
Fotó: Pinti Attila
Az aradi származású, jó ideje Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel erdélyi előadói körútjának csíkszeredai állomásán nemcsak a mindenkit foglalkoztató orosz–ukrán háború hátterét, geopolitikai vonatkozásait mutatta be, hanem nézői kérdésekre is válaszolt.
2023. május 11., 21:332023. május 11., 21:33
2023. május 12., 00:232023. május 12., 00:23
Az izraeli hadsereg veteránja, az aszimmetrikus hadviselés és terrorellenes műveletek szakértője, tartalékos túsztárgyaló legutóbb 1985-ben járt Csíkszeredában, mint mondta, akkor még éltek itt idős rokonai.
a Nagy Benedek egyetemi adjunktus által vezetett beszélgetés vezérfonalát az orosz–ukrán háború okai, háttere, lehetséges következményei jelentették.
Robert C. Castel szerint előre látható volt, hogy a kelet felé terjeszkedő NATO és az érdekeit védő Oroszország összeütközésének egyszer meg kellett történnie, de
Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az oroszországi stratégiai gondolkodás értelmében Oroszország nem egyszerűen egy állam, hanem a keleti kereszténység civilizációja, amely bástyaként áll ellen a különböző nyugati ideológiáknak, ezért is népszerű a hasonló nézeteket vallók körében. Ugyanakkor története során jól asszimilált más népeket, és biztonsága érdekében terjesztette ki határait természetes földrajzi akadályokig – ez a stratégiai gondolkodás alapja.
Fotó: Pinti Attila
A folyamatban levő háború a harmadik szakaszába lépett,
– jellemezte a helyzetet a szakértő. Az ukrán légvédelem lebontásával a légierő számára készítik elő a terepet, a szárazföldi harcokban pedig felőrlik az ukrán hadsereget, amely már teljesen más, mint a háború elején – a nyugatiak által kiképzett alakulatok elvéreztek, ezért most mintha két szovjet hadsereg harcolna egymással – vázolta.
Fotó: Pinti Attila
Nincsenek csodafegyverek – válaszolta az elemző az újabbnál újabb nagy hatótávolságú rakéták és más eszközök megjelenése kapcsán feltett kérdésre. Hozzátette, ha ezekből nagyon sok lenne, eldönthetnék a háború sorsát, de a jelenlegi helyzetben nem fogják. Ugyanakkor megjegyezte, nincs jó válasz az atomfenyegetésre, és
Megjegyezte, a háború gyors lezárásának esélyét a Nyugat eljátszotta, és a totális háború kényszerpályájára állította Oroszországot, amelynek azok voltak az elvárásai, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és az országban ne legyenek külföldi katonai bázisok –
Fotó: Pinti Attila
Nézői kérdésre kifejtette, noha Ukrajnában tényleg vannak palagázlelőhelyek és más energiaforrások, amerikai mezőgazdasági érdekek, kitűnő a termőtalaj, így az ország egyfajta ellen-Oroszországként alternatívát jelent a Nyugat számára,
A változó geopolitikai helyzet is szóba került a beszélgetés során. Castel rámutatott, a világ 75 százaléka ugyanúgy kereskedik Oroszországgal, mint eddig, és nemcsak India vagy Kína vásárolja az orosz energiahordozókat, de ezek működtetik az ukrán hadigépezetet is, Bulgárián át jutva el Ukrajnába, amerikai finanszírozással. Hozzátette, nem fog kialakulni a nagy eurázsiai tömb, Kínát, Indiát és több más ország az Egyesült Államokkal való szembenállás készteti megegyezésre, de ez nem szövetség.
Fotó: Pinti Attila
Úgy látja, a NATO-n belül, amely szervezet számára új célt adott a háború, nem egyformán gondolkodnak az Ukrajnával szomszédos, illetve távolabbi tagországok, ugyanakkor
Így Castel szerint jó eséllyel kijelenthető, hogy a NATO a gyakorlatban nem is létezik már a politikai akarat hiánya miatt.
Fotó: Pinti Attila
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szabályokon alapuló világrend soha nem volt népszerű – ahogy ezt egy írásában említette –, a szakértő kifejtette, egy megmagyarázhatatlan nyugati hit táplálja azt, hogy az egyezmények, szerződések kötelezők az országokra nézve. Ez addig működik, amíg valós hatalom, kőkemény fenyegetés van ezek mögött, mert az amerikai szabályokon alapuló világrend sem ér semmit az amerikai hadsereg nélkül – példálózott, hozzátéve, a Közel-Keleten most azt érzik, hogy az Egyesült Államok hatalma meggyengült, és ennek vannak már következményei. Ezzel együtt
A tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben fordult Forsthoffer Ágneshez, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben Polgár Judit felkérését és megválasztását javasolják köztársasági elnöknek.
Összeütközött egy lengyel és egy magyar motoros vasárnap a 107K jelzésű országúton, a Fehér megyei Mogos (Mogoș) település közelében. A balesetben mindketten megsérültek, kórházba szállították őket.
A Bucsecs-hegységben kialakult felhőszakadás miatt villámárvíz öntötte el Bușteni üdülővárost vasárnap délután, megbénítva az egész települést. A víz autókat és embereket sodort el, de elárasztotta az 1-es országutat is.
Hat megyére másodfokú (narancssárga jelzésű), 22 megyére elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
Leállt a Budapest és Bukarest között közlekedő vonat vasárnap az Olt megyei Caracal és Fărcaşele állomások között, miután meghibásodott a korszerűsített, garanciális időszakban lévő mozdony.
Részlegesen leállt vasárnap délelőtt a Facebook, a közösségi oldal jelenleg csak a mobiltelefonos applikáción keresztül elérhető, asztali számítógépről és mobil böngészőből nem.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap másodfokú (narancssárga jelzésű) figyelmeztetést adott ki jelentős mennyiségű csapadékot hozó felhőszakadások, viharos szél, valamint közepes, helyenként nagyméretű jégeső veszélye miatt.
Motorkerékpárok hangja töltötte be Csíkszereda főterét szombat délután: mintegy százan gyűltek össze, hogy részt vegyenek a harmadik alkalommal megszervezett Szoknyás Guruláson.
Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania – ismertette Magyar Péter.
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
2 hozzászólás