
Az intézmény honlapjára ráférne egy alapos ráncfelvarrás
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei vállalkozások képviselői legnagyobb arányban azzal elégedetlenek, hogy az ügyintézésben túl nagy a bürokrácia, túl gyorsan kiürülnek a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül folyósított támogatások pénzalapjai, vannak, akik a kérések elhúzódó feldolgozását kifogásolják, a többség szerint ugyanakkor az ügynökség munkatársai felkészültek és tisztelettudóan bánnak a munkáltatókkal. A szolgáltatások javítása érdekében közel hatszáz vállalkozás megkérdezésével felmérést készített a megyei ügynökség.
2022. március 13., 19:492022. március 13., 19:49
Egy országos program részeként 595 Hargita megyei vállalkozás bevonásával készített felmérést múlt év októberében a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség az intézmény szolgáltatásainak fejlesztése céljával. Arról érdeklődtek a vállalkozások képviselőitől, hogy mivel elégedettek, illetve milyen szolgáltatásokon kellene javítani – a felmérés eredménye most készült el.
A megkérdezett munkaadók 83 százaléka használja az ügynökség online szolgáltatásait, amelyből Hargita megyében kicsit bőségesebb a kínálat, mint az ország más részein, mert az intézménynek saját fejlesztésű alkalmazásai is vannak – számolt be a legfontosabb általános eredményről Jánó Edit, az ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy szerinte ez jó arány. A vállalkozások egyébként ugyanakkora arányban használják az országos platformot is – többnyire a megüresedett és betöltött állások bejelentésére –, mint az ügynökség online szolgáltatásait. „Az a 17 százalék, amely nem használja az online platformokat, azt nehezményezi, hogy nehézkes a bejelentkezés”, ugyanakkor szeretnék, ha nagyobb teret kapnának a foglalkoztatási feltételek részletezésére, tehát részletes leírást tudjanak adni arról, hogy milyen munkaerőt keresnek, amikor a platformon bejelentik a megüresedett állásokat – számolt be a válaszadók igényeiről Jánó Edit, arra is kitérve, hogy az említett 17 százalékba tartozó válaszadók szerint a weboldal dizájnját is fejleszteni kellene.
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett munkaadóknak csak a 17 százaléka veszi igénybe az ügynökség szolgáltatásait, amikor munkaerőt keres, a fennmaradó hányad saját adatbázisából oldja ezt meg, vagy a meglévő alkalmazottai rokoni, ismerősi köréből vesz fel új munkaerőt.
– mondta az intézmény osztályvezetője. Arra is kitért ugyanakkor, hogy túl nagy meglepetést sem okozott számára az említett eredmény, tekintve, hogy az ügynökség nyilvántartásában a tartósan állástalanok többnyire hátrányos helyzetű, képzetlen munkanélküliek, a 46 százalékuk még az elemi négy osztályt sem végezte el. „Tehát nem azok a személyek vannak az adatbázisban, akik könnyen találnak munkahelyet” – fogalmazott, azt is hozzáfűzve, hogy az állami munkaerő-foglalkoztató ügynökségek Európa más részein is csak mintegy 20–25 százalékát tudják lefedni a sikeres állásközvetítéseknek az említett okok miatt. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a munkaadóknak, akik igénybe veszik az ügynökség szolgáltatásait, jócskán több mint a fele elégedett az ügynökség munkaerő-közvetítési szolgáltatásaival.
Az intézménnyel való együttműködés során tapasztalt kellemetlenségek között a megkérdezettek 41 százaléka a támogatások pénzalapjainak gyors kimerülését említette meg, és a válaszadók 34 százaléka a kérések túl hosszú elbírálási idejét is kifogásolja. A cégek képviselőinek a 13 százalékát ugyanakkor az zavarja, hogy nehezen jutnak hozzá a számukra szükséges információkhoz. „Nem amikor minket kérdeznek, hanem általában nem jutnak hozzá az információinkhoz” – magyarázta Jánó Edit. Az utóbbival kapcsolatos a felmérésnek az része is, amelyből kiderül, hogy
– mondta Jánó Edit.
A megkérdezettek nagyon kis része volt elégedetlen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség alkalmazottainak a tájékozottságával, döntő többségük úgy véli, hogy az intézmény munkatársai ismerik a vonatkozó törvényeket és a munkaadókhoz is tiszteletteljesen viszonyulnak – számolt be a számukra örvendetes eredményről az osztályvezető.
A megkérdezetteknek több mint a fele – 55 százaléka – véli úgy, hogy egyszerűsíteni kellene a különböző, jelenleg túlságosan bürokratikus eljárásokat. Ezzel ő maga is egyetért, jegyezte meg Jánó Edit, de hozzáfűzte, ennek a megoldása sajnos nem az alkalmazottakon múlik. Hangsúlyozta azonban, hogy országos felmérésről van szó, amelynek a szolgáltatások javítása a célja, így várhatóan javulni fog e tekintetben is a helyzet. Ami a helyi szintű problémákat illeti, azokat meg tudják oldani az ügynökségnél – mondta kérdésünkre az ügynökség munkatársa.
Románia képes megvédeni magát a drónincidensekkel szemben, hozzávetőleg egy éven belül teljesen működőképes lesz a védelmi rendszer – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
A képviselőház és a szenátus szerdai együttes ülésén felolvasták az Állítsuk meg a gazdaság lerombolását, a lakosság elszegényítését és az állami vagyon kiárusítását célzó Bolojan-tervet! című bizalmatlansági indítványt.
Kelemen Hunor szerint egy életképes alternatívát is fel kellene mutatniuk azoknak, akik meg akarják buktatni a kormányt.
A felszerelt sótalanító berendezések folyamatosan működnek, hiszen a Kis-Küküllő vize most is több sót tartalmaz, mint kellene. Az Aquaserv igazgatója a Székelyhonnak elmondta, hogy fel vannak készülve a Korond-patak esetleges áradására.
A Hargita Megyei Törvényszék első fokon húsz év letöltendő szabadságvesztésre ítélte P. Zoltánt, aki a Gyergyóditróhoz tartozó Orotván tavaly elkövetett emberölés miatt került a vádlottak padjára. Az ítélet nem jogerős.
Kelemen Hunor szerdán kijelentette, hogy Zakariás Zoltán képviselő kétszer is az RMDSZ támogatásával jutott be a parlamentbe, most pedig „gondolt egyet”, és most független akar lenni.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4-9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára.
Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint nem véletlen, hogy a kormányválság „éppen most robban ki, amikor a katonák, rendőrök, titkosszolgálatok előjogai kerülnének terítékre”. A Bolojan-kormányról május 5-én szavaznak a parlamentben.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Ciprian Ciucu szerint Romániában nincs törésvonal az európai elkötelezettségű erők táborában, hanem egy privilégiumait őrző „korrupt rendszer” és egy reformpárti irányzat áll szemben egymással.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerdán bejelentette, hogy valamennyi államtitkári, államtitkárhelyettesi, prefektusi és alprefektusi tisztséget betöltő politikusa benyújtotta lemondását – írja az Agerpres.
szóljon hozzá!