
Az intézmény honlapjára ráférne egy alapos ráncfelvarrás
Fotó: Veres Nándor
A Hargita megyei vállalkozások képviselői legnagyobb arányban azzal elégedetlenek, hogy az ügyintézésben túl nagy a bürokrácia, túl gyorsan kiürülnek a munkaerő-elhelyező ügynökségen keresztül folyósított támogatások pénzalapjai, vannak, akik a kérések elhúzódó feldolgozását kifogásolják, a többség szerint ugyanakkor az ügynökség munkatársai felkészültek és tisztelettudóan bánnak a munkáltatókkal. A szolgáltatások javítása érdekében közel hatszáz vállalkozás megkérdezésével felmérést készített a megyei ügynökség.
2022. március 13., 19:492022. március 13., 19:49
Egy országos program részeként 595 Hargita megyei vállalkozás bevonásával készített felmérést múlt év októberében a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség az intézmény szolgáltatásainak fejlesztése céljával. Arról érdeklődtek a vállalkozások képviselőitől, hogy mivel elégedettek, illetve milyen szolgáltatásokon kellene javítani – a felmérés eredménye most készült el.
A megkérdezett munkaadók 83 százaléka használja az ügynökség online szolgáltatásait, amelyből Hargita megyében kicsit bőségesebb a kínálat, mint az ország más részein, mert az intézménynek saját fejlesztésű alkalmazásai is vannak – számolt be a legfontosabb általános eredményről Jánó Edit, az ügynökség osztályvezetője, megjegyezve, hogy szerinte ez jó arány. A vállalkozások egyébként ugyanakkora arányban használják az országos platformot is – többnyire a megüresedett és betöltött állások bejelentésére –, mint az ügynökség online szolgáltatásait. „Az a 17 százalék, amely nem használja az online platformokat, azt nehezményezi, hogy nehézkes a bejelentkezés”, ugyanakkor szeretnék, ha nagyobb teret kapnának a foglalkoztatási feltételek részletezésére, tehát részletes leírást tudjanak adni arról, hogy milyen munkaerőt keresnek, amikor a platformon bejelentik a megüresedett állásokat – számolt be a válaszadók igényeiről Jánó Edit, arra is kitérve, hogy az említett 17 százalékba tartozó válaszadók szerint a weboldal dizájnját is fejleszteni kellene.
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezett munkaadóknak csak a 17 százaléka veszi igénybe az ügynökség szolgáltatásait, amikor munkaerőt keres, a fennmaradó hányad saját adatbázisából oldja ezt meg, vagy a meglévő alkalmazottai rokoni, ismerősi köréből vesz fel új munkaerőt.
– mondta az intézmény osztályvezetője. Arra is kitért ugyanakkor, hogy túl nagy meglepetést sem okozott számára az említett eredmény, tekintve, hogy az ügynökség nyilvántartásában a tartósan állástalanok többnyire hátrányos helyzetű, képzetlen munkanélküliek, a 46 százalékuk még az elemi négy osztályt sem végezte el. „Tehát nem azok a személyek vannak az adatbázisban, akik könnyen találnak munkahelyet” – fogalmazott, azt is hozzáfűzve, hogy az állami munkaerő-foglalkoztató ügynökségek Európa más részein is csak mintegy 20–25 százalékát tudják lefedni a sikeres állásközvetítéseknek az említett okok miatt. A felmérésből azonban az is kiderült, hogy a munkaadóknak, akik igénybe veszik az ügynökség szolgáltatásait, jócskán több mint a fele elégedett az ügynökség munkaerő-közvetítési szolgáltatásaival.
Az intézménnyel való együttműködés során tapasztalt kellemetlenségek között a megkérdezettek 41 százaléka a támogatások pénzalapjainak gyors kimerülését említette meg, és a válaszadók 34 százaléka a kérések túl hosszú elbírálási idejét is kifogásolja. A cégek képviselőinek a 13 százalékát ugyanakkor az zavarja, hogy nehezen jutnak hozzá a számukra szükséges információkhoz. „Nem amikor minket kérdeznek, hanem általában nem jutnak hozzá az információinkhoz” – magyarázta Jánó Edit. Az utóbbival kapcsolatos a felmérésnek az része is, amelyből kiderül, hogy
– mondta Jánó Edit.
A megkérdezettek nagyon kis része volt elégedetlen a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség alkalmazottainak a tájékozottságával, döntő többségük úgy véli, hogy az intézmény munkatársai ismerik a vonatkozó törvényeket és a munkaadókhoz is tiszteletteljesen viszonyulnak – számolt be a számukra örvendetes eredményről az osztályvezető.
A megkérdezetteknek több mint a fele – 55 százaléka – véli úgy, hogy egyszerűsíteni kellene a különböző, jelenleg túlságosan bürokratikus eljárásokat. Ezzel ő maga is egyetért, jegyezte meg Jánó Edit, de hozzáfűzte, ennek a megoldása sajnos nem az alkalmazottakon múlik. Hangsúlyozta azonban, hogy országos felmérésről van szó, amelynek a szolgáltatások javítása a célja, így várhatóan javulni fog e tekintetben is a helyzet. Ami a helyi szintű problémákat illeti, azokat meg tudják oldani az ügynökségnél – mondta kérdésünkre az ügynökség munkatársa.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!