Hirdetés
Hirdetés

Szakértői szemmel a mellettünk zajló háborúról

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

Az aradi származású, jó ideje Izraelben élő biztonságpolitikai szakértő, Robert C. Castel erdélyi előadói körútjának csíkszeredai állomásán nemcsak a mindenkit foglalkoztató orosz–ukrán háború hátterét, geopolitikai vonatkozásait mutatta be, hanem nézői kérdésekre is válaszolt.

Kovács Attila

2023. május 11., 21:332023. május 11., 21:33

2023. május 12., 00:232023. május 12., 00:23

Az izraeli hadsereg veteránja, az aszimmetrikus hadviselés és terrorellenes műveletek szakértője, tartalékos túsztárgyaló legutóbb 1985-ben járt Csíkszeredában, mint mondta, akkor még éltek itt idős rokonai.

A Sapientia egyetem nagy aulájában csütörtök este megtartott közönségtalálkozó telt ház előtt zajlott,

a Nagy Benedek egyetemi adjunktus által vezetett beszélgetés vezérfonalát az orosz–ukrán háború okai, háttere, lehetséges következményei jelentették.

Hirdetés

Robert C. Castel szerint előre látható volt, hogy a kelet felé terjeszkedő NATO és az érdekeit védő Oroszország összeütközésének egyszer meg kellett történnie, de

nem volt szükségszerű egy háború kitörése.

Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az oroszországi stratégiai gondolkodás értelmében Oroszország nem egyszerűen egy állam, hanem a keleti kereszténység civilizációja, amely bástyaként áll ellen a különböző nyugati ideológiáknak, ezért is népszerű a hasonló nézeteket vallók körében. Ugyanakkor története során jól asszimilált más népeket, és biztonsága érdekében terjesztette ki határait természetes földrajzi akadályokig – ez a stratégiai gondolkodás alapja.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

A folyamatban levő háború a harmadik szakaszába lépett,

Oroszország most gyűjti az erőket, amelyekkel elindulhat nyugat felé

– jellemezte a helyzetet a szakértő. Az ukrán légvédelem lebontásával a légierő számára készítik elő a terepet, a szárazföldi harcokban pedig felőrlik az ukrán hadsereget, amely már teljesen más, mint a háború elején – a nyugatiak által kiképzett alakulatok elvéreztek, ezért most mintha két szovjet hadsereg harcolna egymással – vázolta.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nincsenek csodafegyverek – válaszolta az elemző az újabbnál újabb nagy hatótávolságú rakéták és más eszközök megjelenése kapcsán feltett kérdésre. Hozzátette, ha ezekből nagyon sok lenne, eldönthetnék a háború sorsát, de a jelenlegi helyzetben nem fogják. Ugyanakkor megjegyezte, nincs jó válasz az atomfenyegetésre, és

nem szabad Oroszországot olyan helyzetbe honi, hogy atomfegyvert vessen be.

Megjegyezte, a háború gyors lezárásának esélyét a Nyugat eljátszotta, és a totális háború kényszerpályájára állította Oroszországot, amelynek azok voltak az elvárásai, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz, és az országban ne legyenek külföldi katonai bázisok –

a megegyezésre a konfliktus elején lett volna esély, most már nincs.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Nézői kérdésre kifejtette, noha Ukrajnában tényleg vannak palagázlelőhelyek és más energiaforrások, amerikai mezőgazdasági érdekek, kitűnő a termőtalaj, így az ország egyfajta ellen-Oroszországként alternatívát jelent a Nyugat számára,

a háború nem gazdasági okokból kezdődött, a geopolitikai gondolkodás és a félelem vezetett idáig, amely legpotensebb erő.

A változó geopolitikai helyzet is szóba került a beszélgetés során. Castel rámutatott, a világ 75 százaléka ugyanúgy kereskedik Oroszországgal, mint eddig, és nemcsak India vagy Kína vásárolja az orosz energiahordozókat, de ezek működtetik az ukrán hadigépezetet is, Bulgárián át jutva el Ukrajnába, amerikai finanszírozással. Hozzátette, nem fog kialakulni a nagy eurázsiai tömb, Kínát, Indiát és több más ország az Egyesült Államokkal való szembenállás készteti megegyezésre, de ez nem szövetség.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Úgy látja, a NATO-n belül, amely szervezet számára új célt adott a háború, nem egyformán gondolkodnak az Ukrajnával szomszédos, illetve távolabbi tagországok, ugyanakkor

a katonai szövetség harci ereje mit sem ér egységes politikai döntéshozatal nélkül, márpedig ez jelenleg hiányzik – leginkább Törökország lóg ki a sorból.

