Székelyföld: a gólyák inkább Hargita megyében fészkelnek

A gyűrűzésre ugyanis a Milvus szakemberei egy daruval emelkednek a magasba, a fészek közelébe, a megijedt fiókákat pokróccal takarják le, hogy lenyugodjanak a sötétben, majd megmérik a madarakat, és felteszik rájuk az egyedi azonosítót. „Ha pár héttel nagyobbak lennének, már próbálkoznának a repüléssel, és ijedtükben kiugorhatnának a fészekből, de mivel nem tudnak még repülni, megsérülhetnek” – mutatott rá az ornitológus.

Papp Tamástól megtudtuk, a gyűrűzés már százhúsz éves történet, egy dán kutató találta ki, mert meg akarta nézni, hová tűnnek a fecskék télen. A gyűrűzés folyamán a madarak lábára tesznek egy alumínium karikát, amin van egy egyedi azonosító, és ha valahol megtalálják őket, akkor egy központi adatbázis segítségével beazonosítják, hogy melyik országból származik a madár.

A napokban Maros megyében több mint húsz faluban gyűrűzik meg a gólyákat. A Milvus elnöke szerint nagyon érdekesen alakul a fehér gólyák száma, hiszen míg az alföldön és a dombvidéken csökken, a hegylábi területeken egyre több a gólya. Ezért van az, hogy például Brassó, Szeben, Hargita és Kovászna megyében nő a számuk, viszont Maros megyében, illetve a Kelemen- és Görgényi-havasok közelében stagnál, vagy egyre kevesebb az egyed, akárcsak Szatmár és Temes megyében.

Amúgy a 2019-es esztendő közepes a gólyák számára, rengeteg eső volt, ami táplálék szempontjából nem rossz, hiszen sok a sáska, szöcske, viszont a rengeteg eső nem kedvez abból a szempontból, hogy amíg kicsik a fiókák, a szülők ülnek rajtuk, nehogy megázzanak, megfázzanak.

A most meggyűrűzött madarak csak három-négy év múlva fognak költeni, ugyanis