
Az intézmény honlapjára ráférne egy alapos ráncfelvarrás
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei vállalkozások képviselői legnagyobb arányban azzal elégedetlenek, hogy az ügyintézésben túl nagy a bürokrácia, túl gyorsan kiürülnek a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül folyósított támogatások pénzalapjai, vannak, akik a kérések elhúzódó feldolgozását kifogásolják, a többség szerint ugyanakkor az ügynökség munkatársai felkészültek és tisztelettudóan bánnak a munkáltatókkal. A szolgáltatások javítása érdekében közel hatszáz vállalkozás megkérdezésével felmérést készített a megyei ügynökség.
2022. március 13., 19:492022. március 13., 19:49
Egy országos program részeként 595 Hargita megyei vállalkozás bevonásával készített felmérést múlt év októberében a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség az intézmény szolgáltatásainak fejlesztése céljával. Arról érdeklődtek a vállalkozások képviselőitől, hogy mivel elégedettek, illetve milyen szolgáltatásokon kellene javítani – a felmérés eredménye most készült el.
A megkérdezett munkaadók 83 százaléka használja az ügynökség online szolgáltatásait, amelyből Hargita megyében kicsit bőségesebb a kínálat, mint az ország más részein, mert az intézménynek saját fejlesztésű alkalmazásai is vannak – számolt be a legfontosabb általános eredményről Jánó Edit, az ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy szerinte ez jó arány. A vállalkozások egyébként ugyanakkora arányban használják az országos platformot is – többnyire a megüresedett és betöltött állások bejelentésére –, mint az ügynökség online szolgáltatásait. „Az a 17 százalék, amely nem használja az online platformokat, azt nehezményezi, hogy nehézkes a bejelentkezés”, ugyanakkor szeretnék, ha nagyobb teret kapnának a foglalkoztatási feltételek részletezésére, tehát részletes leírást tudjanak adni arról, hogy milyen munkaerőt keresnek, amikor a platformon bejelentik a megüresedett állásokat – számolt be a válaszadók igényeiről Jánó Edit, arra is kitérve, hogy az említett 17 százalékba tartozó válaszadók szerint a weboldal dizájnját is fejleszteni kellene.
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett munkaadóknak csak a 17 százaléka veszi igénybe az ügynökség szolgáltatásait, amikor munkaerőt keres, a fennmaradó hányad saját adatbázisából oldja ezt meg, vagy a meglévő alkalmazottai rokoni, ismerősi köréből vesz fel új munkaerőt.
– mondta az intézmény osztályvezetője. Arra is kitért ugyanakkor, hogy túl nagy meglepetést sem okozott számára az említett eredmény, tekintve, hogy az ügynökség nyilvántartásában a tartósan állástalanok többnyire hátrányos helyzetű, képzetlen munkanélküliek, a 46 százalékuk még az elemi négy osztályt sem végezte el. „Tehát nem azok a személyek vannak az adatbázisban, akik könnyen találnak munkahelyet” – fogalmazott, azt is hozzáfűzve, hogy az állami munkaerő-foglalkoztató ügynökségek Európa más részein is csak mintegy 20–25 százalékát tudják lefedni a sikeres állásközvetítéseknek az említett okok miatt. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a munkaadóknak, akik igénybe veszik az ügynökség szolgáltatásait, jócskán több mint a fele elégedett az ügynökség munkaerő-közvetítési szolgáltatásaival.
Az intézménnyel való együttműködés során tapasztalt kellemetlenségek között a megkérdezettek 41 százaléka a támogatások pénzalapjainak gyors kimerülését említette meg, és a válaszadók 34 százaléka a kérések túl hosszú elbírálási idejét is kifogásolja. A cégek képviselőinek a 13 százalékát ugyanakkor az zavarja, hogy nehezen jutnak hozzá a számukra szükséges információkhoz. „Nem amikor minket kérdeznek, hanem általában nem jutnak hozzá az információinkhoz” – magyarázta Jánó Edit. Az utóbbival kapcsolatos a felmérésnek az része is, amelyből kiderül, hogy
– mondta Jánó Edit.
A megkérdezettek nagyon kis része volt elégedetlen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség alkalmazottainak a tájékozottságával, döntő többségük úgy véli, hogy az intézmény munkatársai ismerik a vonatkozó törvényeket és a munkaadókhoz is tiszteletteljesen viszonyulnak – számolt be a számukra örvendetes eredményről az osztályvezető.
A megkérdezetteknek több mint a fele – 55 százaléka – véli úgy, hogy egyszerűsíteni kellene a különböző, jelenleg túlságosan bürokratikus eljárásokat. Ezzel ő maga is egyetért, jegyezte meg Jánó Edit, de hozzáfűzte, ennek a megoldása sajnos nem az alkalmazottakon múlik. Hangsúlyozta azonban, hogy országos felmérésről van szó, amelynek a szolgáltatások javítása a célja, így várhatóan javulni fog e tekintetben is a helyzet. Ami a helyi szintű problémákat illeti, azokat meg tudják oldani az ügynökségnél – mondta kérdésünkre az ügynökség munkatársa.
A két kézdiszéki világjáró, Fekete István és Zsigmond Lóránt, valamint szászrégeni utazótársaik elérték a Kaukázust. Ma a Gudauri-kilátó környékén éjszakáznak, holnap a grúz-orosz határon, illetve Csecsenföldön kellene minél gyorsabban átvágniuk.
A ghișeul.ro online ügyintéző platform vizuális arculatát másolják és a közlekedési minisztérium nevében hamis SMS-eket küldenek csalók – figyelmeztetett kedden az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Közel három évig tartó közösségi összefogás és több tízezer támogató szavazat után sem került be a LEGO hivatalos kínálatába a székelykaput megidéző építőszett. Az alkotó nem csüggedt, a teljes tervdokumentációt ingyenesen elérhetővé tette.
Nemcsak a diáknak kell vizsgáznia – olykor értelmetlennek tűnő módon –, hanem a pedagógusoknak is bizonyítaniuk kell. Kedden országszerte megtartották a véglegesítő vizsgát, amelynek sikeres teljesítése nélkül a pedagógus nem maradhat a rendszerben.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Nicușor Dan államfő szerint várható volt, hogy nézetkülönbségek lesznek a pártok között a téma kapcsán, mivel a közalkalmazotti bértörvény rendkívül összetett jogszabály.
Nicușor Dan államfő kedden közölte, hogy egyelőre nem nevez meg miniszterelnök-jelöltet, mert jelenleg nincs olyan politikus, aki mögött parlamenti többség állna.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak.
Két, 1940-ben és 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből – adja hírül a Ferences sajtószolgálat.
szóljon hozzá!