
Háziorvosi vizsgálaton. Szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról
Fotó: Veres Nándor
Az elkövetkező évek egyik legkomolyabb kihívásává válhat a koronavírus okozta szövődmények kezelése az egészségügyi rendszer számára, egyelőre azonban még saját, Covid-vonatkozású betegségkódja sincs ezeknek a szövődményeknek. A maradandó tüdőkárosodástól a szívbetegségeken át a krónikussá váló cukorbetegségig számtalan megbetegedés kialakulásához vezethet a koronavírus-fertőzés, az elektronikus egészségügyi rendszerben azonban semmi nyoma nem marad ennek az ok-okozati összefüggésnek.
2021. április 28., 22:042021. április 28., 22:04
Egészségügyi szakmai fórumokon is egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról, vagyis azokról a helyzetekről, amikor a betegség tünetegyüttesét, vagy bizonyos maradványtüneteit a fertőzés utáni negyedik héten túli időszakban is tapasztalja magán a páciens, illetve ha tartós egészségkárosodást szenvedett. Egyes vélekedések szerint akár népbetegség méretű egészségügyi problémává is válhat a poszt-Covid jelenség, az viszont már most biztos, hogy egyeseknél tartós egészségkárosodáshoz vezet a koronavírus-fertőzés. Hogy pontosan hányan érintettek a korábbi betegek közül, azt egyelőre mérni sem lehet, márpedig a majdani egészségpolitikai stratégiák kidolgozásakor nagyon hasznosak lehetnének ezek a rendszerszintű információk.
Érintettek sajnos bőven vannak, tudtuk meg Biró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől, aki háziorvosként közvetlen tapasztalatokkal is rendelkezik a jelenségről. „Szinte minden, a Covidon tünetekkel átesett betegünknek vannak kisebb-nagyobb mértékben maradványtüneteik. Vagy nehézlégzés, vagy fáradékonyság, vagy hosszan tartó ízületi fájdalmak maradnak vissza náluk.
– fogalmazott. Noha a koronavírus-fertőzöttek többségét továbbra is a tünetmentes betegek teszik ki, a szövődmények kialakulása pedig a tünetes lefolyású megbetegedésre jellemző – tehát az idősebbek körében gyakoribb az előfordulása –, az viszont kiszámíthatatlan, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a fertőzésre. Amint azt Biró László példaként elmondta, van olyan fiatal, 40 éves páciense, aki lélegeztetőgépen van a koronavírus miatt, de olyan daganatos betege is, akiről az onkológiai kezelés előtt elvégzett tesztelésen derült ki, hogy tünetmentes fertőzött.
„Azoknál, akiknél kialakult egy masszív tüdőgyulladás, netán kórházba kerültek, ne adj’ Isten lélegeztetésre is szorultak, minden esetben visszamarad leghamarabb egy krónikus légúti probléma, de szívbetegségtől kezdve bármi más is előfordulhat.” Az említett okok miatt visszajáró betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna ezek a szövődmények, egyikükre sem tudja azt mondani, hogy egészségük teljesen rendben van – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy idővel meggyógyultak-e az említett betegek. A legrégebbi ilyen páciense tavaly júliusban egy kiterjedt tüdőgyulladással vészelte át a megbetegedést, károsodott a tüdeje, jelenleg is légzést segítő inhalátort kell használjon, és valószínűleg maradandó lesz nála ez az egészségkárosodás.
Egy másik, hangsúlyosan előforduló szövődmény a diabétesz, vagy a meglévő cukorbetegség súlyosbodása. „Nem mondanám konkrétan, hogy cukorbetegséghez vezet, de elég sok ilyen jellegű probléma van.
Más fertőzések esetén nem nagyon szokott ilyen előfordulni, pláné az nem, hogy egy hasnyálmirigyet érintő szövődmény maradjon vissza. A betegeink körében, akiknél felmerült a poszt-COVID szindróma veszélye, öt olyan eset is van, ahol kiemelhető a cukorbetegség kialakulásának a lehetősége vagy a meglevő cukorbetegség súlyosbodása” – emelte ki a koronavírus-fertőzés egy másik lehetséges következményét Biró László.
A megyei orvosi kamara elnöke szerint nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a poszt-Covid jelenség az egészségügyi rendszert az elkövetkező években. Nagyon nehéz e betegek állapotának az utánkövetése, és érthető ugyan, hogy az oltásmellékhatások monitorizálása mellett ezt is rábízták a háziorvosokra, de ezekben a rendelőkben sem elegendő idő, sem kapacitás nincs arra, hogy ezt megfelelően el tudják végezni, és ebben rendszerszinten segítséget sem kapnak. És ez előrevetíti azt a problémát – vélekedett –, ami az elkövetkező öt évben megye-, illetve országszerte is egyre fajsúlyosabbá válik majd, nevezetesen azt, hogy nincs elég háziorvos.
