Minden gyereknek joga van a tanuláshoz. Az iskolai mediátornak fő feladata ezt megértetni a szülőkkel, iskolával • Fotó: Haáz Vince
Az iskolai mediátor fő feladata, hogy támogassa a közösség valamennyi gyermekének részvételét a közoktatásban,
ösztönözze a szülők bevonását gyermekeik iskolai életébe, elősegítse a család és iskola közötti együttműködést, jelezze, ha gyerekjogok sérülnek.
Legalább annyi ilyen közvetítőre lenne szükség, ahány hátrányos helyzetű közösség él egy településen, ezzel szemben alig jut néhány ilyen „hídember” egy-egy megyére.
Hargita megyében hét iskolai mediátor van összesen, de indulásból legalább tíznek tudnának még munkát adni
– magyarázta Kari Attila, a roma oktatásért és iskolai mediátorokért felelős Hargita megyei tanfelügyelő. Mivel az iskolai mediátorok a tanintézetek alkalmazottai, nincs elég poszt számukra, hiszen így is minden iskola személyzet-hiánnyal küzd.
Egyetlen megoldás lenne, ha a Megyei Nevelési Tanácsadó és Erőforrás Központ (CJRAE) tudna esetleg posztot létrehozni, de a megyei tanács kellene ezt megszavazza, mert az ő hatásköre. Vannak megyék, ahol csak ennek a központnak a foglalkoztatásában vannak mediátorok
– részletezte Kari Attila. Hozzátette, a mediátor a kapcsolattartó az iskola és a szülő között, napi rendszerességgel követi a gyerekek jelenlétet, a diákok fejlődését, besegít a pedagógusoknak is különböző tevékenységek lebonyolításában.
Jelenleg Szenterzsébeten, Szentábrahámon, Máréfalván, Etéden, Siménfalván, illetve a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskolában és Csíkszeredában a Xántusz János Általános Iskolában vannak iskolai mediátorok.
Az utóbbi években bevezették, hogy kötelező az érettségi ahhoz, hogy mediátor legyen valaki, a tanügyminisztérium pedig minden évben szervez továbbképzőket, amelyeken részt vesznek.
Kérdésünkre Kari Attila kifejtette, elég ez a képzettség is, hisz pár éve, amikor megjelent a mediátor szakma, akkor a nyolc osztály is elég volt, hiszen ha egy olyan személy kerül mediátori szerepbe, aki a közösségből van, az még hatékonyabban tud dolgozni, kommunikálni a szülőkkel. Hargita megyében is vannak olyan mediátorok, akik az adott közösségből vannak – tette hozzá a roma oktatásért felelős tanfelügyelő.
Nehéz a beilleszkedés a körülmények miatt
Maros megyében 12 iskolai mediátor van összesen – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől, aki azt is hozzátette, hogy mindig nagy szükség lenne mediátorokra, és arra is, hogy minden mediátor becsületesen elvégezze a munkáját.
Legfontosabb feladatuk az, hogy elvigyék iskolába a gyerekeket, ellenőrizzék a családi körülményeket, de felvilágosító tevékenységeket is kell végezniük higiéniával kapcsolatban például.
„Pár éve volt is egy tetvesedés ellen küzdő kampányuk a marosvásárhelyi Hidegvölgy negyedben. Tehát az ő feladatuk az is, hogy megfelelően menjenek el iskolába a gyerekek, hiszen ez a legnagyobb problémánk, hogy integrálni kellene ezeket a gyerekeket, de nehezen tudnak beilleszkedni, ha ilyen körülmények között élnek” – részletezte a főtanfelügyelő-helyettes.
Csökken a gyereklétszám, nőnek a gondok
Maros megyében sincs elég poszt számukra, hiszen meg van határozva megyeszinten, hogy ahány gyerek van, ahhoz képest hány tanügyi poszt lehet. Jelenleg Maros megyében 8694 állás van megyeszinten, és ebbe bele kell férjen minden tanügyi alkalmazott.
„A nagy gondot az jelenti, hogy a gyerekek száma lecsökkent, de nem úgy, hogy teljes osztályok tűntek el, hanem minden osztályból egy-két gyerekkel van kevesebb. A fejkvótarendszer miatt pedig nem férünk bele a pénzbe, ha minden osztályból kevesebb a gyerek. Továbbá ott vannak a szórvány vidékek is, és Maros megye ilyen szempontból nagyon atipikus megye, hiszen van szórványban élő magyar és román közösség is.
Vannak elszigetelt falvak, ahol nagyon kis létszámmal működnek az iskolák és az osztályok, de ezeket is meg kell tartani, mert minden gyereknek egyenlő esélye kell legyen a tanulásra, és ha 3-4 gyerek van egy faluban, akkor számukra is kell biztosítani egy osztályt
– magyarázta Illés Ildikó az állás-hiánnyal küzdő tanügyi rendszer dilemmáit. Maros megyében például olyan falu is van, ahol jogi személyisége van az iskolának, noha csak 56 gyerek van összesen, de
a törvény azt írja elő, hogy egy intézményben legalább 300 tanulónak kell lennie ahhoz, hogy önálló jogi személyiség legyen, vagy ha önálló falu, akkor minden falunak kell biztosítani egy iskolát, amely jogi személyiséggel rendelkezik.
De ha kevés a gyerek, úgyis kell minden ilyen iskolának igazgatója, titkára, takarítója legyen, tehát eléggé meghatározzák a személyzethiányt ezek a gondok is, így nemhogy iskolai mediátor, de sokszor még elég takarító sincs egy-egy tanintézetben.
24h
