Hirdetés
Hirdetés

Kupecek és „zugfarmok” húznak hasznot a háztáji disznótartás szabályozatlanságából

Nem ritka az eladásra nevelt, fülszám nélküli disznó a háztáji gazdaságok egy részében. Változtatna ezen a szaktárca •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Nem ritka az eladásra nevelt, fülszám nélküli disznó a háztáji gazdaságok egy részében. Változtatna ezen a szaktárca

Fotó: Erdély Bálint Előd

Újból megpróbálja szabályozni a háztáji sertéstartást a mezőgazdasági minisztérium, amely ezúttal legfeljebb öt disznó tartását engedélyezné saját fogyasztásra. A Maros megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint a szankciók szigorítására is szükség lenne, hogy visszatartó ereje legyen a törvénynek, mert a jelenlegi bírságok nem állítják meg a szabályszegőket, és emiatt virágzik a törvénytelen kereskedelem.

Széchely István

2021. február 20., 16:072021. február 20., 16:07

A mezőgazdasági minisztérium rendelettervezete szerint legfeljebb öt sertést tarthatnának a gazdák a háztáji gazdaságokban, ennél több disznó esetén valamilyen vállalkozást kellene indítsanak és kötelezően be kellene tartsanak bizonyos állategészségügyi előírásokat.

A tervezet megjelenését követő reakciók miatt a mezőgazdasági tárca vezetője, Adrian Oros a központi sajtóban tett nyilatkozataiban rámutatott, a tervezett intézkedés a háztáji disznótartó gazdaságok 98 százaléka esetében semmilyen változást nem hozna, csupán a fennmaradó két százalék esetében, ahol ötnél több sertést tartanak. Sőt, az új szabályozás védené a családi fogyasztásra szánt sertéseket tenyésztő háztáji gazdaságok érdekeit, továbbá a szabályosan működő sertésfarmok érdekeit is, és a sertéspestis terjedésének a visszaszorítását is elősegítené.

Hirdetés

Szükség van a rendre

Szükség van a háztáji sertéstartást szabályozó törvényre, de nagy kérdés az is, hogy mi kerül bele az alkalmazási normákba, azaz mi történik akkor, ha egy gazdaságban ötnél több sertést találnak majd ellenőrzéskor – véli Kincses Sándor. A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint ugyanis a jelenlegi bírságok nem tartják vissza a szabályszegőket.

Idézet
A problémát kell megoldani. A probléma pedig az, hogy a disznókat adják-veszik a kupeceken keresztül, vagy közvetlenül a sertéstartótól, fülszám és papír nélkül. A büntetés pedig háromszáz lej. Hát mostanáig is annyit büntettünk már, hogy fáj a kezünk

– érzékeltette a jelenlegi hatósági szélmalomharc kilátástalanságát az igazgatóság vezetője.

Elmondta, törvénytelen kereskedés esetén 300 lej a bírság – ami egy malac ára –, de akkor is csak 1500 lej, ha olyan helyről származik, ahol sertéspestis miatt tiltás van érvényben. Ezeket a bírságokat nevetve kifizetik a törvényszegők. „Ilyen esetben a fülszám nélküli állatokat le kellene ölni, hívni a szakcéget, a gazda pedig fizesse ki az elégetés költségeit, és minden pluszban tartott disznó után adni neki egy ezer lejes büntetést. Akkor biztosan eszükbe jutna, hogy mennyit szabad tartani” – vélekedett a szakember.

Idézet
El kell döntsék országos szinten, hogy mit akarunk. Segítsük azt, akinek farmja van, gazdasági tevékenységet végez, adót fizet, áfát fizet, munkahelyet teremt, és biztosít egy bizonyos húsmennyiséget a fogyasztási piacra, vagy segítjük a másikat, aki vagy kupec, vagy tart száz disznót mindenféle jogi keret mellőzésével

– fogalmazott Kincses Sándor.

Magángazdaságok 50–100 disznóval

A székelyföldi megyék közül egyébként Maros megyét érintené leginkább az új szabályozás, ugyanis Hargita és Kovászna megyében viszonylag kevés sertést tartanak.

A mezőgazdasági tárcánál azonban teljes tévedésben vannak, ha úgy tudják, hogy a háztáji gazdaságoknak csak a két százalékában van ötnél több disznó

– hangsúlyozta Kincses Sándor, aki szerint az arány inkább fordított, azaz mindössze két százalék esetében nincsenek gondok. Példaként elmondta, Maros megyében teljesen hétköznapi, hogy egy háztáji gazdaságban akár 20–30 sertést is tartanak, de olyan is van, ahol 250-et. A hivatalos adatok szerint megyeszerte 20 ezer gazdaságban összesen 70 ezer disznót nevelnek, de szerinte az utóbbi szám a valóságban legalább 100 ezer. Tehát még az átlag is meghaladja az ötöt – mutatott rá az állategészségügyi igazgatóság vezetője.

Hagyományos disznóvágás. A mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Hagyományos disznóvágás. A mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kincses Sándor szerint nem csak vidéken jellemző, hogy nagy számban tartanak sertéseket a háztáji gazdaságokban, hanem még az olyan városokban is, mint Radnót, ahol a városon belül a háromszáz magángazdaság között olyan is van, ahol száz disznót nevelnek, és kereskednek velük. Háromhavonta megbüntetik a gazdaság üzemeltetőjét, értesítették már a pénzügyet és a gazdasági rendőrséget is, egyebet nem tudnak tenni – vázolta a helyzetet az igazgató. Ezzel kapcsolatban megjegyezte még, hogy már 2014 óta érvényben van egy törvény – amelynek a betartását az egészségügyi igazgatóságok és a helyi önkormányzatok kellene ellenőrizzék –, amely szerint ötvennél több disznót csak az adott település utolsó házától ötszáz méteres távolságra szabad tartani.

