Székelyföldi kenyérkörkép: hol a fehéret, hol a háziast szeretik, az olcsót viszont mindenütt

Térségenként változik, milyen kenyeret fogyasztanak. Van, ahol a vekni, máshol a házikenyér a legnépszerűbb •  Fotó: Gábos Albin

Térségenként változik, milyen kenyeret fogyasztanak. Van, ahol a vekni, máshol a házikenyér a legnépszerűbb

Fotó: Gábos Albin

Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér: a székelyföldi illetékesek szerint sokan még mindig az ár alapján döntenek, és az olcsó, gyengébb minőségű terméket részesítik előnyben, így nincs is lehetőség kiugró fejlődésre. Ettől eltekintve javult a kenyér minősége az országban, és a választék is bővült.

Iszlai Katalin

2020. augusztus 29., 09:012020. augusztus 29., 09:01

Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az EU-átlag csaknem feléért vásárolhatjuk meg az alapélelmiszert – derül ki az Eurostat által nemrég nyilvánosságra hozott, a 2019-es évre vonatkozó adatsorokból. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint

a kenyér és a gabonafélék ára Dániában a legmagasabb, 51 százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Romániában eközben az EU-átlagnál 47 százalékkal alacsonyabbak az árak.

Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Makedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag

a górcső alá vett 37 ország közül itt a legalacsonyabb a kenyérár.

Változik az igény, javul a minőség

Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, az elmúlt tíz évben sokat javult a romániai kenyér minősége, és a választék is bővült. Mint felidézte,

a kilencvenes években még elárasztották a piacot a „felfújt” kenyerek, ám azóta egyre több pékség próbálja kiszolgálni a megváltozott igényeket.

Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre. Egyre többen törekednek arra, hogy elhagyják az adalékanyagokat, az ízfokozókat, természetes alapanyagból süssenek kenyeret.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

„Ma már átlagban jobb a hazai a kenyér minősége, mint tíz évvel ezelőtt, még akkor is, ha a jó kenyér többe kerül. A helyzet tovább fog javulni, hiszen változnak a fogyasztói szokások, sokan keresik a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült vagy éppen magvakkal dúsított kenyeret” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Meglátása szerint

Romániában a jó minőségű kenyerek felveszik a versenyt a nyugat-európai termékekkel,

ám az átlag vásárló még mindig a sokkal gyengébb minőségű és olcsóbb terméket részesíti előnyben, ugyanis sokan még mindig az ár alapján döntenek. Egy kovászos, pityókás kenyeret nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.

Diószegi rámutatott, míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.

Nyugaton ugyanakkor sokkal kevesebb kenyér fogy, kevesebb a pékség,

ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Mások a munkaerővel járó kiadások is

Másrészt – húzta alá a szakember – azt is számításba kell venni, hogy Romániában még mindig olcsóbb a munkaerő, ez is meghatározó az előállítási költségnél. A Diószegi pékségben például átlag 550 euró körül keres egy pék, míg Németországban ennek a háromszorosát, és ez is befolyásolja a kenyér eladási árát.

Amikor arról kérdeztük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte:

egyelőre nem terveznek áremelést, hiszen a búzatermés nem esett olyan mértékben vissza, mint ahogy arra a tavasz folyamán számítottak.

A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.

Hargita megyei tapasztalatok

Albert László, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a téma kapcsán elmondta, a romániai lakosság számára a kenyér árának növekedése mindig is érzékeny téma volt, és rendszerint nagy felháborodást vált ki, ezért is bánnak óvatosan ezzel a pékségek. Másrészt

Hargita megyében nagy a konkurencia, Csíkszéken, Udvarhelyszéken és Gyergyószéken is számos pékség működik,

illetve a szomszédos megyékből is hoznak pékipari termékeket. „Emellett a feketegazdaság is bekavar a piacra a háztáji sütés miatt, főként a járványhelyzet alatt vált népszerűvé, hogy

Idézet
a háziasszonyok hetente egy-két alkalommal sütnek 10–12 kenyeret eladásra is.

Az ellenőrzések viszont ritkábbá váltak, csak a járványügyi előírások betartását vizsgálták az elmúlt időszakban, a korábbi gazdasági ellenőrzések viszont szinte teljesen elmaradtak” – mutatott rá Albert.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Hozzátette, az is befolyásolja az árakat, hogy hol milyen kenyeret fogyaszt legszívesebben a lakosság. Románia azon vidékein, ahol a kisméretű veknik a legnépszerűbbek, már teljesen gépesítették a vonalakat, emberi munkaerőre alig van szükség, így a költségek is jóval alacsonyabbak, tehát a kenyeret is olcsóbban tudják adni.

„Ez nem megy a helyi jellegű, házias kenyerekkel, amelyek Székelyföldön népszerűek, mivel ezek előállításához kézi, emberi munka szükséges. Persze drágábbak is, mint a veknik, de a minőség szempontjából nem lehet egy lapon emlegetni őket” – húzta alá.