A lapunknak nyilatkozó orvos betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna a koronavírus okozta szövődmények
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az otthon gyógyuló koronavírusos betegek állapotának a követése is annyiból áll, hogy naponta beszélnek velük telefonon, majd a 14 nap letelte után behívják a rendelőbe egy általános kivizsgálásra, majd feloldják a karantént. Ha viszont egy hónap múlva újra visszatér a beteg a háziorvosi rendelőbe – folytatta a helyzet ismertetését –, mert légzési nehézségei vannak, és kiderül, hogy kialakult nála egy krónikus hörgőtágulat, akkor az elektronikus egészségügyi rendszerbe csak a hörgőtágulat kerül be, az oka nem. „Én tudom, hogy annak a betegnek azért van krónikus hörgőtágulata, szívproblémája, vagy más egészségügyi gondja, mert koronavírusos volt, de erre még betegségkód sincs, tehát
– magyarázta. Megjegyezte azonban, hogy ha erre lenne lehetőség, akkor se tudna megfelelően működni az utánkövetés, mert a háziorvosi rendelőkben korlátozott rá a kapacitás. Úgy véli, országszerte mintegy tízezer új háziorvosra lenne szükség már most, hogy a meglévő teendők mellett a járvány okozta feladatokat is megfelelően el tudják látni.
A poszt-Covid szindrómás páciensek főként a tünetes lefolyású koronavírusos betegek köréből kerülnek ki, és sajnos nem csak légzőszervi, hanem neurológiai tüneteket is produkál ez a szindróma – mondta el lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A légzéselégtelenség, a levertség, a fáradékonyság, a nehézlégzés mind az oxigénhiánynak az utólagos következményei. De már vannak tanulmányok arról, hogy pszichés elváltozásokat, tehát hangulatbetegséget, depressziót, azaz számos komoly problémát generál a légzőszervi károsodáson kívül is” – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor: ahogyan az igazolt fertőzések száma csak a jéghegy csúcsát jelenti – mert az előző hullámokkal ellentétben a jelenlegiben sokan nem fordulnak orvoshoz, ha megfertőződnek –, úgy ez a poszt-Covid szindrómás esetekre is érvényes lehet.
– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. „Az biztos, hogy a tüdő hegesedésével járó betegségek általában táptalajt jelentenek a rosszindulatú daganatos betegségek számára. Ez csak egy példa, nem jósolni szeretnék, de van egy ilyen megfigyelés a medicinában” – említette meg a szövődmények egyik kockázatát.
A 2026-os költségvetést el fogja fogadni a parlament, és a kormánykoalíció Ilie Bolojan miniszterelnök vezetésével folytatja a munkát a 2027-re tervezett kormányfőcseréig – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Tizenhárom középület tetejére szerelnek fel napelemeket Farkaslaka községben egy pályázat részeként, ami jelentős spórlást jelent majd a villanyszámlákon. A hosszú távú cél az, hogy teljes egészében megtermeljék az elfogyasztott áramot.
Százharminckét millió eurós beruházás zajlik a marosvásárhelyi orvosi egyetemen, ahol több mint tízezer diák tanul – derült ki Leonard Azamfirei rektor beszámolójából, aki a Marosvásárhelyen megvásárolt épületek sorsáról is beszélt.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
A jövő héten esedékes próbaérettségi bojkottálására biztatják a tanárokat az oktatási szakszervezetek.
Elfogadta szerdán a szenátus első házként azt a törvénytervezetet, amely szerint 2026-ban országos szinten 859 barnamedve megelőző célú kilövését engedélyezik a populáció szabályozása érdekében.
Ittas sofőr okozott anyagi kárral járó balesetet Csíkszeredában kedden, de Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is alkoholos befolyásoltság alatt vezető sofőröket szűrtek ki a rendőrök – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Többször látták Székelyszenterzsébeten a kifejlett medvét, amely kedden egy szürkemarhát is megölt, jelentős kárt okozva a gazdának. Később ismét visszatért a helyszínre a nagyvad, így kénytelenek voltak kilőni azt.
Több okból is takarékosságra kényszerülnek a Szent György Napok szervezői, de a vízzel félig telt pohár tele felét nézik: az erdélyi és helyi fellépőkkel az egymásra figyelés, a találkozások öröme jobban megélhető.
Lezárták a csíksomlyói borvízforrás környékét egy szalaggal miután a laborvizsgálatok Coliform baktériumok jelenlétét mutatták ki vízben. Feltehetően a forrás magától kitisztul és napokon belül újra iható lesz a vize.
szóljon hozzá!