Hirdetés
Hirdetés

Kupecek és „zugfarmok” húznak hasznot a háztáji disznótartás szabályozatlanságából

Nem ritka az eladásra nevelt, fülszám nélküli disznó a háztáji gazdaságok egy részében. Változtatna ezen a szaktárca •  Fotó: Erdély Bálint Előd

Nem ritka az eladásra nevelt, fülszám nélküli disznó a háztáji gazdaságok egy részében. Változtatna ezen a szaktárca

Fotó: Erdély Bálint Előd

Újból megpróbálja szabályozni a háztáji sertéstartást a mezőgazdasági minisztérium, amely ezúttal legfeljebb öt disznó tartását engedélyezné saját fogyasztásra. A Maros megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője szerint a szankciók szigorítására is szükség lenne, hogy visszatartó ereje legyen a törvénynek, mert a jelenlegi bírságok nem állítják meg a szabályszegőket, és emiatt virágzik a törvénytelen kereskedelem.

Széchely István

2021. február 20., 16:072021. február 20., 16:07

A mezőgazdasági minisztérium rendelettervezete szerint legfeljebb öt sertést tarthatnának a gazdák a háztáji gazdaságokban, ennél több disznó esetén valamilyen vállalkozást kellene indítsanak és kötelezően be kellene tartsanak bizonyos állategészségügyi előírásokat.

A tervezet megjelenését követő reakciók miatt a mezőgazdasági tárca vezetője, Adrian Oros a központi sajtóban tett nyilatkozataiban rámutatott, a tervezett intézkedés a háztáji disznótartó gazdaságok 98 százaléka esetében semmilyen változást nem hozna, csupán a fennmaradó két százalék esetében, ahol ötnél több sertést tartanak. Sőt, az új szabályozás védené a családi fogyasztásra szánt sertéseket tenyésztő háztáji gazdaságok érdekeit, továbbá a szabályosan működő sertésfarmok érdekeit is, és a sertéspestis terjedésének a visszaszorítását is elősegítené.

Hirdetés

Szükség van a rendre

Szükség van a háztáji sertéstartást szabályozó törvényre, de nagy kérdés az is, hogy mi kerül bele az alkalmazási normákba, azaz mi történik akkor, ha egy gazdaságban ötnél több sertést találnak majd ellenőrzéskor – véli Kincses Sándor. A Maros Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője szerint ugyanis a jelenlegi bírságok nem tartják vissza a szabályszegőket.

Idézet
A problémát kell megoldani. A probléma pedig az, hogy a disznókat adják-veszik a kupeceken keresztül, vagy közvetlenül a sertéstartótól, fülszám és papír nélkül. A büntetés pedig háromszáz lej. Hát mostanáig is annyit büntettünk már, hogy fáj a kezünk

– érzékeltette a jelenlegi hatósági szélmalomharc kilátástalanságát az igazgatóság vezetője.

Elmondta, törvénytelen kereskedés esetén 300 lej a bírság – ami egy malac ára –, de akkor is csak 1500 lej, ha olyan helyről származik, ahol sertéspestis miatt tiltás van érvényben. Ezeket a bírságokat nevetve kifizetik a törvényszegők. „Ilyen esetben a fülszám nélküli állatokat le kellene ölni, hívni a szakcéget, a gazda pedig fizesse ki az elégetés költségeit, és minden pluszban tartott disznó után adni neki egy ezer lejes büntetést. Akkor biztosan eszükbe jutna, hogy mennyit szabad tartani” – vélekedett a szakember.

Idézet
El kell döntsék országos szinten, hogy mit akarunk. Segítsük azt, akinek farmja van, gazdasági tevékenységet végez, adót fizet, áfát fizet, munkahelyet teremt, és biztosít egy bizonyos húsmennyiséget a fogyasztási piacra, vagy segítjük a másikat, aki vagy kupec, vagy tart száz disznót mindenféle jogi keret mellőzésével

– fogalmazott Kincses Sándor.

Magángazdaságok 50–100 disznóval

A székelyföldi megyék közül egyébként Maros megyét érintené leginkább az új szabályozás, ugyanis Hargita és Kovászna megyében viszonylag kevés sertést tartanak.

A mezőgazdasági tárcánál azonban teljes tévedésben vannak, ha úgy tudják, hogy a háztáji gazdaságoknak csak a két százalékában van ötnél több disznó

– hangsúlyozta Kincses Sándor, aki szerint az arány inkább fordított, azaz mindössze két százalék esetében nincsenek gondok. Példaként elmondta, Maros megyében teljesen hétköznapi, hogy egy háztáji gazdaságban akár 20–30 sertést is tartanak, de olyan is van, ahol 250-et. A hivatalos adatok szerint megyeszerte 20 ezer gazdaságban összesen 70 ezer disznót nevelnek, de szerinte az utóbbi szám a valóságban legalább 100 ezer. Tehát még az átlag is meghaladja az ötöt – mutatott rá az állategészségügyi igazgatóság vezetője.

