszerváltáskor indultunk, a 1989-es esztendő vonatkozásában ugyanis úgy számolnak, hogy egy romániai lakos 130 kilogramm kenyeret fogyasztott el.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 18., szerda

Hivatalos adatokat közöltek a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók számáról

Szeptember végén a hazai villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók (prosumerek) száma elérte a 394 868-at – közölte Facebook-oldalán szerdán az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE).

Hivatalos adatokat közöltek a villamosenergia-hálózatra csatlakozott termelő-fogyasztók számáról
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Teljesen kiégett egy kamion az autópályán, nehézkes a forgalom az országhatár felé – videóval

Kiégett nyerges vontató nehezíti a forgalmat Arad közelében az A1-es autópályán, a Nagylak felé tartó menetirányban.

Teljesen kiégett egy kamion az autópályán, nehézkes a forgalom az országhatár felé – videóval
2026. november 18., szerda

„Üres diskurzus, ködösítés” – élesen bírálta a tervezett közigazgatási reformot Bolojan

Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke kedden élesen bírálta a Szociáldemokrata Párt (PSD) területi-közigazgatási átszervezésre vonatkozó javaslatát.

„Üres diskurzus, ködösítés” – élesen bírálta a tervezett közigazgatási reformot Bolojan
2026. november 18., szerda

„Kisiklott” a CFR Marfă, milliárdos adósságot hagy maga után

Csődbe ment a román állami teherfuvarozási vasúttársaság, a CFR Marfă – írja a profit.ro gazdasági portál beszámolója nyomán az MTI.

„Kisiklott” a CFR Marfă, milliárdos adósságot hagy maga után
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan az okostelefonok, az Android földrengés-előrejelző rendszere jelzett többek között Székelyudvarhelyen is, földrengésre figyelmeztetve.

Földrengésre riasztottak szerdára virradóan, megszólaltak a telefonok Székelyföldön is
2026. november 17., kedd

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása

Az utóbbi idők egyik legjobb sci-fi regénysorozatának feldolgozását hozta el a Netflix 2024 tavaszán. A Cixin Liu Háromtest-trilógiáját feldolgozó 3-test probléma hosszú kihagyás után. 2027. január 14-én folytatódik.

Januárban érkezik a 3-test probléma folytatása
2026. november 17., kedd

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése

Bármiféle európai katonai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése Európa közvetlen részvételét jelentené a konfliktusban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi manilai sajtóértekezletén.

Lavrov: a közvetlen hadba lépést jelentené bármilyen európai stabilizációs kontingens Ukrajnába vezénylése
Hirdetés
2026. november 17., kedd

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását

Jövő év elejétől az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) szerződésben álló közforgalmú gyógyszertárakban is kiválthatók lehetnek a szklerózis multiplexben szenvedő betegek szájon át, izomba vagy bőr alá adott gyógyszerei.

Egyszerűsítenék a szklerózis multiplexben szenvedő betegek gyógyszerellátását
2026. november 17., kedd

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete

Igazat kérdezni címmel jelent meg kedden Dragomán György új novelláskötete, a trilógia harmadik darabja, amelynek írásakor elmondása szerint az foglalkoztatta, hogy egy kis történetnek hogy lehet maximális súlya.

Megjelent Dragomán György legújabb novelláskötete
2026. november 17., kedd

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját

Azonnali hatállyal megszűnt az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatójának, Horváth Péter Jánosnak a megbízatása kedden – közölte Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Facebook-oldalán.

Kapitány István leváltotta a Paksi Atomerőmű vezérigazgatóját, és bemutatta az utódját
Hirdetés