
A legtöbb óvodában eddig is kötelező volt a reggeli torokvizsgálat
Fotó: Veres Nándor
Személyzeti hiánnyal küzdenek az iskolai rendelők. A városokban ugyan nincs égető gond, de a legtöbb vidéki tanintézménynek nincs saját orvosi rendelője, de még az orvosi asszisztens is „fehér hollónak” számít. A járványügyi szűréseket – torokvizsgálat, lázmérés – így legtöbb esetben a pedagógusok végzik.
2020. október 05., 09:052020. október 05., 09:05
A városi tanintézményekben legalább egy asszisztensnő teljesít szolgálatot, a legtöbb városi iskolának rendelője és orvosa is van, bár sokszor „osztozkodik” rajtuk több iskola. A városi óvodákban gyakran szakképzett egészségügyi személyzet látja el a reggeli járványügyi szűréseket. Ez a koronavírus-járvány előtt is így volt, a legkisebbek minden reggel megmutatták a torkukat a fehér köpenyes asszisztensnek, aki gyulladt torok esetén nem engedte be az intézménybe a gyerekeket – sok szülő bosszúságára. A járvány kitörése óta azonban még szigorúbban veszik az ellenőrzést, szortyogó gyereknek tilos óvodába vagy iskolába mennie, a legtöbb szülő be is tartja az elvárásokat.
A városi iskolákban nem égető az orvosi személyzethiány, de sok esetben egy orvos több iskolában teljesít szolgálatot. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban jelenleg 673 diák tanul 24 osztályban, és van orvosa és asszisztense is az iskolának, bár az előbbi két tanintézményt lát el – tudtuk meg Varga László iskolaigazgatótól.
– tájékoztatott a főgimnázium igazgatója.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Mezőmadaras községben volt Maros megye egyetlen piros forgatókönyvvel kezdett iskolája, akkor minden diák online tanult – sokan a szülők telefonjáról, hiszen a beígért minisztériumi forrásból támogatott táblagépek azóta sem érkeztek meg. Szeptember 22-től átkerült az iskola sárga forgatókönyvbe, csütörtöktől pedig zöld forgatókönyv szerint tanulhatnak a mezőmadarasi gyerekek, azaz mindenki személyesen mehet iskolába. Az intézménynek azonban nincs orvosi rendelője, akárcsak a legtöbb vidéki tanintézménynek, a helyi háziorvosi rendelővel van protokollszerződésük – magyarázta Kovács László, a mezőmadarasi Pataky Ágotha Általános Iskola igazgatója. „Ő szokta végezni az év eleji ellenőrzéseket, ha gond van, akkor hozzá irányítjuk a tanulókat, de egészségügyi személyzet hiányában kénytelenek vagyunk mi, pedagógusok végezni a járványügyi szűréseket, ellenőrzéseket” – számolt be lapunknak az igazgató.
Az egészségügyi minisztérium ígérete szerint év végéig több mint ezer orvosi és asszisztensi állást biztosítanak a tanintézményeknek. Az előírások szerint a szülőnek kell reggelente leellenőriznie, ha tünetei vannak a gyerekének, és tilos szortyogó, köhögő, lázas gyereket iskolába, óvodába vinni. Az már más kérdés, hogy az említett egyértelmű tünetek hiányában mennyire tudja az egészségügyi téren szakképzetlen szülő felmérni gyereke egészségügyi állapotát.
Ha meg is valósulna a minisztériumi ígéret, és ezer új orvosi állással több lenne országszerte, kérdéses, hogy lenne-e elég szakember, aki elvállalja azokat. Soós-Szabó Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke megkeresésünkre kifejtette, valószínűleg asszisztensek lennének, akik elvállalják az állásokat, de
ha egyáltalán lesznek is újak. „Megoldás lehet az, ha nem teljes állásban, hanem részmunkaidővel szerződnének, például egy vidéki iskolában, ahol van 300 tanuló, nem indokolt, hogy egy orvost teljes munkaidőben alkalmazzanak, de lehet szerződést kötni részmunkaidőre, amennyiben valamelyik családorvos a környéken vállalná” – mondta.
Hozzáfűzte, az is megoldás lehet, ha egy iskola több orvossal kötne szerződést, ahogy kapna munkaerőt a lefedésre. Erre jó példa a nyugati kórházak működése, ahol rengeteg orvossal van részmunkaidőre kötött szerződés, és úgy lefedik a 24 órás szolgálatot, ez itthon is működhetne.
– magyarázta a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki kételkedve áll a minisztérium ígéreteihez, úgy véli, még a kihirdetett törvényeket sem mindig tartják be, nemhogy az ígéreteiket.
Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.
A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.
Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Egy alsóidecsi lakóház gyulladt ki kedden délután, a szászrégeni tűzoltóság vonult a helyszínre oltani.
Műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében. A csomagolást a látogatók dobták be az állatok ketrecébe – számolt be kedden a News.ro.
Bankkölcsönt vesz fel a sepsiszentgyörgyi önkormányzat azért, hogy fedezni tudja a Tamási Áron Színház korszerűsítési munkálatait. A helyi tanács soron kívüli ülésen napirendre került a Mikes Kelemen Elméleti Líceum bentlakásának felújítása is.
Ilie Bolojan miniszterelnök és holland hivatali partnere, Dick Schoof kedden meglátogatta az aranyosgyéresi légitámaszpontot, ahol a küldetéseikről és szolgálati körülményeikről tárgyaltak a katonákkal.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
szóljon hozzá!