Hagyományos disznóvágás. A mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást •  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Hagyományos disznóvágás. A mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást

Fotó: Erdély Bálint Előd

Kincses Sándor szerint nem csak vidéken jellemző, hogy nagy számban tartanak sertéseket a háztáji gazdaságokban, hanem még az olyan városokban is, mint Radnót, ahol a városon belül a háromszáz magángazdaság között olyan is van, ahol száz disznót nevelnek, és kereskednek velük. Háromhavonta megbüntetik a gazdaság üzemeltetőjét, értesítették már a pénzügyet és a gazdasági rendőrséget is, egyebet nem tudnak tenni – vázolta a helyzetet az igazgató. Ezzel kapcsolatban megjegyezte még, hogy már 2014 óta érvényben van egy törvény – amelynek a betartását az egészségügyi igazgatóságok és a helyi önkormányzatok kellene ellenőrizzék –, amely szerint ötvennél több disznót csak az adott település utolsó házától ötszáz méteres távolságra szabad tartani.

Általánosan gondok vannak a háztáji állattartással

Kincses Sándor emlékeztetett arra is, hogy a mezőgazdasági tárca már 2019-ben megpróbálta szabályozni a háztáji sertéstartást, abban a szabályozásban is megszabták a háztáji körülmények közt tartható disznók számát, ám a törvény alkalmazási normái azóta se jelentek meg. Az igazgató szerint

a háztáji állattartással óriási gondok vannak országszerte, sokan a legalapvetőbb állategészségügyi előírásokat sem tartják be, az állatoknak nincs fülszáma, ellenőrizetlenül cserélnek gazdát, illetve kerülnek feldolgozásra.

A helyzetért szerinte a lakossági is felelős, mert megvásárolják az ellenőrizetlen forrásból származó, ismeretlen minőségű húst, illetve az abból készült termékeket. Mindezt olyan körülmények között, hogy ha egy gazdának elpusztul a disznója sertéspestis miatt és bejelenti azt a szakhatóságnál, a település közössége majdhogynem kiközösíti. Aztán megjelenik egy újabb góc és harminc nap múlva mennek vissza ugyanazokba a gazdaságokba, ahol a gazda már egyszer aláírásával vállalta, hogy betartja az állategészségügyi előírásokat. Eközben viszont három kilométeres körzetben a szabályosan működő sertésfarmokat be kell zárni a sertéspestis megjelenése miatt – vázolta a valóságot az állategészségügyi hatóság vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 16., csütörtök

Mérgező gombát árultak a sepsiszentgyörgyi piacon: papsapkagomba kerülhetett a vevőkhöz

Mérgező vörösbarna papsapkagombát árultak a múlt héten a sepsiszentgyörgyi központi piacon, feltehetően a kucsmagombával való hasonlósága miatt. A figyelmeztetés különösen fontos, mert jelenleg mindkét gombafaj szezonja tart.

Mérgező gombát árultak a sepsiszentgyörgyi piacon: papsapkagomba kerülhetett a vevőkhöz
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Döntöttek a Romániában élő nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatásáról

Csütörtöki ülésén a kormány mintegy 266,7 millió lejt különített el a kormányfőtitkárság költségvetéséből a nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatására.

Döntöttek a Romániában élő nemzeti kisebbségek szervezeteinek idei támogatásáról
2026. április 16., csütörtök

Feloldották a zárlatot, újra lehet tanári állásokat meghirdetni

Csütörtöki ülésén a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el, amely lehetővé teszi a pedagógusi álláshelyek meghirdetését és a versenyvizsgák lebonyolítását.

Feloldották a zárlatot, újra lehet tanári állásokat meghirdetni
2026. április 16., csütörtök

Drasztikus adatokat mutat Romániára nézve az előrejelzett népességcsökkenés

Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.

Drasztikus adatokat mutat Romániára nézve az előrejelzett népességcsökkenés
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Elszakítottak egy vezetéket, nincs víz egész Kézdivásárhelyen – frissítve

Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.

Elszakítottak egy vezetéket, nincs víz egész Kézdivásárhelyen – frissítve
2026. április 16., csütörtök

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”

A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.

Döntött a kormány: ennyi adóhátralék után kerülhet fel valaki a „szégyenlistára”
2026. április 16., csütörtök

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak

Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.

Több mint százezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”

Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.

Kegyetlenül bántalmazta egy csapat fiatal, azóta úgy emlegetik: „a vert bácsi”
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését
2026. április 16., csütörtök

Kiderült, hogy mi okozta a Maros szennyezését

2026. április 16., csütörtök

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo

Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.

Idén még nem tervez újabb csomagolóanyagokat bevonni a betétdíjas rendszerbe a RetuRo
Hirdetés