
Háziorvosi vizsgálaton. Szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról
Fotó: Veres Nándor
Az elkövetkező évek egyik legkomolyabb kihívásává válhat a koronavírus okozta szövődmények kezelése az egészségügyi rendszer számára, egyelőre azonban még saját, Covid-vonatkozású betegségkódja sincs ezeknek a szövődményeknek. A maradandó tüdőkárosodástól a szívbetegségeken át a krónikussá váló cukorbetegségig számtalan megbetegedés kialakulásához vezethet a koronavírus-fertőzés, az elektronikus egészségügyi rendszerben azonban semmi nyoma nem marad ennek az ok-okozati összefüggésnek.
2021. április 28., 22:042021. április 28., 22:04
Egészségügyi szakmai fórumokon is egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról, vagyis azokról a helyzetekről, amikor a betegség tünetegyüttesét, vagy bizonyos maradványtüneteit a fertőzés utáni negyedik héten túli időszakban is tapasztalja magán a páciens, illetve ha tartós egészségkárosodást szenvedett. Egyes vélekedések szerint akár népbetegség méretű egészségügyi problémává is válhat a poszt-Covid jelenség, az viszont már most biztos, hogy egyeseknél tartós egészségkárosodáshoz vezet a koronavírus-fertőzés. Hogy pontosan hányan érintettek a korábbi betegek közül, azt egyelőre mérni sem lehet, márpedig a majdani egészségpolitikai stratégiák kidolgozásakor nagyon hasznosak lehetnének ezek a rendszerszintű információk.
Érintettek sajnos bőven vannak, tudtuk meg Biró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől, aki háziorvosként közvetlen tapasztalatokkal is rendelkezik a jelenségről. „Szinte minden, a Covidon tünetekkel átesett betegünknek vannak kisebb-nagyobb mértékben maradványtüneteik. Vagy nehézlégzés, vagy fáradékonyság, vagy hosszan tartó ízületi fájdalmak maradnak vissza náluk.
– fogalmazott. Noha a koronavírus-fertőzöttek többségét továbbra is a tünetmentes betegek teszik ki, a szövődmények kialakulása pedig a tünetes lefolyású megbetegedésre jellemző – tehát az idősebbek körében gyakoribb az előfordulása –, az viszont kiszámíthatatlan, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a fertőzésre. Amint azt Biró László példaként elmondta, van olyan fiatal, 40 éves páciense, aki lélegeztetőgépen van a koronavírus miatt, de olyan daganatos betege is, akiről az onkológiai kezelés előtt elvégzett tesztelésen derült ki, hogy tünetmentes fertőzött.
„Azoknál, akiknél kialakult egy masszív tüdőgyulladás, netán kórházba kerültek, ne adj’ Isten lélegeztetésre is szorultak, minden esetben visszamarad leghamarabb egy krónikus légúti probléma, de szívbetegségtől kezdve bármi más is előfordulhat.” Az említett okok miatt visszajáró betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna ezek a szövődmények, egyikükre sem tudja azt mondani, hogy egészségük teljesen rendben van – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy idővel meggyógyultak-e az említett betegek. A legrégebbi ilyen páciense tavaly júliusban egy kiterjedt tüdőgyulladással vészelte át a megbetegedést, károsodott a tüdeje, jelenleg is légzést segítő inhalátort kell használjon, és valószínűleg maradandó lesz nála ez az egészségkárosodás.
Egy másik, hangsúlyosan előforduló szövődmény a diabétesz, vagy a meglévő cukorbetegség súlyosbodása. „Nem mondanám konkrétan, hogy cukorbetegséghez vezet, de elég sok ilyen jellegű probléma van.
Más fertőzések esetén nem nagyon szokott ilyen előfordulni, pláné az nem, hogy egy hasnyálmirigyet érintő szövődmény maradjon vissza. A betegeink körében, akiknél felmerült a poszt-COVID szindróma veszélye, öt olyan eset is van, ahol kiemelhető a cukorbetegség kialakulásának a lehetősége vagy a meglevő cukorbetegség súlyosbodása” – emelte ki a koronavírus-fertőzés egy másik lehetséges következményét Biró László.
