
Fotó: Boda L. Gergely
Az idei Vásárhelyi Forgatag támogatói között van a marosvásárhelyi és a Maros megyei önkormányzat is – mondta el lapunknak Portik Vilmos szervező, aki szerint a román közösséget nem sikerült úgy megszólítani, amennyire szerették volna. A rendezvények között ugyanakkor szép számban akad olyan, amelyre a magyar mellett a román közönségre is számítanak.
2017. augusztus 17., 17:432017. augusztus 17., 17:43
2017. augusztus 17., 17:432017. augusztus 17., 17:43
– Mekkora költségvetésből gazdálkodnak az idén?
– Az idei költségvetésünk egészen bizonyosan meghaladja a százezer eurónyi összeget, a tavaly megközelítettük, most biztosan túl fogjuk lépni. Amikor a tavasszal a városi tanács szavazott arról, hogy a költségvetésben támogatja a Vásárhelyi Forgatagot, akkor mi az idei évben bátorkodtunk azzal az összeggel tervezni. Korábban is volt erre példa, de akkor nem jutottunk hozzá ezekhez a forrásokhoz. Az idei évben terveztünk ezekkel az összegekkel, így alapvetően úgy állunk, hogy
a Nemzeti Kulturális Alapnak az ötmillió forintja, a Bethlen Gábor Alapnak a körülbelül másfél millió forintja, és egyéb intézményi támogatások is jelentős összeget tesznek ki. Ugyanakkor azt is hozzá kell tennem, hogy az egyesületnek egészen komoly működési költségei vannak, lévén, hogy egy munkatársat főállásban foglalkoztatunk, aki egész évben dolgozik, egyrészt most, amikor lezárul a Forgatag, körülbelül decemberig tart az elszámolása a különféle pályázatoknak, és februárban nyílnak meg az újabb pályázati lehetőségek, amikor megkezdődik azoknak a megírása.
– A pályázatokra az esemény lejárta után kapják meg a pénzt?
– Igen, alapvetően komoly készpénzproblémákkal küszködünk, van támogatásunk, van pénze az egyesületnek, de nem tud hozzáférni. Az önkormányzati támogatások esetében egy bizonyos előleget kap a rendezvény, és miután elszámoltuk, hogy kifizettük az összeget, azt az összeget is, amit egyébként nem kaptunk meg, az összköltségvetés még bizonyos százalékát hozzátéve, akkor jutunk a megítélt támogatás birtokába.
Fotó: Boda L. Gergely
– A tavalyi sikeres pályázatokon elnyert összegekhez mind hozzájutottak?
– Igen, a tavaly csak a megyei tanács támogatott, azt egészen pontosan határidőre el is számoltuk, meg is kaptuk, és a magyarországi, illetve a Communitas pályázatokat említve mindig minden évben pontosan el tudtunk számolni, és semmilyen problémába nem akadtunk.
– A vállalkozók támogatását említette. Zömében vásárhelyiek?
– Igen, jelentős része vásárhelyi, de van közöttük olyan is, aki Bukarestben él és cseh nemzetiségű. Egyszer itt járt Marosvásárhelyen, látta, hogy mi az, amire támogatást kérünk, és azt mondta, hogy ő ezt támogatja. Persze ebben közreműködött egy marosvásárhelyi üzlettársa is. A többiek túlnyomó többsége valóban marosvásárhelyi.
– Elhangzott az egyik sajtótájékoztatón, hogy a Forgatag feszegeti a saját határait. Ez mit is jelent pontosan?
