Székelyföldi kenyérkörkép: hol a fehéret, hol a háziast szeretik, az olcsót viszont mindenütt

Európai uniós viszonylatban Romániában a legolcsóbb a kenyér, az EU-átlag csaknem feléért vásárolhatjuk meg az alapélelmiszert – derül ki az Eurostat által nemrég nyilvánosságra hozott, a 2019-es évre vonatkozó adatsorokból. Az Európai Unió statisztikai hivatalának tájékoztatása szerint

a kenyér és a gabonafélék ára Dániában a legmagasabb, 51 százalékkal meghaladja az uniós átlagot. Romániában eközben az EU-átlagnál 47 százalékkal alacsonyabbak az árak.

Az Eurostat adatsoraiból ugyanakkor arra is fény derül, hogy Romániában olyan nem EU-tag balkáni államokhoz mérten is olcsóbb a kenyér, mint Észak-Makedónia, Albánia, Szerbia vagy Bosznia-Hercegovina. Gyakorlatilag

a górcső alá vett 37 ország közül itt a legalacsonyabb a kenyérár.

Összetett oka van annak, hogy az Európai Unió szintjén Romániában a legolcsóbb a kenyér – szögezte le megkeresésünkre Diószegi László. A sepsiszentgyörgyi pékség tulajdonosa kifejtette, az elmúlt tíz évben sokat javult a romániai kenyér minősége, és a választék is bővült. Mint felidézte,

a kilencvenes években még elárasztották a piacot a „felfújt” kenyerek, ám azóta egyre több pékség próbálja kiszolgálni a megváltozott igényeket.

Emlékeztetett, amikor a péksége a pityókás-kovászos kenyérrel betört a hazai piacra, még kevesen sütöttek nagyobb mennyiségben ilyen minőséget, azóta sok pékség ráébredt, hogy igény van erre a termékre. Egyre többen törekednek arra, hogy elhagyják az adalékanyagokat, az ízfokozókat, természetes alapanyagból süssenek kenyeret.

„Ma már átlagban jobb a hazai a kenyér minősége, mint tíz évvel ezelőtt, még akkor is, ha a jó kenyér többe kerül. A helyzet tovább fog javulni, hiszen változnak a fogyasztói szokások, sokan keresik a barna lisztből, teljes kiőrlésű lisztből, rozslisztből készült vagy éppen magvakkal dúsított kenyeret” – osztotta meg velünk tapasztalatait a vállalkozó. Meglátása szerint

Romániában a jó minőségű kenyerek felveszik a versenyt a nyugat-európai termékekkel,

ám az átlag vásárló még mindig a sokkal gyengébb minőségű és olcsóbb terméket részesíti előnyben, ugyanis sokan még mindig az ár alapján döntenek. Egy kovászos, pityókás kenyeret nem lehet olyan áron előállítani, mint azt, amibe adalékanyag, ízfokozó kerül, ám Romániában a termékskála minden darabja sokkal olcsóbb, mint a hasonló minőségű nyugat-európai termékek.

Diószegi rámutatott, míg a gyenge lisztből készült, adalékanyagokkal felfújt kenyér nálunk 80 eurócentért vásárolható meg az üzletekben, a hasonló termék Nyugaton 1,20 euró. A jó minőségű kenyeret nálunk már 1,20–1,50 euróért meg lehet venni, a nyugat-európai államokban 3–5 eurót is elkérnek ugyanezért.

Nyugaton ugyanakkor sokkal kevesebb kenyér fogy, kevesebb a pékség,

ám ezek megengedhetik maguknak, hogy akár 100 százalékos árréssel dolgozzanak, miközben Romániában általában 15–20 százalékot tesznek rá a pékségek az előállítási árra, különben nem tudják azt megfizetni a vásárlók.

Másrészt – húzta alá a szakember – azt is számításba kell venni, hogy Romániában még mindig olcsóbb a munkaerő, ez is meghatározó az előállítási költségnél. A Diószegi pékségben például átlag 550 euró körül keres egy pék, míg Németországban ennek a háromszorosát, és ez is befolyásolja a kenyér eladási árát.

