HIRDETÉS

Székelyföld: az ország közepén, mégis periférián

Pinti Attila 2018. július 26., 21:11
HIRDETÉS

Magyarország gazdasági versenyképességének fejlesztése és a román állam által elhanyagolt Székelyföld kitörési esélye került a középpontba csütörtök délelőtt a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban.

Fotó: Beliczay László

A Lőrincz Csaba-sátorban tartott panelbeszélgetést felvezető Misovicz Tibor, az Igazságügyi Minisztérium gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára arra kérte Varga Mihály magyar pénzügyminisztert, hogy ismertesse, illetve helyezze keretbe a kormány mindazon elképzeléseit, amelyek képesek javítani Magyarország gazdasági versenyképességét.

A nagy nemzetközi intézetek szempontrendszerekből összeállított globális versenyképességi rangsorán túl a legjobb mutató az, amikor az emberek azt mondják, hogy jobban élnek, mint korábban, ha a gazdaság általános állapota visszacsatolódik a hétköznapi életre – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy ehhez a kormány mit tud még hozzárendelni, elmondta,

HIRDETÉS

az elmúlt években például csökkent többek között az államadósság, az államháztartási hiány és a munkanélküliség, mindezek pedig jelentősen növelték a gazdasági versenyképességet.

Fotó: Beliczay László

„Jó felzárkózási pályán vagyunk. Fontosnak tartom ugyanakkor az állami szolgáltatások minőségét: azt, hogy mennyi idő alatt tudunk elintézni egy adóregisztrációt, vagy egy csődeljárás hány évet vesz igénybe – ezeken a területek van még mit javítani, noha nem állunk most sem rosszul. Az üzleti környezet javítását is folytatni kell” – emelte ki Varga Mihály. Ugyancsak a „folytatandó” teendők közötti kiemelt helyen említette a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztését.

„A felnőttképzésnek, szakképzésnek a folytatása a magyar kis- és középvállalkozások fejlődését szolgálja. Ezeknek a vállalkozásoknak gyakran még honlapjuk sincs, így hiányzik annak a lehetősége, hogy összekapcsolódjanak más vállalkozásokkal.

A következő időszakban az állami szolgáltatások mellett fókuszálnunk kell a kis- és középvállalkozásokra, hogy versenyképesebbé tegyük őket

– sorolta.

A gazdasági versenyképesség egyik alapvető pillére továbbá a politikai stabilitás – vélekedett a pénzügyminiszter. „Ne becsüljük le a választási eredményeket, a kormány cselekvési tere megnő ilyenkor. Ennek a stabilitásnak a gazdaságra is ki kell terjednie” – hangsúlyozta, majd kitért a nemzeti versenyképességi tanácsra, amelynek tagjai javaslatokat tesznek a kormánynak arról, hogy miként lehet az ország versenyképességét javítani.

Fotó: Beliczay László

Az idegennyelv-ismeret is stratégiai fontosságú, a versenyképességi tanács javaslatokat is tett ez ügyben. De ugyanilyen kiemelt szerepe van a magyar termékeknek is – ezekből még sajnos kevés van

– részletezte Varga. A versenyképesség javításával kapcsolatban viszont vannak illúziók is – tette hozzá –, egyik az alacsony bérezés, a másik a gyenge valuta. „Hosszútávon, igazi versenykörnyezetben ezek nem segítenek. A gazdasági növekedés béremelést hoz, ezt kötelezően folytatni kell. Például a közbiztonság is versenyképességjavító mutató, de a tudástőkébe való befektetés nélkül nem tudunk versenyképesek lenni” – összegzett.

Románia, ahol mindent gátol a politika

Romániában a versenyképesség és az állami szerepvállalás kérdéskörnek politikai és kormányzati problémái vannak – jelentette ki Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke, „hazahozva” Tusványosra a témát. Mint mondta,

az elmúlt másfél évben ez az ország »megevett« két kormányt, és nem tudni, hogy a jelenlegi is meddig húzza,

ez pedig véleménye szerint „semmilyen szempontból nem válik a gazdasági versenyképesség előnyére.”

A fejlődést gátolja továbbá az adótörvénykönyv rengeteg módosítása is – mondta Mátis, majd rávilágított a közelmúlt egyik nagy vihart kavart, a Dăncila-kormány szállításügyi minisztere, Lucian Șova által tett kijelentésre is, miszerint „nem kell autópályákat építeni, mert elmennek a multinacionális vállalatok”. „Ilyen körülmények között például Magyarország versenyképességével összehasonlítást végezni lehetetlen. Állami szerepvállalásról mi, erdélyi magyarok csak Magyarország vonatkozásában beszélhetünk. És az ilyen típusú állami szerepvállalás Magyarország versenyképességét is növeli” – értékelt Mátis Jenő.

Fotó: Beliczay László

Székelyföld fejlesztésre szorul

Székelyföldnek a világ magyarsága tekintetében kiemelt szerep jut – szólalt fel a panelbeszélgetésen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke.

„A kérdés az, hogy a versenyképességünk javítására kinek kell itt szerepet vállalnia.

Azt tudjuk, hogy Székelyföld kullog az átlagbérek és a Romániában befektetett külföldi tőke tekintetében, az infrastruktúrát ismerjük. Hiába vagyunk az ország közepén, a perifériára szorultunk. Székelyföldet fejleszteni kell

– állapította meg. Szász Jenő az elvándorlás problémájára is kitért. „Székelyföld addig maradhat meg, míg itt vannak a magyar lakói. A szülőföldön való boldogulás elengedhetetlen” – hangsúlyozta. Ehhez azonban elmondása szerint

többek között reptérre, vállalkozói tőkére és megfelelő infrastruktúrára van szükség.

„Ha állami szerepvállalásról van szó, akkor itt elsősorban a román államnak kellene megtennie a szükség lépéseket. De nem ezt tapasztaljuk – már közel harminc éve” – mondta. Az említett fejlesztéseken túl egy másik, rendkívüli fontossággal bíró elképzelést kellene megvalósítani az NSKI-elnök szerint.

„Székelyföldön az átlagéletkor 4-5 évvel alacsonyabb, mint Magyarországon. Így ha a demográfiai mutatókat nézzük, nem csak a születendő gyerekekkel kell foglalkozni. Ehhez

egy színvonalas egészségügyi ellátás szükséges, olyan kórház, ahol gyors és pontos életmentő beavatkozást végeznek. Jelenleg ilyen szempontból is rosszul állunk, köszönhetően a román egészségügyi rendszernek

– állapította meg Szász Jenő.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS