Fotó: Pinti Attila
Az aradi származású, jó ideje Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel erdélyi előadói körútjának csíkszeredai állomásán nemcsak a mindenkit foglalkoztató orosz–ukrán háború hátterét, geopolitikai vonatkozásait mutatta be, hanem nézői kérdésekre is válaszolt.
2023. május 11., 21:332023. május 11., 21:33
2023. május 12., 00:232023. május 12., 00:23
Az izraeli hadsereg veteránja, az aszimmetrikus hadviselés és terrorellenes műveletek szakértője, tartalékos túsztárgyaló legutóbb 1985-ben járt Csíkszeredában, mint mondta, akkor még éltek itt idős rokonai.
a Nagy Benedek egyetemi adjunktus által vezetett beszélgetés vezérfonalát az orosz–ukrán háború okai, háttere, lehetséges következményei jelentették.
Robert C. Castel szerint előre látható volt, hogy a kelet felé terjeszkedő NATO és az érdekeit védő Oroszország összeütközésének egyszer meg kellett történnie, de
Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az oroszországi stratégiai gondolkodás értelmében Oroszország nem egyszerűen egy állam, hanem a keleti kereszténység civilizációja, amely bástyaként áll ellen a különböző nyugati ideológiáknak, ezért is népszerű a hasonló nézeteket vallók körében. Ugyanakkor története során jól asszimilált más népeket, és biztonsága érdekében terjesztette ki határait természetes földrajzi akadályokig – ez a stratégiai gondolkodás alapja.
Fotó: Pinti Attila
A folyamatban levő háború a harmadik szakaszába lépett,
– jellemezte a helyzetet a szakértő. Az ukrán légvédelem lebontásával a légierő számára készítik elő a terepet, a szárazföldi harcokban pedig felőrlik az ukrán hadsereget, amely már teljesen más, mint a háború elején – a nyugatiak által kiképzett alakulatok elvéreztek, ezért most mintha két szovjet hadsereg harcolna egymással – vázolta.
Fotó: Pinti Attila
Nincsenek csodafegyverek – válaszolta az elemző az újabbnál újabb nagy hatótávolságú rakéták és más eszközök megjelenése kapcsán feltett kérdésre. Hozzátette, ha ezekből nagyon sok lenne, eldönthetnék a háború sorsát, de a jelenlegi helyzetben nem fogják. Ugyanakkor megjegyezte, nincs jó válasz az atomfenyegetésre, és
Megjegyezte, a háború gyors lezárásának esélyét a Nyugat eljátszotta, és a totális háború kényszerpályájára állította Oroszországot, amelynek azok voltak az elvárásai, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és az országban ne legyenek külföldi katonai bázisok –
Fotó: Pinti Attila
Nézői kérdésre kifejtette, noha Ukrajnában tényleg vannak palagázlelőhelyek és más energiaforrások, amerikai mezőgazdasági érdekek, kitűnő a termőtalaj, így az ország egyfajta ellen-Oroszországként alternatívát jelent a Nyugat számára,
A változó geopolitikai helyzet is szóba került a beszélgetés során. Castel rámutatott, a világ 75 százaléka ugyanúgy kereskedik Oroszországgal, mint eddig, és nemcsak India vagy Kína vásárolja az orosz energiahordozókat, de ezek működtetik az ukrán hadigépezetet is, Bulgárián át jutva el Ukrajnába, amerikai finanszírozással. Hozzátette, nem fog kialakulni a nagy eurázsiai tömb, Kínát, Indiát és több más ország az Egyesült Államokkal való szembenállás készteti megegyezésre, de ez nem szövetség.
Fotó: Pinti Attila
Úgy látja, a NATO-n belül, amely szervezet számára új célt adott a háború, nem egyformán gondolkodnak az Ukrajnával szomszédos, illetve távolabbi tagországok, ugyanakkor
Így Castel szerint jó eséllyel kijelenthető, hogy a NATO a gyakorlatban nem is létezik már a politikai akarat hiánya miatt.
Fotó: Pinti Attila
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szabályokon alapuló világrend soha nem volt népszerű – ahogy ezt egy írásában említette –, a szakértő kifejtette, egy megmagyarázhatatlan nyugati hit táplálja azt, hogy az egyezmények, szerződések kötelezők az országokra nézve. Ez addig működik, amíg valós hatalom, kőkemény fenyegetés van ezek mögött, mert az amerikai szabályokon alapuló világrend sem ér semmit az amerikai hadsereg nélkül – példálózott, hozzátéve, a Közel-Keleten most azt érzik, hogy az Egyesült Államok hatalma meggyengült, és ennek vannak már következményei. Ezzel együtt
Az a cél, hogy még idén helyreállítsák a székelyudvarhelyi Vár utcában elbontott fémszerkezetű hidat, amely balesetveszélyessé vált az elmúlt években. Hamarosan forgalmi változásokat iktatnak be, hogy enyhítsék a munkálatok miatti torlódásokat.
Korábban elkezdte idén az előző évekhez képest a téli útjelzések felszerelését a brassói regionális útügyi igazgatóság. Az időjárással magyarázzák.
3 millió eurós uniós finanszírozással létesít adatbankot az Egnosis informatikai cég és a Pro Vitam Klinika az autoimmun és ritka betegségek kutatásához. Az egyedülálló projekt célja, hogy strukturált adatokkal segítse a diagnosztizálást és a kezelést.
A Belügyminisztérium közvitára bocsátott egy közlekedésbiztonságra irányuló törvénytervezetet, amely alapjaiban alakítaná át a közúti ellenőrzéseket és a büntetések rendszerét Romániában.
Több ember is megsebesült október 11-én Gelencén, miután két férfi késsel randalírozott a községben. A polgármester leszögezte: egyedi esetről van szó, mert az erőszak nem jellemző a településen, ugyanakkor a közbiztonság sincs veszélyben.
A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) jogilag jól megalapozott, alkotmányos eszközökkel hozzá kell járulnia a korrupció felszámolásához – írta kedden az államfő az X közösségimédia-platformon.
Kárpát-medence szerte szükség van olyan fiatalokra, akik a hagyományos eljárásokat a modern fejlesztésekkel ötvözik és így állnak helyt állatorvosként, tájépítészként, mezőgazdászként – hangzott el az agrárium ösztöndíjak kiosztásán.
Az országos adóhatóság (ANAF) 130 milliárd lejt gyűjtött be 2025 júliusa és szeptembere között, ami 11 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – jelentette be kedden a pénzügyminiszter.
A bíróság szakorvosi kezelést rendelt el „a felépülésig vagy a veszélyhelyzetet megszüntető javulásig” a Bukarestben futárként dolgozó bangladesi vendégmunkást bántalmazó fiatalember esetében.
George Simion hétfőn bejelentette, hogy a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) november végére tervezett kongresszusán ismét megpályázza a pártelnöki tisztséget.
2 hozzászólás