
Az intézmény honlapjára ráférne egy alapos ráncfelvarrás
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei vállalkozások képviselői legnagyobb arányban azzal elégedetlenek, hogy az ügyintézésben túl nagy a bürokrácia, túl gyorsan kiürülnek a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül folyósított támogatások pénzalapjai, vannak, akik a kérések elhúzódó feldolgozását kifogásolják, a többség szerint ugyanakkor az ügynökség munkatársai felkészültek és tisztelettudóan bánnak a munkáltatókkal. A szolgáltatások javítása érdekében közel hatszáz vállalkozás megkérdezésével felmérést készített a megyei ügynökség.
2022. március 13., 19:492022. március 13., 19:49
Egy országos program részeként 595 Hargita megyei vállalkozás bevonásával készített felmérést múlt év októberében a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség az intézmény szolgáltatásainak fejlesztése céljával. Arról érdeklődtek a vállalkozások képviselőitől, hogy mivel elégedettek, illetve milyen szolgáltatásokon kellene javítani – a felmérés eredménye most készült el.
A megkérdezett munkaadók 83 százaléka használja az ügynökség online szolgáltatásait, amelyből Hargita megyében kicsit bőségesebb a kínálat, mint az ország más részein, mert az intézménynek saját fejlesztésű alkalmazásai is vannak – számolt be a legfontosabb általános eredményről Jánó Edit, az ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy szerinte ez jó arány. A vállalkozások egyébként ugyanakkora arányban használják az országos platformot is – többnyire a megüresedett és betöltött állások bejelentésére –, mint az ügynökség online szolgáltatásait. „Az a 17 százalék, amely nem használja az online platformokat, azt nehezményezi, hogy nehézkes a bejelentkezés”, ugyanakkor szeretnék, ha nagyobb teret kapnának a foglalkoztatási feltételek részletezésére, tehát részletes leírást tudjanak adni arról, hogy milyen munkaerőt keresnek, amikor a platformon bejelentik a megüresedett állásokat – számolt be a válaszadók igényeiről Jánó Edit, arra is kitérve, hogy az említett 17 százalékba tartozó válaszadók szerint a weboldal dizájnját is fejleszteni kellene.
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett munkaadóknak csak a 17 százaléka veszi igénybe az ügynökség szolgáltatásait, amikor munkaerőt keres, a fennmaradó hányad saját adatbázisából oldja ezt meg, vagy a meglévő alkalmazottai rokoni, ismerősi köréből vesz fel új munkaerőt.
– mondta az intézmény osztályvezetője. Arra is kitért ugyanakkor, hogy túl nagy meglepetést sem okozott számára az említett eredmény, tekintve, hogy az ügynökség nyilvántartásában a tartósan állástalanok többnyire hátrányos helyzetű, képzetlen munkanélküliek, a 46 százalékuk még az elemi négy osztályt sem végezte el. „Tehát nem azok a személyek vannak az adatbázisban, akik könnyen találnak munkahelyet” – fogalmazott, azt is hozzáfűzve, hogy az állami munkaerő-foglalkoztató ügynökségek Európa más részein is csak mintegy 20–25 százalékát tudják lefedni a sikeres állásközvetítéseknek az említett okok miatt. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a munkaadóknak, akik igénybe veszik az ügynökség szolgáltatásait, jócskán több mint a fele elégedett az ügynökség munkaerő-közvetítési szolgáltatásaival.
Az intézménnyel való együttműködés során tapasztalt kellemetlenségek között a megkérdezettek 41 százaléka a támogatások pénzalapjainak gyors kimerülését említette meg, és a válaszadók 34 százaléka a kérések túl hosszú elbírálási idejét is kifogásolja. A cégek képviselőinek a 13 százalékát ugyanakkor az zavarja, hogy nehezen jutnak hozzá a számukra szükséges információkhoz. „Nem amikor minket kérdeznek, hanem általában nem jutnak hozzá az információinkhoz” – magyarázta Jánó Edit. Az utóbbival kapcsolatos a felmérésnek az része is, amelyből kiderül, hogy
– mondta Jánó Edit.
A megkérdezettek nagyon kis része volt elégedetlen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség alkalmazottainak a tájékozottságával, döntő többségük úgy véli, hogy az intézmény munkatársai ismerik a vonatkozó törvényeket és a munkaadókhoz is tiszteletteljesen viszonyulnak – számolt be a számukra örvendetes eredményről az osztályvezető.
A megkérdezetteknek több mint a fele – 55 százaléka – véli úgy, hogy egyszerűsíteni kellene a különböző, jelenleg túlságosan bürokratikus eljárásokat. Ezzel ő maga is egyetért, jegyezte meg Jánó Edit, de hozzáfűzte, ennek a megoldása sajnos nem az alkalmazottakon múlik. Hangsúlyozta azonban, hogy országos felmérésről van szó, amelynek a szolgáltatások javítása a célja, így várhatóan javulni fog e tekintetben is a helyzet. Ami a helyi szintű problémákat illeti, azokat meg tudják oldani az ügynökségnél – mondta kérdésünkre az ügynökség munkatársa.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
Elfogadta a parlament az Oroszország elleni szankciók megsértésének vagy kijátszásának büntetését szigorító törvénytervezetet – közölte szerdán Oana Țoiu külügyminiszter.
A szenátus és a képviselőház szerdai együttes ülésén elfogadta a 2025–2030 közötti időszakra szóló nemzetvédelmi stratégiát jóváhagyó határozatot. A dokumentumot Nicușor Dan államfő ismertette a plénum előtt.
A közúti beruházásokért felelős társaság (CNIR) szerdán két újabb szerződést írt alá összesen közel 6 milliárd lej értékben további 47 kilométer autópálya megtervezésére és kivitelezésére.
A gyanú szerint nagy kockázatú drogokat és pszichoaktív szereket juttattak be egy Brassó megyei börtönbe, a hatóságok több helyszínen tartottak házkutatást szerdán.
szóljon hozzá!