Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:56

Hálapénz-kérés a székelyföldi kórházakban: jelentős különbségeket mutatnak a betegvisszajelzések

12:18

Elektromos melegítő miatt kigyúlt textilanyagok okozták a tüzet, amiben két kiskorú veszítette életét

12:06

Jobban kell sáfárkodnia a helyzeteivel az FK Csíkszeredának a Rapid otthonában

11:49

Megint csapadékosra fordul az időjárás, a Déli-Kárpátokban havazni fog

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

45 ezer lejes kenőpénzt kért, 90 ezer eurót találtak nála – börtönbe került egy környezetvédelmi alapnál dolgozó felügyelő

Jelentkezett a nyereményért és közölte, nem hagyja abba a lottózást az újdonsült milliomos

Eltűnt egy idős férfi Gyergyóalfaluból

Több hétvégi házra is átterjedt a tűz Büdösfürdőn

Megtalálták a Málnásfürdőről eltűnt kiskorút – frissítve

Ursula Von der Leyen Budapesten: Magyarország világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható

Trikolórt tűzött ki a parajdi sóbánya bejáratához az AUR egyik politikusa, majd az RMDSZ-t is bírálta

Vadállatnak nézhette a nőt, halálos lövést adott le rá egy férfi

Tűzoltókat támadtak meg oltás közben, rendőrök és csendőrök is kivonultak

Csíkszeredában nem igazán jött be az okosvécé, Marosvásárhelyen mégis ilyenben gondolkodnak

Kupecek és „zugfarmok” húznak hasznot a háztáji disznótartás szabályozatlanságából

Nem ritka az eladásra nevelt, fülszám nélküli disznó a háztáji gazdaságok egy részében. Változtatna ezen a szaktárca

Fotó: Erdély Bálint Előd

Újból megpróbálja szabályozni a háztáji sertéstartást a mezőgazdasági minisztérium, amely ezúttal legfeljebb öt disznó tartását engedélyezné saját fogyasztásra. A Maros megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint a szankciók szigorítására is szükség lenne, hogy visszatartó ereje legyen a törvénynek, mert a jelenlegi bírságok nem állítják meg a szabályszegőket, és emiatt virágzik a törvénytelen kereskedelem.

Széchely István

2021. február 20., 16:072021. február 20., 16:07

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A mezőgazdasági minisztérium rendelettervezete szerint legfeljebb öt sertést tarthatnának a gazdák a háztáji gazdaságokban, ennél több disznó esetén valamilyen vállalkozást kellene indítsanak és kötelezően be kellene tartsanak bizonyos állategészségügyi előírásokat.

A tervezet megjelenését követő reakciók miatt a mezőgazdasági tárca vezetője, Adrian Oros a központi sajtóban tett nyilatkozataiban rámutatott, a tervezett intézkedés a háztáji disznótartó gazdaságok 98 százaléka esetében semmilyen változást nem hozna, csupán a fennmaradó két százalék esetében, ahol ötnél több sertést tartanak. Sőt, az új szabályozás védené a családi fogyasztásra szánt sertéseket tenyésztő háztáji gazdaságok érdekeit, továbbá a szabályosan működő sertésfarmok érdekeit is, és a sertéspestis terjedésének a visszaszorítását is elősegítené.

Szükség van a rendre

Szükség van a háztáji sertéstartást szabályozó törvényre, de nagy kérdés az is, hogy mi kerül bele az alkalmazási normákba, azaz mi történik akkor, ha egy gazdaságban ötnél több sertést találnak majd ellenőrzéskor – véli Kincses Sándor. A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint ugyanis a jelenlegi bírságok nem tartják vissza a szabályszegőket.

A problémát kell megoldani. A probléma pedig az, hogy a disznókat adják-veszik a kupeceken keresztül, vagy közvetlenül a sertéstartótól, fülszám és papír nélkül. A büntetés pedig háromszáz lej. Hát mostanáig is annyit büntettünk már, hogy fáj a kezünk

– érzékeltette a jelenlegi hatósági szélmalomharc kilátástalanságát az igazgatóság vezetője.

