Sokkal kevesebb az iskolai mediátor, mint amennyire valóban szükség lenne

Legalább annyi ilyen közvetítőre lenne szükség, ahány hátrányos helyzetű közösség él egy településen, ezzel szemben alig jut néhány ilyen „hídember” egy-egy megyére.

– magyarázta Kari Attila, a roma oktatásért és iskolai mediátorokért felelős Hargita megyei tanfelügyelő. Mivel az iskolai mediátorok a tanintézetek alkalmazottai, nincs elég poszt számukra, hiszen így is minden iskola személyzet-hiánnyal küzd.

– részletezte Kari Attila. Hozzátette, a mediátor a kapcsolattartó az iskola és a szülő között, napi rendszerességgel követi a gyerekek jelenlétet, a diákok fejlődését, besegít a pedagógusoknak is különböző tevékenységek lebonyolításában.

Jelenleg Szenterzsébeten, Szentábrahámon, Máréfalván, Etéden, Siménfalván, illetve a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskolában és Csíkszeredában a Xántusz János Általános Iskolában vannak iskolai mediátorok.

Kérdésünkre Kari Attila kifejtette, elég ez a képzettség is, hisz pár éve, amikor megjelent a mediátor szakma, akkor a nyolc osztály is elég volt, hiszen ha egy olyan személy kerül mediátori szerepbe, aki a közösségből van, az még hatékonyabban tud dolgozni, kommunikálni a szülőkkel. Hargita megyében is vannak olyan mediátorok, akik az adott közösségből vannak – tette hozzá a roma oktatásért felelős tanfelügyelő.

Nehéz a beilleszkedés a körülmények miatt

Maros megyében 12 iskolai mediátor van összesen – tudtuk meg Illés Ildikó főtanfelügyelő-helyettestől, aki azt is hozzátette, hogy mindig nagy szükség lenne mediátorokra, és arra is, hogy minden mediátor becsületesen elvégezze a munkáját.

„Pár éve volt is egy tetvesedés ellen küzdő kampányuk a marosvásárhelyi Hidegvölgy negyedben. Tehát az ő feladatuk az is, hogy megfelelően menjenek el iskolába a gyerekek, hiszen ez a legnagyobb problémánk, hogy integrálni kellene ezeket a gyerekeket, de nehezen tudnak beilleszkedni, ha ilyen körülmények között élnek” – részletezte a főtanfelügyelő-helyettes.

Csökken a gyereklétszám, nőnek a gondok

Maros megyében sincs elég poszt számukra, hiszen meg van határozva megyeszinten, hogy ahány gyerek van, ahhoz képest hány tanügyi poszt lehet. Jelenleg Maros megyében 8694 állás van megyeszinten, és ebbe bele kell férjen minden tanügyi alkalmazott.

„A nagy gondot az jelenti, hogy a gyerekek száma lecsökkent, de nem úgy, hogy teljes osztályok tűntek el, hanem minden osztályból egy-két gyerekkel van kevesebb. A fejkvótarendszer miatt pedig nem férünk bele a pénzbe, ha minden osztályból kevesebb a gyerek. Továbbá ott vannak a szórvány vidékek is, és Maros megye ilyen szempontból nagyon atipikus megye, hiszen van szórványban élő magyar és román közösség is.

– magyarázta Illés Ildikó az állás-hiánnyal küzdő tanügyi rendszer dilemmáit. Maros megyében például olyan falu is van, ahol jogi személyisége van az iskolának, noha csak 56 gyerek van összesen, de

De ha kevés a gyerek, úgyis kell minden ilyen iskolának igazgatója, titkára, takarítója legyen, tehát eléggé meghatározzák a személyzethiányt ezek a gondok is, így nemhogy iskolai mediátor, de sokszor még elég takarító sincs egy-egy tanintézetben.