A megyei orvosi kamara elnöke szerint nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a poszt-Covid jelenség az egészségügyi rendszert az elkövetkező években. Nagyon nehéz e betegek állapotának az utánkövetése, és érthető ugyan, hogy az oltásmellékhatások monitorizálása mellett ezt is rábízták a háziorvosokra, de ezekben a rendelőkben sem elegendő idő, sem kapacitás nincs arra, hogy ezt megfelelően el tudják végezni, és ebben rendszerszinten segítséget sem kapnak. És ez előrevetíti azt a problémát – vélekedett –, ami az elkövetkező öt évben megye-, illetve országszerte is egyre fajsúlyosabbá válik majd, nevezetesen azt, hogy nincs elég háziorvos.
A lapunknak nyilatkozó orvos betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna a koronavírus okozta szövődmények
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az otthon gyógyuló koronavírusos betegek állapotának a követése is annyiból áll, hogy naponta beszélnek velük telefonon, majd a 14 nap letelte után behívják a rendelőbe egy általános kivizsgálásra, majd feloldják a karantént. Ha viszont egy hónap múlva újra visszatér a beteg a háziorvosi rendelőbe – folytatta a helyzet ismertetését –, mert légzési nehézségei vannak, és kiderül, hogy kialakult nála egy krónikus hörgőtágulat, akkor az elektronikus egészségügyi rendszerbe csak a hörgőtágulat kerül be, az oka nem. „Én tudom, hogy annak a betegnek azért van krónikus hörgőtágulata, szívproblémája, vagy más egészségügyi gondja, mert koronavírusos volt, de erre még betegségkód sincs, tehát
– magyarázta. Megjegyezte azonban, hogy ha erre lenne lehetőség, akkor se tudna megfelelően működni az utánkövetés, mert a háziorvosi rendelőkben korlátozott rá a kapacitás. Úgy véli, országszerte mintegy tízezer új háziorvosra lenne szükség már most, hogy a meglévő teendők mellett a járvány okozta feladatokat is megfelelően el tudják látni.
A poszt-Covid szindrómás páciensek főként a tünetes lefolyású koronavírusos betegek köréből kerülnek ki, és sajnos nem csak légzőszervi, hanem neurológiai tüneteket is produkál ez a szindróma – mondta el lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A légzéselégtelenség, a levertség, a fáradékonyság, a nehézlégzés mind az oxigénhiánynak az utólagos következményei. De már vannak tanulmányok arról, hogy pszichés elváltozásokat, tehát hangulatbetegséget, depressziót, azaz számos komoly problémát generál a légzőszervi károsodáson kívül is” – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor: ahogyan az igazolt fertőzések száma csak a jéghegy csúcsát jelenti – mert az előző hullámokkal ellentétben a jelenlegiben sokan nem fordulnak orvoshoz, ha megfertőződnek –, úgy ez a poszt-Covid szindrómás esetekre is érvényes lehet.
– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. „Az biztos, hogy a tüdő hegesedésével járó betegségek általában táptalajt jelentenek a rosszindulatú daganatos betegségek számára. Ez csak egy példa, nem jósolni szeretnék, de van egy ilyen megfigyelés a medicinában” – említette meg a szövődmények egyik kockázatát.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Bonyolult időszakot élünk, és politikai szempontból meglehetősen nehéz viselni ezt a terhet – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtök este az Europa FM rádió adásában. Azt mondta, a koalícióból való kilépés kérdése nem merült fel.
Tavaly 2024-hez képest 0,6 százalékkal nőtt a román gazdaság, de technikai recesszióban zárta az évet, miután a harmadik negyedév után a negyedik trimeszterben is csökkent a bruttó hazai termék (GDP) – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Nicușor Dan szerint Románia három-négy éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Lassult ugyan a növekedés, de még mindig magas a fertőző légúti megbetegedések száma Hargita megyében. A kisgyermekek körében sok az RSV-fertőzés, ami akár nagyon súlyos, intenzív terápiás ellátást igénylő megbetegedést is okozhat.
Nemzetpolitikáért felelős államtitkárként először látogatott Gyergyószentmiklósra Nacsa Lőrinc. Bejelentette, hogy a magyar kormány folytatja a Fogarasy Mihály Középiskola felújításának finanszírozását.
Technikai recesszióba került a romániai turizmus – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Szombaton rendezik meg Alsósófalván a 34. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót, ahol maskarások, táncosok és zeneszó tölti meg a utcákat. A felvonuló csoportok útvonalai a rendezvényhez készült térképeken követhetők, bármelyikhez lehet csatlakozni.
szóljon hozzá!