
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhelyre naponta hetvenezer ember jön be dolgozni, tanulni, jelentősen leterhelve a közúti forgalmat. Éppen ezért fontos az utak fejlesztése, a parkolóházak építése, de a tömegközlekedés korszerűsítése, kiterjesztése is. Az elmúlt négy évben a jelenlegi városvezetés nyolcszor több uniós pályázati támogatást hívott le, mint korábban, nagyrészt a fent említett fejlesztésekre. Ilyen ritmusban kell ezt folyatni – véli Soós Zoltán Marosvásárhely polgármestere.
2024. május 29., 16:022024. május 29., 16:02
– A Dózsa György út felújítása és az elkerülőutak hiánya folyamatosan beszédtéma Marosvásárhelyen az elmúlt időszakban. Miért fontos a Dózsa György út felújítása és milyen szakaszban van most a munkálat?
– Fontos elmondani, hogy a nagy infrastruktúra felújítására a megyeszékhelyek 2028-ig tudnak uniós pénzalapokat lehívni. Ez azt jelenti, hogy aki nem újítja fel addig az utakat, az a régi, negyvenéves utakkal marad. Saját költségvetésből, saját forrásokból sokkal nehezebben, évtizedek alatt tudja csak egy-egy megyeszékhely, nagyobb város korszerűsíteni az utakat, járdákat. Az is lényeges, hogy
A Dózsa György utcában mindezek elvégzése folyamatban van, a gázcsöveket is kicserélték, hogy az elkövetkező 15–20 évben ne kelljen az aszfaltot feltörni. A Dózsa György utca felújítása egy hatvanmillió lejes terv, ennek felét biztosítja az Európai Unió, a másik felét saját alapokból teremtjük elő. Ha az egészet önerőből kellett volna megvalósítsuk, akkor az éves beruházási pénzalapunk felét elvitte volna egyetlen utca felújítása, korszerűsítése. De így, hogy felét az unió támogatásából oldjuk meg, a megmaradt összegből más, kisebb felújításokat tudunk eszközölni, a közterületet, parkokat, kukákat, padokat karbantartani, kicserélni.
Fotó: Haáz Vince
Jelenleg a Dózsa György utca felújítása 65 százalékban készült el, a két nagyobb szakaszon a munkálatok szinte teljesen kész vannak, a kerékpárutak aszfaltozása következik. Két kisebb szakasz maradt hátra, de ezeknek csak a vakációban fognak neki a megbízott cégek. Lesz az egyik szakasznak egy nehezebb pontja, ez a Béga utcánál levő patak hídjának felújítása, mert csak a megbontáskor derül ki, hogy milyen állapotban vannak a betongerendák. Azt szeretnénk hogy iskolakezdésre már a teljes útszakasz fel legyen újítva, esetleg a járdák, zöldövezetek maradjanak hátra a két kis szakaszokon.
– A Dózsa György utca felújítása során is kiderült, hogy nagy szükség lenne kerülőutakra. Milyen szakaszban vannak a Marosvásárhelyt elkerülő utak előkészítése, tervezése?
– El kell újra mondanom, hogy a marosvásárhelyi városvezetés 2021 előtt szinte egyáltalán nem foglalkozott az infrastruktúra építésével, így nekünk a tervezésnél kellett kezdeni. Hároméves papírmunka után mondhatom, hogy
és a Náznánfalvát Marosvásárhellyel összekötő Maros híd előkészítése is jól halad. Két szakasz van, ahol előreláthatóan már idén elkezdődnek a munkálatok:
a 3-as szakasz, ami az autópálya-leállót összeköti a Bodoni utcával. Ez azt jelenti, hogy az autók nem fognak behajtani a Dózsa György utcába, hanem a Bodoni és Segesvári utak érintésével kikerülik a várost.
