Sokan még hónapokkal a fertőzést követően is küzdenek a poszt-Covid szindrómával

Egészségügyi szakmai fórumokon is egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról, vagyis azokról a helyzetekről, amikor a betegség tünetegyüttesét, vagy bizonyos maradványtüneteit a fertőzés utáni negyedik héten túli időszakban is tapasztalja magán a páciens, illetve ha tartós egészségkárosodást szenvedett. Egyes vélekedések szerint akár népbetegség méretű egészségügyi problémává is válhat a poszt-Covid jelenség, az viszont már most biztos, hogy egyeseknél tartós egészségkárosodáshoz vezet a koronavírus-fertőzés. Hogy pontosan hányan érintettek a korábbi betegek közül, azt egyelőre mérni sem lehet, márpedig a majdani egészségpolitikai stratégiák kidolgozásakor nagyon hasznosak lehetnének ezek a rendszerszintű információk.

Érintettek sajnos bőven vannak, tudtuk meg Biró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől, aki háziorvosként közvetlen tapasztalatokkal is rendelkezik a jelenségről. „Szinte minden, a Covidon tünetekkel átesett betegünknek vannak kisebb-nagyobb mértékben maradványtüneteik. Vagy nehézlégzés, vagy fáradékonyság, vagy hosszan tartó ízületi fájdalmak maradnak vissza náluk.

– fogalmazott. Noha a koronavírus-fertőzöttek többségét továbbra is a tünetmentes betegek teszik ki, a szövődmények kialakulása pedig a tünetes lefolyású megbetegedésre jellemző – tehát az idősebbek körében gyakoribb az előfordulása –, az viszont kiszámíthatatlan, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a fertőzésre. Amint azt Biró László példaként elmondta, van olyan fiatal, 40 éves páciense, aki lélegeztetőgépen van a koronavírus miatt, de olyan daganatos betege is, akiről az onkológiai kezelés előtt elvégzett tesztelésen derült ki, hogy tünetmentes fertőzött.

„Azoknál, akiknél kialakult egy masszív tüdőgyulladás, netán kórházba kerültek, ne adj’ Isten lélegeztetésre is szorultak, minden esetben visszamarad leghamarabb egy krónikus légúti probléma, de szívbetegségtől kezdve bármi más is előfordulhat.” Az említett okok miatt visszajáró betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna ezek a szövődmények, egyikükre sem tudja azt mondani, hogy egészségük teljesen rendben van – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy idővel meggyógyultak-e az említett betegek. A legrégebbi ilyen páciense tavaly júliusban egy kiterjedt tüdőgyulladással vészelte át a megbetegedést, károsodott a tüdeje, jelenleg is légzést segítő inhalátort kell használjon, és valószínűleg maradandó lesz nála ez az egészségkárosodás.

Egy másik, hangsúlyosan előforduló szövődmény a diabétesz, vagy a meglévő cukorbetegség súlyosbodása. „Nem mondanám konkrétan, hogy cukorbetegséghez vezet, de elég sok ilyen jellegű probléma van.

Más fertőzések esetén nem nagyon szokott ilyen előfordulni, pláné az nem, hogy egy hasnyálmirigyet érintő szövődmény maradjon vissza. A betegeink körében, akiknél felmerült a poszt-COVID szindróma veszélye, öt olyan eset is van, ahol kiemelhető a cukorbetegség kialakulásának a lehetősége vagy a meglevő cukorbetegség súlyosbodása” – emelte ki a koronavírus-fertőzés egy másik lehetséges következményét Biró László.

A megyei orvosi kamara elnöke szerint nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a poszt-Covid jelenség az egészségügyi rendszert az elkövetkező években. Nagyon nehéz e betegek állapotának az utánkövetése, és érthető ugyan, hogy az oltásmellékhatások monitorizálása mellett ezt is rábízták a háziorvosokra, de ezekben a rendelőkben sem elegendő idő, sem kapacitás nincs arra, hogy ezt megfelelően el tudják végezni, és ebben rendszerszinten segítséget sem kapnak. És ez előrevetíti azt a problémát – vélekedett –, ami az elkövetkező öt évben megye-, illetve országszerte is egyre fajsúlyosabbá válik majd, nevezetesen azt, hogy nincs elég háziorvos.

Az otthon gyógyuló koronavírusos betegek állapotának a követése is annyiból áll, hogy naponta beszélnek velük telefonon, majd a 14 nap letelte után behívják a rendelőbe egy általános kivizsgálásra, majd feloldják a karantént. Ha viszont egy hónap múlva újra visszatér a beteg a háziorvosi rendelőbe – folytatta a helyzet ismertetését –, mert légzési nehézségei vannak, és kiderül, hogy kialakult nála egy krónikus hörgőtágulat, akkor az elektronikus egészségügyi rendszerbe csak a hörgőtágulat kerül be, az oka nem. „Én tudom, hogy annak a betegnek azért van krónikus hörgőtágulata, szívproblémája, vagy más egészségügyi gondja, mert koronavírusos volt, de erre még betegségkód sincs, tehát

– magyarázta. Megjegyezte azonban, hogy ha erre lenne lehetőség, akkor se tudna megfelelően működni az utánkövetés, mert a háziorvosi rendelőkben korlátozott rá a kapacitás. Úgy véli, országszerte mintegy tízezer új háziorvosra lenne szükség már most, hogy a meglévő teendők mellett a járvány okozta feladatokat is megfelelően el tudják látni.

A poszt-Covid szindrómás páciensek főként a tünetes lefolyású koronavírusos betegek köréből kerülnek ki, és sajnos nem csak légzőszervi, hanem neurológiai tüneteket is produkál ez a szindróma – mondta el lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A légzéselégtelenség, a levertség, a fáradékonyság, a nehézlégzés mind az oxigénhiánynak az utólagos következményei. De már vannak tanulmányok arról, hogy pszichés elváltozásokat, tehát hangulatbetegséget, depressziót, azaz számos komoly problémát generál a légzőszervi károsodáson kívül is” – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor: ahogyan az igazolt fertőzések száma csak a jéghegy csúcsát jelenti – mert az előző hullámokkal ellentétben a jelenlegiben sokan nem fordulnak orvoshoz, ha megfertőződnek –, úgy ez a poszt-Covid szindrómás esetekre is érvényes lehet.

Az, akik utólag arról számol be, hogy a komoly tünetek alapján biztosan elhúzott otthon egy koronavírus-fertőzést, számíthat arra, hogy lesznek ennek számára még előreláthatatlan következményei a jövőben

– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. „Az biztos, hogy a tüdő hegesedésével járó betegségek általában táptalajt jelentenek a rosszindulatú daganatos betegségek számára. Ez csak egy példa, nem jósolni szeretnék, de van egy ilyen megfigyelés a medicinában” – említette meg a szövődmények egyik kockázatát.