– Mi úgy fogalmazunk, hogy saját határainkat feszegetjük, és igazából már éppen arról beszéltünk a szervező kollégákkal, hogy az idei rendezvény miután lezárul, nagyon komoly ötletbörzékre fogunk leülni, akár olyanra is, hogy elmegyünk egy hétvégi műhelymunkára, megpróbáljuk újrapozicionálni a rendezvényt, hogy milyen irányba mozdítsuk el. Idáig azt döntöttük el, úgy szeretjük magunkat meghatározni, hogy
Nem kifejezetten a koncerteknek a gyarapításában gondolkodunk, hanem a színházi produkcióknak az erősítésében mindenképpen, de a családi programokra is szeretnénk még nagyobb hangsúlyt fektetni. Nem tudjuk egyelőre megfogalmazni, hogy milyen irányba megyünk el, de azt látjuk, hogy most már meg kell határozni, hogy mi adja az arcélét a marosvásárhelyi Forgatagnak, mitől lesz ez igazán vásárhelyi.
Fotó: Boda L. Gergely
– Mennyire sikerült a román közösséget megszólítani?
– Nem annyira, mint amennyire szeretnénk. Az biztos, hogy évről évre érezzük, hogy vannak román látogatói a Forgatagnak, de ez sajnos még messze nem tart nagyságrendileg ott, mint a Kolozsvári Magyar Napok esetében. De ez azzal is magyarázható, hogy itt még elég mélyek azok az árkok, azok az etnikai választófalak, amelyek alkalomadtán, de legfőképp a választások során szoktak megmutatkozni.
– Melyek azok a programok, amelyekre több románt várnának, vagy egyáltalán, hogy románok is legyenek a közönség soraiban?
– Alapvetően azokra a programokra, amelyeket nekik vagy a vegyes családokban élők számára szervezünk. Így a Szféra Kortárs Művészeti Műhelyben biztosan sokan lesznek a román ajkú emberek, vagy arányaiban többen, mint ahogy az a Forgatagon megszokott, a Borudvar biztosan jó helyszín, hogy a magyar és román emberek beszélgessenek, és a színházi produkciók, amelyek kétnyelvűek, vagy feliratozottak. Azt viszont már most tapasztaltam, hogy román emberek ismerik a Magna Cum Laude zenekart, úgy hogy a nagy koncertekre is szerintem lesznek, akik ki fognak látogatni.
A NATO fokozta a Fekete-tenger térségének megfigyelését, és továbbra is elkötelezett Románia katonai képességeinek támogatása mellett, a szövetségesek újabb hozzájárulásairól azonban egyelőre nem született konkrét döntés.
A NATO célja továbbra is az, hogy Ukrajna a lehető legerősebb legyen mind a harcmezőn, mind a béketárgyalásokon – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár Brüsszelben az ukrajnai védelmi kontaktcsoport ülését megelőzően kedden.
A romániaiak mintegy 73 százaléka nem tudna fedezni egy hathavi fizetésének megfelelő váratlan kiadást, és mindössze 31,1 százalékuk rendelkezik annyi megtakarítással, amennyi legalább hat hónapig elegendő lenne a megélhetési költségekre.
Első- és másodfokú (sárga és narancssárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több erdélyi, bánsági, körösvidéki és olténiai folyó vízgyűjtő területére.
„Ne várd meg az első havazást!” mottóval indított tájékoztató kampányt kedden a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség (IGSU), hogy felhívja a lakosság figyelmét a téli veszélyhelyzetek megelőzésének fontosságára.
Csapást mért az ukrán hadsereg a Krími hídra hétfőn és kedden. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden elmondta: helyre fogják állítani az ukrán dróntámadás által megrongált Krími hidat.
Naponta öt nő veszíti el az életét méhnyakrákban Romániában, és ezt a számot szeretnék csökkenteni a Klára programmal, amely során Maros, Hargita és Kovászna megyei vidéki településeken is nőgyógyászati szűrést tartanak.
87 éves korában elhunyt Pál Antal Sándor erdélyi magyar történész, levéltáros, az MTA külső tagja.
Akut alkoholmérgezést állapítottak meg a romani Petru Poni Szakközépiskola három kilencedik osztályos tanulójánál – közölte a Neamț megyei mentőszolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) keddi előrejelzése szerint az ország több régiójában szeles, esős időre lehet számítani péntek reggelig.
szóljon hozzá!