A másik, amelyet a tervek szerint már idén év végig el lehet majd kezdeni, az a 6-os szakasz, ami Marosvásárhely Koronka felőli bejáratánál lesz, és elkerüli a nagy bevásárlóközpontot.
E két szakasz esetében minden elő van készítve, hamarosan kiírják a közbeszerzést és kiválasztják a kivitelezőt. Ezek 98 százalékban uniós pénzalapokból készülnek és a kivitelezésük másfél év lesz.
Előrehaladott állapotban van a Náznánfalvát és a várost összekötő Maros-híd is, ami tulajdonképpen az elkerülőút 7-es szakaszához tartozik, itt még meg kell kötnünk a szerződést az uniós támogatásra, és ha nem is idén év végén, de jövő év elején annak a megépítése is elkezdődhet. A többi szakasz előkészítésén is dolgoznak a szakemberek.
– A városi tömegközlekedés jelentősen könnyíthet az autós forgalmon. Ezen a téren milyen fejlesztések lesznek még?
– Tavaly év végén már azt tapasztaltuk, hogy egyre többen utaznak a városi buszokkal, amelyek tiszták, pontosan érkeznek. Bővítettük a járatok számát egyes útvonalakon, hogy ki tudjuk szolgálni az utasokat. A napokban átadtunk egy új végállomást Jedd község határában, meghosszabbítva ezáltal az útvonalakat.
Fotó: Haáz Vince
Folyamatban van a peremtelepülésekre kiterjesztett tömegközlekedés megszervezése,
A peremtelepülésekről, de távolabbról is 70 ezer ember ingázik be naponta Marosvásárhelyre dolgozni és iskolába, ezért fontos, hogy legalább egy részük ne autóval, hanem busszal jöjjön be.
– Pakolóházakra is szüksége van a városnak, ezen a téren mire számíthatnak a városlakók?
– A parkolóházak építése nagyon fontos Marosvásárhelyen, hiszen mindannyian tapasztaljuk, de a felmérések is azt mutatják, hogy például a belvárosban a gépkocsiforgalom harminc százaléka olyan autókból áll, amelyeket parkolóhelyet keresnek, körbe-körbe járnak, lassítják a forgalmat és szennyezik a levegőt.
Ha elkészül, akkor mintegy hatvan állomásozót felszámolunk a főtéren, az Enescu és Városháza utcákban is.
Fotó: Haáz Vince
A Színház háta mögé tervezett mélygarázsnak most készül a megvalósíthatósági tanulmánya, ott magánberuházót szeretnénk bevonni a megépítésébe, és van is már érdeklődő. Készül két lakótelepi emeletes pakolóház is, egy a Hátszeg utcában, egy pedig a Csalhó utcában, itt a városháza szakosztálya most készíti elő a közbeszerzést, ezek saját beruházások lesznek.
– Az utak felújítása, a terelőutak megépítése, de a tömegközlekedés fejlesztése során is jelentős uniós pénzforrásokat vett, vesz igénybe Marosvásárhely. Számokban mit is jelentenek ezek?
– Az uniós pályázatokon nyert pénzek jelentős fejlesztési alapok Marosvásárhely számára. Hosszas a pályázatok előkészítése, nagy az átláthatóság és szigorú az elszámolás. Az előző városvezetés négy év alatt 38 millió lejt tudott bevonzani, mi 312 millió lejt hívtunk le az elmúlt négy évben. Jelenleg 55 projektünk van leadva iskolajavításra, tanfelszerelés és bútorzat beszerzésre, de az úthálózat korszerűsítésre, hőszigetelésekre is, minden téren, ahol lehetett. Például
Ezt az ütemet fent kell tartanunk, mert 2030-ig, amíg kifutnak a jelenlegi kiírások pályázatai, még akár 800–900 millió lejt lehetne lehívni, amire még rájön az önrész. Ezzel már látványos változást tudunk elérni Marosvásárhelyen. Ezért is mondjuk, hogy fontos a folytatás.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!