
A legtöbb óvodában eddig is kötelező volt a reggeli torokvizsgálat
Fotó: Veres Nándor
Személyzeti hiánnyal küzdenek az iskolai rendelők. A városokban ugyan nincs égető gond, de a legtöbb vidéki tanintézménynek nincs saját orvosi rendelője, de még az orvosi asszisztens is „fehér hollónak” számít. A járványügyi szűréseket – torokvizsgálat, lázmérés – így legtöbb esetben a pedagógusok végzik.
2020. október 05., 09:052020. október 05., 09:05
A városi tanintézményekben legalább egy asszisztensnő teljesít szolgálatot, a legtöbb városi iskolának rendelője és orvosa is van, bár sokszor „osztozkodik” rajtuk több iskola. A városi óvodákban gyakran szakképzett egészségügyi személyzet látja el a reggeli járványügyi szűréseket. Ez a koronavírus-járvány előtt is így volt, a legkisebbek minden reggel megmutatták a torkukat a fehér köpenyes asszisztensnek, aki gyulladt torok esetén nem engedte be az intézménybe a gyerekeket – sok szülő bosszúságára. A járvány kitörése óta azonban még szigorúbban veszik az ellenőrzést, szortyogó gyereknek tilos óvodába vagy iskolába mennie, a legtöbb szülő be is tartja az elvárásokat.
A városi iskolákban nem égető az orvosi személyzethiány, de sok esetben egy orvos több iskolában teljesít szolgálatot. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban jelenleg 673 diák tanul 24 osztályban, és van orvosa és asszisztense is az iskolának, bár az előbbi két tanintézményt lát el – tudtuk meg Varga László iskolaigazgatótól.
– tájékoztatott a főgimnázium igazgatója.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Mezőmadaras községben volt Maros megye egyetlen piros forgatókönyvvel kezdett iskolája, akkor minden diák online tanult – sokan a szülők telefonjáról, hiszen a beígért minisztériumi forrásból támogatott táblagépek azóta sem érkeztek meg. Szeptember 22-től átkerült az iskola sárga forgatókönyvbe, csütörtöktől pedig zöld forgatókönyv szerint tanulhatnak a mezőmadarasi gyerekek, azaz mindenki személyesen mehet iskolába. Az intézménynek azonban nincs orvosi rendelője, akárcsak a legtöbb vidéki tanintézménynek, a helyi háziorvosi rendelővel van protokollszerződésük – magyarázta Kovács László, a mezőmadarasi Pataky Ágotha Általános Iskola igazgatója. „Ő szokta végezni az év eleji ellenőrzéseket, ha gond van, akkor hozzá irányítjuk a tanulókat, de egészségügyi személyzet hiányában kénytelenek vagyunk mi, pedagógusok végezni a járványügyi szűréseket, ellenőrzéseket” – számolt be lapunknak az igazgató.
Az egészségügyi minisztérium ígérete szerint év végéig több mint ezer orvosi és asszisztensi állást biztosítanak a tanintézményeknek. Az előírások szerint a szülőnek kell reggelente leellenőriznie, ha tünetei vannak a gyerekének, és tilos szortyogó, köhögő, lázas gyereket iskolába, óvodába vinni. Az már más kérdés, hogy az említett egyértelmű tünetek hiányában mennyire tudja az egészségügyi téren szakképzetlen szülő felmérni gyereke egészségügyi állapotát.
Ha meg is valósulna a minisztériumi ígéret, és ezer új orvosi állással több lenne országszerte, kérdéses, hogy lenne-e elég szakember, aki elvállalja azokat. Soós-Szabó Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke megkeresésünkre kifejtette, valószínűleg asszisztensek lennének, akik elvállalják az állásokat, de
ha egyáltalán lesznek is újak. „Megoldás lehet az, ha nem teljes állásban, hanem részmunkaidővel szerződnének, például egy vidéki iskolában, ahol van 300 tanuló, nem indokolt, hogy egy orvost teljes munkaidőben alkalmazzanak, de lehet szerződést kötni részmunkaidőre, amennyiben valamelyik családorvos a környéken vállalná” – mondta.
Hozzáfűzte, az is megoldás lehet, ha egy iskola több orvossal kötne szerződést, ahogy kapna munkaerőt a lefedésre. Erre jó példa a nyugati kórházak működése, ahol rengeteg orvossal van részmunkaidőre kötött szerződés, és úgy lefedik a 24 órás szolgálatot, ez itthon is működhetne.
– magyarázta a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki kételkedve áll a minisztérium ígéreteihez, úgy véli, még a kihirdetett törvényeket sem mindig tartják be, nemhogy az ígéreteiket.
Negyvenhét erőszakosan viselkedő személyt állítottak elő a hatóságok a keddi, bukaresti tüntetés résztvevői közül, és a rendőrségre kísérték őket. Az incidenseket okozó személyeket kiemelték a tüntetők közül, hogy eljárást indítsanak ellenük.
Hargita megyében 71 súlyos közúti baleset történt az év első nyolc hónapjában, ezekben tíz ember vesztette életét. A balesetek leggyakoribb oka a kerékpárosok szabálytalansága volt, de a nem megfelelő sebesség is sok esetben vezetett tragédiához.
Átfogó korlátozásokat vezetne be az Európai Bizottság a 15 év alatti gyermekek online szolgáltatásokhoz való hozzáférésében. A tervezet érintené a videómegosztókat, a mesterségesintelligencia-chatbotokat és az online játékplatformokat is.
Kővel dobált meg egy rendőrautót Borsán két máramarosi férfi. Az autó ablaka betört, a járműben ülő két rendőr megsérült. Az egyik gyanúsítottat később engedély nélkül tartott vadászfegyverrel is tetten érték.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
szóljon hozzá!