
A sáromberki fészek
Fotó: Haáz Vince
Gyűrűzik a gólyafiókákat a napokban Hargita, Maros, Temes, Kolozs és Szatmár megyében is. Miközben egyedi azonosítóval látják el a három-négyhetes madarakat, az állományt is felmérik. A Milvus csoport szerint van, ahol csökken, máshol épp ellenkezőleg, nő a fehér gólyák száma.
2019. június 18., 22:002019. június 18., 22:00
A Maros megyei Sáromberke volt az egyik állomása a Milvus csoport Madárvédő Egyesület kedden kezdődött gólyagyűrűző karavánjának. Mi is a gólyafalunak tartott településre látogattunk ki, hogy lássuk, mi történik ilyenkor a madarakkal.
Már évek óta tíz alatt van a számuk a Sáromberkén költő gólyapároknak, és ez idén sincs másképp. „Noha a hetvenes években még huszonnyolc pár is volt a faluban, amikor elkezdtünk foglalkozni a gólyákkal, tizennégy fészket jelöltünk meg, de már egy ideje inkább csak nyolc-kilenc pár fészkel. Most is van gólya a fészkekben, de sok helyen fiatalok még, nem ivarérettek. Az öreg gólyák április közepéig megérkeznek, és van idejük költeni, a fiatalok inkább későn jönnek, és
– magyarázta a Milvus elnöke, Papp Tamás. Hozzátette, most van az ideje a gólyák gyűrűzésének, ugyanis a fiókák három-négyhetesek, már nem olyan kicsik, hogy a lábukról leessen az egyedi azonosító, de még nem is olyan nagyok, hogy veszélyesek legyenek önmagukra.
Még fekete a csőrük, de már ott a gyűrű a lábukon
Fotó: Haáz Vince
A gyűrűzésre ugyanis a Milvus szakemberei egy daruval emelkednek a magasba, a fészek közelébe, a megijedt fiókákat pokróccal takarják le, hogy lenyugodjanak a sötétben, majd megmérik a madarakat, és felteszik rájuk az egyedi azonosítót. „Ha pár héttel nagyobbak lennének, már próbálkoznának a repüléssel, és ijedtükben kiugorhatnának a fészekből, de mivel nem tudnak még repülni, megsérülhetnek” – mutatott rá az ornitológus.
Papp Tamástól megtudtuk, a gyűrűzés már százhúsz éves történet, egy dán kutató találta ki, mert meg akarta nézni, hová tűnnek a fecskék télen. A gyűrűzés folyamán a madarak lábára tesznek egy alumínium karikát, amin van egy egyedi azonosító, és ha valahol megtalálják őket, akkor egy központi adatbázis segítségével beazonosítják, hogy melyik országból származik a madár.
Papp Tamás elismeri, manapság vannak ennél jóval modernebb módszerek, vannak, akik műholdas nyomkövetőt szerelnek a madarakra, így pontosabb információt kapnak a madár útjáról, de még a sebességéről is, ám ezeket a jeladókat csak nagy testű madarakra lehet felszerelni.
Daru szükséges a munkához
Fotó: Haáz Vince
A napokban Maros megyében több mint húsz faluban gyűrűzik meg a gólyákat. A Milvus elnöke szerint nagyon érdekesen alakul a fehér gólyák száma, hiszen míg az alföldön és a dombvidéken csökken, a hegylábi területeken egyre több a gólya. Ezért van az, hogy például Brassó, Szeben, Hargita és Kovászna megyében nő a számuk, viszont Maros megyében, illetve a Kelemen- és Görgényi-havasok közelében stagnál, vagy egyre kevesebb az egyed, akárcsak Szatmár és Temes megyében.
Ott egy faluban van száz gólya, amit gyűrűzni lehet” – fogalmazott az ornitológus.
Fotó: Haáz Vince
Amúgy a 2019-es esztendő közepes a gólyák számára, rengeteg eső volt, ami táplálék szempontjából nem rossz, hiszen sok a sáska, szöcske, viszont a rengeteg eső nem kedvez abból a szempontból, hogy amíg kicsik a fiókák, a szülők ülnek rajtuk, nehogy megázzanak, megfázzanak.
A most meggyűrűzött madarak csak három-négy év múlva fognak költeni, ugyanis
Sokáig azt gondolták, hogy a nem költő gólyák vissza sem térnek három évig, de pont a gyűrűzés miatt derült ki, hogy ez nem mindegyikre igaz. Van, amelyik tényleg Afrikában marad, más részük visszatér; százas csapatok vannak például a Gyergyói-medencében, amelynek tagjai csak kóborolnak, nem fészkelnek, de volt olyan madaruk is, amelyik például csak Törökországig jött vissza.
Miközben a gyűrűzés folyik, a fészek felett köröz a felnőtt gólya
Fotó: Haáz Vince
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!