A vásárlási szokások egyébként a megyén belül igencsak változatosak Albert László tapasztalatai szerint. Mint mondta,

Maroshévízen és Székelykeresztúr környékén főként fehér kenyeret fogyasztanak, vekni vagy kerek termék formájában, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda környékén viszont már a házias termékeket keresik, Udvarhelyszéken pedig vegyesek az igények,

ott veknit és házias kenyeret is fogyasztanak, utóbbiból viszont a szellősebb változatot, nem az olyan töményet, mint Gyergyóban és Csíkban. A barna kenyerek is keresettek, a rozsos termékek pedig Csíkszeredában kimondottan népszerűek, Székelyudvarhelyen viszont nem. A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekre is van igény, de csak kisebb mennyiségben.

Zárásként arra is kitért, hogy a térségbeli pékségek rendszerint évente egy alkalommal emelik meg az árakat, idén eddig mindössze egy pékség drágított, de várhatóan követni fogja a többi is, mivel a búza a tavalyi árhoz képest 20 százalékkal drágult. A Harmopan esetében előreláthatóan 8–10 százalékkal nőnek majd az árak, de egyelőre nem döntöttek véglegesen a kérdésről. 

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Korlátok között a hazai pékipar

Köllő Csaba, a Ditrói Pékség vezetője is megerősítette, hogy térségenként változnak a vásárlói igények, az viszont meglátása szerint mindenhol egyformán jellemző, hogy az olcsóbb termékeket részesítik előnyben a vásárlók. „Hiába javítasz a minőségen, vezetsz be újdonságokat, az emberek nem tudják megfizetni. Ezáltal nem lehet úgy fejleszteni a pékipart, ahogy szeretnénk, és ahogy egyébként tudnánk.

Idézet
Jobbnál jobb termékeket lehetne gyártani, a nyugati piaccal is fel tudnánk venni a versenyt, de nincs rá igény.

A hazai pékipar korlátok közé van szorítva, és a pékek sokkal gyengébben keresnek más szakemberekhez képest, ezért kevesen is választják ezt a pályát” – emelte ki Köllő Csaba.

Sok kenyér fogy

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, a 2018-as évre vonatkozó adatai szerint a romániai lakosság átlagosan fejenként havonta nagyjából 8 kilogramm kenyeret eszik meg, ami egy évre 96,5 kilogrammot jelent. Az európai uniós átlag ezzel szemben egy főre 60 kilogramm/év az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint. Viszont a mostani csaknem 100 kilogrammos évi fogyasztás is jelentős csökkenést jelent ahhoz, ahonnan rendszerváltáskor indultunk, a 1989-es esztendő vonatkozásában ugyanis úgy számolnak, hogy egy romániai lakos 130 kilogramm kenyeret fogyasztott el.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Időként viharok szakítják meg a kánikulát a következő két hétben

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Időként viharok szakítják meg a kánikulát a következő két hétben
2025. június 30., hétfő

Fokozódik az elégedetlenség, általános sztrájkra készülnek a szakszervezetek

A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.

Fokozódik az elégedetlenség, általános sztrájkra készülnek a szakszervezetek
2025. június 30., hétfő

Több mint három napig „állt a bál” Kézdivásárhelyen

A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.

Több mint három napig „állt a bál” Kézdivásárhelyen
2025. június 30., hétfő

Elfogadta a kormány: csökkentik a közalkalmazottak bérpótlékát

Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.

Elfogadta a kormány: csökkentik a közalkalmazottak bérpótlékát
2025. június 30., hétfő

Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita megyei gyermekvédelem

Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.

Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita megyei gyermekvédelem
2025. június 30., hétfő

Kitüntették Demjén Ferencet a Marosvásárhelyi Napokon

Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.

Kitüntették Demjén Ferencet a Marosvásárhelyi Napokon
2025. június 30., hétfő

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán
2025. június 30., hétfő

Rovarirtás lesz Csíkszeredában

Szúnyog- és kullancsirtás lesz Csíkszereda közterületein július 1-jén, kedden.

Rovarirtás lesz Csíkszeredában
Rovarirtás lesz Csíkszeredában
2025. június 30., hétfő

Rovarirtás lesz Csíkszeredában

2025. június 30., hétfő

Ezerötszáz helyre hirdet felvételit a Sapientia

Július elsején indul az online iratkozás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári karaira. Az újdonságokról, tudnivalókról hétfőn számoltak be az illetékesek.

Ezerötszáz helyre hirdet felvételit a Sapientia
2025. június 30., hétfő

Üveggel megrakott teherautó borult fel Marosszéken, részlegesen lezárták az E60-as utat

Felborult egy üvegeket szállító teherautó az E60-as út Maros megyei szakaszán, Székelyvajánál; az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.

Üveggel megrakott teherautó borult fel Marosszéken, részlegesen lezárták az E60-as utat