Elmondta, törvénytelen kereskedés esetén 300 lej a bírság – ami egy malac ára –, de akkor is csak 1500 lej, ha olyan helyről származik, ahol sertéspestis miatt tiltás van érvényben. Ezeket a bírságokat nevetve kifizetik a törvényszegők. „Ilyen esetben a fülszám nélküli állatokat le kellene ölni, hívni a szakcéget, a gazda pedig fizesse ki az elégetés költségeit, és minden pluszban tartott disznó után adni neki egy ezer lejes büntetést. Akkor biztosan eszükbe jutna, hogy mennyit szabad tartani” – vélekedett a szakember.

El kell döntsék országos szinten, hogy mit akarunk. Segítsük azt, akinek farmja van, gazdasági tevékenységet végez, adót fizet, áfát fizet, munkahelyet teremt, és biztosít egy bizonyos húsmennyiséget a fogyasztási piacra, vagy segítjük a másikat, aki vagy kupec, vagy tart száz disznót mindenféle jogi keret mellőzésével

– fogalmazott Kincses Sándor.

Magángazdaságok 50–100 disznóval

A székelyföldi megyék közül egyébként Maros megyét érintené leginkább az új szabályozás, ugyanis Hargita és Kovászna megyében viszonylag kevés sertést tartanak.

A mezőgazdasági tárcánál azonban teljes tévedésben vannak, ha úgy tudják, hogy a háztáji gazdaságoknak csak a két százalékában van ötnél több disznó

– hangsúlyozta Kincses Sándor, aki szerint az arány inkább fordított, azaz mindössze két százalék esetében nincsenek gondok. Példaként elmondta, Maros megyében teljesen hétköznapi, hogy egy háztáji gazdaságban akár 20–30 sertést is tartanak, de olyan is van, ahol 250-et. A hivatalos adatok szerint megyeszerte 20 ezer gazdaságban összesen 70 ezer disznót nevelnek, de szerinte az utóbbi szám a valóságban legalább 100 ezer. Tehát még az átlag is meghaladja az ötöt – mutatott rá az állategészségügyi igazgatóság vezetője.

Hagyományos disznóvágás. A mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kincses Sándor szerint nem csak vidéken jellemző, hogy nagy számban tartanak sertéseket a háztáji gazdaságokban, hanem még az olyan városokban is, mint Radnót, ahol a városon belül a háromszáz magángazdaság között olyan is van, ahol száz disznót nevelnek, és kereskednek velük. Háromhavonta megbüntetik a gazdaság üzemeltetőjét, értesítették már a pénzügyet és a gazdasági rendőrséget is, egyebet nem tudnak tenni – vázolta a helyzetet az igazgató. Ezzel kapcsolatban megjegyezte még, hogy már 2014 óta érvényben van egy törvény – amelynek a betartását az egészségügyi igazgatóságok és a helyi önkormányzatok kellene ellenőrizzék –, amely szerint ötvennél több disznót csak az adott település utolsó házától ötszáz méteres távolságra szabad tartani.

Általánosan gondok vannak a háztáji állattartással

Kincses Sándor emlékeztetett arra is, hogy a mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást, abban a szabályozásban is megszabták a háztáji körülmények közt tartható disznók számát, ám a törvény alkalmazási normái azóta se jelentek meg. Az igazgató szerint

a háztáji állattartással óriási gondok vannak országszerte, sokan a legalapvetőbb állategészségügyi előírásokat sem tartják be, az állatoknak nincs fülszáma, ellenőrizetlenül cserélnek gazdát, illetve kerülnek feldolgozásra.

A helyzetért szerinte a lakossági is felelős, mert megvásárolják az ellenőrizetlen forrásból származó, ismeretlen minőségű húst, illetve az abból készült termékeket. Mindezt olyan körülmények között, hogy ha egy gazdának elpusztul a disznója sertéspestis miatt és bejelenti azt a szakhatóságnál, a település közössége majdhogynem kiközösíti. Aztán megjelenik egy újabb góc és harminc nap múlva mennek vissza ugyanazokba a gazdaságokba, ahol a gazda már egyszer aláírásával vállalta, hogy betartja az állategészségügyi előírásokat. Eközben viszont három kilométeres körzetben a szabályosan működő sertésfarmokat be kell zárni a sertéspestis megjelenése miatt – vázolta a valóságot az állategészségügyi hatóság vezetője.