Sértett felek voltak a római katolikus iskola ügyében a volt tanulók, ezért hívják őket a bíróságra
Március 2-ára idézik be a marosvásárhelyi katolikus iskola volt diákjait a alkotmánybíróságra. A megjelenés nem kötelező
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium volt diákjainak az elmúlt héten kézbesítették az idézést, amellyel a bukaresti alkotmánybíróságra hívják őket. Tamási Zsolt iskolaigazgató ügyvédje, Gogolák Csongor, aki részletesen ismeri a szinte öt éve húzódó iskolaalapítással kapcsolatos ügyet, úgy fogalmazott, ez egy formai dolog, és emiatt nem kell aggódniuk a volt diákoknak, sőt meg sem kell jelenniük az említett bíróságon.
Hajnal Csilla
2021. február 13., 12:442021. február 13., 12:44
A marosvásárhelyi táblabíróság még tavaly év elején emelt alkotmányossági kifogást a román kormány 2018/48-as sürgősségi rendelete ellen, amely három másik jogszabály módosításával lehetővé tette, hogy Marosvásárhelyen minisztériumi rendelettel alapítsák újra a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnáziumot. Idén március másodikára idézik be a marosvásárhelyi gimnázium volt diákjait a bukaresti alkotmánybíróságra, ám a megjelenés nem kötelező – olvasható a február másodikai keltezéssel kiállított idézésen, amelyet több egykori tanuló is megkapott az elmúlt héten.
Nem egy igazi per a szó szoros értelmében
Szinte öt évvel ezelőtt Ștefan Someșan társvádlott – egykori Maros megyei főtanfelügyelő – ügyvédjei az iskolaalapítással kapcsolatos büntetőügyben alkotmányjogi kifogást hoztak fel a büntetőeljárási törvénykönyv bizonyos részeivel szemben (egy technikai kifogást), és ebben Tamási Zsolt ügyvédje, Gogolák Csongor is támogatta őket akkor. A marosvásárhelyi bíróságok jóváhagyták formailag, hogy kapcsolat van a kifogás és az ügy között, és átküldték az alkotmánybíróságnak – fejtette ki megkeresésünkre Gogolák Csongor ügyvéd.
– tette hozzá a marosvásárhelyi ügyvéd.
Nincs hatással a régi iskola-ügyre
Az alkotmánybíróság a szó jogi értelmében nem bíróság, mert nem dönt konkrét kérdésekről, csak vitás jogi kérdésekről. Éspedig arról, hogy egy érvényben lévő jogszabály, jelen esetben a büntetőeljárás kifogásolt részei ütköznek-e az alkotmány rendelkezéseivel – tehát csakis erről dönt. Nem arról, hogy valakinek igaza van-e vagy sem egy konkrét ügyben, hibás vagy sem, elmarasztalható-e vagy sem, hanem, hogy abban az ügyben egy bizonyos jogi probléma az alkotmányjogi rendelkezések szempontjából milyen.
– hangsúlyozta Gogolák az idézéssel kapcsolatban. Az alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy jóváhagyja a kifogást, akkor jobb, alkotmányosabb lesz a büntetőeljárás, vagy ha visszautasítja, akkor minden marad úgy, ahogy volt. A régi ügyre azonban abszolút semmilyen hatással nincs, mert az már első körben lejárt, és visszakerült a nyomozati szakaszba, ahol még folyik a nyomozás – magyarázta el Gogolák Csongor.
Előzmények
A marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium 2018-ban megszűnt önálló intézményként működni. A korrupcióellenes ügyészség (DNA) 2016 októberében indított vizsgálatot Tamási Zsolt iskolaigazgató és Ștefan Someșan volt főtanfelügyelő ellen az iskola 2014-es létrehozásakor elkövetett állítólagos törvénytelenségek miatt. A per vádiratát a bíróság az év márciusában visszaküldte kiegészítésre a vádhatóságnak, de az iskola ellen indított perek az intézmény megszűnéséhez vezettek. A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Románia OECD-csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta ezt a vétót. Az iskola újraalapításáról 2018 februárjában törvényt fogadott el a román parlament, ezt azonban az alkotmánybíróság egy hónappal később alkotmányellenesnek minősítette. Az iskola végül az oktatási tárca 2018. augusztus 9-én elfogadott rendelete alapján nyithatta meg ismét kapuját immár II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Gimnázium néven.
CsíkszékA rovat további cikkei
Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
Gyergyói Magbörze: kiskertesek találkozása tizenegyedszerre is
A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
A fejlesztési minisztérium közzétette a közigazgatási intézkedéscsomag végleges tervezetét
Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Kelemen Hunor, Nicușor Dan és Sorin Grindeanu is reagáltak az alkotmánybírósági döntésre
Alkotmánybírósági források: hat alkotmánybíró támogatta, három ellenezte a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
Üdvözölte a miniszterelnök az alkotmánybíróság döntését a bírói és ügyészi különnyugdíjak ügyében
Márton Áron-emlékév lesz 2026
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Márton Áron-emlékév lesz 2026
Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
Alkotmányosnak nyilvánították a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!