Hirdetés
Hirdetés

Kupecek és „zugfarmok” húznak hasznot a háztáji disznótartás szabályozatlanságából

Nem ritka az eladásra nevelt, fülszám nélküli disznó a háztáji gazdaságok egy részében. Változtatna ezen a szaktárca •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Nem ritka az eladásra nevelt, fülszám nélküli disznó a háztáji gazdaságok egy részében. Változtatna ezen a szaktárca

Fotó: Erdély Bálint Előd

Újból megpróbálja szabályozni a háztáji sertéstartást a mezőgazdasági minisztérium, amely ezúttal legfeljebb öt disznó tartását engedélyezné saját fogyasztásra. A Maros megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint a szankciók szigorítására is szükség lenne, hogy visszatartó ereje legyen a törvénynek, mert a jelenlegi bírságok nem állítják meg a szabályszegőket, és emiatt virágzik a törvénytelen kereskedelem.

Széchely István

2021. február 20., 16:072021. február 20., 16:07

A mezőgazdasági minisztérium rendelettervezete szerint legfeljebb öt sertést tarthatnának a gazdák a háztáji gazdaságokban, ennél több disznó esetén valamilyen vállalkozást kellene indítsanak és kötelezően be kellene tartsanak bizonyos állategészségügyi előírásokat.

A tervezet megjelenését követő reakciók miatt a mezőgazdasági tárca vezetője, Adrian Oros a központi sajtóban tett nyilatkozataiban rámutatott, a tervezett intézkedés a háztáji disznótartó gazdaságok 98 százaléka esetében semmilyen változást nem hozna, csupán a fennmaradó két százalék esetében, ahol ötnél több sertést tartanak. Sőt, az új szabályozás védené a családi fogyasztásra szánt sertéseket tenyésztő háztáji gazdaságok érdekeit, továbbá a szabályosan működő sertésfarmok érdekeit is, és a sertéspestis terjedésének a visszaszorítását is elősegítené.

Hirdetés

Szükség van a rendre

Szükség van a háztáji sertéstartást szabályozó törvényre, de nagy kérdés az is, hogy mi kerül bele az alkalmazási normákba, azaz mi történik akkor, ha egy gazdaságban ötnél több sertést találnak majd ellenőrzéskor – véli Kincses Sándor. A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint ugyanis a jelenlegi bírságok nem tartják vissza a szabályszegőket.

Idézet
A problémát kell megoldani. A probléma pedig az, hogy a disznókat adják-veszik a kupeceken keresztül, vagy közvetlenül a sertéstartótól, fülszám és papír nélkül. A büntetés pedig háromszáz lej. Hát mostanáig is annyit büntettünk már, hogy fáj a kezünk

– érzékeltette a jelenlegi hatósági szélmalomharc kilátástalanságát az igazgatóság vezetője.

Elmondta, törvénytelen kereskedés esetén 300 lej a bírság – ami egy malac ára –, de akkor is csak 1500 lej, ha olyan helyről származik, ahol sertéspestis miatt tiltás van érvényben. Ezeket a bírságokat nevetve kifizetik a törvényszegők. „Ilyen esetben a fülszám nélküli állatokat le kellene ölni, hívni a szakcéget, a gazda pedig fizesse ki az elégetés költségeit, és minden pluszban tartott disznó után adni neki egy ezer lejes büntetést. Akkor biztosan eszükbe jutna, hogy mennyit szabad tartani” – vélekedett a szakember.

Idézet
El kell döntsék országos szinten, hogy mit akarunk. Segítsük azt, akinek farmja van, gazdasági tevékenységet végez, adót fizet, áfát fizet, munkahelyet teremt, és biztosít egy bizonyos húsmennyiséget a fogyasztási piacra, vagy segítjük a másikat, aki vagy kupec, vagy tart száz disznót mindenféle jogi keret mellőzésével

– fogalmazott Kincses Sándor.

Magángazdaságok 50–100 disznóval

A székelyföldi megyék közül egyébként Maros megyét érintené leginkább az új szabályozás, ugyanis Hargita és Kovászna megyében viszonylag kevés sertést tartanak.