Általánosan gondok vannak a háztáji állattartással

Kincses Sándor emlékeztetett arra is, hogy a mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást, abban a szabályozásban is megszabták a háztáji körülmények közt tartható disznók számát, ám a törvény alkalmazási normái azóta se jelentek meg. Az igazgató szerint

a háztáji állattartással óriási gondok vannak országszerte, sokan a legalapvetőbb állategészségügyi előírásokat sem tartják be, az állatoknak nincs fülszáma, ellenőrizetlenül cserélnek gazdát, illetve kerülnek feldolgozásra.

A helyzetért szerinte a lakossági is felelős, mert megvásárolják az ellenőrizetlen forrásból származó, ismeretlen minőségű húst, illetve az abból készült termékeket. Mindezt olyan körülmények között, hogy ha egy gazdának elpusztul a disznója sertéspestis miatt és bejelenti azt a szakhatóságnál, a település közössége majdhogynem kiközösíti. Aztán megjelenik egy újabb góc és harminc nap múlva mennek vissza ugyanazokba a gazdaságokba, ahol a gazda már egyszer aláírásával vállalta, hogy betartja az állategészségügyi előírásokat. Eközben viszont három kilométeres körzetben a szabályosan működő sertésfarmokat be kell zárni a sertéspestis megjelenése miatt – vázolta a valóságot az állategészségügyi hatóság vezetője.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 19., szerda

Az ösztöndíjak legfőbb feltételei: iskolalátogatás és tízes magaviseleti jegy

Csütörtökön érkezik a diákok első ösztöndíja az idei tanévben, ezúttal szeptemberre és októberre is egyszerre utalják a pénzt. Székelyföldön mintegy százezer diák jogosult valamelyik ösztöndíjra, köztük mintegy ötven kiskorú, iskolába járó édesanya.

Az ösztöndíjak legfőbb feltételei: iskolalátogatás és tízes magaviseleti jegy
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Közvitán a tervezet: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük legtöbb 70 százaléka lehet

A bírák és ügyészek nyugdíjazási feltételeit szabályozó új törvénytervezet a korábbi 10 év helyett 15 éves átmeneti időszakot szab meg a nyugdíjkorhatár 65 évre növelésére.

Közvitán a tervezet: a bírák és ügyészek nyugdíja az utolsó nettó fizetésük legtöbb 70 százaléka lehet
2025. november 19., szerda

Katona Lórántot bízták meg a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség ideiglenes vezetésével

Katona Lórántot, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség igazgatóhelyettesét bízta meg a Szakács-Paál István polgármester, hogy ideiglenesen vezesse az egységet, miután egy bírósági ügy miatt felfüggesztette tisztségéből László Szabolcs igazgatót.

Katona Lórántot bízták meg a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrség ideiglenes vezetésével
2025. november 19., szerda

Nem elég hogy ittasan vezetett, még le is akarta fizetni a rendőröket

Ittasan veztett egy marosludasi férfi, aki – miután a rendőrök megállították –, megpróbálta megvesztegetni őket.

Nem elég hogy ittasan vezetett, még le is akarta fizetni a rendőröket
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Rendkívül gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet találtak Erdélyben

Magyar és román paleontológusok példa nélküli koncentrációjú leletet találtak a Hátszegi-medence nyugati felében, a lelőhelyen négyzetméterenként több mint száz gerincesmaradványt fedeztek fel.

Rendkívül gazdag dinoszaurusz-lelőhelyet találtak Erdélyben
2025. november 19., szerda

Hétcsoportos bölcsődét avattak Székelyszentléleken

Másfél év alatt megépült a szerdán délután felavatott, hetven gyerek befogadására alkalmas bölcsőde Székelyszentléleken. Az átadáson elhangzott: bíznak benne, hogy legkésőbb a következő tanévtől már fogadhatják ott a kicsiket.

Hétcsoportos bölcsődét avattak Székelyszentléleken
2025. november 19., szerda

Iskolafelújításokra vett fel 10 millió lejes kölcsönt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat

A 2022-ben közberuházásokra felvett 100 millió lejes kölcsönét újabb 10 millió lejjel növelte meg a sepsiszentgyörgyi önkormányzat, mert mindent egyszerre szeretnének elvégezni: az iskolák nagy többsége teljes átalakuláson esik át.

Iskolafelújításokra vett fel 10 millió lejes kölcsönt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat
Hirdetés
2025. november 19., szerda

A PSD nem támogatja a közalkalmazotti bérek csökkentését

A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a fizetések csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu PSD-elnök.

A PSD nem támogatja a közalkalmazotti bérek csökkentését
2025. november 19., szerda

RMDSZ-javaslat: a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése

Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.

RMDSZ-javaslat: a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése
2025. november 19., szerda

„Szégyelljék magukat!” – nekiment a CSM-nek az európai projektekért felelős miniszter

Dragoș Pîslaru szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság (EB) teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különnyugdíjakkal kapcsolatos PNRR-mérföldkövet, ha a kormány csak a tervezetet tudja felmutatni a november 28-i határidőig.

„Szégyelljék magukat!” – nekiment a CSM-nek az európai projektekért felelős miniszter
Hirdetés