
A legtöbb óvodában eddig is kötelező volt a reggeli torokvizsgálat
Fotó: Veres Nándor
Személyzeti hiánnyal küzdenek az iskolai rendelők. A városokban ugyan nincs égető gond, de a legtöbb vidéki tanintézménynek nincs saját orvosi rendelője, de még az orvosi asszisztens is „fehér hollónak” számít. A járványügyi szűréseket – torokvizsgálat, lázmérés – így legtöbb esetben a pedagógusok végzik.
2020. október 05., 09:052020. október 05., 09:05
A városi tanintézményekben legalább egy asszisztensnő teljesít szolgálatot, a legtöbb városi iskolának rendelője és orvosa is van, bár sokszor „osztozkodik” rajtuk több iskola. A városi óvodákban gyakran szakképzett egészségügyi személyzet látja el a reggeli járványügyi szűréseket. Ez a koronavírus-járvány előtt is így volt, a legkisebbek minden reggel megmutatták a torkukat a fehér köpenyes asszisztensnek, aki gyulladt torok esetén nem engedte be az intézménybe a gyerekeket – sok szülő bosszúságára. A járvány kitörése óta azonban még szigorúbban veszik az ellenőrzést, szortyogó gyereknek tilos óvodába vagy iskolába mennie, a legtöbb szülő be is tartja az elvárásokat.
A városi iskolákban nem égető az orvosi személyzethiány, de sok esetben egy orvos több iskolában teljesít szolgálatot. A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban jelenleg 673 diák tanul 24 osztályban, és van orvosa és asszisztense is az iskolának, bár az előbbi két tanintézményt lát el – tudtuk meg Varga László iskolaigazgatótól.
– tájékoztatott a főgimnázium igazgatója.
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Mezőmadaras községben volt Maros megye egyetlen piros forgatókönyvvel kezdett iskolája, akkor minden diák online tanult – sokan a szülők telefonjáról, hiszen a beígért minisztériumi forrásból támogatott táblagépek azóta sem érkeztek meg. Szeptember 22-től átkerült az iskola sárga forgatókönyvbe, csütörtöktől pedig zöld forgatókönyv szerint tanulhatnak a mezőmadarasi gyerekek, azaz mindenki személyesen mehet iskolába. Az intézménynek azonban nincs orvosi rendelője, akárcsak a legtöbb vidéki tanintézménynek, a helyi háziorvosi rendelővel van protokollszerződésük – magyarázta Kovács László, a mezőmadarasi Pataky Ágotha Általános Iskola igazgatója. „Ő szokta végezni az év eleji ellenőrzéseket, ha gond van, akkor hozzá irányítjuk a tanulókat, de egészségügyi személyzet hiányában kénytelenek vagyunk mi, pedagógusok végezni a járványügyi szűréseket, ellenőrzéseket” – számolt be lapunknak az igazgató.
Az egészségügyi minisztérium ígérete szerint év végéig több mint ezer orvosi és asszisztensi állást biztosítanak a tanintézményeknek. Az előírások szerint a szülőnek kell reggelente leellenőriznie, ha tünetei vannak a gyerekének, és tilos szortyogó, köhögő, lázas gyereket iskolába, óvodába vinni. Az már más kérdés, hogy az említett egyértelmű tünetek hiányában mennyire tudja az egészségügyi téren szakképzetlen szülő felmérni gyereke egészségügyi állapotát.
Ha meg is valósulna a minisztériumi ígéret, és ezer új orvosi állással több lenne országszerte, kérdéses, hogy lenne-e elég szakember, aki elvállalja azokat. Soós-Szabó Klára, a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke megkeresésünkre kifejtette, valószínűleg asszisztensek lennének, akik elvállalják az állásokat, de
ha egyáltalán lesznek is újak. „Megoldás lehet az, ha nem teljes állásban, hanem részmunkaidővel szerződnének, például egy vidéki iskolában, ahol van 300 tanuló, nem indokolt, hogy egy orvost teljes munkaidőben alkalmazzanak, de lehet szerződést kötni részmunkaidőre, amennyiben valamelyik családorvos a környéken vállalná” – mondta.
Hozzáfűzte, az is megoldás lehet, ha egy iskola több orvossal kötne szerződést, ahogy kapna munkaerőt a lefedésre. Erre jó példa a nyugati kórházak működése, ahol rengeteg orvossal van részmunkaidőre kötött szerződés, és úgy lefedik a 24 órás szolgálatot, ez itthon is működhetne.
– magyarázta a Hargita megyei háziorvosok szövetségének elnöke, aki kételkedve áll a minisztérium ígéreteihez, úgy véli, még a kihirdetett törvényeket sem mindig tartják be, nemhogy az ígéreteiket.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
Szívecskéket formázó kezek, lobogó zászlók, könnyek, mosolyok, kézfogások, kiabálások, énekszó, himnusz, megörökített pillanatok – ezeket tapasztaltuk az összenemzeti zarándokvonat sepsiszentgyörgyi fogadásán.
Több százezer ember védelmét biztosítják idén is a csíksomlyói nyeregben a tűzoltók, mentők, csendőrök és rendőrök. Mutatjuk, hol juthatnak segítséghez a zarándokok, és mit tehetnek a rosszullétek megelőzése érdekében.
Újabb elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
szóljon hozzá!