Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:04

Elveszítette a rangadót, lecsúszott az élről a marosvásárhelyi kézilabdacsapat

18:14

Postázzák a szavazási levélcsomagokat, megvannak a fontos tudnivalók

18:04

Tanügyminiszter: a bojkott nem veszélyezteti az országos vizsgák megszervezését

17:38

Előadás szülőknek és pedagógusoknak Gyergyószentmiklóson

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Szokatlan helyzet állt elő a székelyföldi benzinkutaknál csütörtök reggel

Felborult és a kerekeire fordult vissza a frontális ütközés után az autó – térfigyelő kamera rögzítette a szejkei balesetet

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Döntött a kormány: július 1-jétől nő a minimálbér

Éles fordulat várható az időjárásban március második felében

Román-ukrán stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Nicușor Dan és Volodimir Zelenszkij

Bukarestbe érkezett Volodimir Zelenszkij, elsőként az államfő fogadta – videóval

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Főhajtás a magyar szabadságharc nagyjai előtt Csíkszeredában

Székelyföld: a gólyák inkább Hargita megyében fészkelnek

A sáromberki fészek

Fotó: Haáz Vince

Gyűrűzik a gólyafiókákat a napokban Hargita, Maros, Temes, Kolozs és Szatmár megyében is. Miközben egyedi azonosítóval látják el a három-négyhetes madarakat, az állományt is felmérik. A Milvus csoport szerint van, ahol csökken, máshol épp ellenkezőleg, nő a fehér gólyák száma.

Szász Cs. Emese

2019. június 18., 22:002019. június 18., 22:00

A Maros megyei Sáromberke volt az egyik állomása a Milvus csoport Madárvédő Egyesület kedden kezdődött gólyagyűrűző karavánjának. Mi is a gólyafalunak tartott településre látogattunk ki, hogy lássuk, mi történik ilyenkor a madarakkal.

Már évek óta tíz alatt van a számuk a Sáromberkén költő gólyapároknak, és ez idén sincs másképp. „Noha a hetvenes években még huszonnyolc pár is volt a faluban, amikor elkezdtünk foglalkozni a gólyákkal, tizennégy fészket jelöltünk meg, de már egy ideje inkább csak nyolc-kilenc pár fészkel. Most is van gólya a fészkekben, de sok helyen fiatalok még, nem ivarérettek. Az öreg gólyák április közepéig megérkeznek, és van idejük költeni, a fiatalok inkább későn jönnek, és

ha májusban érkeznek, már csak tengenek-lengenek, nincs idejük költeni”

– magyarázta a Milvus elnöke, Papp Tamás. Hozzátette, most van az ideje a gólyák gyűrűzésének, ugyanis a fiókák három-négyhetesek, már nem olyan kicsik, hogy a lábukról leessen az egyedi azonosító, de még nem is olyan nagyok, hogy veszélyesek legyenek önmagukra.

Még fekete a csőrük, de már ott a gyűrű a lábukon

Fotó: Haáz Vince

A gyűrűzésre ugyanis a Milvus szakemberei egy daruval emelkednek a magasba, a fészek közelébe, a megijedt fiókákat pokróccal takarják le, hogy lenyugodjanak a sötétben, majd megmérik a madarakat, és felteszik rájuk az egyedi azonosítót. „Ha pár héttel nagyobbak lennének, már próbálkoznának a repüléssel, és ijedtükben kiugorhatnának a fészekből, de mivel nem tudnak még repülni, megsérülhetnek” – mutatott rá az ornitológus.

Papp Tamástól megtudtuk, a gyűrűzés már százhúsz éves történet, egy dán kutató találta ki, mert meg akarta nézni, hová tűnnek a fecskék télen. A gyűrűzés folyamán a madarak lábára tesznek egy alumínium karikát, amin van egy egyedi azonosító, és ha valahol megtalálják őket, akkor egy központi adatbázis segítségével beazonosítják, hogy melyik országból származik a madár.

Újabban egy fehér műanyag gyűrűt is tesznek a madárra, amin nagy számok vannak, így nem kell megfogni a madarat, hanem távcsővel is le lehet olvasni a számot rajta.

Papp Tamás elismeri, manapság vannak ennél jóval modernebb módszerek, vannak, akik műholdas nyomkövetőt szerelnek a madarakra, így pontosabb információt kapnak a madár útjáról, de még a sebességéről is, ám ezeket a jeladókat csak nagy testű madarakra lehet felszerelni.

Daru szükséges a munkához

Fotó: Haáz Vince

A napokban Maros megyében több mint húsz faluban gyűrűzik meg a gólyákat. A Milvus elnöke szerint nagyon érdekesen alakul a fehér gólyák száma, hiszen míg az alföldön és a dombvidéken csökken, a hegylábi területeken egyre több a gólya. Ezért van az, hogy például Brassó, Szeben, Hargita és Kovászna megyében nő a számuk, viszont Maros megyében, illetve a Kelemen- és Görgényi-havasok közelében stagnál, vagy egyre kevesebb az egyed, akárcsak Szatmár és Temes megyében.

Hargita megyében Csíkszentsimonban van nagyon sok, mintegy negyven fészek, és a Székelyudvarhely melletti Homoródszentpálon is több mint harminc gólyafészek található.

Ott egy faluban van száz gólya, amit gyűrűzni lehet” – fogalmazott az ornitológus.

Fotó: Haáz Vince

Amúgy a 2019-es esztendő közepes a gólyák számára, rengeteg eső volt, ami táplálék szempontjából nem rossz, hiszen sok a sáska, szöcske, viszont a rengeteg eső nem kedvez abból a szempontból, hogy amíg kicsik a fiókák, a szülők ülnek rajtuk, nehogy megázzanak, megfázzanak.

A most meggyűrűzött madarak csak három-négy év múlva fognak költeni, ugyanis

a gólyáknál hosszú a kamaszkor.

Sokáig azt gondolták, hogy a nem költő gólyák vissza sem térnek három évig, de pont a gyűrűzés miatt derült ki, hogy ez nem mindegyikre igaz. Van, amelyik tényleg Afrikában marad, más részük visszatér; százas csapatok vannak például a Gyergyói-medencében, amelynek tagjai csak kóborolnak, nem fészkelnek, de volt olyan madaruk is, amelyik például csak Törökországig jött vissza.