Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Makedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag

Változik az igény, javul a minőség

Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, az elmúlt tíz évben sokat javult a romániai kenyér minősége, és a választék is bővült. Mint felidézte,

Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre. Egyre többen törekednek arra, hogy elhagyják az adalékanyagokat, az ízfokozókat, természetes alapanyagból süssenek kenyeret.

ám az átlag vásárló még mindig a sokkal gyengébb minőségű és olcsóbb terméket részesíti előnyben, ugyanis sokan még mindig az ár alapján döntenek. Egy kovászos, pityókás kenyeret nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.

Diószegi rámutatott, míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.

ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.

A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.

Hargita megyei tapasztalatok

Albert László, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a téma kapcsán elmondta, a romániai lakosság számára a kenyér árának növekedése mindig is érzékeny téma volt, és rendszerint nagy felháborodást vált ki, ezért is bánnak óvatosan ezzel a pékségek. Másrészt

illetve a szomszédos megyékből is hoznak pékipari termékeket. „Emellett a feketegazdaság is bekavar a piacra a háztáji sütés miatt, főként a járványhelyzet alatt vált népszerűvé, hogy

Az ellenőrzések viszont ritkábbá váltak, csak a járványügyi előírások betartását vizsgálták az elmúlt időszakban, a korábbi gazdasági ellenőrzések viszont szinte teljesen elmaradtak” – mutatott rá Albert.

ott veknit és házias kenyeret is fogyasztanak, utóbbiból viszont a szellősebb változatot, nem az olyan töményet, mint Gyergyóban és Csíkban. A barna kenyerek is keresettek, a rozsos termékek pedig Csíkszeredában kimondottan népszerűek, Székelyudvarhelyen viszont nem. A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekre is van igény, de csak kisebb mennyiségben.

Zárásként arra is kitért, hogy a térségbeli pékségek rendszerint évente egy alkalommal emelik meg az árakat, idén eddig mindössze egy pékség drágított, de várhatóan követni fogja a többi is, mivel a búza a tavalyi árhoz képest 20 százalékkal drágult. A Harmopan esetében előreláthatóan 8–10 százalékkal nőnek majd az árak, de egyelőre nem döntöttek véglegesen a kérdésről. 

A hazai pékipar korlátok közé van szorítva, és a pékek sokkal gyengébben keresnek más szakemberekhez képest, ezért kevesen is választják ezt a pályát” – emelte ki Köllő Csaba.