A mezőgazdasági tárcánál azonban teljes tévedésben vannak, ha úgy tudják, hogy a háztáji gazdaságoknak csak a két százalékában van ötnél több disznó

– hangsúlyozta Kincses Sándor, aki szerint az arány inkább fordított, azaz mindössze két százalék esetében nincsenek gondok. Példaként elmondta, Maros megyében teljesen hétköznapi, hogy egy háztáji gazdaságban akár 20–30 sertést is tartanak, de olyan is van, ahol 250-et. A hivatalos adatok szerint megyeszerte 20 ezer gazdaságban összesen 70 ezer disznót nevelnek, de szerinte az utóbbi szám a valóságban legalább 100 ezer. Tehát még az átlag is meghaladja az ötöt – mutatott rá az állategészségügyi igazgatóság vezetője.

Hagyományos disznóvágás. A mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Hagyományos disznóvágás. A mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kincses Sándor szerint nem csak vidéken jellemző, hogy nagy számban tartanak sertéseket a háztáji gazdaságokban, hanem még az olyan városokban is, mint Radnót, ahol a városon belül a háromszáz magángazdaság között olyan is van, ahol száz disznót nevelnek, és kereskednek velük. Háromhavonta megbüntetik a gazdaság üzemeltetőjét, értesítették már a pénzügyet és a gazdasági rendőrséget is, egyebet nem tudnak tenni – vázolta a helyzetet az igazgató. Ezzel kapcsolatban megjegyezte még, hogy már 2014 óta érvényben van egy törvény – amelynek a betartását az egészségügyi igazgatóságok és a helyi önkormányzatok kellene ellenőrizzék –, amely szerint ötvennél több disznót csak az adott település utolsó házától ötszáz méteres távolságra szabad tartani.

Általánosan gondok vannak a háztáji állattartással

Kincses Sándor emlékeztetett arra is, hogy a mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást, abban a szabályozásban is megszabták a háztáji körülmények közt tartható disznók számát, ám a törvény alkalmazási normái azóta se jelentek meg. Az igazgató szerint

a háztáji állattartással óriási gondok vannak országszerte, sokan a legalapvetőbb állategészségügyi előírásokat sem tartják be, az állatoknak nincs fülszáma, ellenőrizetlenül cserélnek gazdát, illetve kerülnek feldolgozásra.

A helyzetért szerinte a lakossági is felelős, mert megvásárolják az ellenőrizetlen forrásból származó, ismeretlen minőségű húst, illetve az abból készült termékeket. Mindezt olyan körülmények között, hogy ha egy gazdának elpusztul a disznója sertéspestis miatt és bejelenti azt a szakhatóságnál, a település közössége majdhogynem kiközösíti. Aztán megjelenik egy újabb góc és harminc nap múlva mennek vissza ugyanazokba a gazdaságokba, ahol a gazda már egyszer aláírásával vállalta, hogy betartja az állategészségügyi előírásokat. Eközben viszont három kilométeres körzetben a szabályosan működő sertésfarmokat be kell zárni a sertéspestis megjelenése miatt – vázolta a valóságot az állategészségügyi hatóság vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.

Székelyek a Kaukázusban
Székelyek a Kaukázusban
2026. július 14., kedd

Székelyek a Kaukázusban

Hirdetés
2026. július 14., kedd

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek

A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Csalók élnek vissza a ghișeul.ro nevével: hamis SMS-eket küldenek
2026. július 14., kedd

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu

Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.

Nem lesz egyelőre hivatalos Lego-szett a székelykapu
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén

Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.

Székelyföldön mindenhol többen jelentkeztek a véglegesítő vizsgára idén
2026. július 14., kedd

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban

Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.

Ismét lesz déli harangszó, éjfélkor pedig Himnusz a Kossuth Rádióban
2026. július 14., kedd

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán

Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.

Az államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a közalkalmazotti bértörvény kapcsán
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását

Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.

Nicușor Dan nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert egyikük sem szerezné meg a többség támogatását
2026. július 14., kedd

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama

Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.

Két évtizede nem volt ilyen alacsony a Duna vízhozama
2026. július 14., kedd

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.

Időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés