Hirdetés
Hirdetés

Szakértői szemmel a mellettünk zajló háborúról

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Az aradi származású, jó ideje Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel erdélyi előadói körútjának csíkszeredai állomásán nemcsak a mindenkit foglalkoztató orosz–ukrán háború hátterét, geopolitikai vonatkozásait mutatta be, hanem nézői kérdésekre is válaszolt.

Kovács Attila

2023. május 11., 21:332023. május 11., 21:33

2023. május 12., 00:232023. május 12., 00:23

Az izraeli hadsereg veteránja, az aszimmetrikus hadviselés és terrorellenes műveletek szakértője, tartalékos túsztárgyaló legutóbb 1985-ben járt Csíkszeredában, mint mondta, akkor még éltek itt idős rokonai.

A Sapientia egyetem nagy aulájában csütörtök este megtartott közönségtalálkozó telt ház előtt zajlott,

a Nagy Benedek egyetemi adjunktus által vezetett beszélgetés vezérfonalát az orosz–ukrán háború okai, háttere, lehetséges következményei jelentették.

Hirdetés

Robert C. Castel szerint előre látható volt, hogy a kelet felé terjeszkedő NATO és az érdekeit védő Oroszország összeütközésének egyszer meg kellett történnie, de

nem volt szükségszerű egy háború kitörése.

Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az oroszországi stratégiai gondolkodás értelmében Oroszország nem egyszerűen egy állam, hanem a keleti kereszténység civilizációja, amely bástyaként áll ellen a különböző nyugati ideológiáknak, ezért is népszerű a hasonló nézeteket vallók körében. Ugyanakkor története során jól asszimilált más népeket, és biztonsága érdekében terjesztette ki határait természetes földrajzi akadályokig – ez a stratégiai gondolkodás alapja.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A folyamatban levő háború a harmadik szakaszába lépett,

Oroszország most gyűjti az erőket, amelyekkel elindulhat nyugat felé

– jellemezte a helyzetet a szakértő. Az ukrán légvédelem lebontásával a légierő számára készítik elő a terepet, a szárazföldi harcokban pedig felőrlik az ukrán hadsereget, amely már teljesen más, mint a háború elején – a nyugatiak által kiképzett alakulatok elvéreztek, ezért most mintha két szovjet hadsereg harcolna egymással – vázolta.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nincsenek csodafegyverek – válaszolta az elemző az újabbnál újabb nagy hatótávolságú rakéták és más eszközök megjelenése kapcsán feltett kérdésre. Hozzátette, ha ezekből nagyon sok lenne, eldönthetnék a háború sorsát, de a jelenlegi helyzetben nem fogják. Ugyanakkor megjegyezte, nincs jó válasz az atomfenyegetésre, és

nem szabad Oroszországot olyan helyzetbe honi, hogy atomfegyvert vessen be.

Megjegyezte, a háború gyors lezárásának esélyét a Nyugat eljátszotta, és a totális háború kényszerpályájára állította Oroszországot, amelynek azok voltak az elvárásai, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és az országban ne legyenek külföldi katonai bázisok –

a megegyezésre a konfliktus elején lett volna esély, most már nincs.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nézői kérdésre kifejtette, noha Ukrajnában tényleg vannak palagázlelőhelyek és más energiaforrások, amerikai mezőgazdasági érdekek, kitűnő a termőtalaj, így az ország egyfajta ellen-Oroszországként alternatívát jelent a Nyugat számára,

a háború nem gazdasági okokból kezdődött, a geopolitikai gondolkodás és a félelem vezetett idáig, amely legpotensebb erő.

A változó geopolitikai helyzet is szóba került a beszélgetés során. Castel rámutatott, a világ 75 százaléka ugyanúgy kereskedik Oroszországgal, mint eddig, és nemcsak India vagy Kína vásárolja az orosz energiahordozókat, de ezek működtetik az ukrán hadigépezetet is, Bulgárián át jutva el Ukrajnába, amerikai finanszírozással. Hozzátette, nem fog kialakulni a nagy eurázsiai tömb, Kínát, Indiát és több más ország az Egyesült Államokkal való szembenállás készteti megegyezésre, de ez nem szövetség.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Úgy látja, a NATO-n belül, amely szervezet számára új célt adott a háború, nem egyformán gondolkodnak az Ukrajnával szomszédos, illetve távolabbi tagországok, ugyanakkor

a katonai szövetség harci ereje mit sem ér egységes politikai döntéshozatal nélkül, márpedig ez jelenleg hiányzik – leginkább Törökország lóg ki a sorból.

Így Castel szerint jó eséllyel kijelenthető, hogy a NATO a gyakorlatban nem is létezik már a politikai akarat hiánya miatt.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szabályokon alapuló világrend soha nem volt népszerű – ahogy ezt egy írásában említette –, a szakértő kifejtette, egy megmagyarázhatatlan nyugati hit táplálja azt, hogy az egyezmények, szerződések kötelezők az országokra nézve. Ez addig működik, amíg valós hatalom, kőkemény fenyegetés van ezek mögött, mert az amerikai szabályokon alapuló világrend sem ér semmit az amerikai hadsereg nélkül – példálózott, hozzátéve, a Közel-Keleten most azt érzik, hogy az Egyesült Államok hatalma meggyengült, és ennek vannak már következményei. Ezzel együtt

a NATO-elrettentés is meggyengült, ennek tudható be, hogy Oroszország megtámadhatta Ukrajnát.

Hirdetés
2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 02., kedd

Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások a Kremlben az ukrajnai helyzet rendezéséről

Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások kedden a Kremlben az ukrajnai rendezésről.

Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások a Kremlben az ukrajnai helyzet rendezéséről
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Megvan benne a potenciál, hogy a Stranger Things utolsó évada legyen az eddigi legjobb

Hosszú várakozás után tért vissza a streaming-éra egyik legnépszerűbb és legkedveltebb sorozata, a Stranger Things. Spoileres kibeszélő az ötödik évad első négy epizódjáról.

Megvan benne a potenciál, hogy a Stranger Things utolsó évada legyen az eddigi legjobb
2025. december 02., kedd

Három gyerekét egyedül nevelő édesanyának segítenek a házépítésben

Negyedik éve, hogy egy háromszéki építőipari kisvállalkozás az ünnepek közeledtével egy segítségre szoruló családnak elvégez 3000 lej értékű szakmunkát. Most egy zágoni, egyedülálló háromgyermekes édesanyának nyújtottak segítő kezet.

Három gyerekét egyedül nevelő édesanyának segítenek a házépítésben
2025. december 02., kedd

Felelősségvállalással fogadta el a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezetet

Felelősséget vállalt kedden a parlamentben a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért.

Felelősségvállalással fogadta el a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó tervezetet
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Gázolaj-támogatás: idén rövidebb ideig lehet benyújtani az előzetes kérelmet

Idén már karácsony előtt lejár a jövő évi gázolaj-támogatásra vonatkozó előzetes kérelmek benyújtási határideje. A jogosultak idén még nem kapták meg a második negyedévre járó összegeket, a megkésett juttatásról is érdeklődtünk az APIA-nál.

Gázolaj-támogatás: idén rövidebb ideig lehet benyújtani az előzetes kérelmet
2025. december 02., kedd

Bolojan: a bírák és ügyészek nyugdíjreformja igazságot teremt

A bírák és ügyészek nyugdíjreformjának elfogadása Bolojan szerint egyszerre orvosol társadalmi igazságtalanságot, teszi fenntarthatóbbá a rendszert, ugyanakkor az uniós helyreállítási források lehívásának egyik feltétele is.

Bolojan: a bírák és ügyészek nyugdíjreformja igazságot teremt
2025. december 02., kedd

RMDSZ-szenátor: a Nagy Egyesülés a magyarok számára nagy veszteséget jelentett

A Nagy Egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Loránd.

RMDSZ-szenátor: a Nagy Egyesülés a magyarok számára nagy veszteséget jelentett
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Négy székelyföldi város is pályázik Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címére

Marosvásárhely december 3-án, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda december 4-én este igyekszik megmutatni értékeit az M2 magyar televízió műsorában, Székelyudvarhely pedig egy nappal később. Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címért szállnak versenybe.

Négy székelyföldi város is pályázik Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címére
2025. december 02., kedd

A parlamentben tiltakozó alkalmazottak Bolojan lemondását követelték

Kedden a parlament alkalmazottainak érdekeit képviselő szakszervezet tagjai kifütyülték Ilie Bolojan miniszterelnököt, és lemondását követelték, amikor a politikus belépett a képviselőház üléstermébe.

A parlamentben tiltakozó alkalmazottak Bolojan lemondását követelték
2025. december 02., kedd

A vádirat szerint egymillió eurót ígérhettek a volt védelmi miniszternek

Bíróság elé állították kedden Marius Ovidiu Isăilă volt szociáldemokrata szenátort, aki a DNA szerint megpróbálta lefizetni Ionuț Moșteanu volt védelmi minisztert, hogy elősegítse egy szerződés megkötését.

A vádirat szerint egymillió eurót ígérhettek a volt védelmi miniszternek
Hirdetés