
Háziorvosi vizsgálaton. Szakmai körökben egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról
Fotó: Veres Nándor
Az elkövetkező évek egyik legkomolyabb kihívásává válhat a koronavírus okozta szövődmények kezelése az egészségügyi rendszer számára, egyelőre azonban még saját, Covid-vonatkozású betegségkódja sincs ezeknek a szövődményeknek. A maradandó tüdőkárosodástól a szívbetegségeken át a krónikussá váló cukorbetegségig számtalan megbetegedés kialakulásához vezethet a koronavírus-fertőzés, az elektronikus egészségügyi rendszerben azonban semmi nyoma nem marad ennek az ok-okozati összefüggésnek.
2021. április 28., 22:042021. április 28., 22:04
Egészségügyi szakmai fórumokon is egyre gyakrabban esik szó a poszt-Covid szindrómáról, vagyis azokról a helyzetekről, amikor a betegség tünetegyüttesét, vagy bizonyos maradványtüneteit a fertőzés utáni negyedik héten túli időszakban is tapasztalja magán a páciens, illetve ha tartós egészségkárosodást szenvedett. Egyes vélekedések szerint akár népbetegség méretű egészségügyi problémává is válhat a poszt-Covid jelenség, az viszont már most biztos, hogy egyeseknél tartós egészségkárosodáshoz vezet a koronavírus-fertőzés. Hogy pontosan hányan érintettek a korábbi betegek közül, azt egyelőre mérni sem lehet, márpedig a majdani egészségpolitikai stratégiák kidolgozásakor nagyon hasznosak lehetnének ezek a rendszerszintű információk.
Érintettek sajnos bőven vannak, tudtuk meg Biró Lászlótól, a Hargita Megyei Orvosi Kamara elnökétől, aki háziorvosként közvetlen tapasztalatokkal is rendelkezik a jelenségről. „Szinte minden, a Covidon tünetekkel átesett betegünknek vannak kisebb-nagyobb mértékben maradványtüneteik. Vagy nehézlégzés, vagy fáradékonyság, vagy hosszan tartó ízületi fájdalmak maradnak vissza náluk.
– fogalmazott. Noha a koronavírus-fertőzöttek többségét továbbra is a tünetmentes betegek teszik ki, a szövődmények kialakulása pedig a tünetes lefolyású megbetegedésre jellemző – tehát az idősebbek körében gyakoribb az előfordulása –, az viszont kiszámíthatatlan, hogy kinek hogyan reagál a szervezete a fertőzésre. Amint azt Biró László példaként elmondta, van olyan fiatal, 40 éves páciense, aki lélegeztetőgépen van a koronavírus miatt, de olyan daganatos betege is, akiről az onkológiai kezelés előtt elvégzett tesztelésen derült ki, hogy tünetmentes fertőzött.
„Azoknál, akiknél kialakult egy masszív tüdőgyulladás, netán kórházba kerültek, ne adj’ Isten lélegeztetésre is szorultak, minden esetben visszamarad leghamarabb egy krónikus légúti probléma, de szívbetegségtől kezdve bármi más is előfordulhat.” Az említett okok miatt visszajáró betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna ezek a szövődmények, egyikükre sem tudja azt mondani, hogy egészségük teljesen rendben van – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy idővel meggyógyultak-e az említett betegek. A legrégebbi ilyen páciense tavaly júliusban egy kiterjedt tüdőgyulladással vészelte át a megbetegedést, károsodott a tüdeje, jelenleg is légzést segítő inhalátort kell használjon, és valószínűleg maradandó lesz nála ez az egészségkárosodás.
Egy másik, hangsúlyosan előforduló szövődmény a diabétesz, vagy a meglévő cukorbetegség súlyosbodása. „Nem mondanám konkrétan, hogy cukorbetegséghez vezet, de elég sok ilyen jellegű probléma van.
Más fertőzések esetén nem nagyon szokott ilyen előfordulni, pláné az nem, hogy egy hasnyálmirigyet érintő szövődmény maradjon vissza. A betegeink körében, akiknél felmerült a poszt-COVID szindróma veszélye, öt olyan eset is van, ahol kiemelhető a cukorbetegség kialakulásának a lehetősége vagy a meglevő cukorbetegség súlyosbodása” – emelte ki a koronavírus-fertőzés egy másik lehetséges következményét Biró László.
A megyei orvosi kamara elnöke szerint nagyon komoly kihívás elé fogja állítani a poszt-Covid jelenség az egészségügyi rendszert az elkövetkező években. Nagyon nehéz e betegek állapotának az utánkövetése, és érthető ugyan, hogy az oltásmellékhatások monitorizálása mellett ezt is rábízták a háziorvosokra, de ezekben a rendelőkben sem elegendő idő, sem kapacitás nincs arra, hogy ezt megfelelően el tudják végezni, és ebben rendszerszinten segítséget sem kapnak. És ez előrevetíti azt a problémát – vélekedett –, ami az elkövetkező öt évben megye-, illetve országszerte is egyre fajsúlyosabbá válik majd, nevezetesen azt, hogy nincs elég háziorvos.
