Székelyföld: az ország közepén, mégis periférián

– sorolta.

A gazdasági versenyképesség egyik alapvető pillére továbbá a politikai stabilitás – vélekedett a pénzügyminiszter. „Ne becsüljük le a választási eredményeket, a kormány cselekvési tere megnő ilyenkor. Ennek a stabilitásnak a gazdaságra is ki kell terjednie” – hangsúlyozta, majd kitért a nemzeti versenyképességi tanácsra, amelynek tagjai javaslatokat tesznek a kormánynak arról, hogy miként lehet az ország versenyképességét javítani.

– részletezte Varga. A versenyképesség javításával kapcsolatban viszont vannak illúziók is – tette hozzá –, egyik az alacsony bérezés, a másik a gyenge valuta. „Hosszútávon, igazi versenykörnyezetben ezek nem segítenek. A gazdasági növekedés béremelést hoz, ezt kötelezően folytatni kell. Például a közbiztonság is versenyképességjavító mutató, de a tudástőkébe való befektetés nélkül nem tudunk versenyképesek lenni” – összegzett.

Románia, ahol mindent gátol a politika

Romániában a versenyképesség és az állami szerepvállalás kérdéskörnek politikai és kormányzati problémái vannak – jelentette ki Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Választmányának elnöke, „hazahozva” Tusványosra a témát. Mint mondta,

ez pedig véleménye szerint „semmilyen szempontból nem válik a gazdasági versenyképesség előnyére.”

A fejlődést gátolja továbbá az adótörvénykönyv rengeteg módosítása is – mondta Mátis, majd rávilágított a közelmúlt egyik nagy vihart kavart, a Dăncila-kormány szállításügyi minisztere, Lucian Șova által tett kijelentésre is, miszerint „nem kell autópályákat építeni, mert elmennek a multinacionális vállalatok”. „Ilyen körülmények között például Magyarország versenyképességével összehasonlítást végezni lehetetlen. Állami szerepvállalásról mi, erdélyi magyarok csak Magyarország vonatkozásában beszélhetünk. És az ilyen típusú állami szerepvállalás Magyarország versenyképességét is növeli” – értékelt Mátis Jenő.

– állapította meg. Szász Jenő az elvándorlás problémájára is kitért. „Székelyföld addig maradhat meg, míg itt vannak a magyar lakói. A szülőföldön való boldogulás elengedhetetlen” – hangsúlyozta. Ehhez azonban elmondása szerint

„Ha állami szerepvállalásról van szó, akkor itt elsősorban a román államnak kellene megtennie a szükség lépéseket. De nem ezt tapasztaljuk – már közel harminc éve” – mondta. Az említett fejlesztéseken túl egy másik, rendkívüli fontossággal bíró elképzelést kellene megvalósítani az NSKI-elnök szerint.

„Székelyföldön az átlagéletkor 4-5 évvel alacsonyabb, mint Magyarországon. Így ha a demográfiai mutatókat nézzük, nem csak a születendő gyerekekkel kell foglalkozni. Ehhez

– állapította meg Szász Jenő.