Hirdetés
Hirdetés

Sokan még hónapokkal a fertőzést követően is küzdenek a poszt-Covid szindrómával

Háziorvosi vizsgálaton. Szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról •  Fotó: Veres Nándor

Háziorvosi vizsgálaton. Szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról

Fotó: Veres Nándor

Az elkövetkező évek egyik legkomolyabb kihívásává válhat a koronavírus okozta szövődmények kezelése az egészségügyi rendszer számára, egyelőre azonban még saját, Covid-vonatkozású betegségkódja sincs ezeknek a szövődményeknek. A maradandó tüdőkárosodástól a szívbetegségeken át a krónikussá váló cukorbetegségig számtalan megbetegedés kialakulásához vezethet a koronavírus-fertőzés, az elektronikus egészségügyi rendszerben azonban semmi nyoma nem marad ennek az ok-okozati összefüggésnek.

Széchely István

2021. április 28., 22:042021. április 28., 22:04

Egészségügyi szakmai fórumokon is egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról, vagyis azokról a helyzetekről, amikor a betegség tünetegyüttesét, vagy bizonyos maradványtüneteit a fertőzés utáni negyedik héten túli időszakban is tapasztalja magán a páciens, illetve ha tartós egészségkárosodást szenvedett. Egyes vélekedések szerint akár népbetegség méretű egészségügyi problémává is válhat a poszt-Covid jelenség, az viszont már most biztos, hogy egyeseknél tartós egészségkárosodáshoz vezet a koronavírus-fertőzés. Hogy pontosan hányan érintettek a korábbi betegek közül, azt egyelőre mérni sem lehet, márpedig a majdani egészségpolitikai stratégiák kidolgozásakor nagyon hasznosak lehetnének ezek a rendszerszintű információk.

Maradványtünetek

Érintettek sajnos bőven vannak, tudtuk meg Biró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől, aki háziorvosként közvetlen tapasztalatokkal is rendelkezik a jelenségről. „Szinte minden, a Covidon tünetekkel átesett betegünknek vannak kisebb-nagyobb mértékben maradványtüneteik. Vagy nehézlégzés, vagy fáradékonyság, vagy hosszan tartó ízületi fájdalmak maradnak vissza náluk.

Idézet
Nagyon sok betegünk van úgymond Covidhoz kötött, visszamaradt szövődménnyel. Ma is volt olyan betegünk, aki már ősszel átesett a fertőzésen, de azóta is folyamatosan kardiológiai konzultációkra jár, és úgy néz ki, ilyen jellegű problémái lesznek a későbbiekben is, amit a kardiológus konkrétan a Coviddal hozott összefüggésbe

– fogalmazott. Noha a koronavírus-fertőzöttek többségét továbbra is a tünetmentes betegek teszik ki, a szövődmények kialakulása pedig a tünetes lefolyású megbetegedésre jellemző – tehát az idősebbek körében gyakoribb az előfordulása –, az viszont kiszámíthatatlan, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a fertőzésre. Amint azt Biró László példaként elmondta, van olyan fiatal, 40 éves páciense, aki lélegeztetőgépen van a koronavírus miatt, de olyan daganatos betege is, akiről az onkológiai kezelés előtt elvégzett tesztelésen derült ki, hogy tünetmentes fertőzött.

Hirdetés

„Azoknál, akiknél kialakult egy masszív tüdőgyulladás, netán kórházba kerültek, ne adj’ Isten lélegeztetésre is szorultak, minden esetben visszamarad leghamarabb egy krónikus légúti probléma, de szívbetegségtől kezdve bármi más is előfordulhat.” Az említett okok miatt visszajáró betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna ezek a szövődmények, egyikükre sem tudja azt mondani, hogy egészségük teljesen rendben van – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy idővel meggyógyultak-e az említett betegek. A legrégebbi ilyen páciense tavaly júliusban egy kiterjedt tüdőgyulladással vészelte át a megbetegedést, károsodott a tüdeje, jelenleg is légzést segítő inhalátort kell használjon, és valószínűleg maradandó lesz nála ez az egészségkárosodás.