Így Castel szerint jó eséllyel kijelenthető, hogy a NATO a gyakorlatban nem is létezik már a politikai akarat hiánya miatt.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Azzal kapcsolatban pedig, hogy a szabályokon alapuló világrend soha nem volt népszerű – ahogy ezt egy írásában említette –, a szakértő kifejtette, egy megmagyarázhatatlan nyugati hit táplálja azt, hogy az egyezmények, szerződések kötelezők az országokra nézve. Ez addig működik, amíg valós hatalom, kőkemény fenyegetés van ezek mögött, mert az amerikai szabályokon alapuló világrend sem ér semmit az amerikai hadsereg nélkül – példálózott, hozzátéve, a Közel-Keleten most azt érzik, hogy az Egyesült Államok hatalma meggyengült, és ennek vannak már következményei. Ezzel együtt

a NATO-elrettentés is meggyengült, ennek tudható be, hogy Oroszország megtámadhatta Ukrajnát.

2 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 18., hétfő

Több mint 700 ezer online dokumentumot bocsátott ki ingyenesen idén az országos kataszteri hivatal

Az idei év első négy hónapjában 737.682 online iratot bocsátott ki ingyenesen az ingatlan- és telektulajdonosoknak az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).

Több mint 700 ezer online dokumentumot bocsátott ki ingyenesen idén az országos kataszteri hivatal
Hirdetés
2026. május 18., hétfő

Elindult a jelentkezés a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzéseire

Elindult a regisztráció a 34. Bolyai Nyári Akadémia pedagógus-továbbképzéseire, amelyek több helyszínen kínálnak szakmai fejlődési lehetőséget pedagógusok számára június 29. és július 24. között.

Elindult a jelentkezés a Bolyai Nyári Akadémia továbbképzéseire
2026. május 18., hétfő

Igazolták a laborvizsgálatok az aradi hantavírus-fertőzést

Az eredmények szerint a beteg az Európában terjedő vírustörzset kapta el, a megbetegedésnek tehát nincs köze az óceánjáró fedélzetén azonosított Andes-hantavírushoz, amely kizárólag Dél-Amerikában terjed.

Igazolták a laborvizsgálatok az aradi hantavírus-fertőzést
2026. május 18., hétfő

Konzultálás az elnökkel: az RMDSZ elnöke nem hiszi, hogy első próbálkozásra meglesz a kormánytöbbség

Nicușor Dan államfő hétfőn konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.

Konzultálás az elnökkel: az RMDSZ elnöke nem hiszi, hogy első próbálkozásra meglesz a kormánytöbbség
Hirdetés
2026. május 18., hétfő

Még pünkösd előtt felavatják a restaurált Rákóczi-várat

Hosszú restaurálási folyamat után felavatják május 22-én a gyimesbükki Rákóczi-várat. A nép körében Rákóczi-várként ismert erődítmény 2026-tól hivatalosan a Bethlen–Rákóczi-vár nevet viseli.

Még pünkösd előtt felavatják a restaurált Rákóczi-várat
2026. május 18., hétfő

Sulyok Tamás az Indexnek: a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka; az eskümhöz hű maradok

Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat – írja az MTI az Index hírportálon hétfőn megjelent, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel készített interjút szemlézve.

Sulyok Tamás az Indexnek: a lemondásomnak nincsen alkotmányos indoka; az eskümhöz hű maradok
2026. május 18., hétfő

Felmérték a polgárok igényét az előrehozott választásokra

A románok többsége úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, és ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne az első helyen.

Felmérték a polgárok igényét az előrehozott választásokra
Hirdetés
2026. május 18., hétfő

Medvék miatt riasztottak több településen

Ismét medvék miatt szólt a Ro-Alert több Hargita megyei településen vasárnap este. A vadállatok párzási időszaka miatt gyakrabban találkozhatunk velük.

Medvék miatt riasztottak több településen
2026. május 17., vasárnap

Gazdasági miniszter: nem teszi „összeszerelő országgá” Romániát a SAFE-program

A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.

Gazdasági miniszter: nem teszi „összeszerelő országgá” Romániát a SAFE-program
2026. május 17., vasárnap

Egyre többen fizetnek kártyával Romániában

A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.

Egyre többen fizetnek kártyával Romániában
Hirdetés