
A legtöbb óvodában eddig is kötelező volt a reggeli torokvizsgálat
Fotó: Veres Nándor
Személyzeti hiánnyal küzdenek az iskolai rendelők. A városokban ugyan nincs égető gond, de a legtöbb vidéki tanintézménynek nincs saját orvosi rendelője, de még az orvosi asszisztens is „fehér hollónak” számít. A járványügyi szűréseket – torokvizsgálat, lázmérés – így legtöbb esetben a pedagógusok végzik.
2020. október 05., 09:052020. október 05., 09:05
A városi tanintézményekben legalább egy asszisztensnő teljesít szolgálatot, a legtöbb városi iskolának rendelője és orvosa is van, bár sokszor „osztozkodik” rajtuk több iskola. A városi óvodákban gyakran szakképzett egészségügyi személyzet látja el a reggeli járványügyi szűréseket. Ez a koronavírus-járvány előtt is így volt, a legkisebbek minden reggel megmutatták a torkukat a fehér köpenyes asszisztensnek, aki gyulladt torok esetén nem engedte be az intézménybe a gyerekeket – sok szülő bosszúságára. A járvány kitörése óta azonban még szigorúbban veszik az ellenőrzést, szortyogó gyereknek tilos óvodába vagy iskolába mennie, a legtöbb szülő be is tartja az elvárásokat.
A városi iskolákban nem égető az orvosi személyzethiány, de sok esetben egy orvos több iskolában teljesít szolgálatot. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban jelenleg 673 diák tanul 24 osztályban, és van orvosa és asszisztense is az iskolának, bár az előbbi két tanintézményt lát el – tudtuk meg Varga László iskolaigazgatótól.
– tájékoztatott a főgimnázium igazgatója.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Mezőmadaras községben volt Maros megye egyetlen piros forgatókönyvvel kezdett iskolája, akkor minden diák online tanult – sokan a szülők telefonjáról, hiszen a beígért minisztériumi forrásból támogatott táblagépek azóta sem érkeztek meg. Szeptember 22-től átkerült az iskola sárga forgatókönyvbe, csütörtöktől pedig zöld forgatókönyv szerint tanulhatnak a mezőmadarasi gyerekek, azaz mindenki személyesen mehet iskolába. Az intézménynek azonban nincs orvosi rendelője, akárcsak a legtöbb vidéki tanintézménynek, a helyi háziorvosi rendelővel van protokollszerződésük – magyarázta Kovács László, a mezőmadarasi Pataky Ágotha Általános Iskola igazgatója. „Ő szokta végezni az év eleji ellenőrzéseket, ha gond van, akkor hozzá irányítjuk a tanulókat, de egészségügyi személyzet hiányában kénytelenek vagyunk mi, pedagógusok végezni a járványügyi szűréseket, ellenőrzéseket” – számolt be lapunknak az igazgató.
Az egészségügyi minisztérium ígérete szerint év végéig több mint ezer orvosi és asszisztensi állást biztosítanak a tanintézményeknek. Az előírások szerint a szülőnek kell reggelente leellenőriznie, ha tünetei vannak a gyerekének, és tilos szortyogó, köhögő, lázas gyereket iskolába, óvodába vinni. Az már más kérdés, hogy az említett egyértelmű tünetek hiányában mennyire tudja az egészségügyi téren szakképzetlen szülő felmérni gyereke egészségügyi állapotát.
Ha meg is valósulna a minisztériumi ígéret, és ezer új orvosi állással több lenne országszerte, kérdéses, hogy lenne-e elég szakember, aki elvállalja azokat. Soós-Szabó Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke megkeresésünkre kifejtette, valószínűleg asszisztensek lennének, akik elvállalják az állásokat, de
ha egyáltalán lesznek is újak. „Megoldás lehet az, ha nem teljes állásban, hanem részmunkaidővel szerződnének, például egy vidéki iskolában, ahol van 300 tanuló, nem indokolt, hogy egy orvost teljes munkaidőben alkalmazzanak, de lehet szerződést kötni részmunkaidőre, amennyiben valamelyik családorvos a környéken vállalná” – mondta.
Hozzáfűzte, az is megoldás lehet, ha egy iskola több orvossal kötne szerződést, ahogy kapna munkaerőt a lefedésre. Erre jó példa a nyugati kórházak működése, ahol rengeteg orvossal van részmunkaidőre kötött szerződés, és úgy lefedik a 24 órás szolgálatot, ez itthon is működhetne.
– magyarázta a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki kételkedve áll a minisztérium ígéreteihez, úgy véli, még a kihirdetett törvényeket sem mindig tartják be, nemhogy az ígéreteiket.
A húsvét a világ kereszténységének legnagyobb jelentőségű ünnepe: Krisztus feltámadása a halálon és a gonoszságon, bűnökön személyes áldozattal aratott győzelmet jelenti. De vajon egyformán gondolkodnak erről az erdélyi történelmi egyházak?
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ezen a héten (március 30. és április 3. között) több mint 1700 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és 2384 bírságot szabott ki, több mint 6,3 millió lej értékben.
Tíz felnőttet részesít a keresztség szentségében XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában szombat este kilenckor kezdődő vigílián, amelyen a bazilika eddig néma harangjai ismét megszólalnak, és elindulnak a világ templomai felé.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
Csaknem 2500 szabálysértési bírságot róttak ki a múlt héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során, ezek közül a legtöbbet, 431-et, gyorshajtás miatt.
Az Országos Cégnyilvántartási Hivatal szombaton közzétett adatai szerint 2026 első két hónapjában 3853 vállalat függesztette fel a tevékenységét Romániában, 16,51 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A múlt év végén 7418 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 656-tal csökkent végéhez képest – derül ki az országos gyermekjogvédelmi hatóság (ANPDCA) szombaton közzétett adataiból.
Napsütésben, borús időben, hidegben, a járványhelyzet miatt otthon ülve, maszkban, majd újból tömegesen – rövid videóban foglaltuk össze a húsvétvasárnapi csíkszeredai ételszenteléseket.
Autóknak, közlekedési táblának ütköztek és sáncban is kikötöttek autójukkal ittas sofőrök pénteken és szombat hajnalban Hargita megyében.
A Diakónia Alapítvány szervezésében április 18-án 16 órai kezdettel jótékonysági rendezvényt tartanak a zabolai Mikes kastélyban. A bevételt a KinderEd programba járó szegény gyermekek délutáni oktatására és napi meleg ebédjére fordítják.
szóljon hozzá!