Cukorbetegség, mint szövődmény

Egy másik, hangsúlyosan előforduló szövődmény a diabétesz, vagy a meglévő cukorbetegség súlyosbodása. „Nem mondanám konkrétan, hogy cukorbetegséghez vezet, de elég sok ilyen jellegű probléma van.

Idézet
Sok esetben egy kettes típusú, gyógyszeresen kontrollálható diabétesz alakul ki, de olyan betegeink is vannak, akik a súlyosabb lefolyású Covid-19 során inzulinkezelésre kerültek és azóta is azon vannak.

Más fertőzések esetén nem nagyon szokott ilyen előfordulni, pláné az nem, hogy egy hasnyálmirigyet érintő szövődmény maradjon vissza. A betegeink körében, akiknél felmerült a poszt-COVID szindróma veszélye, öt olyan eset is van, ahol kiemelhető a cukorbetegség kialakulásának a lehetősége vagy a meglevő cukorbetegség súlyosbodása” – emelte ki a koronavírus-fertőzés egy másik lehetséges következményét Biró László.

A rendszer nem áll készen az utánkövetésre

A megyei orvosi kamara elnöke szerint nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a poszt-Covid jelenség az egészségügyi rendszert az elkövetkező években. Nagyon nehéz e betegek állapotának az utánkövetése, és érthető ugyan, hogy az oltásmellékhatások monitorizálása mellett ezt is rábízták a háziorvosokra, de ezekben a rendelőkben sem elegendő idő, sem kapacitás nincs arra, hogy ezt megfelelően el tudják végezni, és ebben rendszerszinten segítséget sem kapnak. És ez előrevetíti azt a problémát – vélekedett –, ami az elkövetkező öt évben megye-, illetve országszerte is egyre fajsúlyosabbá válik majd, nevezetesen azt, hogy nincs elég háziorvos.

A lapunknak nyilatkozó orvos betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna a koronavírus okozta szövődmények •  Fotó: MTI/Balogh Zoltán Galéria

A lapunknak nyilatkozó orvos betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna a koronavírus okozta szövődmények

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Az otthon gyógyuló koronavírusos betegek állapotának a követése is annyiból áll, hogy naponta beszélnek velük telefonon, majd a 14 nap letelte után behívják a rendelőbe egy általános kivizsgálásra, majd feloldják a karantént. Ha viszont egy hónap múlva újra visszatér a beteg a háziorvosi rendelőbe – folytatta a helyzet ismertetését –, mert légzési nehézségei vannak, és kiderül, hogy kialakult nála egy krónikus hörgőtágulat, akkor az elektronikus egészségügyi rendszerbe csak a hörgőtágulat kerül be, az oka nem. „Én tudom, hogy annak a betegnek azért van krónikus hörgőtágulata, szívproblémája, vagy más egészségügyi gondja, mert koronavírusos volt, de erre még betegségkód sincs, tehát

Idézet
nem tart még ott az egészségügyi rendszer, hogy be tudjam írni: olyan szívbetegsége van, ami a koronavírus-fertőzés következtében alakult ki. Nincs rá kód

– magyarázta. Megjegyezte azonban, hogy ha erre lenne lehetőség, akkor se tudna megfelelően működni az utánkövetés, mert a háziorvosi rendelőkben korlátozott rá a kapacitás. Úgy véli, országszerte mintegy tízezer új háziorvosra lenne szükség már most, hogy a meglévő teendők mellett a járvány okozta feladatokat is megfelelően el tudják látni.

Pszichés elváltozások, hangulatbetegség, depresszió

A poszt-Covid szindrómás páciensek főként a tünetes lefolyású koronavírusos betegek köréből kerülnek ki, és sajnos nem csak légzőszervi, hanem neurológiai tüneteket is produkál ez a szindróma – mondta el lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A légzéselégtelenség, a levertség, a fáradékonyság, a nehézlégzés mind az oxigénhiánynak az utólagos következményei. De már vannak tanulmányok arról, hogy pszichés elváltozásokat, tehát hangulatbetegséget, depressziót, azaz számos komoly problémát generál a légzőszervi károsodáson kívül is” – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor: ahogyan az igazolt fertőzések száma csak a jéghegy csúcsát jelenti – mert az előző hullámokkal ellentétben a jelenlegiben sokan nem fordulnak orvoshoz, ha megfertőződnek –, úgy ez a poszt-Covid szindrómás esetekre is érvényes lehet.

Az, akik utólag arról számol be, hogy a komoly tünetek alapján biztosan elhúzott otthon egy koronavírus-fertőzést, számíthat arra, hogy lesznek ennek számára még előreláthatatlan következményei a jövőben

– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. „Az biztos, hogy a tüdő hegesedésével járó betegségek általában táptalajt jelentenek a rosszindulatú daganatos betegségek számára. Ez csak egy példa, nem jósolni szeretnék, de van egy ilyen megfigyelés a medicinában” – említette meg a szövődmények egyik kockázatát.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 06., hétfő

Kilőtt a környezetkímélő autók eladása az év első felében

Az első félévben 0,3 százalékkal több új személygépkocsit helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 azonos időszakában, a száz százalékban elektromos autók szegmensében 76,6 százalékos növekedést jegyeztek éves összevetésben.

Kilőtt a környezetkímélő autók eladása az év első felében
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában

Az év első öt hónapjában tovább mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom Romániában az előző év azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában
2026. július 06., hétfő

Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció

Idén immár negyedik alkalommal végeztek szívtranszplantációt Marosvásárhelyen, egy 45 éves nőnek adva új esélyt az életre. A donor egy 38 éves nő volt, a szervet Jászvásárról hozták helikopterrel.

Helikopterrel hozták a szívet, hat órát tartott a transzplantáció
2026. július 06., hétfő

Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest

Az idei első negyedévben 14,679 millió utas vette igénybe a vasúti személyszállítást Romániában, 8,8 százalékkal kevesebb, mint az előző év azonosa időszakában – közölte vasárnap az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Kevesebben és kevesebbet utazunk vonattal tavalyhoz képest
Hirdetés
2026. július 06., hétfő

Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől

A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték nem magában az energiahordozóban, hanem a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli a szakértő.

Jólétet azért ne várjunk a fekete-tengeri földgáz kitermelésétől
2026. július 06., hétfő

Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában

A múlt év végén 6 477 997 aktív egyéni munkaszerződés szerepelt a ReGes/Revisal elektronikus nyilvántartási rendszerben, 249 374-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a munkaügyi minisztérium statisztikáiból.

Ennyi volt az aktív munkavállalók száma tavaly év végén Romániában
2026. július 06., hétfő

Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vasárnap közzétett adatai szerint a kötelező magánnyugdíj-megtakarításokat kezelő nyugdíjalapok vagyona május végén 227,5 milliárd lej volt, 37 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban.

Felhízott mostanra a kötelező magánnyugdíjalapok vagyona
Hirdetés
2026. július 05., vasárnap

Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával

Tavaly országos szinten 40 ezer hektárral nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában az előző évhez képest, és elérte a 8,214 millió hektárt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adataiból.

Nőtt a mezőgazdasági vetésterület Romániában, így állnak a székelyföldi megyék a pityókával
2026. július 05., vasárnap

„A csúcs csak félút” – Toásó István és Pakot Ferenc a Denali megmászásáról

Észak-Amerika legmagasabb csúcsát, a Denalit mászta meg idén nyáron Toásó István és Pakot Ferenc. A két székely hegymászó szerint azonban a siker nem a csúcson rejlik, hanem felkészülésben, a jó döntésekben és az egymásba vetett bizalomban.

„A csúcs csak félút” – Toásó István és Pakot Ferenc a Denali megmászásáról
2026. július 05., vasárnap

Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton

A közlekedésbiztonság növelése érdekében a mai napon összehangolt közúti ellenőrzést tartanak a 15-ös országúton. A Kolozs, Maros, Hargita, Neamț és Bákó megyei rendőrök közösen ellenőrzik a teljes útszakaszt.

Vasárnap a legveszélyesebb nap: fokozott rendőri ellenőrzések a 15-ös országúton
Hirdetés