Amikor arról kérdeztük, hogy egyre többen kongatják a vészharangot a gabonafélék és a kenyér árának várható növekedése miatt, a pékség vezetője leszögezte:

egyelőre nem terveznek áremelést, hiszen a búzatermés nem esett olyan mértékben vissza, mint ahogy arra a tavasz folyamán számítottak.

A sepsiszentgyörgyi pékség magyarországi malomból vásárolja a lisztet, ott sem a búza mennyiségével, sem a minőségével nem voltak jelentős gondok.

Albert László, a Harmopan Rt. ügyvezető igazgatója a téma kapcsán elmondta, a romániai lakosság számára a kenyér árának növekedése mindig is érzékeny téma volt, és rendszerint nagy felháborodást vált ki, ezért is bánnak óvatosan ezzel a pékségek. Másrészt

Hargita megyében nagy a konkurencia, Csíkszéken, Udvarhelyszéken és Gyergyószéken is számos pékség működik,

illetve a szomszédos megyékből is hoznak pékipari termékeket. „Emellett a feketegazdaság is bekavar a piacra a háztáji sütés miatt, főként a járványhelyzet alatt vált népszerűvé, hogy

Az ellenőrzések viszont ritkábbá váltak, csak a járványügyi előírások betartását vizsgálták az elmúlt időszakban, a korábbi gazdasági ellenőrzések viszont szinte teljesen elmaradtak” – mutatott rá Albert.

Hozzátette, az is befolyásolja az árakat, hogy hol milyen kenyeret fogyaszt legszívesebben a lakosság. Románia azon vidékein, ahol a kisméretű veknik a legnépszerűbbek, már teljesen gépesítették a vonalakat, emberi munkaerőre alig van szükség, így a költségek is jóval alacsonyabbak, tehát a kenyeret is olcsóbban tudják adni.

„Ez nem megy a helyi jellegű, házias kenyerekkel, amelyek Székelyföldön népszerűek, mivel ezek előállításához kézi, emberi munka szükséges. Persze drágábbak is, mint a veknik, de a minőség szempontjából nem lehet egy lapon emlegetni őket” – húzta alá.

A vásárlási szokások egyébként a megyén belül igencsak változatosak Albert László tapasztalatai szerint. Mint mondta,

Maroshévízen és Székelykeresztúr környékén főként fehér kenyeret fogyasztanak, vekni vagy kerek termék formájában, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda környékén viszont már a házias termékeket keresik, Udvarhelyszéken pedig vegyesek az igények,

ott veknit és házias kenyeret is fogyasztanak, utóbbiból viszont a szellősebb változatot, nem az olyan töményet, mint Gyergyóban és Csíkban. A barna kenyerek is keresettek, a rozsos termékek pedig Csíkszeredában kimondottan népszerűek, Székelyudvarhelyen viszont nem. A teljes kiőrlésű lisztből készült kenyerekre is van igény, de csak kisebb mennyiségben.

Zárásként arra is kitért, hogy a térségbeli pékségek rendszerint évente egy alkalommal emelik meg az árakat, idén eddig mindössze egy pékség drágított, de várhatóan követni fogja a többi is, mivel a búza a tavalyi árhoz képest 20 százalékkal drágult. A Harmopan esetében előreláthatóan 8–10 százalékkal nőnek majd az árak, de egyelőre nem döntöttek véglegesen a kérdésről. 

Köllő Csaba, a Ditrói Pékség vezetője is megerősítette, hogy térségenként változnak a vásárlói igények, az viszont meglátása szerint mindenhol egyformán jellemző, hogy az olcsóbb termékeket részesítik előnyben a vásárlók. „Hiába javítasz a minőségen, vezetsz be újdonságokat, az emberek nem tudják megfizetni. Ezáltal nem lehet úgy fejleszteni a pékipart, ahogy szeretnénk, és ahogy egyébként tudnánk.

A hazai pékipar korlátok közé van szorítva, és a pékek sokkal gyengébben keresnek más szakemberekhez képest, ezért kevesen is választják ezt a pályát” – emelte ki Köllő Csaba.