
Fotó: Pinti Attila
Az aradi származású, jó ideje Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel erdélyi előadói körútjának csíkszeredai állomásán nemcsak a mindenkit foglalkoztató orosz–ukrán háború hátterét, geopolitikai vonatkozásait mutatta be, hanem nézői kérdésekre is válaszolt.
2023. május 11., 21:332023. május 11., 21:33
2023. május 12., 00:232023. május 12., 00:23
Az izraeli hadsereg veteránja, az aszimmetrikus hadviselés és terrorellenes műveletek szakértője, tartalékos túsztárgyaló legutóbb 1985-ben járt Csíkszeredában, mint mondta, akkor még éltek itt idős rokonai.
a Nagy Benedek egyetemi adjunktus által vezetett beszélgetés vezérfonalát az orosz–ukrán háború okai, háttere, lehetséges következményei jelentették.
Robert C. Castel szerint előre látható volt, hogy a kelet felé terjeszkedő NATO és az érdekeit védő Oroszország összeütközésének egyszer meg kellett történnie, de
Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az oroszországi stratégiai gondolkodás értelmében Oroszország nem egyszerűen egy állam, hanem a keleti kereszténység civilizációja, amely bástyaként áll ellen a különböző nyugati ideológiáknak, ezért is népszerű a hasonló nézeteket vallók körében. Ugyanakkor története során jól asszimilált más népeket, és biztonsága érdekében terjesztette ki határait természetes földrajzi akadályokig – ez a stratégiai gondolkodás alapja.
Fotó: Pinti Attila
A folyamatban levő háború a harmadik szakaszába lépett,
– jellemezte a helyzetet a szakértő. Az ukrán légvédelem lebontásával a légierő számára készítik elő a terepet, a szárazföldi harcokban pedig felőrlik az ukrán hadsereget, amely már teljesen más, mint a háború elején – a nyugatiak által kiképzett alakulatok elvéreztek, ezért most mintha két szovjet hadsereg harcolna egymással – vázolta.
Fotó: Pinti Attila
Nincsenek csodafegyverek – válaszolta az elemző az újabbnál újabb nagy hatótávolságú rakéták és más eszközök megjelenése kapcsán feltett kérdésre. Hozzátette, ha ezekből nagyon sok lenne, eldönthetnék a háború sorsát, de a jelenlegi helyzetben nem fogják. Ugyanakkor megjegyezte, nincs jó válasz az atomfenyegetésre, és
Megjegyezte, a háború gyors lezárásának esélyét a Nyugat eljátszotta, és a totális háború kényszerpályájára állította Oroszországot, amelynek azok voltak az elvárásai, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és az országban ne legyenek külföldi katonai bázisok –
Fotó: Pinti Attila
Nézői kérdésre kifejtette, noha Ukrajnában tényleg vannak palagázlelőhelyek és más energiaforrások, amerikai mezőgazdasági érdekek, kitűnő a termőtalaj, így az ország egyfajta ellen-Oroszországként alternatívát jelent a Nyugat számára,
A változó geopolitikai helyzet is szóba került a beszélgetés során. Castel rámutatott, a világ 75 százaléka ugyanúgy kereskedik Oroszországgal, mint eddig, és nemcsak India vagy Kína vásárolja az orosz energiahordozókat, de ezek működtetik az ukrán hadigépezetet is, Bulgárián át jutva el Ukrajnába, amerikai finanszírozással. Hozzátette, nem fog kialakulni a nagy eurázsiai tömb, Kínát, Indiát és több más ország az Egyesült Államokkal való szembenállás készteti megegyezésre, de ez nem szövetség.
Fotó: Pinti Attila
Úgy látja, a NATO-n belül, amely szervezet számára új célt adott a háború, nem egyformán gondolkodnak az Ukrajnával szomszédos, illetve távolabbi tagországok, ugyanakkor
Így Castel szerint jó eséllyel kijelenthető, hogy a NATO a gyakorlatban nem is létezik már a politikai akarat hiánya miatt.
Fotó: Pinti Attila
Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szabályokon alapuló világrend soha nem volt népszerű – ahogy ezt egy írásában említette –, a szakértő kifejtette, egy megmagyarázhatatlan nyugati hit táplálja azt, hogy az egyezmények, szerződések kötelezők az országokra nézve. Ez addig működik, amíg valós hatalom, kőkemény fenyegetés van ezek mögött, mert az amerikai szabályokon alapuló világrend sem ér semmit az amerikai hadsereg nélkül – példálózott, hozzátéve, a Közel-Keleten most azt érzik, hogy az Egyesült Államok hatalma meggyengült, és ennek vannak már következményei. Ezzel együtt
Ha az igazságszolgáltatási rendszernek a Recorder dokumentumfilmjében jelzett rendszerszintű problémái beigazolódnak, törvénymódosításokra lesz szükség – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Szerdán este tartották a Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 címért vívott televíziós vetélkedő döntőjét. A finálét a Gyergyószentmiklós–Cegléd várospáros nyerte.
Noha még nem sikerült elérni a víz árának módosítását, a csíkszentkirályi Ecken Közmű egy évre szóló ideiglenes működési engedélyt kapott. Szintén egy évvel hosszabbították meg az ügyvezető szerződését is, ezalatt rendezni kell a helyzetet.
Több százan tüntetnek szerda este a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bukaresti székhelye előtt a Recorder oknyomozó portál dokumentumfilmje nyomán.
A Prahova megyei vízválság kapcsán végzett ellenőrzésekről és az ezek nyomán hozott intézkedésekről számolt be a környezetvédelmi miniszter.
Átvette az irodalmi Nobel-díjat szerdán Stockholmban Krasznahorkai László.
Rendkívüli ülésen döntött a Hargita megyei önkormányzat a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság költségvetésének a kiegészítéséről szerdán, hogy az intézmény alkalmazottai megkaphassák fizetésüket.
Kidobott az emeletről egy macskát egy bukaresti férfi, súlyos sérüléseket okozva az állatnak, ezért a rendőrség előbb őrizetbe vette állatkínzás gyanújával, majd hatvannapos hatósági felügyeletet rendeltek el ellene.
December 28-ára halasztotta szerdán az alkotmánybíróság annak a beadványnak a tárgyalását, amelyet a legfelsőbb bíróság nyújtott be a bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit módosító új törvénytervezettel kapcsolatban.
A közlekedésrendészet munkatársai kedden 11 és 15 óra között 67 helyen végeztek ellenőrzést az 1-es országút különböző, balesetveszélyes szakaszain Ilfov, Prahova, Brasó, Szeben, Fehér, Kolozs és Bihar megyében.
2 hozzászólás