A lapunknak nyilatkozó orvos betegei körében nem igazán tud olyanról, akinél utólag megszűntek volna a koronavírus okozta szövődmények
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az otthon gyógyuló koronavírusos betegek állapotának a követése is annyiból áll, hogy naponta beszélnek velük telefonon, majd a 14 nap letelte után behívják a rendelőbe egy általános kivizsgálásra, majd feloldják a karantént. Ha viszont egy hónap múlva újra visszatér a beteg a háziorvosi rendelőbe – folytatta a helyzet ismertetését –, mert légzési nehézségei vannak, és kiderül, hogy kialakult nála egy krónikus hörgőtágulat, akkor az elektronikus egészségügyi rendszerbe csak a hörgőtágulat kerül be, az oka nem. „Én tudom, hogy annak a betegnek azért van krónikus hörgőtágulata, szívproblémája, vagy más egészségügyi gondja, mert koronavírusos volt, de erre még betegségkód sincs, tehát
– magyarázta. Megjegyezte azonban, hogy ha erre lenne lehetőség, akkor se tudna megfelelően működni az utánkövetés, mert a háziorvosi rendelőkben korlátozott rá a kapacitás. Úgy véli, országszerte mintegy tízezer új háziorvosra lenne szükség már most, hogy a meglévő teendők mellett a járvány okozta feladatokat is megfelelően el tudják látni.
A poszt-Covid szindrómás páciensek főként a tünetes lefolyású koronavírusos betegek köréből kerülnek ki, és sajnos nem csak légzőszervi, hanem neurológiai tüneteket is produkál ez a szindróma – mondta el lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. „A légzéselégtelenség, a levertség, a fáradékonyság, a nehézlégzés mind az oxigénhiánynak az utólagos következményei. De már vannak tanulmányok arról, hogy pszichés elváltozásokat, tehát hangulatbetegséget, depressziót, azaz számos komoly problémát generál a légzőszervi károsodáson kívül is” – fogalmazott. Elmondta ugyanakkor: ahogyan az igazolt fertőzések száma csak a jéghegy csúcsát jelenti – mert az előző hullámokkal ellentétben a jelenlegiben sokan nem fordulnak orvoshoz, ha megfertőződnek –, úgy ez a poszt-Covid szindrómás esetekre is érvényes lehet.
– hívta fel a figyelmet Tar Gyöngyi. „Az biztos, hogy a tüdő hegesedésével járó betegségek általában táptalajt jelentenek a rosszindulatú daganatos betegségek számára. Ez csak egy példa, nem jósolni szeretnék, de van egy ilyen megfigyelés a medicinában” – említette meg a szövődmények egyik kockázatát.
Nyílt vitában zördült össze Bíró Barna Botond, a Hargita megyei tanács elnöke és Borboly Csaba, a képviselő-testület alelnöke a megyei önkormányzat hétfői ülésén a nemrég lezárult büntetőper kapcsán. Mindkettő bocsánatkérést vár a másiktól.
Egy medvebocsot találtak elpusztulva hétfőn a Szászsebes–Torda közötti, A10-es autópályán. A Fehér megyei rendőrség közlése szerint az állat tetemét a vadászegyesület viszi el.
A napszemüveget sokan elsősorban a fény elleni védelem miatt viselik, pedig ennél jóval többről van szó. A megfelelő napszemüveg egyik legfontosabb feladata az UV-sugárzás kiszűrése, amely ugyan láthatatlan, mégis folyamatosan terheli szemünket.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) készen áll részt venni egy új kabinet megalakításában és támogatásában, de nem szavaz bizalmat olyan kormánynak, amelynek nem tagja – szögezi le az alakulat országos politikai tanácsának hétfőn elfogadott határozata.
Ideiglenes körforgalmat alakított ki a csíkszeredai városvezetés a Temesvári sugárút és a Szív utca találkozásánál levő útkereszteződésben.
Csodának nevezte a szív-érrendszeri és transzplantációs intézet (IUBCvT) elkészültét az egyik megálmodója, Horațiu Suciu professzor, aki a hétfői avatón arról beszélt, hogy ezután még több betegnek tudják megmenteni az életét és ez a legfontosabb.
A következő két hétben az ilyenkor megszokottnak megfelelően alakulhat a hőmérséklet Romániában, Erdélyben azonban több hullámban is lehűlés várható. A záporok sem maradnak el, jelentős mennyiségű csapadékra viszont kevés az esély.
Több díjat is hazahoztak székelyföldi tévések a XII. Kulturális Filmek Fesztiváljáról, amelyet a magyarországi Szarvason tartottak hétvégén. A portréfilmek, valamint fenntartható fejlődés tematikájú alkotások versenyére hat országból neveztek.
Az Európai Unió (EU) tagállamai összesen 34,4 milliárd liter sört állítottak elő 2025-ben, 0,7 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, de 2,2 százalékkal többet, mint 2020-ban – közölte hétfőn az Eurostat.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyedüli miniszterelnök-jelöltje Sorin Grindeanu pártelnök – jelentette ki hétfőn az alakulat főtitkára, Claudiu Manda.
szóljon hozzá!